Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

Megalapozták a lövőt a vasuiegyei'i Micsurin Tsz-ben Elégedett szövethetett tag A va&megyeri Micsurin Ter­melőszövetkezet hosszú évek fejlődésén ment keresztül s a fokozatos, évről-évre való gya­rapodása — a tagok létszámát és a földterületet tekintve — soha nem zökkentette ki a gaz­daságot a tőlük megszokott len­dületből. így volt ez ebben az évben is, amikor a tél folya­mán belépett dolgozó parasztok gjengébb minőségű földjei, eszi kalászosai csökkentették a ter­melőszövetkezet termésátlagait, azonban így is magasan túl­szárnyalták a község eredmé­nyeit. Most, az őszi munkák befe- ■isatével, a zárszámadás előtt már lemérhető az az eredmény, amit a Micsurin Tsz ebben az esztendőben elért. S ebből ki­tűnik, hogy a községben, az egyénileg dolgozó parasztok élőit tovább gyarapították a nagyüzemi mezőgazdaság becsü­letét. Egy íofd föld - •BT mázsa hús A nagyüzem lényege: az áru­termelés növelése. Ez a gazda­sági követelmény elvitathatat- lanul a Micsurin Termelőszö­vetkezet mellett szól. Ez első­sorban már abból következik, hogy a termelőszövetkezetben az egyes növényféleságek ter­mésátlagai magasan túlszár­nyalják az egyénileg gazdálko­dó parasztokét. Búzából négy és fél, rozsból öt, burgonyából tíz, cukorrépából száz és kuko­ricából (csövesen) nyolc mázsá­val termeltek többet egy hol­don, mint az egyénileg gazdál­kodó parasztok termésátlaga. A kenyérgabonából számítva a község nagyüzemi gazdálko­dás esetén — a jelenlegi tsz- átlagokat figyelembe véve — közel háromezer mázsával ter­melt volna többet, mint így, egyénileg. A hústermelésben ismét meg­mutatkozik a nagyüzem fölé­nye. A 481 hold szántóterület­tel — összesen 614 redukált szántóterülettel — bíró Micsu­rin Termelőszövetkezet 593 mazsa húst értékesít az idén. S ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezet 103 darab te- nyészsüldőt is eladott, az egy holdra jutó hús, illetve állat- crtékesítés meghaladja az egy mázsát. Az egyéni gazdaságokra jutó állatértékesítés száz holdan­ként harmincöt kilogrammot tesz ki — a tsz-hústcrmelés egy harmadát! Ilyen az arány a gabona, burgonya és kukorica értékesítésben is. A termelőszövetkezet jelenle­gi. állatsűrűsége — nem szá­molva a már értékesített te­rv ész- és hízott sertést, a ső­rét — száz holdanként hu­szonkilenc számosállat. Az egyéni gazdaságokban ez a szám húsz—huszonegy kerül mozog. Ebből látható, hogy a Micsurin Tsz az elkövetkező évekre is megalapozta az állat­tenyésztését. Többek között húsz anyakocájuk volt, ehhez még ötven tenyészsüldőt állí­tottak be. A tervezett tehénlét­számuk egyharmadával növe­kedett év végéig. Az árutermelés terén a ke­nyérgabona, cukorrépa, tej, új burgonya — az új burgonya után termelt cékla, egyéb zöld­ségféle, a terven felüli kukori­ca, a sőre és tenyészsertés adja a többlet bevételt. A tizenöt hold új burgonya 298 ezer fo­rintot jövedelmezett s az utána vetett cékla újabb 76 ezer fo­rintot hozott a termelőszövet­kezetnek! Egy holdról itt több, mint 24 ezer forint értékű árut adtak el. B munkaegység — valuta Sok érdekességgel lehet ta­lálkozni a vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezetben. Többek között azzal, hogy valamennyi 16 éven felüli családtag tagja a termelőszövetkezetnek. Míg másutt amiatt panaszkodnak, hogy a fiatalok elhagyják a szövetkezetei, itt a tagok nyolc­van százaléka harmincöt év alatti! így érthető, hogy van ki­nek megíogni a munka végét. A termelőszövetkezetben tíz hónapot véve alapul, 270 mun­kaegység az átlagteljesítmény. December végéig szűkösen szá­molva is meglesz a háromszáz. S mindezek ellenére a tavasz- szal tervezett munkaegység rá­fordítást nem lépik túl, hanem néhány ezer munkaegység meg­takarításuk lesz. Egy munkaegység értékét a tavasz* tervezéskor 47 forintban állapították meg. Az áruértéke­sítés arányai már mutatták, hogy a munkaegységérték nö­vekedni íog. Biztos számítások szerint megközelíti a hatvan forintot. Ha csupán az átlagot vesszük :— amelybe a csökkent munkaképességűek is beletar­toznak —, akkor 16—13 ezer forintos tehermentes jövedelem jut egy-egy termelőszövetkezeti tagra. Azonban — a szorgalomtól és a család munkabíró tagjai­tól függően — ez az eredmény természetesen igen változatos, bár egy esetben sem marad alul a tízezer forinton. Ifjú Mátyás Mihály például — a novemberben és decemberben szerzett munkaegységeivel együtt — közel harmincezer fo­rint jövedelemre számít a nö­vénytermelésben szerzett mun­kaegységei alapján. Málik Pé­ter — egy másik fiatal, akit csalogattak már, de nem hagy­ja ott a szövetkezetét — az ed­dig teljesített 276 munkaegy­sége után, meg még abból, Pézsma-zsákmány Szál marban Alig három évvel ezelőtt tűnt fel a szatmári tájat kettészelő folyók, folyóholtágak, és mocsa­ras zsombékok között hazánk egyik nagyértékű szőrmés állata a pézsma, amely a Szovjetunió területéről vándorolt ide. Ván­dorlásának több okát ismerik a vadaszok, bár ezek közül is leg­jelentősebb, hogy ez az igen ér­tékes szőrmés vad a háborítatlan mocsaras zsombékos helyeket, és az apró hallal bővelkedő tavakat kedveli legjobban. Egyébként igen szapora állat. Évenként ál­talában három négy nemzedéke van, s az első nemzedék is több­nyire szaporodik születése évé­ben. Nem csoda hát, hogy az aránylag rövid idő alatt a felső- Szatmár táján annyira elszaporo­dott. hogy már harmincezerre becsülik a jelenlegi állományt. Vadászat szempontjából is je­lentős ez a prémes állat. Kora tavasszal amikor más vadak alig ha kerülnek puska végére, nagy­szerű szórakozást nyújt, s emel­lett gazdag jövedelmet hoz a va­dászoknak. Szőrméjéből gyönyö­rű bundát készítenek, amely euró- paszsrte igen keresett. Éppen ezért egy pézsma irháért közel száz forintot fizet a kereskede­lem. A szatmári táj vadászai kö­zül sokan ki is használták már ezt a lehetőséget. így például már az idén eddig csaknem húsz bundára való pézsma irhát érté­kesítenék a szatmári-beregi va­dászok. Keresettsége, és haszna miatt azonban gondozni is kellene a vadász társaságoknak ezt a prém­állatot. Tavasszal és ősszel fel kell többször keresni a vadá­szoknak a pézsma tanyákat, hogy jövedelmüket tovább fokoz­hassák. (Űjlaky) amit zárszámadásig szerez, 17— 18 ezer forintot vár. A 23 esz­tendős Vajkó Sándor, aki a tavaszon lépett be a szövetke­zetbe, szintén nem cserélne a régi életével: nyolc hónap alatt 350 munkaegységet szerzett. Vagy ott van Bacsó Gyula, aki korábban állami gazdaságban dolgozott. Ő négytagú család­ja részére mintegy ötszáz munkaegységet szerez az idén. A szövetkezei biztes alap Azokban a családokban, ahol több munkabíró ember van, a jövedelem sokszorozódik. Idős Makai József, a fia és a lá­nya az idén 1600 munkaegysé­get szerez. Azt mondják a szö­vetkezet tagjai, ha most nem, altkor soha nem építhet „palo­tát” a család az idei jövedel­méből. De az idősebb, csök­kent munkaképességű tagok is kivették részüket a munkából. Ilyen sok van, mint például Makara Istvánná, D. Kovács Józsefné, R. Szabó Józsefné. R, Szabóné például hatvankét esztendős létére több, mint két­száz munkaegységet szerez az idén. A fentiekből jól látható, hogy már maga a munkaegység után járó jövedelem sem egy meg­vetendő valami a vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezet­ben. De ehhez jön még a ház­táji, a földjáradék és a pré­mium is, így érthető, hogy a termelőszövetkezet egyetlen tagjának sem fáj a feje amiatt, hogyan fog megélni. Biztos jövőjük a termelőszö­vetkezetben meg van alapozva. S. A. Kovács János bácsi lehetőleg mindenkinek cldicsckszlk ez­zel, A baji Táncsics Termelőszövetkezet tagja tíz éve, s a volt nincstelen cselédembcr ezalatt a tíz cv alatt sokra vitte szorgalmával. Házat épített, szépen ruházkodnak, ami szintén dicséretes, tizenketted magával szépen él a dolgos szövetkezeti sertésgondozó. (Hammel J. felvétele.) Az emberek ezreinek életéért Több mint háromezer szovjet állampolgár köszönheti megmen­tését a haláltól Vlagyimir Nye- govszkij professzornak, aki kidol­gozta az emberi szervezet életre- keltésének módszereit. A profesz- szor módszereit• sikeresen allzal- ir.azzák a szülészetnél, a balese­teknél nyújtott orvosi segítség­nél. Laboratóriumában a klinikai halál időtartamát sikerült már öt-hat percről egy órára növelni. A tudósok úgy érték ezt el, hogy Szén esténk lesz... !;. ha egyszer majd megöreg­szünk — ezt hallhatjuk sokszor a rádió szívküldi műsorában. Ismerik jól ezt a dalt Tuzsércn is, hiszen alig él ott olyan csa­lád, amely ne hallgatná szíve­sen esténként, az őszvégi napok után a rádiót. Szép esténk lesz — pedig nem így képzelték valamikor a tu- zsériak. Ók már fiatalkorukban számot vetettek a hideg, barát­ságtalan alkonnyal, a nincstelen öregséggel. Herceg Odeschalchi cselédei nem számíthattak nyug­díjra, de még a maguk gondjá­val küzködő fiatalok támogatá­sára sem. Akinek kiesett a ke­zéből a kapa, az már csak a ha­lált, a könyörületes elmúlást várhatta. Akkor még Tuzsérnak egyet­len utcája volt, négy—öt család lakott egy portán. S úgy éltek itt az öregek, mint kellemetlen, nyűgös kölöncök a fiatalabbak nyakában. s amint a nevek, is mutatják, az kapott többet, akinek nincs fenntartója. A kenyérnekvalója mindenkinek megvolt. S mert a szövetkezet nem feledkezik meg az állam iránti kötelezettségei­ről sem, a teljesítés után még sok minden jár az öregeknek is. De saját sorsukról beszéljenek ők maguk, az öregek. Good by, fiatalember púig kísér, / — Good by, gud. báj, fiatal­ember — mondja, s hamisítás büszkén pislog az gtnuló uno­kára. Mindert megcsinál a téesz... A mai falu Ma már sok utcája van a fa­lunak. Szinte gembamódra nőt­tek az új tetszetős családi házak, s közülük nem egynek külön fürdőszobája is van. Jó időben, esténként az utcákon úgy be- regnek a motorkerékpárok, mint városon, s a kapukban mosoly­gós nénikék, fehérbajszú apók várják a munkából hazatérő fia- .alokat. Az alig több, mint egy esz­tendeje alakult Rákóczi Tsz iro­dájában szaporán kattog az író­gép: a szövetkezet nyugdíjasai­nak a kimutatását sorjázza a se­gédkönyvelő, egy helyes kislány. 340 tagja van a csoportnak, s 30 nyugdíjasa. A kimutatást pontosan kell vezetni, az elnök szigorúan meg­követeli a rendet. S a tiszta so­rok, a szaporodó számoszlopok beszédesek. Elmondják, hogy a rscplcs után 80 mázna terményt oszlottak ki a tsz öregjei közölt, Az első porta, ahová bekopog­tatunk, egy özvegy asszonyé: öz­vegy Révész P. Sámuelnéjé. Révész néni épp kacsát töm. Kezét kötényébe törli, s szíves szóval invitál a szobába. Tiszta, barátságos szobácska, az elmaradhatatlan rádióval. — Tudja, 54-ben halt meg a párom.. a Kint ismerkedtünk meg, Amerikában — magya­rázza. — Hát a néni Amerikában is járt? — Bizony, lelkem, 16 éves lány voltam, amikor egyedül ne­kivágtam a világnak. Nem bír­tam már itthon. S amilyen ki­csi a világ, ott iamersedtem meg, Nyüjorkban, a 88-ik utcá­ban a férjemmel, ö ,s falumbeli volt. 920-ban aztán hazajöttünk. Öt gyerekünk születető, de hár­mat eltemettünk. Nem tudtunk eleget fizetni értük az orvotok­nak. Nehéz életünk v». It. — Aztán tud még a néni an­golul? Do you speak English? , — Yes, a little. Igaz, sokat fe­lejtettem. Mostani sorsáról szándékosan nem érdeklődünk. De a szó ma­gától azt is meghozza. — Szeptemberben töltöttem a 65 évet, s azóta minden hónap­ban 260 forint nyugdijat kapok. Év végén terményt és földjara- dékot ad a szövetkezet. Megvan nekem mindenem, gondoskodnak rólam a gyermekeim is. Hej, ha a Samu ezt megérhette volna... Búcsúzunk. Révész néni a ka­A szomszédba Is betérünk. Itt Lakik a nagybajuszé, 83 észté» dós Márkus Józsi bécsi. Még jól bírja magát, bár a járás úgy­látszik, kissé nehezére esik. Ami­kor melléje telepszünk, nehezei indul a szó, mert Józsi bácsi a múltról nem szeret beszélni. Da aztán nekibátorodik, s annál töb­bet szól — a jelenről.: i — Tudja, visszamenőleg ts> megkaptam a nyugdíjat. A ház­tájin, amit a szövetkezettől kap­tam, sok minden megterem. So­kat nem kell dolgoznom, mert mindent megcsinál a téesz. A fuvart, a szántást is ingyen csi­nálják. Tüzelőt hamarabb hoz-' tak nekem, mint a fiataloknakf Terményt is adtak szépen, — Milyen gondja, baja vsa Józsi bácsinak? •• — Nincs nekem semmi az ég­világon. Van ám nekem 19 uno­kám és 8 dédunokám is. Ugyan mi bajom lehetne? Ellát ertgem a család, a téesz.:; Tuzséri epilógus A manzárdtetős új tuzséri há­zak köré ereszkedik az estei Elegáns fiatalok húznak az ut­cán, s büszkén dudál a falubeli Üveges István Skodája, A Rá­kóczi irodájában még mindig kattog az írógép, a kimutatás nem akar véget érni,., Talán ebben áz új -kohaziaasy az egyik szobácskábán épp most telepszik egy fehérhajú házaspár • a rádió elé. Szép esténk lesz,»i Gtf. I, Gj. 3 a szervezet életre keltésének komp­lex módszerét mesterséges lehű­téssel luipcsolták össze. A pro­fesszor a TASZSZ tudósítójának beszámolt az e téren elért újabb sikerről. Kutyákon végzett kísér­letek bebizonyították, hogy még messzebb ki lehet tolni a klinikai halál idejét. A kísérleti állatok két órán át voltak a klinikai ha­lál állapotában. Utána életrekel- tették őket és a kutyák életmű­ködése teljesen visszatért.

Next

/
Thumbnails
Contents