Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-18 / 272. szám
Elv éa elemzés (Cikk az 5. oldalon.) ★ Mit láttam egy amerikai atomláborno’t szolgálati helyén ? (Cikk a 2. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Ára 50 fillér I960. NOVEMBER 18, PÉNTEK A főispánt dossziék titkai (Cikk a 4. oldalon.) ★ SPORT (A 6. oldalon.) A szövetkezeti mozgalom ^ . legfontosabb feladata a politikai? szervezeti, gazdasági megszilárdítás Kormányhatározat a termelőszövetkezetek állami támogatásának úi rendszerérőt A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támoga ás 1961. évi rendszeréről. A kormány megállapította, hogy a termelőszövetkezetek számszerű fejlődésére és gazdasági megszilárdulására kedvezően hatottak az eddig megjelent 3004-es határozatok. A termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonala tovább emelkedett, és belterjes irányban fejlődött. A 3004f3-as új kormányhatározat továbbra is a legfontosabb feladatnak tekinti, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek^ szervezetileg és gazdaságilag minél előbb fejlett, korszerű mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. E cél megvalósítása érdekében a szövetkezeteknek a lehető legteljesebben ki kell használniuk saját erőforrásaikat. Az új határozat fokozottabban érvényesíti azt az alapelvet, hogy a. termelőszövetkezetek saját erőforrásaik arányában kapjanak állami támogatást. A növénylermesztés és az állattenyésztés fejlesztésérői A növénytermesztés fejlesztése megköveteli, hogy a termelőszövetkezetek nagy gondot fordítsanak a talajerő pótlására. Ezért az állam továbbra is elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek a szerves- trágyázás kiegészítéseképpen kevés költséggel növelhessék zöldtrágyázott területeiket. Különös figyelmet fordít a határozat a n'agyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztésére. Az ezzel kapcsolatos állami támogatás a termelőszövetkezeteket a tájjellegnek és az értékesítési viszonyoknak leginkább megfelelő fajták telepítésére ösztönzi. Ezért a földművelésügyi miniszter által megállapított körzetekben, a megjelölt fajták telepítése esetén, a telepítési költség 50 százalékának megfelelő hitelt az állam elengedi. Hasonló kedvezmény illeti meg azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített gyümölcsösüket felújítják. Fokozott támogatásban részesítik azokat a szövetkezeteket, amelyek parlag, vagy 20 százaléknál nagyobb lejtésű területen legalább tíz hold szőlőt vagy gyümölcsöst telepítenek, vagy felújítják az állományt. Ilyen esetekben a telepítési, felújítási költség 80 százalékát engedik el a hitelből. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztése, a jövedelmező gazdálkodás kialakítása érAz erős testvér segítsége dekében az állam sokoldalú támogatást nyújt az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A határozat felhívja a termelőszövelkeze- teket, hogy az öntözött területeiket elsősorban a már meglévő öntözőrendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával párhuzamosan növeljék. Űj öntözőtelepek építésénél előnyben részesítik azokat a szövetkezeteket, amelyek olcsóbban építhető öntözőtelepeket kívánnak létesíteni. A városi lakosság jobb zöldségellátása érdekében főként a zöldség- termelésre különlegesen alkalmas tájakon fejlesszék a nagyüzemi öntözéses zöldségtermesztést. Termelőszövetkezeteink a helyi öntözéses lehetőségek kihasználásánál, továbbá a használaton kívüli öntözőtelepek helyreállításánál, az öntözőtelepek korszerűsítési munkáinál ugyanazokat ? kedvezményeket kaphatják meg, mint az új öntözőtelepek létesítése esetén, vagyis elengedik a teljes bekerülési költség 50 százalékát kitevő hitelösszeget. Hasonlóan fontos feladatnak tekinti a kormányhatározat a talajjavítási és talajvédelmi munkák fokozását, ideértve a vízrendezést is. A szükséges talajjavító anyagokat az állam továbbra is térítés nélkül bocsátja a termelő- szövetkezetek rendelkezésére, sőt — gépi talajjavítás esetén —, viseli a költségek 50 százalékát. A növényvédelem fejlesztésére a határozat továbbra is lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek 8—10 éves hitelre vásárolhassanak növetkezetek 1961-ben kaphatnak tenyész- vagy vemhes üszőket, amelyek értékét természetben törleszthetik le hízott marhával vagy hízott sertéssel. A természetbeni törlesztéses akció keretében kocasüldő juttatását is kérhetik a közös gazdaságok. A juttatott kocasüldők többségét a juttatástól számított második év végéig 50 százalékban, a harmadik év végéig 100 százalékban hízó vagy te- nyészsertéssel törlesztik le. Igen lényeges, hogy a termelőszövetkezetek széles körben kössenek a szövetkezeti tagokkal megállapodást a háztáji állatállomány szaporulatának felnevelésére és átvételére. A termelőszövetkezeti tagok háztáji tehéntartását segíti elő az az intézkedés, amely szerint n tehénnel még nem rendelkező tagok kedvezményes feltételek mellett üszőt kaphatnak. Igen kedvező a szövetkezetek számára a szerződéses borjúkihelyezési akció fenntartása. A határozat új kedvezménnyel segíti a termelő- szövetkezeteket az állatok értékesítésénél: ha valamely termelő- szövetkezet egy tételben legalább 30 szarvasmarhát, vagy legalább 50 hízott sertést ad át, az állatfor- galmi vállalat minőségi átvételt a helyszínen köteles eszközölni. Kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek még nagyobb figyelmet fordítsanak a közös sertésnevelésre, a közös sertésállomány fejlesztésére. A saját tenyésztésű kocák számának növelése érdekében az állam minden saját tenyésztésű koca első ellésekor egyenként 800 forint összegű középlejáratú hitelt nyújt. A termelőszövetkezeti tagok az állatforgalmi vállalatoktól — süldővel való törlesztésre — tenyésztésre alkalmas süldőket igényelhetnek. A határozat a jövőben Is fenntartja a törlesztéses juhtenyésztési akciót, és a te- nyészbaromfi-juttatást. Erre a célra a szövetkezetek középlejáratú hitelt igényelhetnek. A gépi munka kedvezményeiről A kormány — a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetét figyelembe véve — fontosnak tartja a gépállomások munkáját: a termelőszövetkezetekben a jövőben is a gépállomások feladata lesz az alapvető gépi munkák elvégzése. Ugyanakkor kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — vásárolhatnak mezőgazdasági gépeket. A közös gazdaságok traktor- és munkagépvásárlásait az állam legfeljebb a bekerülési költség 75 százalékáig hat-nyolc éves lejáratú hitellel támogatja. Az új és területileg jelentősen megnövekedett termelő- szövetkezetek gépállomási munkadíjtételeit a rendelet kedvezményesen állapítja meg. Árutermelés közős értékesítés Amióta ember él a földön, mindig az összefogás volt az az erő, amelynek segítségével az emberek előbbre jutottak. A tőkés világban a munkás a paraszt felé nyújtotta baráti jobbját, hogy együttes erővel küzdjenek a kizsákmányolás ellen, uj, szocialista világunkban ismét a munkás nyújtja kezét a parasztnak, hogy felemelje magához, hogy együtt építsék az utat, amelyen társadalmunk a kommunizmus felé halad. Sok lenne számbavenní azt a mérhetetlen segítséget, am., a dolgozó parasztság kapott az címűit tizenöt esztendő alatt a munkásosztálytól, szövetségesétől, legjobb barátjától. Elég, ha azokat az igen jelentős párt- és kormányhatározatokat említjük, amelyek a nagyüzemi útra lépett parasztság mielőbbi felemelkedését szolgálja: a 3004-es határozatokat. Az állam, a munkásosztály évente milliárdokat fordít a mezőgazdasági nagyüzemek megerősítésére, s a milliárdokból gazdasági épületek, mezőgazdasági gépek, tenyészállatok, a műtrágya segítségével, egyéb talajerő növelési beruházásokkal magasabb termést adó földek lesznek. A munkásosztály a továbbiakban sem szűnik meg támo- ■ j gatni az új útra tért parasztsá- ;; got. Ennek bizonyítéka a kor- ; mány mostani, 3001/3-as hatá- ;; rozata, amelynek segítségével ; még nagyobb lépésekben haladhat előre a szocialista nagyüzemet építő falu. És mit kér ezért a baráti, testvéri segítségért szövetsége- ; sétől, a dolgozó parasztságtól a munkásosztály? Azért, hogy az ;; ésszerű gazdálkodás megterem- ; tűséért — új telep.tvények, ön- ;; töző berendezések, gazdasági épületek saját erejű létrehozása esetén — Igen nag„ összegű hitel- ; kedvezményt nyújt a termelő- szövetkezeteknek? Talán önző számítás vezeti ebben a mun- ; I kásosztályt? Nem! Mert az ipari dolgozó áldozatot vállal ' akkor, amikor ad. Több pénz lenne a borítékjában, ha nem segítene szövetségesének. És ; ezért csupán azt kéri, hogy a ;; dolgozó parasztság termeljen I többet, adjon több árut a maga, a munkásosztály, az egész népgazdaság javára, hogy a nép állama még több segítséget adhasson a parasztságnak. : Ilyen nagyszerű gesztusra egyedül a szocializmust építő t állam, annak munkásosztálya ♦ képes! vényvédelmi gépeket. A növény- védelmi munkák gépi dijából az 1959. év őszén, továbbá az 1960— 1961. évek folyamán alakult, valamint a jelentős területtel megnö- vekedett szövetkezetek 20 százalékos kedvezményt kaphatnak. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőtől mentes terményt vagy terméket állítanak elő, a növényvédőszerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Az állattenyésztés fejlesztése, az állati termékek értékesítésének növelése érdekében a kormány felhívja a termelőszövetkezeteket hogy a közös állomány gyorsütemű fejlesztése mellett használják ki minél teljesebben a háztáji állattartásban rejlő tenyésztési és árutermelési lehetőségeket is. A közös állatállomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a termelőszövetkezetek hitelt kaphatnak és hitelelengedésben részesülhetnek. Az új termelőszövetkezetek közös állatállományának alapja a bevitel és a tagok háztáji gazdaságából történő közvetlen vásárlás. Kiegészítésképpen az állam, elsősorban az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezeteket állatvásárlási hitelekkel támogatja. A szövetkezeti közös állatállomány fejlesztését — a középlejáratú állatvásárlási hiteleken túlmenően — természetbeni törlesztéses akcióval is segíti az állam. A termelőszöTermelőszövetkezeteink nagyrésze felismerte a közös áruértékesítés fontosságát és erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy minél több árut adjon el a felvásárló szerveknek. Ezeket a termelőszövetkezeteket az állam az áruértékesítési tervek teljesítése után járó kedvezménnyel támogatja. Az új határozat továbbfejlesztette az úgynevezett áruértékesítési mutatók rendszereit. A termelőszövetkezetek 1961-ben, ha a közös gazdaságból származó hízott és tenyészsertéseknek, a baromfiaknak, a tojásnak és tejnek, valamint a háztáji gazdaságból származó, szerződéssel lekötött és idejében átadott hízott sertéseknek — állami és szövetkezeti válA határozat felhívja a termelő- szövetkezeteket, hogy elsősorban olyan beruházásokat végezzenek, amelyek a leggyorsabban elősegítik a közös termelés és értékesítés növekedését. A közös állatférőhelyek céljára az eddiginél nagyobb mértékben építsenek egyszerű olcsó és helyi anyagokból, saját építőbrigáddal gyorsan felépíthető épületeket. Fontos, ! hogy a termelőszövetkezetek gon- ! doskodjanak a járulékos beruházások — vízellátás, villamosítás stb. — megvalósításáról, mivel lalatok szervek részére történő —« együttes értékesítésével elérik vagy meghaladják a megállapított szintet, hitelelengedésben részesülnek. A határozat alapján a szövetkezetek a feldolgozó üzemeikből származó terményekre és termékekre is köthetnek előzetes szerződést. Hasonlóan kedvező, hogy gyümölcs vagy zöldség eladásánál a jövőben — ha az átadásra kerülő mennyiség a 25 mázsát eléri vagy meghaladja — az áruk mennyiségi és minőségi átvételét a termelő-, illetőleg a feladóhelyen eszközük. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az egész évben felmerülő kiadásaikhoz szükséges pénzügyi alapot áru lekötésével szerezhetik meg. ezek elhagyása növeli az önköltséget, és az épületek a járulékos létesítmények nélkül gyakran nem is használhatók ki célszerűen. Az állam elsősorban azokat a termelőszövetkezeteket támogatja, amelyek egyszerű épületeket emelnek saját munkabrigádjaikkal és megfelelő mértékű sa- játerő-hozzájárulással. A határozat életbe léptette az úgynevezett fixáras vállalati építkezések rendszerét. A típustervek szerint ké(Folytatás a 2 oldalon) Á szövet Kezeli beruh ázásokról