Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-30 / 282. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Ár Cl 50 fillér 1960. NOVEMBER 30, SZERDA Fiatalos szívvel, lendülettel tovább a megkezdett úton A megyei KISZ kiildöítertekes.et munkájáról Kedden reggel 9 órakor a Helyőrségi Tisztiklub nagytermében került sor a megyei KISZ küldöttértekezletre. Az elnökségben helyet foglalt Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság elsőtitkára, Fekszi István, a megyei tanács elnöke, Andrikó Miklós, a KISZ központ gazdasági osztályának vezetője, Murczkó Károly, a városi pártbizottság titkára, Antal Pál rendőralezredes, politikai és gazdasági életünk megyei, városi és járási irányítói. Koncz Károly megnyitó és üdvözlő szavai után Lipők András a KISZ megyei titkára ismertette a KISZ megyei bizottságának beszámolóját, az utóbbi három évben végzett munkáról, a további feladatokról. Lipők András elvtárs beszéde Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy a megyei küldöttértekezlet olyan időszakban ül össze, amikor a szocialista tábor és az emberek békét akaró millióinak ereje lényegesen megnövekedett. A későbbiekben a KIMSZ megalakulására a kommunista ifjúsági mozgalom magyarországi történetére tett visszapillantást. A KISZ megszületéséről és körülményeiről a következőket mondta: — A Kommunista Ifjúsági Szövetség az ellenforradalom elleni küzdelemben született, március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján bontott zászlót. A KISZ megalakulásáról szóló párthatározat a következőkben határozta meg az ifj'óságra vonatkozó feladatokat: „A KISZ támogassa a pártot, a nép államát minden nehézség leküzdésében. Ezt a feladatát csak akkor képes megoldani, ha a párt ifjúsági szervezeteként végzi tevékenységét”. Megyénkben a Kisvárdai Vulkán fiataljai már 1957. március 7-én megalapították üzemükben a KISZ-szervezetet, március 21-én már a megye több üzemében és községében megalakultak a KISZ-szervezetek. A megyében 1957. október elsején már 405 KISZ-szervezet működött. Az ellenséges nézetek elleni harc tűzében a középiskolákban is mind jobban erősödött és fejlődött a KISZ megalakulásának gondolata. Az elmúlt hónapban a megyénkben 513 alapszervezetben volt vezetőségválasztó taggyűlés, ahol a szervezetek többségében a fiatalok felnőtt komolysággal beszélték meg az eddig végzett munkát és az ifjúság előtt álló legfontosabb feladatokat. A vezetőségválasztó taggyűléseken a KISZ-tagok 85—90 százaléka jelent meg. Ez azt igazolja, hogy szervezeteink a meglévő fogyatékosságok ellenére egészségesen fejlődnek. A járási küldöttértekezletek színvonala is igazolja, hogy járási KISZ-bizcttságaink felnőttek a feladatukhoz. A vezetőség újjáválasztásá- ból megyénk szervezetei megerősödve kerültek ki és a pártszervezetek vezetésével képesek az előttünk álló feladatokat megvalósítani. A továbbiakban az ifjúság eszmei-politikai, szakmai neveléséről szólt. Az elmúlt évben mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolákon 2360, ezüstkalászos tanfolyamon 900, a dolgozók általános iskolájában 600, a dolgozók középiskolájában 250 fiatal vett részt, illetve végezte el azokat. Ezek a számok ebben az évben ismét emelkedést mutatnak, mert az 1960—61-es oktatási évben tizennégyezer fiatal vesz részt a szervezett KlSZ-oktatás- ban. — Ifjúságunkat arra kell nevelni — folytatta beszédét —, hogy magatartását a társadalmi életben és a magánéletben, a mindennapos munkában a közösségi életszemlélet hassa át. A régi társadalom erkölcsi maradványa, hogy sokan az élet köny- nyebbik oldalát keresik és megfeledkeznek arról, hogy jobb életet csak kemény munkával, tanulással, kisebb-nagyobb áldozatokat kívánó küzdelemben lehet megteremteni, Ma a megyénkben lévő fiatalok nagyrészének már nincsenek anyagi gondjai, közülük sokan az átlagosnál is magasabb jövedelmet kapnak, s ez egyeseket hajlamossá tesz a költekező, léha életmódra. KISZszervezeteink mindennapos teendője nevelni a fiatalokat arra, hogy életüket céltudatosan rendezzék be és élvezzék a munka örömét. A fiatalságot még arra is szükséges megtanítani, hogy szabad idejüket kulturáltan használják fel, hogy az eddiginél több örömet találjanak a művészetben, az irodalomban, a természet szépségeiben, szülőföldjük és környezetük szépségeiben, kulturáltan viselkedjenek a társadalmi élet minden területén. Öltözködjenek csinosan, korszerűen, de mindig ízlésesen. Nem a szórakozás, a tánc, a divatos öltözködés a hiba, hanem az ízléstelen öltözködés, a kirívó magatartás, a feltűnést keltő nagyképűség, vagy a közömbösség. Az elkövetkező időben egyéni nevelés formájában is közelebb kell jutni ehhez a réteghez, közelebb kell, hogy hozzuk a KISZ-hez a közömbös fiatalokat. Ha ezt minden alapszervezetnél megteszik és állandóan visszatér a közömbös vagy faragatlan tulajdonságok nyesegetésére, úgy ezeket a fiatalokat is magunk köré tudjuk vonni, Ezután a kulturális élet mai jellemzőire tért rá Lipők elvtárs. Megjegyezte, hogy a kulturális élet mély hatást gyakorol az ifjúság gondolat- és érzelem világára, jellemének, ízlésének «fakulására. 4 kultúráit fiatalok tömege ma már nem utópia Äz előttünk álló feladatok, mint a második ötéves terv célkitűzése és a szocializmus gyorsabb ütemű építése azt követeli, hogy az eddiginél alaposabban, tervszerűbben, tartalmasabban foglalkozzunk az ifjúság kulturális nevelésével. Célul lehet kitűzni, hogy 1965-re azok a KISZ-tagok, akik nem rendelkeznek nyolc általános iskolával a dolgozók iskolájában elvégezzék azt. Hasonlóan segíteni szükséges a KlSZ-en kívüli fiatalokat, hogy közülük is minél többen szerezzék meg az általános iskolai végzettséget. Még jobban kívánatos támaszkodni ebben a munkában a pedagógusokra, különösen a fiatal pedagógusok munkájára, akik elismerésre méltóan végzik kulturális, nevelő munkájukat megyénk ifjúsága között. Megemlítette, hogy a népművelési otthonok nagyot fejlődtek az utóbbi időben, jelenleg 208 népművelési otthon van megyénkben. Ezek az otthonok azonban még nem váltak kielégítő módon az ifjúság tömegei nevelésének igazi otthonává. Gyakori még, hogy a művelődési otthonok rendezvényeit a költségvetés, a bevétel biztosítására való törekvés vezérli a sokkal fontosabb nevelési célok helyett. Hodászon a kultúrotthon igazgatója úgy dolgozik együtt a KISZ szervezettel, hogy a KISZ tagdíjfizetésének azt a részét, amely az alapszervezetnél marad, a kultúrház pénztárába fizetteti be. Helytelen és megszüntetésre vár az üyen gyakorlat, ahol még tapasztalható. A tömegsportról említést téve kijelentette, hogy megyénkben a falusi dolgozók spariakiádjának versenyében több mint 29 ezer sportoló vett részt. A Béke és Barátság Ifjúsági Spartakiá- don csaknem tízezer fiatal (Folytatás a 3. oldalon.) Villamosítás A nagy cserkészi orvosi rendeld, tanácsház és kultúrház közelében készült e felvétel. A felsővezetéket szerelik. (Hammel felv.) 2 700 000 forintos árutermelés — Kétmilliós sajáierejü beruházás a milotai Új Élet Tsz-beír Móricz Zsigmond, megyénk/ egyik nagy írója erről a tájról vetette papírra a felszabadulás előtti parasztok szegénysorsát. A szegény sors, amely évszázadokon át nyomasztó volt ezen a tájon már elhagyta üldözöttéit, a milotai dolgozó parasztokat is, akik jórészt egy évvel ezelőtt választották a szövetkezeti utat. Ma az első zárszámadás előtt több millió forint értékű vagyonnal rendelkeznek. Hogy az milyen nagy erőfeszítést követelt a közös tagjaitól, megmutathatok számokban is. Az idén nem egészen 11 hónap állt rendelkezésükre, azonban ez elég volt ahhoz, hogy átformálják, megváltoztassák a falu határát, s sok létesítménnyel gazdagítsák a mindenkiét, a szövetkezetei. Ez idő alatt több mint kétmillió forintot költöttek beruházásokra. Építettek többek között száz férőhelyes igás állat istállót, egy hatvan férőhelyes növendék marha istállót, egy 130 férőhelyes sertés szabadszállást, egy korszerűen berendezett takar- mányelőkészitö házat, egy 36 holdas öntöző telepet, és két kilométer hosszú bekötő utat, melynek kő anyagát a Tisza medréből bányászták ki igen nehéz, fáradságos munkával. Ugyanakkor gazdaságukat egy szuper és egy T—28-as Zetor iraktorral korszerűsítették. Sokat törődtek világhíres gyümölcsük, a dió nagyüzemesitésevel is. így például a legjobb „Milo- tai” fajtákból 35 holdat telepítettek egyetlen kertben, s a Tisza. hordalékos árterületéből öt holdat fekete ribizkével hasznosítottak. A hatalmas saját erejű beruházások mellett nem hanyagolták el az árutermelést sem. Csupán szarvasmarha és sertés hizlalásból több mint hatszázezer, olajlenből 380 000, rizsből 650 000 forint jövedelmük származott, Terményeiknek mintegy kilencven százalékát adták el az államnak s így a szövetkezetnek az árutermelési értéke meghaladta a kétmillió-hétszázezer forintot. A tsz tagjainak jövedelme a korábbi évekhez viszonyítva, a hatalmas saját erejű beruházás ellenére nem hogy csökkent volna, hanem jelentősen növekedett. Egy-egy tag a nagyüzemi gazdálkodás első esztendejében annyi jövedelmet kap munkája után a közös gazdaságtól, mint egy 18—20 hold földön gazdálkodó kis- paraszt bevétele. Nem lesz ritka itt az a szövetkezeti család, akinek idei keresete, munkaegység utáni részesedése megközelíti, illetve túl is szárnyalja az ötvenezer forintot. Most, amikor az első közös munka gyümölcsét osztják el egymás között, megelégedettek, de jövőre még többet akarnak. Az ideinél nagyobb léteritméryeket terveznek. Jövőre például részt vesznek a Tisza-csatorna megépítésében, amelyre négy termelő- szövetkezet tagjai fognak össze. Űjlaky Vilmos
