Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-12 / 267. szám
298 pont! — Első a Fucsovics-brigád Verseny értékelés a V AG&P-nél Másfél hónappal ezelőtt — ha- anloan a többi üzemhez, vállalatai — a Nyíregyházi VAGÉP- él is „összedugták” a fejüket a íatalok. A jelentős munkát vég-| ó.vállalat három ifjúsági brigád-1 inak tagjai ekkor elhatározták, Ogy bekapcsolódnak abba a nagy-: zerű munkamozgalomba, amely j KISZ közelgő kongresszusa j iszteletére indult országszerte, j Papírra rögzítették mindazokat az elképzeléseket, ame- j Ipek nyomán munkájukon, a vállalat eredményein javítani kívánnak. iindenekelött azt fogadták meg. .ogy a terven előírtaknak mindenkor eleget tesznek, megszdlárdít- ák a munkafegyelmet, reklamá- iómentes munkadarabokat adnak | :i a kezük alól, hulladékot gyűj- i enek részt vesznek a közérdekű t ársadalmi munkában és gondot [ S fordítanak a műhely, munkahelyük környékének tisztaságára. A fiatal brigádok számára indított verseny a KISZ kongresz- szusának kezdetéig tart, ekkor hirdetik majd a végleges eredményt, és ekkor adják majd át a megérdemelt jutalmakat. Ennek ellenére élénk érdeklődést váltott ki a közelmúlt napokban az a „menetközbení”, alkalmi értékelés, amely azt kívánta bemutatni, hogy a verseny * félidejénél, a november 7-éré indított külön szorgalom nyomán, mi a helyzet a vetélkedésben. A versenyértékelő bizottság megállapította, hogy a terv teljesítésében a Fucsovics, a Tóth és a' Salamon-brigád eddig egyaránt A munha termelékenységének növeléséről 110—110 százalékos eredményt ért el. Nincs különösebb baj a! munkafegyelemmel sem és csök-| kent a reklamációs munkadara-! bök száma is. A Fucsovics-brigád már ed- j dig is kiugró eredményt ért el: a pontozásos versenyben ISO .ponttal vezet a Tóth-brigád előtt. Ezt főleg az áldozatos társadalmi munka és a közel négyezer kilogrammos eredménnyel végződő hulladék- gyűjtés hozta. A jelenlegi versenyállás a követ kező: 1. a Fucsovics-brigád 298 2. a Tóth-brigád 118 és 3. a Sala mon-brigád 78 ponttal. A szovjet tudósok folytatják a Földközi* tenger tanulmányozását Ogyesszából kifutott az „Aka- demik Kovalevszkij” nevű kutatóhajó, fedélzetén a Földközi-tenger tanulmányozására indult expedícióval. Az expedíció résztvevői először hidrobiológia! kutatásokat végeznek a Fekete-tengeren, majd a Földközi-tengeren folytatják munkájukat. Az expedíció tudományos programjának fő feladata a Földközi-tengerben végbemenő őszi biológiai és hidrológiai folyamatok vizsgálata. Az út körülbelül 3 hónapig tart, s a hajónak több mint 5300 tengeri mérföldet keli megtennie. Október végén a „Kovalevsz- kij”-hez csatlakozik az „Akade- mik Vavilov” kutatóhajó ‘ is, amely komplex hidrológiai és geológiai kutatásokat végez a F öldközi-tengeren. Táncpróba közben kerültek a fényképező gép lencséje elé a záhonyi vasút tancesoporfiának tagjai. (Folytatás az 1. oldalról.) munkás csak géppel termeljen. Ugyanott felhívták a figyelmet arra is, hogy termelékenyebb lesz a munka, ha egy-egy fazonú ruhát nem több szalag egyszerre, hanem csak egy.-két szalag gyárt hosszabb ideig. A gyakori átállás a termelésben rontja a ter- meh>enyssget. Itt csupán a vezetők leleményességén múlik a jobb eredmény. Igaz, hogy gondos felmérést vett igénybe például annak a felülvizsgálása, hogy milyen kézi munkákat lehetne géppel elvégezni, de megérte, mert 20 százalékkal csökkent a kézi munka és emelkedett a gépkihasználási százalék. Nagyon is fontos, hogy a munkások mégjobban bekapcsolódjanak a termelékenység növeléséért folyó harcba. A Nyíregyházi Fűtőházbau az egyik szocialista brigád U| «ízempontok az újítási feladattere készítéséhez nyílt levelet intézett az állomás vezetőségéhez, mert nem bocsátotta rendelkezésükre a javításra rendelt mozdonyt s a brigád ácsorgásra kényszerült miatta. Gyors intézkedés történt a levél nyomán, A Malomipari Vállalatnál a műszaki dolgozók kérésére azt is kimutatják a könyvelés dolgozói, hogy milyen létszám felhasználással termelnek 10 mázsa lisztet. Kíváncsiak erre a mutatóra is, hogy aztán megfelelő intézkedést tegyenek. A ruhagyárban a munkamódszerátadással is segítik a termelékenység növelésétA vállalat filmfelvevőgépet vett. Filmre veszik a legjobb munkamódszerrel dolgozó munkás munkafogásait és megfelelő magyarázó szöveggel vetítik, terjesztik * munkamódszert. Az újítási mozgalomnak nagy jelentősége van a termelékenység növelésében. Kár, hogy ezt nem minden üzemben látják így, Tudósítóink azt tapasztalják, hogy az újítási íeladattervet nem úgy készítik el, mint a műszaki fejlesztési terv függvényét. Azt javasoljuk, hogy a vál.álatok kövessék a Dohányfermentáló Vállalat jó példáját ebben. A vállalat már elkészítette az 1961. évi műszaki fejlesztési tervet és erre épül fel az újítási feladatterv, amit minden vállalatnak december 1-ig kötelessége elkészíteni. Minden feladatnál leírják, hogy mit szeretnének azzal az újítással elérni, milyen népgazdasági eredményre számítanak és az újító milyen összegű újítási dijat kap majd az újításért, Kimutatják azt is, hogy az újítás! feladattervben szereplő újítás milyen mértékben növelheti a termelékenységet és járul hozza a nyereségrészesedéshez. Nagyobb feladatnál javasolják, hogy a műszakiak és munkások alakítsanak újító brigádot. Az így elkészített feladattervet minden műhelyben kifüggesztik, hogy minden dolgozó tudjon róla és már januárban legyer olyan, amit megvalósítanak. ★ A szerkesztőségben megtartott ankéton Ribóczi Pál, Bálint József, Bácskái József, Halamon Mihály, Szilágyi Gyulai és még több üzemi tudósító tapasztalatát beszéltük meg. Ügy gondoljuk, hogy a tapasztalatok közreadásával segítünk a vállalatoknak, üzemeknek a munka termelékenységének növelésében. O. A. T assan leszáll az est a sző- löskertekleel szegélyezett dimbes-dombos Tisza-parti fa- lucskára. Megkopasztott, csupasz akácok, vastagtestű tölgyek vigyáznak a csendre, nyugalomra. Fenn a domb tetején trónoló iskolában gázlámpák duruzsolnak, öregedő, de vasakaratú diákok fogadására készülnek a fiatal nevelők. Így aztán lenn a parasztportákon is sürgős az esti etetés, itatás, fejes, o házkörüli munka, mert mihamar megkezdődik a második műszak a tantermekben ... Gáncsos Zoltánnal, a dögéi parasztgyerekből lett igazgató-barátommal járjuk az utcákat, keressük a kérgeste- nyerű tanulókat... Baktatunk a sáros úton... Tóth Balázsék kapujában. ' — Ne sokat időzzünk — súgja, mikor előkerül a gazda. Jeleven a porta, sürgős a mun■‘-J ka. Tóth a tehenekkel foglalatoskodik, etet, fejőshez készül,.. Erzsébet asszony libát ángyát. — Vigyázz, szemet ne kapj on! *— figyelmezteti feleségét... — Ugye már elkésünk igazgató bácsi — fordult aztán hozzánk. — Nem sürgetni jöttünk 'Tóth bácsi. Aztán lassan indulna a beszélgetés, ha nem bomlana olyan nehezen a szó... A kérdés meg- rekesztette a gazdában a választ... Ferkó, a negyedikes gyerek, aki eddig oldalt fülelt, s hallgatta hallgatását, hirtelen elénk toppan, s felnőtt módjára megpróbál zsilipet nyitni a kérdésnek: miért is adta apja negyvenhárom esztendős fejét újból a tudományoknak... LAMPAGYUJTAS — Mert kocsis akar lenni, ha nálunk is megalakul a téeszcsé, — Oda nem kell fi jam nyóc iskola — néz fiára. — De a brigádvezetéshez már kell, apám — találja fején a szeget Ferkó. 'T óth Balázs morog valamit az orra alatt, fejét csóválja, de nem válaszol'. Majd lesz valahogy, gondolja. Az a lényeg, hogy tanul. Az meg mindig hasznos. Hárman járnak a hetedikbe Tóth-éktól. Lacihoz felzárkózott az apja is, meg az anyja is. Váltott műszakban járnak a dombra. Reggelente Laci, meg Ferkó, este pedig a szülök. Akárcsak Veres Gyuláék. Itt is együtt ülnek asztalhoz esténként lámpa- világ mellett házifeladatot készíteni, matematikát, történelmet, magyar irodalmat tanulni a szülök, s a hét gyerekből három... S. Nagy Gézánét, az SZMK elnökét még versenyre is hívta a lánya, Éva. Erre Gizi a nagyobbik ígéretet tett, patronálja a mamát... Algebrával bíbelődik Dienes Sámuel, magyar irodalmat tanul Gy. Nagy Balázs, a nőtanács elnökasszonya Király Lászlóná, sütés-főzés közben forgatja a földrajzot a háziasszony, s munkából hazajövet történelemkönyv fölé hajlik a földművelő, a kőműves... Buzgó hallgaV eresmarton tó lett Kropok Gézából is, akt berozsdásodott fejjel nevetségesnek találta eleinte az iskolásdit. Qzabolcsveresmarton hadat ^ üzentek az emberek. A csatározás most folyik... Közel ötvenen küzdenek saját magukkal, a maradisággal, s pótolják a mulasztást. Kérgestenyerű parasztok, most, negyedszázad leküzdése után észlelik, hogy szűk a horizontjuk, s érzik, hogy kevés a levegő a keskeny földsávokon, a púposodó mezsgyék között, s ha még húzza is őket a régi, a gyökér enged, már szabadulni akarnak, mert a fejekben kezd világosodni ,igazodnak az időhöz... Ez csendül a papírra rótt gondolatokból, melyeket földszagú kezek írtak kuszáltan, helyesírási hibákkal az első napon, amikor hosszú évek után újra átlépték a tanterem ajiajir.sk bűvös küszöbét, s gyerekes izgalommal teltek el, mikor Gy. Nagy Erzsébet. a magyar szakos nevelő lediktálta az első dolgozat címét. Így hangzott: Miért iratkoztam be a dolgozók esti iskolájába? Íme a válaszok. Gy. Nagy Balázs dolgozatából: „1934 júniusában mondtam búcsút az elemi iskolának, mely csak hat osztályt biztosított. Az idő múlásával ez kevésnek bizonyul', mert a fejlődés előre*m» i äig; Térkép előtt a Tóth és a Veres házaspár, történelemórán. — Ezen az úton jöttek a magyarok a Kárpát medencébe — mutatja Kórössy Jcnnné nevelő. _ „ (Foto: Hammel) haladottsága a mezőgazdaságban is többet követel az emberektől..." Kaíu Róza néni örömmel újságolja: „Huszonnégy év után újból iskolába járhatok." Dienes Sámuel ezt írja: „Az atomkorszakban mindenki szeretne többet tudni. Én a statisztikai számításolcat szeretném megtanulni..." Es Bodnár Imre7 Ne\i mi * véleménye? „Megkívánja társadalmi rendszerünk, boldogulásunk...” D ez világlik ki valamennyiből, ezért hát a nagy buzgalom, a tanulási láz Veres- marton. Valóságos mozgalmat csináltak belőle a kommunisták, alak ezt vallják: „Ha azt akarjuk, hogy a falu fejlődjön, lépni kell az embereknek is." r/jénéi a melegetárasztó gázlámpa a tanáriban. Az egyik teremben már folyik a magyar óra, a másikban a felnőttekből színtársulatot alakítanak az asszonyok. Később ők is tanulókká „alakulnak át." Idebenn Kőrössyné történelem órára készül... Az igazgató statisztikát készít... Íme a végeredmény: Az alig kétezeregyszáz lelket számláló Veresmarton csaknem minden negyedik felnőtt tanul! Több mint négyszáz a faluban és a tanyán, harmincán a közép és főiskolákon valamint az egyetemeken, tizenöten ipari iskolákban, itt az esti tagozaton pedig közel ötvenen. Igazi kulturális forradalom! S kezdeményezői itt is a kommunisták, s szervezői az asszonyok, a népfront, lelkes apostolai pedig a fiatal nevelőkből álló tantestület... Ha késik is a villanyfény, a veresmartiak meggyújtották a lámpákat. Farkas Kálmán. r•
