Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-15 / 269. szám
Mit takart a díttxmagyar? (5. oldal) Zalka Máié szülőföldjén (4. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM Ara 50 tillér I960. NOVEMBER 15, KEDD Sürgető miértek Nyírbátorban (5. oldalon.) ★ SPORT (6. oldal.) „Hűek lessünk Sziklai Sándor eszméjéhez“ Munkásőr névadó és zászlóavató ünnepség volt Ibrányban Vasárnap, november 13-án délelőtt emlékezetes ünnepség színhelye volt az ibrányi kultúrház nagyterme. Egyenruhás munkásőrök, a község dolgozói és a környékbeli községekből érkezett vendégek töltötték meg a hatalmas termet. A nyíregyházi járási munkásőrszázad névadó és zászlóavató ünnepélye röviddel tíz óra után kezdődött el. A Himnusz akkordjai után a résztvevők melegen köszöntötték az elnökségben helyetfoglaló ökrös László elvtársat, az Országos Munkásőr Parancsnokság képviselőjét, Hegedűs Sándor elvtársat, a megyei pártbizottság kiküldöttét, Harkai Sándor elvtársat, a megyei munkásőrség parancsnokát, továbbá a párt, a tanács és a tömegszervezetek képviselőit. Eskütétel Az ünnepség eseménysorozata az Országos Munkásőr Parancsnok elvtárs napi parancsának felolvasásával kezdődött. A napiparancsban az országos parancsnok köszöntötte a nyíregyházi járási munkásőr századot és engedélyt adott ahhoz, hogy a század felvegye Sziklai Sándor elvtársnak, az ellenforradalom hős vértanújának nevét. Ezt követően a Tiszántúli Rostkikészítő Vállalat nagyhalászi üzeminek dolgozói zászlót ajándékoztak a munkásőr századnak. A zászló átadása-átvé- tele után a járási munkásőr század esküt tett, majd szalagozásra került sor. Mielőtt a párt, a tanács és a tömegszervezetek képviselői szalagjaikat elhelyezték volna a zászlón. — Sziklai Sán- dorné megbízásából Kovács Já- nosné, a Nyíregyházi Járási Nőtanács titkára kötött szalagot a zászlóra, s olvasta fel a vértanú feleségének levelét: Sziklai Sándorné levele „Kedves Elvtársak! Elnézésüket kérem, de betegségem miatt sajnos nem tudok személyesen részt venni ünnepségükön. Pedig nagyon szerettem volna megismerkedni azokkal az elvtársakkal, akik elhunyt férjem helyett védik népünk hatalmát, s örködnek gyermekeink békéje felett. Arra kérem a Sziklai Sándor munkásőr század valamennyi harcosát, hogy olyan keményen fogják a fegyvert, hogy többé soha ne ismétlődhessék meg 1956 októbere. Kívánok az elvtársaknak jó munkát, erőt és egészséget! Elvtársi üzdvözlettel. özv. Sziklai Sándorné • Julianna és Zója." A levél felolvasása után hosszú percekig tartott a szalagozás: jöttek az üzemek, a termelőszövetkezetek dolgozói, a megbecsülés és a szeretet szalagjait kötötték a zászlóra — majd Barczi Gyula elvtárs, az MSZMP nyíregyházi járási bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Barczi eivtárs beszéde Barczi elvtárs elöljáróban arról szólt, hogy az ellenforradalom leverése után milyen nagy jelentősége volt és van a népi demokráciához, a néphatalomhoz leghűségesebb magyar dolgozók éberségének, felfegyverzésének. A munkásokból és parasztokból alakult munkásőrség egyik legjobb biztosítéka annak, hogy hazánkban soha többé nem ismétlődhet meg 1956 októbere. — Legyenek munkásőreink minden körülmények között hűek pártunkhoz, mert akkor hűek maradnak népünkhöz is. így őrzik meg a most kapott zászló tisztaságát, így lesznek méltók névadójukhoz, a proletariátus, a magyar nép hű fiához, Sziklai Sándorhoz. A későbbiekben Barczi elvtárs a közelmúltban ünnepelt Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, mint a történelem legjelentősebb eseményére és az azóta eltelt időre emlékezett. Napjainkban a szocialista világrendszer történelmet formáló erővé lett, s a tények azt bizonyítják, hogy a szocializmus eszméjének terjedése feltartóztathatatlan u2 egész világon. Kétségtelen, hogy a szocialista világrendszer jelenleg már óriási erőt képvisel. Napjainkban az emberiség százmilliói a szocialista világrendszertől várják korunk nagy problémáinak megoldását. A kommunisták megfelelnek e nagy - várakozásnak, — mondotta Barczi elvtárs, majd arról szólt, hogy az utóbbi időben a Szovjetunió vezette szocialista tábor milyen fáradhatatlan harcot vív a teljes leszerelésért, a gyarmati népek felszabadulásáért, a világbéke megteremtéséért, Mellettünk az erő, mert a békéért vívott harcban állandó gazdasági erősödésünkkel együtt mienk az igazság is. Ennek ellenére minden percben résen, éberen kell lenni, mert az imperialisták nem nyugszanak bele a marxi—lenini eszmék terjedésébe. fl legfontosabb teendő Hazánk jelenlegi belső helyzetéről szólva Barczi elvtárs elmondotta: „Különösen örvendetes az az előrehaladás, amelyet a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén az utóbbi három év alatt elértünk. Pártunk, kormányunk helyes politikája elhatározásra bírta dolgozó parasztságunk nagy többségét, s a magyar parasztság közel 80 százaléka már a közös, szövetkezeti nagyüzemi gazdaságokban keresi még teljesebb boldogulását. Nem marad el a segítség sem az új életet kezdő dolgozó parasztság számára, hiszen meggyőződésünk, hogy a munkásosztály nagy segítsége rövidesen az egész nemzetre érezhetően meghozza gyümölcsét. Nekünk most az az egyik legfontosabb feladatunk, hogy szót értsünk azokkal a dolgozó parasztokkal is, akik még a kisebb teljesítményekre képes egyéni gazdaságokban dolgoznak. Van már elég bizonyság és éppen ezért el kell mondanunk a ma még kételkedőknek: egyedül csak a nagyüzem tudja biztosítani a magyar parasztság felemelkedését. Ha a ma még egyéniek is megfogadják a párt. a kormány tanácsát és parasztságunk nagy többségéhez hasonlóan szakítanak a régivel, az ósdival, azzal a termelési formával, amely ma már nem képes kielégíteni népünk szükségletét, akkor mielőbb megteremthetjük a gazdagabb élet alapjait. Barczi elvtárs beszéde végén hangsúlyozta: hároméves tervünk vívmányai, hamarosan kezdődő ötéves tervünk célkitűzései csak úgy szolgálhatják a nép javát, ha percnyi szünet nélkül éberek leszünk. — Sziklai elvtárs életét kiontották az ellenforradalmárok, de az eszmét nem sikerült és soha sem lehet megölni. Ez az eszme, Sziklai elvtárs és a többi forradalmárok helytállása, hazaszeretete lelkesítsen bennünket a szocializmus felépítésének nagy és felelősségteljes munkájában. Az ünnepséget közös ebéd követte, ahol az Országos Munkásőrség Parancsnokságának kiküldötte Dohárköszöntőben üdvözölte a Sziklai Sándor járási munkásőr század tagjait, majd Takács elvtárs. a naevcserkeszi Oj Élet Termelőszövetkezet tagla. a század legidősebb munkásőre ezeket mondotta: „A mai napon nemcsak Sziklai Sándor elvtárs nevét vette fel a századunk, de még inkább magunkévá tettük az ő eszméjét is Hűek leszünk a marxizmus— leninizmushoz, Sziklai elvtárs eszméjéhez”. Délután még sokáig együtt maadtak a munkásőrök és Ibránv község dolgozói. A zászlóavató és névadó ünnepélyt a községbei) kultúrcsoDortok műsora tette ma- adandóbbá. Sok még a tennivaló a kukorica, napraforgó és cukorrépa betakarításban — a búzának kétharmada került a földbe A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentette: a múlt héten újabb esőzések zavarták az őszi munka végzését. Ami előrehaladás történt, csak óriási erőfeszítések árán sikerült. A burgonya betakarítása közel áll a befejezéshez. A múlt szombatig a termő- terület 99 százalékáról szedték fel a gumókat. A megyében a kukoricatörés 80 százalékos, de egyes járásokban ennél sokkal rosszabb az arány. A cukorrépának is még a 12 százaléka kint van a földeken. Igen nehéz helyzetben vannak a rizs- és napraforgótermelők. Az állandó nyirkos, esős idő miatt egyiket sem lehet csépelni. A napraforgónak kétharmada van elcsépelve, viszont a rizs cséplése eppenhogy megkezdődött. A rozs vetése egyénieknél 98 százalékos, a termelőszövetkezetekben 97 százalékos. Ennél sokkal rosszabb a helyzet a búzavetés terén, a múlt hét végéig csupán a kétharmada került öldbe a búzának. Most már nem lehet várni a gépi vetésre, a hiányzó mennyiséget fogatos és kézi vetéssel kell végezni, ahol másként nem lehet. Vetésben a kisvárdai, nyíregyházi, a kukoricabetakarításban a csengeri és a kisvárdai járások értek el legjobb eredményt. Az őszi mélyszántás végzésében is igen akadályoz az esős idő, viszont itt sokkal inkább van lehetőség az előrehaladásra, mint a vetésben, összesen eddig 34 és félezer hold mélyszántás van, amiből 24 ezret a termelő- szövetkezetek végeztek. Emeletes iskolát avattak vasárnap Nyírtéten Ritka esemény színhelye volt vasárnap egész napon át a kis szabolcsi falu, Nyírtét. A falu apraja-nagyja ünneplő ruhát öltött és lázas izgalommal serénykedett az új Iskola kornyékén. Ez év februárjában rakták le az alapot a nyirtétl főutcán egy épülő iskolához, — és az impozáns, városra is beillő cmeltes épület november elejére teljesen elkészült, ott magaslik a falu közepén, Nyírtét első emeletes házaként. Ez az év gazdag esztendő lett az új iskola által Nyírtéten. A korábbi években ovodát, kultúr- házat, autóbuszjáratot és várótermet, új utakat kapott a falu, — és 1960-ban több mint más- félmillió forintos ráfordítással négytantermes modern iskolával gazdagodott Nyírtét. Eddig a nyolc tanulócsoport mindössze Öl kombájn dolgozik az állami gazdaságok kukorica földjein Az őszi munkák végzésénél már nem is az eső, hanem annak köve: kezmánye, a teljesen felázott talaj a legnagyobb akadály. Különösen a kötött talajú területeken teszi nehézzé a betakarítást — elsősorban a szállítást —, a szántást és a vetést. Az állami gazdaságokban, a gépesítettség magasabb foka ellenére is megvannak ezek a problémák. A gazdaságokban a cukorrépa betakarításának kilencven százalékig eleget tettek, az őszi búza vetéséből húsz százalék hiányzik, aminek felét a fehérgyarmati gazdaságnak kell teljesítenie. A kukorica egyharmadát takarították be eddig, öt kukorica- ,örő kombájn dolgozik a földeken, de kevés teljesítménnyel, mivel a szár, a cső nedves, A kukorica betakarításának a legfőbb akadálya a kötött talajú gazdaságokban a szállítási nehézségekben van.’ A Tiszavasvári Állami Gazdaságban, ahol 133 hold rizst arattak le, ugyancsak a szállítás nehezíti a csáplást. A gazdaságban úgynevezett repülő gazdasági vágányokat fektetnek le a rizsföldtől a szérűig 3 ezeken csillékben vontatják be a rizskévéket,. A Simszinnal és Atrazinnal gycmtalanitott kukorica táblákon már megmutatkoznak a jó terméseredmények, amelyek a kezelés előnyeit bizonyítják. Különösen jól sikerült a vegyszerrel gycmtalanított kukorica a nyír- madai, apagyi, nyíregyházi és kemecsei gazdaságban. Kemecsén például ötven mázsát adott holdanként a Simazinnal kezelt terület. két tanteremben és a gépállomástól bérelt két szükség helyiségben tanult, nagy volt az iskolahiány. Az új iskolával megoldódott ez az égető probléma. Most már csak délelőtti tanítás lesz Nyírtéten tágas, egészséges termekben, jól felszerelt iskolában. Az új iskolába 90 ezer forint értékű bútorzatot helyeztek el és a község lakossága a sa.iát anyagból társadalmi munkából új kerítést von az épület köré. Az iskola építésével egyidőben ugyancsak társadalmi munkával- közel négyezer szekér földet hordtak az udvar teltöltéséhez. Nyírtét első emeletes épületét, az igazgatói-, nevelői és úttörő szobával, valamint külön szertár helyiségekkel rendelkező négytantermes iskoláját bensőséges ünnepség keretében adtáx át november 13-án. Az iskola tágas halijában tartották az átadó ünnepélyt, ahol Tóth László, a megyei tanács művelődési osztályának kiküldötte mondott beszédet a falubeliek, a környékről és a járás székhelyéről érkezett vendégek előtt. Beszéde végén ezekkel a szavakkal adta át az iskola kulcsát: — Ne csak iskola, hanem a kultúrális élet központja legyen ez az új létesítmény. Láczai György iskolaigazgató vette át a kulcsot, majd a nyírtéti úttörőcsapat tagjai műsorral kedveskedtek az ünnepélv résztvevőinek. Nagy tapssal jutalmazták a kis Papp Etelkát, aki az iskola avatására írt saját versét szavalta el. Az ünnepély után a megjelentek sétát tettek az új iskolában, majd közös ebéden vettek részt. A szülői munkaközösség tagjai, az ünneplők és a meghívott vendégek a késő délutáni órákig együtt maradtak, hogy osztozzanak az iskolaavatás adta örömben, ta. s.)
