Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-02 / 284. szám
December 7-én folytatja munkáját az országgyüés ★ Heti rádióműsor (4. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Ara 50 iiliér I960. DECEMBER 2, PÉNTEK. Ingyenes beruházás (5. oldalon.) ★ SPORT (6. old.) n bányászatról és a honvédelemről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az országgyűlés csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtökön összeült. Részt vett az ülésen dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai. Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Dolcschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartózkodó görög képviselőcsoport tagjai. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának írásbeli jelentését az 1960. agusztus 5-én berekesztett ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A bányászatról szóló törvényjavaslat tárgyalását; 2. A honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 3. A Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeinek megválasztását; 4. A nemzetközi helyzetről szóló beszámolót; 5. A mezőgazdaság helyzetéről és a soron következő feladatokról szóló beszámolót. Ezután következett az első napirendi pont, a bányászatról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőnek Czottner Sándor nehézipari miniszter szólalt fel. Bevezetőben megállapította, hogy a bányászatban létrejöttek e fontos törvény megalkotásának előfeltételei. Létrejött az a gazdasági alap, amelynek jogi vetü- letét törvényben foglalhatjuk össze. — E törvényben — mondotta — tulajdonképpen megvalósulnak Alkotmányunknak az ásványi — A tervezet rendelkezései a jövőre is irányt szabnak. Az a tény, hogy a bányászat a törvény által megadott keretek között szilárdan teljesítheti feladatait, azt is jelenti, hogy a jövőben nagyobb gondot fordíthatunk a műszaki fejlesztésre, a munkaidő megrövidítésére és a nehéz bányamunka gépesítése útján való megkönnyítésére. A munka és üzemszervezés megjavítására, a beruházások koncentrálására és mindarra — a bányászat egészéhez viszonyítva részletkérdésnek tűnő — feladatra, amelynek megvalósítása és kifejlesztése elmélyülő, komoly részletmunkák eredménye lehet. Végül a miniszter elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Ezután dr. Sályi István, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke, a bányászatról szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. Bevezetőben méltatta a tör vény j avaslat betérj esztésének jelentőségét. Dr. Sályi István ezután beszámolt araól, hogy az új bányatörvény paragrafusaiban kifejezésre jut, hogy a szocialista bányajog minőségileg különbözik a kapitalista rendszer hasonló jogrendszerétől. A törvénytervezet 1961 július 1-ét javasolja az új bányatörvény hatálybalépésének időpontjául. Az országgyűlés ipari bizottsága behatóan megvitatta a bányászatról szóló törvénytervezetet. A bizottság határozatában azt javasolja, — ehhez mint a törvénytervezet előadója, — én is csatlakozom, hogy az országgyűlés a benyújtott formában fogadja el és emelje törvényerőre a bányászatról szóló törvénytervezetet — mondotta beszéde végén dr. Sályi István. A törvényjavaslat vitájában Jakab Sándor, Klujber László és Molnár István képviselők szólaltak fel. Az crszásgyűles a hozzászólások után úgy határozott, hogy Jakab Sándor képviselő indítványát. — amely szerint az új törvényt, mint tantárgyat, oktassák a műszaki egyetemen — megvitatásra az ipari bizottsághoz utalja. A bányászatról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ebédszünet után az ország- gyűlés áttért a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy kormányunk mindenkor a békés egymás mellett élés, valamint az általános és teljes leszerelés melle't száll síkra. A magyar nép békét akar, békében kíván élni a világ minden népével, országával, tekintet nélkül annak társadalmi rendjére. Őszintén hívei vagyunk az általános és teljes leszerelésnek, annak, hogy az emberiség egy- szersmindenkorra megszabaduljon az annyi szenvedést okozó és a mi korunkban az egész emberi társadalmat alapjaiban fenyeget háberúk rémétől. nyersanyagokra és a bányákra vonatkozó ismert deklarációjában foglaltak, amelyek szerint a föld méhének kincsei, a bányák, az egész nép vagyonát képezik. A miniszter ezután elmondotta, hogy a szocialista bányászatra vonatkozó törvénytervezet az országos bányaműszaki főfelügyelőség és a Nehézipari Minisztérium közös munkájával készült. Köszönetét mondott a törvény- tervezet elkészítéséhez nyújtott segítségért a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének és az előkészítő munkában résztvevő főhatóságok vezetőinek. Beszéde végén a bányászatról szóló törvénytervezet politikai jelentőségét méltatta. Feloldja a törvénytervezet a népgazdaság és az állampolgárok érdekeinek összhangbahozatalá- val, megfelelő szabályozás útján azt az ellentétet, amely a külszíni ingatlantulajdonosok és a bányavállalat között a bányászati tevékenység folytán elkerülhetetlenül felmerül. Hazánk védelme A továbbiakban rámutatott, hogy a békét, hazánk szabadságát és függetlenségét azonban nem elég csupán szeretni, vagy óhajtani, — biztosítani is kell annak megvédését. Népünk helyes úton jár, igazságos ügyet véd, amikor a béke és a szocializmus ügyét szolgálja és azt is jól tudja, hogy a mioldalunkon van nemcsak az igazság, hanem az erő is; olyan erő, amely képes megfékezni a háborúra szervezkedő imperialista kalandorokat. A dolgozó emberek százmilliói nem akarnak háborút. Velünk, a békeszerető államokkal együtt lépnek fel világszerte a háború erői ellen. A béke erői soha nem voltak ily hatalmasak, mint napjainkban. Emlékeztetett arra. milyen sok szenvedést okozott népünknek a két imperialista világháború. Mi. magyar dolgozók az elmúlt négy évtized alatt kétszer is végigéltük a pusztító világháború minden szenvedését és megtanultuk, szent kötelesség ! hogy a szabadság, a bélre, s a szocializmus szeretetének együtt kell járni azzal, hogy készek legyünk meg is védeni a békét, a szabadságot, a függetlenséget a profitéhes monopoltőke kísérletezéseivel szemben. Joggal nyugtalanítja népünket — miként a békeszerető emberek százmillióit is. — hogy tizenöt évvel a második világháború befejezése után a legreakciósab'o burzsoá körök ismét pénzzel, hadianyaggal segítik az agresszív nyugatnémet militarizmus újjáélesztését. felfegyverzését. Azt a német mili- tarizmust, amely már kétszer borította lángba a világot, s amely az Egyesült Államoktól kapott rakéták és más korszerű fegyverek birtokában egyre agresszívabb követelésekkel lép fel: s kiképző központjait egyre szélesebb körökben igyekszik különböző országok területére is elhelyezni. — Népünk békében akar élni s a szocialista haza szeretelétől (Folytatás a 2. oldalon.) A szovjet tudomány új, nagy sikere: Fellőtték a Szovjetunióban a harmadik szputnyik-űrhajót A tudományos kutatás terveivel összhangban 1960. december 1-én a Szovjetunióban földkörüli pályára fellőtték a harmadik szputnyik-űrhajót. A kozmikus repülés viszonyai között végzendő orvosi és biológiai kutatások céljaira a szput- nyik-űrhajó fülkéjében kísérleti állatokat helyeztek el, köztük két kutyát, Pcsclkát és a Muskát. A fülkében ezenkívül más állatok, rovarok és növények is vannak. A kísérleti állatokat rádiótelevíziós berendezés és telemet- rikus rendszerek segítségével figyelik meg. Ezek a földre továbbítják az állatok állapotát jellemző élettani adatokat. A szputnyik-űrhajón elhelyezett tudományos mérőberendezések segítségévei a tervek szerint egy sor tudományos kutatást végeznek a kozmikus tér fizikája körében. A harmadik szovjet szputnyikűrhajó súlya a hordozó rakéta utolsó lépcsője nélkül 4563 kilogramm. Elipszis alakú pályán halad. A rendelkezésre álló előzetes adatok szerint a szutnyik-űrhajó kezdeti keringési ideje 88,6 perc, a röppálya legközelebbi és legtávolabbi pontja 187,3, illetőleg 265 kilométer. A pályának az Egyenlítővel bezárt hajlásszöge 65 fok. A szputnyik-űrhajón „Szignal”- mintájú rádióadőállomást helyeztek el, amely 19 995 megahercz frekvenciával működik és váltakozó időtartamú távirati közleményeket továbbit. A szputnyik-űrhajón elhelyezett berendezéseket vegyi és napelemek táplálják. A rendelkezésre álló előzetes adatok szerint a szputnyik-űrhajón elhelyezett valamennyi berendezés zavartalanul működik. A földi rádiótechnikai állomások rendszeresen figyelik a harmadik szputnyik-űrhajót. A szovjet szpulnyik-űrhajó felbocsátásának híre Moszkvában Moszkva, (MTI): A három szovjet szputnyik és a három űrrakéta után útnak indult a harmadik szovjet szputnyik-űr- hajó is, fedélzetén négylábú utasaival, Pcselkával és Muskával, valamint a kísérlet többi résztvevőjével. Az előző, augusztus 19-én végrehajtott sikeres kísérlet után — amelynek során Belkát és Sztrel- kát épségben, egészségben jutatták vissza a földre — egyesek úgy vélték, hogy a következő lépés már közvetlenül az ember űrutazása lesz: a szovjet tudósok, az űrhajózás legismertebb szakemberei azonban már ekkor figyelmeztettek arra, hogy egyetlen kísérlet adatait semmiképpen sem szabad véglegesnek elfogadni. A Nemzetközi űrhajózási Társulat szovjet elnöke, Szedov akadémikus az első szovjet szputnyik fellövésének évfordulóján "hangsúlyozta: az ember űrutazását hosszas, gondos munkával keli előkészíteni, s ennek során még újabb állatkísérletekre kerülhet sor. Parin akadémikus, az egyik legfiatalabb tudományág, az űr-orvostudomány vezető szovjet képviselője hangsúlyozta: az állatkísérletek eredményeit nem szabad mechanikusan, közvetlenül az ember életműködésére is vonatkoztatni. A szputnyik-űrhajó fellövésének híre egyébként villámgyorsan elterjedt a szovjet fővárosban. A moszkvai rádió helyi idő szerint délután negyed kettőkor olvasta fel először a hivatalos közleményt, de néhány perc múlva már nehéz volt kapcsolatot teremteni a rádió és a TASZSZ szerkesztőségével: valamennyi telefonvonal foglalt volt Moszkvában lassan már hagyománya válik, hogy az utcán haladó gépkocsik megállnak, a legnagyobb hangerőre kapcsolják rádiójukat, s a kocsikat gyűrűbe fogó járókelőknek közvetítik a legújabb híreket. A moszkvai gyárak egy részében éppen ebédszünetet tartottak. A Vlagyimir Iljics villamosgépgyár szereldéjének munkásai a TASZSZ-közlemény elhangzása után rögtönzött gyűlésen jutatták kifejezésre örömüket, büszkeségüket. Délután két órakor a moszkvai Kremlben kezdődött meg a szovjet — kambodzsai barátsági gyűlés, amelyet Norodom Sziha- nuk, Kambodzsa államfője látogatása alkalmából rendeztek. A gyűlésre érkező vendégek, egymásnak adták át az örömhírt az új szputnyik-űrhajó fellövéséről. Nyikolaj Robrovnyikov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a gyűlést megnyitva hangsúlyozta: a szovjet. emberek boldogok és büszkék a kimagasló sikerekre. s szovjet tudomány, techni'"- nagy diadalára.
