Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

Mit takart a díszmagyar ? (Cikk a 2. oldalon.) Édes rózsám a hazáért el kell válnom tilled... (Riport a 3. oldalon) XVII. ÉVFOLYAM. 270. SZÁM Ara 50 fillér I960. NOVEMBER 16. SZERDA Földművessxövetkezet (összállítás a 4—5. oldalon.) ★ Az EIXSZ-főtitkár „Kongó Bizottságá­nak44 újabb terve (a 2. oldalon.) Naponta 24 tonna napraforgóolaj exportra Kétszeri sajtolással jobb eredmény a Tiszántúli JNövényolajipari Vállalatnál Gondos, tervszerű megelőző kar­bantartó munka folyt a nyári termelési szünetben a Tiszántúli Növényolajipari Vállalatnál. Ki­tűnően működnek a gépek. Mind­ez a TMK csoport dolgozóinak munkáját dicséri. A műszaki dol­gozók is kitettek magukért a vállalatnál: technológiai módosí­tást hajtottak végre. Kétszeri sajtolásra tértek át a termelés­ben, amivel - javították a terme­lés minőségét, s a magpogácsa olajtartalmát 7,5 százalékról 7 százalék alá csökkentik. Növek­szik az olaj kinyerés, mert a magpogácsában kevesebb olaj marad. Hydratáló üzemet szereltek be, aminek segítségével a naprafor­gó olajat ülepítás nélkül export­képessé teszik. A vállalat nyír­bátori üzeme háromszor 8 órás műszakban naponta 24 tonna napraforgóolajat présel és szál­lít Németországba, Olaszország­ba és más országokba. A terven felül ezer darab csikólűzhely a lakosságnak Régebben is foglalkoztak csi- ,ótűzhely gyártásával a Nyírbá­tori Vegyesipari Vállalatnál, de kisipari módszerrel dolgoztak. Második hónapja szervezték át a termelést szalagrendszerű gyár­tásra. Üjabb gépeket állítottak a termelésbe. Növekedett a ter­melékenység s így a negyedik negyedévben a terven felül ezer darab csikótűzhelyt gyártanak a lakosságnak. A szovjet rubet arany- tartalmának és nemzetközi valutaárfolyamának új megállapítása 4 rubel aranyerteke magasabb a dollárnál flz új állatnevelési és hizlalás! akcióról, a szerződési fegyelem betartásáról, a felvásárlás alakulásáról Moszkva, (TASZSZ): A Szov­jetunió Minisztertanácsa elhatá­rozta, hogy 1961. január 1-től emeli a rubel aranytarialmát és a rubel árfolyamát a külföldi valutákhoz viszonyítva. A rubel új aranytartalma 0,987 412 gramm tiszta arany, a Szovjetunió állami bankjánál az arany vásárlási ára — 1 gramm tiszta arany 1 rubel. A rubel árfolyama a dol­lárhoz viszonyítva úgy ala­kul, hogy 90 kopek felel tárgyalt a Felvásárlási Operatív Bizottság A megyei Felvásárlási Opera­tív Bizottság tegnapi ülésén megvitatta az 1960. évi felvásár­lások eddigi eredményeit. Meg­állapította, hogy egyes mezőgaz­dasági termelvényekből a szer­ződő felek — egyéni és háztáji, valamint termelőszövetkezeti gaz­daságok — nem minden esetben teljesítették szerződéses kötele­zettségüket. Ennek nem kizáró­lag az időjárás kedvezőtlen ala­kulása az oka. A szerződéses kötelezettség teljesítése a termelőszövetke­zetek részére az áruterv tel­jesítését, az ezzel kapcsola­tos állami hitelkedvezmény megszerzését jelenti, s előse­gíti az állami tervek meg­valósítását is. Emellett, az egyéni gazdaságok­kal együtt szerződésbeli törvé­nyes kötelezettség a megtermelt és szerződéssel lekötött áru ér­tékesítése. Az őszi felvásárlás ütemét két­ségtelenül befolyásolja a betaka­rítás vontatottsága, a rossz idő­járás, a termények állapota. Azonban ez nem lehet magyará­zata annak, hogy például a ku­koricaértékesítésre kötött szerző­déses kötelezettségeknek (műtrá­gyát is kaptak a gazdaságok) igen lassan tesznek eleget. A napraforgó értékesítését nehezí­tette a termény nedvességtartal­ma. Az elkövetkező időben a Terményforgalmi Vállalat kiren­deltségei a termelőszövetkezete­ken túlmenően igyekezzenek cséplés után azonnal felvásárol­ni az egyéni gazdaságokból is a napraforgót, mivel szárító ka­pacitása van a vállalatnak. A vállalat különben a rizst is átve­szi a gép alól, függetlenül a nedvességtartalomtól, A piaci árak mindjobban normalizálódnak. A bő kuko­ricatermés eredményt ként már alig van különbség az állami felvásárlási és a sza­badpiaci ár között. A kukoricatermés kielégítő vol­ta korántsem teszi indokoltá — s népgazdaságilag igen káros —, hogy a napraforgót helyenként nem értékesítik, hanem rendel­tetésével ellentétesen használják feb Az időben való szerződéses és szabadforgalmú állami értékesí­tés igen lényeges az államház­tartás szempontjából. Megengedhetetlen az, hogy a termelőknél nagymennyiségű ' fölösleges készletek legyenek raktáron, ugyanakkor az ál­lam importálni kényszerül, amely valutáért nem élelmiszert, hanem a termelés további fel­lendítésére gépeket, több műtrá­gyát vásárolhatna. E téren minden község veze­tőinek nagy feladata, hogy fel­világosítsa a termelőket az áru- értékesítés jelentőségéről. A FOB az élelmezésügyi és földművelésügyi miniszternek a sertés és szarvasmarha nevelés és h’zlalás továbbfejlesztésének együttesen kiadott utasításával kapcsolatban is tanácskozott. Ez az utasítás további nagy kedvezményeket biztosít a termelőszövetkezetek, ház­táji és egyéb gazdaságok ré­szére. Többek között ilyen a tsz-ek kocaállományának további növe­lésére az, hogy az új és meg­növekedett szövetkezetek kocán­ként két mázsa kölcsöntakar- mányt kapnak. Amely tsz a ház­táji leszerződött hízóállománynak darabonként legalább egy má­zsa abraktakarmányt ad állami áron, az átadott hízotisertések után 1,20 forint lebonyolítási árat kap kilogrammonként. Azok a sertéstarlók, akik az Állatforgalmi Vállalattal 1961. október 31-ig történő átadásra bízottsertésre kötnek szerződést — tehát tsz-tagok, egyéni termelők és mindazok, akik sertéstenyész­téssel, hizlalással foglalkoz­nak —, a szerződéses áron túl egy-egy sertés után 1,50 mázsa szemestakarmányt igé­nyelhetnek állami áron. Egy mázsa szemeskukorica 215 forint. Igen kedvező a termelőszövet­kezeti tagokra az az új akció, amely szerint a háztáji állo­mányt meghaladó növendék szarvasmarhát 131 kilogrammos súlytól kezdve az Állatforgalmi Vállalat — minőségtől és súly­csoporttól függően — 13—9 fo­rintos áron felvásárolja. S e nö­vendékeket elsősorban a saját termelőszövetkezet részére adja át szerződéses üszőnevelesre, bi­ka és tinóhizlalásra. A termelő- szövetkezeteknél a szerződéses és szabad ár közötti különbözeiét — a tsz javára — az állam magara vállalja. meg egy észak-amerikai dol­lárnak. A Szovjetunió Minisztertaná­csa megbízta az állami bankot, aogy a rubel aranytartalma nö­vekedésének megfelelően emelje a rubel árfolyamat a többi ka­pitalista ország valutáihoz viszo­nyítva is. Amennyiben ezen or­szágok valutáinak arany tartalma megváltozik vagy valutáik árfo­lyama módosul, a Szovjetunió allami bankja a rubel árfolya­mát ezeknek a változásoknak fi­gyelembevételével állapítja meg; Gurbuzov cikke a szovjet valutareformról Moszkva, (MTI): A Pravda keddi számában közli V. Gar- buzovnak, a Szovjetunió pénz­ügyminiszterének cikkét a január elsejétől bevezetésre kerülő szov­jet valutareformról, az átszámí­tási árfolyam megváltoztatásáról. Garbuzov cikkében hangsú­lyozza: az új árfolyam szerint Hatvanezer pár export cipő ic,*,! • • Kakamazról Szovjetunióba, Angliába, Dél-Amerikába, Gibraltárba rína cipő”. Nagy részét már el­A Cipész Kisipari Termelőszö­vetkezet 1947-ben alakult, 17 dol­gozóval. Két kis szűk helyiségben Kezdték el a munkát és a szorga­lom, a lelkesedés, a jó munka meghozta a kívánt eredményt. Ma már modern nagy helyiségek­ben, 232 dolgozóval működik a szövetkezet és termékeikkel nem­csak a belföldi piacon, hanem külföldön is komoly sikereket ér­nek el. A rakamazi Cipész Kisipari Termelőszövetkezet 1960. évre százezer pár cipő elkészítését ter­vezte meg. Ebből belföldi hasz­nálatra negyvenezer pár készült és hatvanezer külföldi szállításra. Sum János műszaki vezetővel beszélgettünk, aki készséggel ad felvilágosítást arról a lelkes, jó munkáról, amelyet a rakamazi cipőüzemben tapasztaltunk. — Hová szállítanak cipőt? — Húszezer pár leányka cipőt szállítunk a Szovjetunióba. Boksz­bőrből készült pirosszínben, lapos sarokkal az ú. n. „leányka bale­küldöttük és a szovjet kereske­delem elismerés.i.l adózott a rakamazi cipőknek. — Szovjetunión kívül? — Harmincezer női sportcipőt szállítottunk a Német Demokrati­kus Köztársaságba. Ezek a cipők velúr bőrből készültek, szürke és oarna színekben, műanyag talp­pal, bőrdíszítéssel. A művezető kérdésünkre el­mondja meg, hogy Angimba is száilnottaK tízezer pár női sport­cipőt, transzparens műanyag iaip- pal. Azt is megtudtuk, hogy a cipő­üzem a lü. negyedéves tervét túlteljesítette, exportköteiezettsé- geineK teljes mértékben eleget tett és a mostani szállítások már a IV. negyedévre betervezett mennyiségből történnek. Megjegyezzük még, hogy a ra- kamaziaK kisebb tételekben szál­lítottak cipőt Hollandiába, Dél- Amerikába és Gibraltárba is. 1961-ben új technológiát vezetnek be Sum János műszaki vezető el­mondja, hogy 1931-ben uj tech­nológiát vezetnek be, a régi gépe­ket Uj, korszerű gépekkel cserélik fel. Ezzel a termelés emelkedését akarják elérni, de ez minőségi munkában is javulást fog ered­ményezni. 1961. I. negyedévében tízezer pár női papucscipőt szállítanak a Szovjetunióba és ötezer pár férfi félcipőt Hollandiába. A Belkereskedelmi Miniszté­rium kimondottan Szabolcs-Szat- már megyei fogyasztásra tizenöt­ezer pár gyermek egészcipőt ren­delt a Rakamazi Cipész KTSZ- től. Mint érdekességet kell még megemlítenünk, hogy terven felül elkészítettek ezerkétszáz pár filc­talpú kohász bakancsot, mely­nek elkészítését az országban se­hol nem akarták elvállalni. Je­lenleg is ezer pár bakancs készül a vájártanulók részére. ÍFarkas Pánnpnzngvminisztere. egy dollár négy rubel helyett 90 kopek lesz. A legfontosabb nyugati valuták közül a font sterling új árfolyama 2,52 rubel, a francia franké 0,18 rubel, a japán jené 0,25 rubel. Az új átváltási árfolyam be­vezetése után megszűnik az ed­digi kiegészítések renuszere, amelyeket a valuta átváltásnál, valamint a nem kereskedelmi jellegű kifizetéseknél alkalmaz­tak. „A rubel aranyértékének, va­lamint a kapitalista országok va­lutájához viszonyított átváltási árfolyamának növelése azokat a nagy sikereket tükrözi, amelye­ket a Szovjetunió a kapitaliz­mussal folytatott békés versen­gésben ért el” — hangsúlyozta a Szovjetunió pénzügyminisztere cikkében. Garbuzov cikkében hangsú­lyozza: a szovjet rubel az egyet­len valuta a világon, amelynek aranytartalma növekedett a ko­rábbi korszakhoz képest, amikor a bankjegyeket szabadon átvál­tották aranyra. Garbuzov cikkében rámutat, hogy a kapitalista országokban állandóan növekszik a fizetési mérleg hiánya. Az Egyesült Ál­lamokban például ez jelenleg mintegy 11 milliárd dollár. A mérleghiány következtében csök­ken a vezető kapitalista ország, az Egyesült Államok aranytarta­léka. A dollár iránti bizalom fo­kozatosan csökkent nemcsak kül­földön, hanem magában Ameri­kában is, s a menekülés a dol­lártól időnként valósággal pánik szerű jelenséggé válik. Legutóbb 1960. októberében jelentkezett ilyen pánik a londoni aranytőzs­dén. Garbuzov hangsúlyozza: a ru- bel aranyértékét magasabban szabták meg a dollár aranyér­tékénél. Ez a tény Önmagában is mutatja azokat a nagy gaz­dasági győzelmeket, amelyeket a szovjet nép a kommunista párt vezetésével ért el. A rubel aranyértékének megváltoztatása, a reális vásárlóérték alapján álló új átváltási árfolyamok beveze­tése hozzájárul a rubei nemzet­közi tekintélyének további növe­kedéséhez — hangsúlyozza cik­kében Garbuzov, a Szovietun ó

Next

/
Thumbnails
Contents