Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-11 / 266. szám
Gazdag kiállításon Esti szüreti felvonulásra, bálra is sor került. Képünk az ügyes lovasokról készült. (Foto: Hammel) mutatták be eredményeiket, a diákok mindennapi életének mozzanatait a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum jubileuma alkalmából. Három és félmillió forintértékű társadalmi munkát Jorditottak megyénk dolgozói az iskolákra egy év alatt Évről-évre folyik a megyék között az a nemes versengés, hogy melyik megye dolgozói fordítanak viszonylagosan több társadalmi munkát óvodák, általános és középiskolák karbantartására, szépítésére, az iskolai hálózat fejlesztésére. Az elmúlt, szeptembertől szeptemberig tartó évben megyénkben ennek a munkának az összegezése három és félmillió forintot tesz ki. Még nem ismeretes az országos eredmény, hogy hányadik helyen is állunk, de az azelőtti év színvonalát nem értük el, az már a számokból megállapítható. Az azelőtti évben országosan második lett megyénk. A több mint három és félmillió forint döntő részét az általános iskolák, napközi otthonok céljaira áldozta megyénk lakossága. 2 630 368 forint értékű társadalmi munkát végeztek a szülök, szülői munkaközösségek, tömegszervezetek, vállalatok, termelőszövetkeztek dolgozói. E téren a legjobb eredményt a baktalórántházi járás dolgozói érték el. Itt egy tanulóra számítva 56 forint az átlag, a megyei 34 forintos átlaggal szemben. Az általános iskolák után az óvodákra fordítottak több munkát. A megyei összegezés szerint ez 556 ezer forint. Egy óvodásra 101 forint jut. A mátészalkai járásban ez a szám 331 forint. A középiskolák és diákotthonok 354 ezer forinttal szerepelnek a megyei összesítésben. Egy tanulóra közel száz forint jut. A tiszalöki járásban a legtöbb: 121 forint. A társadalmi munkában jó példát mutattak Csenger, Nyírtúra dolgozói, isk Iáik építésénél. Szép' támogatást nyújtor a bsza- szalkai földművesszövetkezet, a Nagycserkesz-cgány bokori szülői munkaközösség az öxöritófülpö- si nevelőotthoni úttörőcsapat — ás még több helyütt végeztek eredményes munkát iskoláinkért. Tizenkét és félezer hold vetés az n’oJsó deltád eredménye a sspállomáso&on A legutóbbi jelentés szerint a megye gépállomásai a termelő- szövetkezetek földjein tizenkét és félezer hold vetőszántást, kilencezer hold őszi mélyszántást és ugyancsak tizenkét és félezer hold őszi vetést végeztek. Az utolsó tíz napban a Nyírbátori Gépállomás traktorosai 2400 hold vetőszántást, a fehérgyarmatiak 1500 hold mélyszántást, a tiszavasváriak közel kétezer hold vetést fejeztek be. A Nyírmadai Gépállomás 140 százalékra teljesítette eddig vetési tervét, A fábiánházi „kényes ügy“ Minden termelőszövetkezeti község megtette az idén a maga útját s túlnyomó többségük már az első közös esztendőben bizonyítékát adta a közös gazdálkodás erejének, fölényének és a korábban hitetlenkedő emberek is nyugodtan várják a zárszámadást. Mert nem csalódtak számításaikban. Azonban van megyénkben néhány közös gazdaság, amelyekben különféle nehézségek voltak egész esztendőben és megvannak ma is. Vannak találgatások, sőt megállapítások, hogy ebben, vagy abban a szövetkezetben a szervezetlenség, a vezetés gyengesége, a rossz munkafegyelem, a tago.í érdektelensége, a közösvagyon törvénytelen eltulajdonítása, és még sok egyéb az oka az eredménytelensegnek. Van szövetkezet, amelyikre szinte valamennyi „ok” ráillik. Érdemes az ilyennel megismerkedni, egyrészt mindenki okulásaként, másrészt „tükörbe nézetni” magát a szövetkezetét. Ilyen szövetkezeti község a mátészalkai járásban Fábiánháza. Az elindulás Fábiánháza nyolcszázötven paraszt családja a télen írta alá a belépési nyilatkozatot. A község népének kultúráltsága eléggé elmaradott. A babona és a rémhírek annyira dúsan burjánzot- tak, hogy a való napi élet kérdéseinek kevés hely jutott az emberek fejében. Ezek után érthetőbbé válik, hogy csak a belépési nyilatkozat aláírását említettem. Általában mindenütt megértették azt, hogy a dolgozo paraszt a nyilatkozat aláírásával korántsem válik szövetkezeti paraszttá, hanem türelmes, szívós nevelő munkával kell lassan minden egyes embert az új útra rávezetni. És mekkora szükség lett volna erre Fábiánházán?! A gazdasági dolgok politikai fedezet nélkül előtérbe tolása mind nagyobb nehézségbe ütközött s kicsúcsosodott a tavaszi szántóföldi munkakezdések idején. A termelőszövetkezet elnöke, Pecséri Balázs, nem ismerte a helyi viszonyokat, mert az egyik állami gazdaságból került oda. A vezetőség tagjainak és a brigád vezetőknek nagyobb része szintén nem állt — ma sem áll — hivatása magaslatán. A -mezőgazdász több-kevesebb sikerrel igyekezett megoldatni a termelési feladatokat, ugyanakkor az emberekhez való, nem megfelelő viszonyával, nyers magatartásával sokkal többet rontott, mint amennyi jó eredményt ért el. A községben a pártszervezetnek tizenkilenc tagja volt, most huszonhat tag és tagjelölt közül kilenc dolgozik a termelőszövetkezetben, a többi alkalmazott. Gyenge volt a pártszervezet is, hogy a kezdeti nehézségek idején mindennel és mindenkivel behatóan foglalkozzon. Ilyen körülmények között állhatott elő az. hogy sokan az alapszabály előírását meghaladó háztáji területet „fogtak” maguknak. Ehhez járult még az a körülmény is, hogy a község határában lévő 321 hold, bornak nem alkalmas, direkttermő szónak adták, jobban mondva ki-ki annyit művelt meg belőle, ameny- nyit akart. >Iiért nincs munkaerő ? A fentiek már magyarázatot adnak arra, hogy miért is akadozott a termelőszövetkezet gazdálkodása egész éven át. A tagok egy része a még meglévő egyéni anyagi tartalékjuk alapján, a bőséges háztájiszerzés lehetőségeivel élve azt tartotta, hogy úgy is megtalálja „számítását”, ha nem megy a közösbe dolgozni. Ez mindenképpen elítélendő felfogás. Aki komolyan gondol családja jövőjére, azt a pillanatnyi előnyök nem tehetik szűklátókörűvé. Sokat rontott a községben szított, ellenséges hírverés is a munkamorálon, de nem utolsósorban a mezőgazdász durvasága, amely ellenkező „csakazértis” hangulatott váltott ki. (A mezőgazdász éppen jelenlétemben zavart ki két traktorost az irodából, amikor azok felvilágosítást kértek az őket érintő elszámolásItt a november! A hónap elején a négyszázhuszonnyolc hold kukoricából ötven, a száztizen- két hold napraforgóból negyvenöt, a nyolcvan hold cukorrépából hét, a száznegyvsnegy hold fővetésű silókukoricából harminc hold volt betakarítva. A rozsnak kétharmadát, a búzának tizenöt százalékát vetették el.' őszi árpát semmit. Az agronómus véleménye szerint azért, mert nem akartak kalászost kalászos után. Nyolc brigád van a növénytermelésben s eddig négyben sikerült a betakarítandó területet a tagok között eloszani. A többinél még mindig kollektív gondatlanság van. Egy elnök, bármennyire is lelkiismeretes, elvész a rengeteg tennivaló között, ha a helyettese, a vezetőség tagjai, a brigádvezetők nem osztják meg vele a gondot s neki kell egy-egy brigád legbensőbb ügyében is dönteni s nem teszik meg ezt önállóan a brigádvezetők. Van mód a hibák kijavítására Bármennyire ziláltak is a jelenlegi viszonyok a fábiánházi Kossuth Tsz-ben, van lehetőség arra, hogy még az idei eredményeken is javítsanak s még többet tehetnek a jövő évi gazdálkodás megalapozására. Egy munkaegység értékét harminchárom forintra tervezték. Számításaik szerint meglesz a harminc. Ha sürgősen sikerül felszámolni az irányítás liberalizmusát, a tagok között is fennálló ellentéteket, akkor csökkent- hetik a betakarítási veszteséget. Ismertessék meg a tagokkal a betakarítási prémizálás feltételeit (mert ilyen van, csak az a baj, hogy egynémely brigádvezető sem ismeri a lényegét.) Igaza van a tanácselnöknek, aki azt mondja: nem lenne rossz a fábiánházi nép, ha sokat beszélgetnének az emberekkel, megnyitnák az értelmükhöz vezető utat. A termelőszövetkezet párttagsága maroknyi, de az egész évben becsületesen dolgozók sokan vannak. Hassanak ezek is okos szóval a megtévesz- tettekre, bizonytalankodókra. A harminc forintos munkaegységérték nem nagy, de első évben, I ilyen körülmények között nem is rossz. Meg kell magyarázni az embereknek, hogy sokkal jobb eredmény született volna, ha minden szem terményt betakarítanak a határból. Nem olyan „kényes ügy” a fa- biánházi, mint ahogy a tsz vezetői mondják. Azonnal megszűnik minden kényessége, amikor teljes erőbevetéssel, nagy odaadással megkezdik a problémák megoldását. Ehhez a párt- szervezet irányításával össze kell fognia a tsz, "a tanács vezetőinek, mozgósítani minden jószándékú embert s akkor az eredmény nem maradhat el. Fábiánházán is megvan minden természeti-gazdasági adottság a termelőszövetkezet felvirágoztatására. Reális tervele, részrehajlás nélküli , irányítás minden vezető részéről, jó munkaszervezés, az alapszabály, a törvények betartása, az emberek termelésében való ér-i.eiiségének a oiztcsúasa, a munkafegyelem megszilárdítása, a közös vagyon tiszteletben tartása az ehhez vezető út És a soha, egy napra, egy órára meg nem szűnő, türelmes fel- világosító szó — az emberek nevelése. Samu András ról. Az elnök öt percig beszélgetett ezután a két emberrel, nyugodtan megmagyarázta ne- l?ik miről van szó és utána szépen elmentek dolgozni.) Sérti a tagok i önérzetét, hogy a mezőgazdász, Zwick Lénárt — bár fiatal ember —, „lóhátról” beszél velük. Az elég zavaros, megalapozatlan termelési év kezdetén a pénzalapra helyezett munkaegységrendszert akarták bevezetni. Nyílván nem sikerült a rendszeres előlegezés sem, mert ennek igen lényeges kelléke; a termelési szerződéskötés gyenge volt. A rendet bomlasztotta, az egyéni felelősséget minimálisra csökkentette az, hogy a területet nem osztották szét tagokra, hanem brigádegységekben hagyták. A szétszórt parcellákon így nem lehet „közösen” termelni, még akkor sem, ha a tagok hajde nagyon öntudatosak! A Báthory István Gimnázium tanulói írjáki „Védnökséget A nyírbátori Báthory István Gimnázium egyik XV. osztályos tanulója, Árvay Emőke szerkesztőségünkhöz küldött levelében beszámol az iskolájukban folyó életről, kezdeményezésekről. Leveléből megtudtuk, hogy a gimnázium KISZ-szervezete a közelgő KISZ-kongresszus tiszteletére védnökséget vállalt a gimnázium udvarának rendezése fölött. Közismert, hogy gimnázium udvara az ott folyó ásatások miatt is eléggé rendezetlen volt. A KISZ-szervezet pályázatot írt ki: Milyennek képzelem el iskolám udvarát címmel. A bírálóbizottság Forrásy Csaba tervezetét jutalmazta első díjjal. Az vállaltunk.^“ iskolaudvar rendezését megkezdték a gimnázium tanulói és vállalták, hogy a munkákat befejezik a kitűzött határidőre. — A gimnázium minden tanulója kivette részét a társadalmi munkából. Az egyhetes őszi szünet^ idején napi három órán keresztül társadalmi munkát végeztek a nyírbátori gimnazisták. A KISZ vezetőség versenyt indított a „Kiváló Osztály” címért, az egyes osztályok között. A verseny egyik fontos tényezője: hogy a győztes osztály tanuló* élenjárók legyenek a társadalmi munkában — fejeződött bt* a nyírbátori gimnazistákról szólc levél. £
