Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-19 / 273. szám

• t „ (Uzend i'endeLóbtiwQ Cjsághír: „A Nyír- egyházi Dohányfer­mentáló Vállalat ISO ezer forintot költött az üzemi orvosi ren­delő berendezésére". V egyedkettőkor í ’ meg üres volt a váróterem, de fél- kettőre* 25—30 üzemi dolgozó gyűlt oda. A lányok és asszonyok barna tnunlcaköpeny- ben, a férfiak is mun­karuhában főitek, va­lamennyien a mun­kapadtól álltak fel. Csak nyolc újfclvéte- les volt utcai ruhá­ban, akiket berendel­tek az orvosi vizsgá­ra. Minden nap dél­után félhet tőtől fcl- Őtig van vizsgalat az üzemi orvost rendelő­ben. Dr. Szilvást Im­re pontosan megjele­nik a rendelőben. Mire megérkezik, ad­dig Kati, az üzemi ápolónő kikérdezi a betegeket, hogy ki­nek mi o panasza és elkészíti a dolgozók kartonját, amit min­denkiről vezetnek. Tájékoztatja az or­vost, aztán kezdődik a rendelés. Előbb azok távoz­nak a rendelőből, akik csak injekcióra vártak, aztán azok akik egyszerű fejfá­jással, gyomorrontás­sal keresték fel az or­vost. Megkapják a gyógyszerüket s me­hetnek tovább dolgoz­ni. A foghúzást is ha­mar elintézi a „min­denes” orvos. Így ne­vezik maguk között a dolgozók Dr. Szülé­sit. Kvarc kezelés, rövidhullámú kezelés, köhögési-, hát és gyo­morfájást panaszok, vesefájdalmak ki­vizsgálása már több időt vesz igénybe, de mégsem annyit, mint­ha a dolgozónak ki kellene menni az SZTK-ba s ott sor­ba állni. Egy homlok­üreg gyulladásos munlMképes beteg minden nap csak „be­ugrik,” a rendelőbe és nemsokára a kezelés után megy folytatni a munkáját. Röntgen is van az üzemi orvosi rendelő­ben, sőt kisebb labo­ratórium is. Most Kaptan egy moaern fogorvosi széket, ami­nek nagyon örül az orvos. Megtudtuk a dok­tortól, hogy a kisebb sebészeti beavatkozást is ott végzi el, csak a komplikáltabb be­tegségek esetében ad beutalót a szakren­delésre. Száz közül legfeljebb öt-hat ilyen eset fordul elő. Trahoma-szürést is végeznek az üzemi rendelőben. A fog­lalkozási betegségek közzül leggyakoribb, hogy a nikotin be-j légzése magas vér-' nyomást okoz. Az or­vos gyakran ellenőr­zi a munkahelyeket és felhívja a figyel­met a szellőztető be-* 1 rendezés használaté■■■ ra, mert a megbete­gedések csökkentése érdekében ez elenged­hetetlenül fontos. A másik gyakori megbe­tegedést a dolgozók izzadt testére rakó­dott dohánypor okoz-\ za. Kellemetlen bőr­betegségeket lehet el­kerülni szintén a szellőztetéssel. A gyógyi.ó munka mellett az üzem orvo­sa nagy gondot for­dít a megelőzésre. A vöröskereszt-tel rend­szeresen filmvetítéssel egybekötött orvosi e.oadásokat tartanak a dolgozóknak. Megjelent Magyarország ' és Budapest idegeulor- galmi térképe Megjelent Magyarország és Bu­dapest új- idegenforgalmi térké­pe. A szép kiállítású, nylon ta- sakban elhelyezett térkép mind- össáe 11 forintba kerül. Kapható az lBUSZ-nál. Kon cl07' Sándor Kijavították az ötszázadik transzformátort, újabb beruházások készülnek, sokan továbbtanulnak a nyíregyházi (rifójavíió üzemben Különös jubileumra került sor a napokban a nyíregyházi transzi'ormatorjavító üzemben. Kijavították az ötszázadik „beteg” traiót is, s azóta újabb munkákhoz kezdtek. Számítások alapján, ha a régi, évekkel előbbi módszerrel dolgoztak volna ebben az évben, ugyanennyi létszámmá., százzal kevesebb, mindössze négyszáz transzformátor javításánál tartanának. A huszonöt szá­zalékos emelkedést a munka jobb szervezésével, a gépesítéssel, újítások állandó bevezetésével érik el. Üjabb gépiszerszámokat helyez ek üzembe a közelmúltban is. Több mint százötvenezer forint értékű világítási beruházás munkái folynak. Érdekes megjegyezni, hogy az üzemben a dolgozóknak mintegy harminc százaléka tanul tovább, kevesen az általános, többen a felsőbb iskolákban. Ssaktanáesudás tsz-vezetöknek a tanyaközpont kialakításáról a tiszacsécsci Haladás Tsz elnöke. Irányításával jó eredményeket ér cl a 153 tagot számláló szövetke­zet. Már első gazdasági évükben1 mintegy 25 holdnyi gyümölcsöst i (köztük a náluk hagyományos diót is) telepítettek. A régmúlt idők embere — mi­előtt le akart telepedni — ..szem­revételezte" a tájat. hogy hol I építse fel hajlékát. Igyekezett Ivíz közelébe kerülni s olyan | helyre, ahol kapcsolatot is te- j remthet másokkal, ahol megél- j hetésére legjobban biztosítottak ja természeti, gazdasági körül- ' mények. Ezután kezdett a lete- epedéshez. Ezt a kis példát azért említ­jük. hogy fontos dolgok elölt az ember gondolkodik, s utána cse­lekszik. Mennyire lényeges en­nek az egyszerű elvnek a köve- íése termelőszövetkezeti gazdasá­gainkban! Akkor, amikor a kö­zös gazdaság központi bázisait, majerhelyeit kell kiválasztani s az épüle eket úgy elhelyezni, hogy azok hosszú időn keresztül a legmegfelelőbben szolgálják, kiegészítsék « termelési folyama­tot. Fontos kérdés ez. Mert ahol a tanyaközpontot több lényeges körülmény figye­lembe vétele nélkül jelölték és építették ki, ezek már most sem felelnek meg a jó üzemgazdasági követelmé­nyeknek. A műutaktól távoli, sártengerben lévő, de víznyerési lehetőségek­kel nem rendelkező majorok, gazdasági központok igen meg­nehezítik az ésszerű gazdálko­dást. Gondoljunk csak a szállí­tási nehézségekre, a jószág víz­zel való ellátatlanságára, a mun­kahely megközelíthetetlersegére stb. Mindezek rontiák a munka termelékenységét, a termelés gazdaságosságát. A tanyaközpont létesítésé­nél mindig messze elére, a jövőre, a továbbfejlődés lehe­tőségeire kell gondolni, úllátva a pillanatnyi helyzeten. Milyen főbb szempontok jöhet­nek számításba egy’ tanyaközpont létesítésénél? Elsősorban azt vegyük figye­lembe, hogy a tanya a szántó­földi termelés szempontjából in- preduktív terület. Ezért tehát minél kisebb és lehetőleg a termelésre kevésbé alkalmas területen jelöljük ki, a dolgozók lakóhelyéhez minél közelebb telepítsük a majort, hegy minden irányból hamar megközelíthető legyen, mert ez­zel sok fáradságos járkálást le­het megtakarítani. Természetes azonban, hogy a majort nem te­hetjük a község belterületére. Körülbelül háromszáz méter az a távolság a lakóterület és a major között, amikor a levegő­szűrést biztosító és az esztétikai képet nem rontó, )ól záró faso­rokkal, bokrokkal körülvett ta­nyaközpont nem zavarja & ter­melést, megfelel a munkahely tá­volsági követelményének s az is­tállók kigőzölgései nem hatnak károsan a lakosságra. A tanyatelepítésnél figyelembe kell venni a mi­nt közelségét, hogy ne le­gyen szükséges a hosszú be­kötőút építése. S 1< gyen a major közel a villanyháló­zathoz — de nem nagy feszültség alatt! —. hogy a villany bekötése is hogy mindenkinek legyen valami kevés kenyere. Így az igazságos. Meghallotta ezt a báró, ektelen haragra gerjedt. Azonnal feljelentette Bsrgendyt lázítás címén a főszolgabírónál. A feljelentésben követelte a szövet­ség feloszlatását is. így hangzik a május 1-én megírt feljelentés: „Tekintettel, hogy » helybeli Keresztyén Nemzeti Munkás Szövetség káros befolyással van a munkások és munkaadók békéjére és hogy a munkanél­küliek mesterséges tömörítésével ezek hangulatát álladóan izzón tartja, az elégedetlenséget pedig már az által is növeli, hogy ara­tást ígér és egyéb munkaalkalma­kat, melyek nincsenek. Kérem ezen szövetséget, mint káros és felesleges intézmény működését megszüntetni...” Bergendyt az­zal vádolja, hogy földosztást akar. Négy nap múlva személyesen is felkeresi a főszolgabírói hivatalt és ott azt követeli, hogy Bergen­dyt azonnal tartóztassák le, mint Olyat, aki „a községben a mun­kásságot állandóan lázítja a bir­tokos osztály ellen...” Bergendy hiába mentegetőzik, hiába magyarázza, hogy a szövet­séget a kormány hozta létre és hogy működése csak elősegítheti a konszolidációt. A bárót nem le­hetett meggyőzni! Neki ne pa­rancsoljon senki, ő élet-halál ura ebben a községben! Neki nem kell semmiféle demokrácia! Neki nem kell közvetítés! A főszolgabíró azt tanácsolta Bergendynek, hogy tűnjön el a községből. Bergendy el is tűnt, hazautazott Pestre. Ott írt egy cikket: „Tisza- löki kiskirályok” címmel és be­telte a „Nemzeti Munkás” című újságba s azal vádolta a bárót, hogy türelmetlenségével csak ront a helyzeten .... Aztán újra le­jött Tiszalökre, körülnézni. Va­lami ügye volt a bankban, betért oda. Éppen ott találta a bárót, bátyjával, Lászlóval' együtt. Báró Vay Miklós arca elvörösödött és dühtől fuldokolva támadt rá a pestire: — Hallja maga disznó! Maga írta azt a piszkos cikket az új­ságban?! Bergendy kihúzta magát. — Kikérem magamnak ezt a hangot! Egyébként én Írtam. A báró odaugrott. — Ki is adom, pimasz! És már lendült a karja, pofon­vágta a „munkásszövetség” or­szágos titkárát. Azzal sarkonfor- dult és kivonult a gazdasági bank hivatalából. Az esetet így foglalta össze és értékelte a megyének adott jelen­tésében Kubassy, a dadai alsó já­rás főszolgabírója, a báró hűséges csahosa: „Báró Vay Miklós tiszalöki la­kos ellen a „Nemzeti Munkás" lapban megjelent cikkben foglalt tényállítás, hogy báró Vay Mik­lós a neki a nemzeti keresztyén munkás szövetség tiszalöki veze­tősége által félfogadásra ajánlott munkásokat nem mind fogadta el, a valóságnak megfelel, mert báró Vay Miklós az ajánlott 35 egyén közül csupán 9-et fogadott fel. Természetesnek találom azonban a részemről, hogy az ajánlottak közül a legmegfelelőbbeket vá­lasztotta ki. A munkásokat a báró­nak bemutató Vókáli Károly, a szövetség tiszalöki elnöke maga is azt vallja, hogy Vay Miklós azon mondása „ezek akarnak sommá­sok lenni, ezeket én mind föld­höz vágom” lehetett tréfa is. Ellenben komolyan mondta a báró, hogy nála nagy köveket kell hordani és 1 métermázsás zsákokat emelni a munkásoknak. A summ ósoknak jelentkezők és munkaadó között különben a fi­zetésre vonatkozólag is volt elté­rés. Ez a pusz'a tényállás és a hírlapcikkben megjelent durva támadásra ez alapul és okul nem szolgálhat. Báró Vay Miklós a tiszalöki gazdasági bankba ment 30 000 ko­rona felvétele vésett folyószám- I Iájáró, vele volt bátyja báró Vay I.ászló is. Itt találkozott Bergendy Szilveszterrel, a nemzeti kex’esz- tyén munkás szövetség titkárával, aki a cikk szerzőségét előtte be­ismervén, általa tettleg inzultálta- tott. Bergendy Szilveszter becsü­letsértés miatti panaszával a ti­szalöki királyi járásbírósághoz utasíttatott. Éáró Vay Miklós ugyanakkor izgatás miatt tett pa­naszt Bergendy Szilveszter el­len ... A panasz a nyíregyházi királyi ügyészséghez továbbítta- tott. Nyomozásra felhívtam az ügyben a tiszalöki királyi csend­őrséget, a nyomozás eredménye folytán feljelentést tett Bergendy Szilveszter ellen izgatás bűncse­lekménye miatt a nyíregyházi ki­rályi ügyészségnek ... Ami a nemzeti keresztyén mun­kás szövetségnek járásomban munkálkodását illeti, kijelentem, hogy bár ellenök nemzeti és ke­resztyén szempontból kifogást nem teszek — a mezőgazdasági munkások elhelyezése tekintetében nemcsak nem szükséges, de egye­nesen gátlólag hat, mert az álta­luk ajánlott munkásokat a bir­tokosok nagyrésze csak bizalmat­lansággal fogadja... de különben is a szövetség működése a rentí és béke tekintetében is kifogás alá esik, mert működése a tanu­latlan mezőgazdasági munkások szemében úgy tűnik fel, mint a letűnt prolelérdiktatúra marad­ványa és azt hiszik, hogy a szö­vetségnek joga van a birtokosok akarata ellenére is reá kénysze­ríteni az általa ajánlott munka­sokat. A szövetség különösen al­kalmas a munkások bizalmát meg rendíteni a hatóságok iránt, akik a szövetségben egy olyan szervet látnak, amely szerv a munkások önző, mondjuk pártérdekeit védi a hatóságokkal szemben, amely hatóság úgy tűnik fel előttük, ha túlzott követeléseiket nem haj­landó támogatni, mint a birtoko­sok ősz'aly védője a munkások­kal szemben ...” (Folytatjuk.) kevés költségből megoldható le­gyen. Ahol a viznyerési lehető­ség nem, vagy csak igen körül­ményesen biztosított, nem lehet majort telepíteni. Gondoljunk csak arra, hogy például mennyi ■víz kell egy tanyában száz szarvasmarhának, és öl száz ser­tésnek! Ezen felül a segédüze­mek, feldolgozó hdyiségek — pl. leiház, szeszfőzde — vízellá­tása is igen lényeges. De könnyelműség lenne a na­gyon könnyű viznyerés céljából magas talajvízű, alacsony fekvé­sű, vízveszélyes területre is te­lepíteni a majort. Ilyen helyen a jószág sarat csinál, mozgási le­hetősége emiatt igen korlátozott, tisztántartásuk, a sok strapa miatt kondíciójuk sem lehet megfelelően biztosított. Az sem közömbös egészség­ügyi szempontból, bogy a jószág jártatása, a legelőre | jutása milyen útvonalon tör- | tonik. Ezek az utak ne vezes­senek a községen keresztül. Az állatállomány védelme érde­kében nem célszerű, ha azokat (íagyforgalmú közúton, vagy vas­úton keresztül kell a legelőre ereszteni. A tanya belső elrendezésének a terve, a terv megvalósítása olyan legyen, hogy vegye figye­lembe a majoron belüli minél gazdaságosabb közlekedést, a ta­karmányok és egyebek — trá­gya stb. — szállítását. A majort úgy helyezzük el, hogy a kör­nyékén elterülő szantóföldön ta­karmányé» vetésforgóban megter­melhessük a nagytömegű — siló, egyéb zöld és szálas takarmá­nyokat, mert ezáltal nagyban csökkenthető a takarmányszállí­tás költsége. Nagy, többezer holdas terme­lőszövetkezetekben nyilvánvaló, hogy egyetlen tanyaközpont rém elég és nen. is adhat lehetősé­get arra, hogy minden követel­ménynek megfelelő legyen. Általában az optimális körül­ményeket akkor biztosítjuk, ha 1200—1500 hold területen létesítünk egy-egy majort. Ilyen területegységekre készülje­nek el a tervek s így kezdjük meg egy major, vagy egy-tgy majorrész kialakítását. Nyilvánvaló, a femiek a leglé­nyegesebbek a tanyaközpontok kijelölésénél, de ezeken kívül még sok más tényezőt is figye­lembe kell venni. Ily enek a ta­laj teherbírása, a szélvedettség, a lejtési viszonyok, a szél iránya, a szennyvízelvezetés lehetőségei stb. A tanyaközpontok kijelölésénél a termelőszövetkezetek vezetőit nem hagyják magukra. A tervek elkészítésében se­gítségükre sietnek a vezető vízügyi, építészeti, mezőgaz­dasági szakemberek. A közösen — a helybeliek helyi ismeretei és a segítséget adó szakemberek szaktanácsadásai alapján — elkészült tervek meg­valósítása esetén felelhetnek meg a termelőszövetkezeti majorok legjobban a jelenlegi és jövőbeli követelményeknek; <5

Next

/
Thumbnails
Contents