Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-03 / 285. szám

DR. WESTSIK VILMOS: flz édes sárgavirágú csillagért takarmányozási értéke Ha a szarvasmarhát jóllakatjuk zöld­takarmánnyal, akkor egy nagytestű 650— 700 kg-os fejőstehén, vagy igásökör meg­eszik naponta háromszori etetésre 60 kg-ot. A középsúlyú 500—540 kg-os te­hén, vagy ökör 52 kg-ot. A kistestű, te­hát 400—420 kg súlyú tehén, vagy ökör megeszik naponta ugyancsak háromszori etetésre 45 kg zöldtakarmányt. Azt azonban mindég szem előtt kell tartanunk, hogy sem a szarvasmarhát, sem a lovat, de még a juhot sem szabad jóllakásig megetetni édes csillagfürt zöld­takarmánnyal. Ellen esetben biztosan be­következik a lupininmérgezés. Tudvalevő, hogy nemcsak a keserű-, hanem az édes­fajta csillagfürt is tartalmazza a keserű ízű „Lupinin” nevű alkaloidát, azt a mérges anyagot, mely a csillagíürt ter­mészetes védőanyaga a növényi betegsé­gekkel és a rovarkárokkal szemben. A kü­lönbség csak az, hogy az édes csillagfürt csupán egyötöd, sőt sokszor csak egy- tizedrész annyi lupinint tartalmaz, mint a keserű faj. Minél kevesebb lupinin van a csillagfürtben, annál szívesebben eszi meg a jószág, de viszont az ilyen csil­lagfürt kevésbé ellenálló a növényi be­tegségekkel és a Tovarkárokkal szemben. Érthető tehát, hogy a magasfokra ki­nemesített csillagíürt kevesebb magter­méssel fizet és kevesebb zöldtömeget is ad. Soraimból mindenképpen kiviláglik az, hogy nincsen olyan édes csillagfürt- fajta, amelyben nem volna kisebb meny- nyiségben a mérgestermészetű alkaloida a „Lupinin”. Ez a tény arra figyelmeztet bennünket, hogy az édes csillagfürtöt csakis okszerű beosztással szabad fel­használnunk takarmányozási célra. Ha zölden eleijük, akkor egy nagytestű szarvasmarhának, vagy lónak ne adjunk többet naponta líarorrszori etetésre, mint 30 kg-ot. A közepestestűeknek 20 kg-ot és a kistes- tűeknek 10—13 kg-ot. Ez a mennyiség teljesen fedi a jelzett állatok napi fehér- jeszükságletét, tehát felesleges, de meg káros is többet etetni. Ellen esetben könnyen beáll az állatoknál a lupinin mérgezés. Természetesen a jelzett féladagolású zödtakarmányozással nem lakik jól a jó­szág, ennélfogva a zöldcsillagfürtön kí­vül mást is kell etetni. De erre a leg­több gazdaságban van is alkalom és adottság, mert hiszen az édes csillagíürt június 15—20-a táján szokott virágozni, amikor le kell kaszálni, ha zölden akar­jak megetetni. Ilyenkor a jószág a lege­lőkön is talál zöldtakarmányt, legrosz- szabb esetben kihajtjuk a parlagon ha­gyott homoki szántóra, ahol van mégis Ha jóminőségű rétiszénából teljes jóllakásig etetünk, tehát ha a rétiszé- r.án kívül más takarmányt nem adunk, akkor a nagytestű szarvasmarha megeszik naponta háromszori etetésre 20 kg réti- srérát, a közepestestű 17 kg-ot és a kis­testű 15 kg-ot. Ennek alapján édes csillagíürtszéná- ból a jelzett adagoknak csak a felét sza- ‘bad megetetnünk. így tehát naponta há­romszori etetésre adunk egy nagytestű jószágnak 10 kg, a közepestestűnek 6 kg és a kistestűnek 6 kg csillagfürtszénát. némi legelő. A jól kezelt belterjes üzem­egységekben pedig június második felé­ben van már korai csalamádé, vagy le­geltetési célra elvéts't csibehúr. így tehát a jószágon tudunk segíteni, hogy jól is lakjon. Az édes czillagfürt azon­ban nem arra való, hogy vele jóllakas­suk jószágainkat, hanetn arra, hogy’ azok takarmányozási rendjét megjavítsuk és fehérjeszükségletüket fedezzük, ami igen nehéz feladat laza homoktalajú üzemegy­ségeinkben, ha az éd*‘, csillagfürtöt ki­hagyjuk a takarmány i-c sorrendjéből. Amely üzemegységekben nagyobb arányban termesztik édes csíllagfür- töt, ott az egész termést nem tudják zölden feletetai, hanem nagy részét meg­szárítják szénának a ti-í idényre. Ebben az esetben is szigorúan szem előtt kell tartanunk azt, hogy Ennél többet nem szabad etetni, ellen­esetben biztosan bekövetkezik a lupinin­mérgezés. De hiszen nincs is szükség, mert a jelzett csillagfürtszéna adagok kielégítik a jószágok fehérjeszükségletét télen is. Hogy azonban jószágjalnk jól­lakjanak, a kiszabott csillagfürtszéna- adagokon kívül etetnünk kell még a gabonafélék után származó szalma- és törekféléket. Az édes csillagíürt után származó szalmából és törekből sem szabad töb­bet etetni, mint naponta háromszori ete­tésre 6—8 kg-ot. A többit ki kell pótolni gabonafélék szalmájával és torekjével. A* édes csillasffüptmajc fehér jetarlalma igen magas élettani, tehát biológiai ér­tékű, sokkal jobb, mint a borsófélék, vagy babfélék fehérjéje. Ezen okból a» édes csillagfürtmag elsőrendű fehérjédül* abrak mindennemű állat számára, méa a baromfiak, tehát pulyka, tyúk, kacsa és liba számára is. De mint abrakot ugyancsak nem szabad nagyobb arány­ban etetni a lupininmérgezés elkerülése végett. De hiszen nagyobb mennyiség etetése nem is szükséges, mert az édes csillagfürtmag nagyon is fehérjedús ab­rak. Nagy atlagban azt mondhatjuk^ hogy a napi abrakmeniiyiség legfs’.íeb» egyöíödrésze lehet csillagfürtmagdara.* Ez az arány vonatkozik nemcsak szarvas- marhára, *-í sre és juhra, hanem a ba­romfiakra is. Könryebb megértés vé­gett egy gyaxo.-laéi példát sorolok elő: ha egy sovány 40—50 kg beállítású élő­súllyal bíró süldőt jó minőségű húsáru­nak akarjuk kihizlalni, akkor az nagy, átlagban igényel naponta háromszori etetésre 1,5 kg vegyes darát és 4 kg fő­zött burgonyát. Ennek alapján a darából 1,2 kg legyen árpadara, vagy vegyesen árpa- és kukoricadara és csak 0,3 kg, vagyis 30 dekagramm lehet az édes csillagfürtmagdara. Ilyen beosztással mindig kitűnő eredményeket fogunk el­érni az édes csillagfürtmaggal és pedig nemcsak a sertésnél és szarvasmarhánál, hanem a baromfiak hizlalásánál is. A leírtakból láthatjuk, hogy az édes csillagfürt takarmányozási jelentősége igen nagy, ha a takarmányozás okszvü beosztáson alapszik. Ebben az esetben a holdanként! 5 q magtermést sem lehet lekicsinyelni. csilla^íürtszénából is csali a fele mennyiséget szabad megetetnünk jószágainkkal A BRIGÁDVEZETŐNŐ L ilenc évvel ezelőtt, amikor befogadását kérte, a kerté­szeti brigádba osztották be. Itt is ragadt. Nagy szorgalommal tanulta a szakmát, gonddal, sze­retettel nevelte a palántákat. Megkedvelte ezt a munkát. Fel­figyelt rá Bíró Béla, a brigád vezetője is. A kertészet tavasztól őszig állandó munkát biztosított, s jól érezték magukat az asszo­nyok. Béres Ferencnét megsze­rették, hisz becsületesen dolgo­zott. A kilenc tagból álló brigád esztendőről-esztendőre annyit termelt paradicsomból, papriká­ból, káposztából és más zöldség­félékből, hogy nem kellett szé­gyenkezniük. Tízezrekkel gazda­gították a záhonyi Üj Föld Tsz tagságát. Hat esztendeje változás tör­tént. Kivált közülük Bíró Béla, magukra maradtak az asszonyok. Az emberek közül többen kezd­tek bizalmatlankodni. Még na­gyobb volt a meglepődésük, mi­kor a volt brigádvezető özvegy Béres Ferencnét javasolta utód­jául. A vezetőség is elfogadta. Így lett asszony vezető je a ker­tészeti brigádnak. Igaz, leapad­tak hat fórt* de Ilus néni veze­tésével hat esztendőn keresztül helyt állt a munkában Maczkó Gyuláné, Hegedűs Janosré. Esze- nyi Lajosné, Szanyi Jánosi,e és Eszenyi Ilona... Tavaly százezer forint értékű zöldségfélét termelt a hat nő. Paprikájuk, pa adi- csomjuk, káposztájuk, karfioljuk még a kiállítást is megjárta és dicséretet kapott. Igv aztán a korábban bizalmatlankodok is kezdtek büszke lenni a nóbri- gádra. I tt 8 gyakorlatban tanul­1 tam a kertészkedést, Bí­ró Béla keze alatt... M1 asszo­nyok azonban egy kies t más­képp látjuk a gazdálkodást is. A háziasszonyok fejével gondol­kodunk, s tudjuk, ha otthon le­csót akar főzni a mama, ahhoz a hagymán kívül paprika, para­dicsom is szükséges. így gondoskodott az Ilus néni által irányított kertészet Zá­honyban arról, hogy a piacon le­gyen mindig mindenből. Nagy szükség is van itt a zöldségellá­tás biztosítására, hisz ez a ha­tármenti község egyre jobban fejlődik, épül. özvegy Béres Ferencné árulta a piacon a szövetkezet termelvé­nyeit. — Javasoltam, hogy nyissunk standot, lássuk el a záhonyiakat zöldségfélével.., Olcsóbb így, mintha Kisvárdáról vagy más­honnan szállítanák ide az áru­kat... Nem?! Sajnos úgy néz ki a dolog, hogy jövőre már nem fogok árulni, mert úgy hallot­tam, megszünteti a vezetőség a kertészetet. 1/ ár lenne. Hisz közel van a ^ Tisza is, lehet öntözni, s a faluban lévő egyetlen zöldség­bolt nem tudja elláthi a lakos­ságot, s az igényeket Kielégíte­ni. Igaza van Béres néninek. Az asszonyok fejével is kell goncol- kodni, s gondolni a munkásság­ra, a községellátásra, az óvodá­ra, bölcsődére, a gyerekekre, aki­ket az idén is a szövetkezet se­gített. — Igaz, nem minden évben sikerül egyformán. Az idén gyengébb volt — panaszkodik. — Meg nem is öntöztünk. Arra hivatkoznak, hogy munkaigé­nyes, s nem érdemes vele baj­lódni. .. Igaz, csakhogy szükség van rá, s ha meg is szüntetik, hiszem, hogy egy év múlva új­ra lesz kertészetünk, mert a fa­lu ellátásáról nekünk is gondos­kodni kell*. A kertészeti brigád vezetője különben elégedett. Eddig 231 munkaegysége van. Borika lá­nyának — aki most könyvelői iskolán van — 237. Pénzben szeptemberig öt és félezer forin­tot kaptak. Míg a fiú katona nem lett, ő is itt dolgozott. Együtt az egész család. p n megtaláltam számításo­^ mat a szövetkezetben. Nem kell bíbelődni a természet­beni juttatásokkal sem, mert a téesz közösen értékesíti, s még nagyüzemi felárat is kapunk ér­te. Csak ezt még nem mindenki érti meg, azt hiszi, károsodik, pedig nem igaz... A kertészet sorsa aggasztja őt is. Itt szeretne még hosszú hosz- szú ideig dolgozni. Szép papri­kát, paradicsomot, káposztát, karfiolt, hagymát termelni a zá­honyiaknak, könnyíteni . a házi­asszonyok gondját. (—kas.) 1200 Jorint értékű könntet kapott ajándékba a* ibrányi könyvtár Ez évben a megyei könyvtár | a nyíregyházi járásban öt nép­könyvtárat adott át a község, ta­nács kezelésébe. Az ibrányi köz­ségi népkönyvtárat is a közel­múltban tanácsositok ák. Egy hó­nappal ezelőtt a Művelő'asügyi Minisztérium munkatársa. lót!) Árpád elvtárs meglátogatta az ibrányi könyvtárat és megái apí- totta, hogy az ibrányi tanács jó gazdája és megfelelően gondos­kodik a könyvtárról. Ezért aján­dékcsomagot küldött az ibrányi könyvtárnak. A csomagb n öt­venegy darab értékes könyv veit a legjobb íróktól. A kör.yv- •-•sorgag értéke mintegy ezerkét-1 száz forint, — Hát kérem, én megmondom mi nem tetszik nekem a szo­cializmusban. Elvégre szólás szabadság van, nemigaz? Hát a Ger­licsi nem tetszik. — Ki az a Gerli- csi? — Hihetetlen, hogy maga nem ismeri! Pedig már az egész gyár a tehén meg a légy meséjét emlege­ti, ha Gerlicsi jön szóba. Maga ezt sem ismeri? Nahát! Re­pül, repül a légy, egyszer csak rászáll az egyik tehén fülére, s ott gubbaszt. Ke­véssel utána arra repdes a légy egyik ismerőse és megkér­dezi tőle: hát te meg mit csinálsz óit szom­széd? Mire a fülön- ülő: „Nem látod, szántunk...” — ??? — Még mindig nem érti? Hát kérem, ez a Gerlicsi, ez egy olyan fülönülő légy. Csak jön, csak sza­ladgál, hogy így ta­karékosság, meg úgy a minőség e'.vtársak, használjuk ki mind a 480 percet, mert nép- gazdasági érdek is van. — Es magának ez mm tetszik? — Mármint hogy nekem nem tetszik? Mit képzel maga, hogy talán rendszer- ellenes vagyok? Ezt kikérem magamnak. Határozottan vissza­utasítom! Nekem csak az nem tetszik, hogy ez a Gerlicsi, ez csak a száját járatja. Hát mit képzel 6? Ké­rem szépen, csak szavakkal nem lehet szocializmust építeni, önköltséget csökken­teni. Namármost. Ez a Gerlicsi ebben a tévhitben él. Jön, megy, szaladgál, úgy tesz, mintha rajta áll­na vagy bukna az export tervünk tel­jesítése. Tudja maga mi ez? Lázas sem­mittevés! Igenis, nem egyéb. — Nohát, igazán örülök őszinte meg­nyilatkozásának. Most még inkább érzem, hogy jól cseleked­tünk, amikor Gerli­csi helyett magát ja­vasoltuk a függetle- níiett „übés” poszt­ra. — Hoogy? Hogy tetszett mondani? — Jól hallotta. Má­tól fogva maga ül a Gerlicsi helyén. — De kérem. Hát mit képzelnek ma­guk? Nem, erről szó sem lehet. Meghagy nekem föjjön a fe­jem mindenki mi­att? Kell az nekem., hogy hallgassam es félezer ember kisebb- nagyobb panaszát? Meghogy loholjak w tanácsra, kunyerálná még egy gáztűzhelyt?í Kérem, nekem csaláJ dóm van, akad ott- gond elég. Nem, nem, szó sem lehet róla. Es méghogy én ve­sződjek az iszákosok­kal, én világosítsam fel őket, nézd ko­mám, családod is van. Hát kell ez nekem, mondja? Meg gyűlé­seket tartani, ahol olyan kíváncsi a nép, hogy az emberről csu­rog a viz, míg min­denre válaszol? Meg aztán, biztosan tudja, laliásépítésben va­gyok. Hogy én mun­ka után még értekez­letekre járjak és a házkörüli munka ma­radjon?... Nem, és nem. És ha már itt tartunk, nyíltan meg­mondom, hogy ez sem tetszik. Most is ki alcarnak tolni velem, az egyszerű munkás­sal. Vagy talán irigy- tik, hogy a teljesít­ménybérben két és tetezret keresek? Es egyáltalán, mi ' ba­juk: van maguknak a Gerlicsivel...? (r-r.nyyal)

Next

/
Thumbnails
Contents