Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

Térnek és számok Földünk barnaszén termelésében a Német Demokratikus Köz­társaság foglalja el az első helyet. 1959-ben az NDK-ban 214 mil­lió tonna barnaszenet termeltek. Ez egy lakosra számítva 12,3 tonna, vagyis háromszor annyi, mint Csehszlovákiában és hatszor annyi, mint Nyugat-Námetországban. ★ Kohászati célra alkalmas kokszot barnaszénből 1952-bcn állí­tottak elő először a Földön, mégpedig az NDK Iauchhammeri kokszolőművében, amely azóta is szállítja a népgazdaságnak a ki­váló kokszot. A barnaszén-koksz előállításának költsége alacso­nyabb, mint a kőszénkokszé. ★ Az egy lakosra számított vegyipari termelés tekintetében a Német Demokratikus Köztársaság a második helyen áll világvi­szonylatban, az Egyesült Államok mögött. Az abszolút termelési mennyiség tekintetében is jelentős helyen áll: a hetedik helyen az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia, Nyugat-Németor- szág, Japán és Franciaország mögött. ★ 1960 első nyolc hónapjában az NDK-ban 9100 tonnával több foszforműtrágyát gyártottak, mint az előző év azonos időszaká­ban. Az első nyolc hónapban termelt foszformütrágya mennyisége azonos az 1956-ban egész évben gyártott mennyiséggel. ★ 1960 első felében az NDK gépiparának központilag irányított állami üzemeiben 900 új konstrukció gyártását kezdték meg. Az új szerkezetű gépek részaránya a gépipar termelésében egyharma- dával volt nagyobb, mint 1959 első felében. ★ Az NDK kereskedelmi flottájának tonnatartalma 1959 október 1-től I960 október 1-ig 158 580 tonna vízkiszorításról 233 300-ra növekedett. Ebben az időszakban csupán a IVarnow Hajógyár há­rom 10 000 tonnás teherhajót szállított a népgazdaságnak. ★ Az NDK vegyesipara 8,3 százalékkal, az általános gépipar 7,2 százalékkal, a szerszámgépipar 9 százalékkal, az elektrotechnikai ipar 16,4 százalékkal többet gyártott ■ ez év első három negyedé­ben, mint az előző év azonos időszakában. ★ 1958-ban az NDK minden száz háztartása közül 6,2-ben volt televíziós készülék. 1961-ben már a háztartások kb. 30 százaléká­ban lesz televízió. • % „Ötezer éves egyiptomi művészet" Az amsterdami Rijksmuseum- ban a napokban nagyméretű kiál­lítás nyílt: „ötezer éves egyipto­mi művészet’’ címmel. A kiállí­tás, amely december 31-ig lesz nyitva, kb. 300 műtárgyat mutat be, amelyeket a kairói, alexand­riai és leydeni múzeumok adtak kölcsön. A kiállított tárgyak több tízmillió hollandi forintra vannak biztosítva. A kiállítás hollandi és egyipto­mi szakemberek együttműködé­sével készült és a legszebb elren­dezésben és megvilágításban mutatja be a felbecsülhetetlen műkincseket. !Megérte A székelyi Búzakalász Tsz-ben, dohánysimitás és csomózás köz­ben beszélgettem néhány ember­rel, köztük Hliva és Majacsics elvtárssal. Az 1949. évben alakult Békéért Harcoló Tsz-nek, illetve utódainak nem volt egyenes és töretlen az útja a mai napig. Elég nagy volt a viszálykodás a faluban, a tsz tagok között, sőt utolsó hullámai még talán ma sem ültek el teljesen. Vagy tizen­öt egyéni gazda új téeszt akart alakítani tavaly tavasszal. Nem akartak a Búzakalász Tsz-be be­lépni. Köztük volt Majacsics elv­társ is. Először a fejét vakarja, hogy szóljon-e, vagy se, de aztán elmondja őszintén, miért akartak új téeszt. Az 1958 őszén egyesült Búzakalász Tsz-ben nem volt va­lami példamutató a munkafegye­lem, következésképpen gyenge volt a zárszámadás is. Nem vá­gyott bele senki. Azt pedig még nem láthatták, hogy merre fejlő­dik az egyesülés után. Nem ala­kult meg az új téesz, így a szervezkedők egy része, — köz­tük Pásztor István tíz, Molnár János 21 holdas, Majacsics elv- társ nyolc holdas gazda mégis csak a Búzakalász Tsz-be lépett be. És most, zárszámadás előtt, szí­vesebben beszél már Majacsics elvtárs arról, hogy mire számít, mint a múltról. Egy hízója, két növendék kocája, hét süldője és fejős tehene van. A háztáji föld­jéről többek között 25 mázpa bur­gonyát és húsz mázsa kukoricát takarított be. Munkaegysége — felesége és lánya segítségével — felül lesz a négyszázon. Egy mun­kaegység értéke pedig — nagyon büszkén emlegetik ezt és joggal — a tervezett 35,50 helyett 39,50 forint lesz. Pedig az esőzés sok kárt okozott náluk is. A tagság jobb megértése, munkakedve, nem utolsó sorban pedig a hatá­rozott vezetés, a fegyelem ered­ménye ez. Ez a munkaegység ér­ték talán a legerősebb összefogó erő, a tagság elégedettségének — és ez most már általános — leg­főbb forrása. A múlt sok-sok viszálykodása már egyre inkább a múlté. G. B. A tiranai nyomdaipari válla- lattól egészen a „Sztálin” Textilkombinátig mindössze öt kilométer a távolság. Valamikor, nem is olyan régen, még sűrű bo­zóttal benőtt' „grund” éktelenke­dett ezen a tájon, s legfeljebb né­hány magányos ház, egy-két ku­korica-tábla jelezte az emberi kéz munkáját. A környék legnagyobb épülete a gőzmalom volt, amely még a múlt századból rekedt itt. Ma karcsú gyárkémények tucat­jai emelkednek az égre, a széles, aszfaltozott úton különböző áru­cikkekkel megrakott teherautók száguldanak minden égtáj fele, műszakváltás idején pedig zsúfolt autóbuszok szállítják a dolgozok ezreit. Itt épült fel az alban ipar szíve, itt épültek fel Tirana uj városnegyedei. Hosszasan gyönyörködöm az út forgatagában. Ott új bútorokat szállítanak, a „Misto Marne” bú­torgyár legújabb gyártmányait, amott bálákkal megrakott teher­gépkocsik gyapotot szállítanak a lextilkombinátba. Más gépkocsik könyveket és folyóiratokat visz­nek a főváros központja felé. A kombinát felől egész gépkocsi-ka­raván érkezik: szövetek, takarók és más textilanyagok kelnek útra hazánk legtávolabbi pontjai felé. A régi malom ma már nem mű­AZ ÜJÜLÓ TIRANA r«*ti l*rfii riportja nyomán ködik. Csak a névé maradt meg, itt van ugyanis az albán főváros leghosszabb autóbuszvonalának egyik végállomása. A malom mögött három-négyemeletes mo­dern lakóháztömbök sorakoznak. Ez az új Tirana. Az épületek előtt, az egyenes utcák két olda­lán fiatal fák, virágoskertek, az épületek közt itt is, ott is par­kok, játszóterek. f^supán ebben a városnegyed- ben, amely az „Enver” gép- javítóüzem mögött emelkedik, 1956 óta több mint négyszáz új lakás épült. Kissé távolabb épü­letállványok hirdetik, hogy az új városnegyed tovább növekszik. A Textilkombinát mellett há­romemeletes hatalmas épület. Tavaly fejezték be és ma már száz és száz munkás-, parasztszár­mazású fiatal ismerkedik itt az élenjáró technológiával. A kom­binát középfokú technikuma ez, amely nemcsak a kombinát káder- szükségleteit jedezi, hanem kép­zett szakembereket biztosít an ’.ak a két textilkombinátnak is, amely a harmadik ötéves tervben két vi­déki városban épül fel. A müút jobboldalán, az új egyetemi város közelében épül egyik legnagyobb tervalkotásunk, az „Ali Kelmendi" élelmiszeripari 'kombinát, amelynek sörgyárát már az idén üzembe helyezték. Az utcán eleven, vidám lányok­kal találkozom. A textilkombinát mu lkásnői. Jól emlékszem még ezekre a lányokra, akik a távoli kukesi hegyvidékről, a Myzeqe síkságról vagy a Dropull folyó vidékéről érkeztek. A legtöbben már a kombinát építkezésénél is dblgoztak, itt tanullak meg írni- olvasni is. Ma nap, mint nap megcsodálom a kirakatokban és az üzletekben azokat a szebbnél szebb kelméket, puha bársonyo­kat, szöveteket, amelyek ügyes ujjaik közül kikerülnek. Eftimi Lito is ilyen tudatlan, egyszerű kis parasztid :y volt, amikor az építkezésnél kezdett dolgozni, ma pedig már a Szocialista Munka­hőse! Megyénk egyik legkisebb falu­ja. Százkilencvenöt lélek lakja. Dancsné fejből összeszámolja még a nők számát is: 106. öt­ven háza van. Tanácsilag Heté­hez tartozik, állomása nincs. Ne­vezetesebb épületei: az 1896-ban épült iskcla és a tűzoltószertár. Szórakozóhelye: a bolt. Ez a köz­pont, itt beszélgetnek, politizál­nak az emberek. Villanya nincs, de lámpa mellett Dosztojevszkijt, Jókav t. Gárdonyit olvasnak az embere«, rendszeresen negyve­nen. .. A Szikra Tsz közel ezer holdon gazdálkodik, s tagja az egész falu. Az utca egyik olda­lán van csak járda, de ilyenkor mintha ezen sem volna, akkora a sár... Módos parasztok lakták a fa­lut, melyet errefelé a Beregben a világ közepének tartanak... Valamikor Fehérke volt a ne­ve, bár jobban illette volna az ellentétes jelző, hisz az ősök uno­kái szülői kényszerből egymás­nak fogadtak örök hűséget az cltár előtt csak azért, hogy szét ne folyjon a föld a famíliák tal­pa alóh.i A testvérházasságokra áldását adta a pap, és szentesítette az egyház. így törték össze önzés­ből, kapzsiságból a mód megtar­tása érdekében az ifjú szíveket. Ezért volt kénytelen egy életet lemorzsolni édes unokatestvéré­vel F. néni is..: A múlt árnyé­kának fátylát Danes Józsefné a falu egyetlen, vezető-tanítónője lebbenti fel. Talán emiatt nem népesedett úgy e világvégi kis fa­lu, s ezért tanít most csupán húsz gyereket a fiatal pedagógus az első négy osztályban... Egy esztendeje azonban változott a helyzet. Egybeszántották a ba­rázdákat s többé már nem a módi, hanem a munka a becsü­let diktál... Az a másik már csak viaskodni jár vissza árny­ként, hogy megmérkőzzön az új­jal, mely mindinkább életele- mükke válik a fejércseieknek. ■. Kérdezzük meg az idősebbe­ket is. — Julcsa néni — mutatja be az őszhajú asszonyt a tanítónő. özvegy Oláh Lajosné, szüle­tett Gajdos Júlianna. Hatvan­nyolc esztendő terheli vállát, látóidegzavarok homályosítják szemevilágát, de azért olvas, s világosan gondolkodik... A textilkombinát lakónegyede az új Tirana legszebb vá­rosrésze. Ma több mint tizennégy­ezer lakója van, azaz csaknem annyi, mint Fier városának. Az utóbbi négy év alatt mintegy 2 100 dolgozó kapott itt új lakást. Csupán tavaly 120 lakást adtak át az építők. A városnegyednek több általános iskolája és egy tizenegyosztályos iskolája van, csupán ez utóbbiban 670 gyermek tanul. Az utca két oldalán kor­szerű üzletek, vendéglők, cukrász­dák, amelyek a „központ” hason­ló intézményeivel is felveszik a versenyt. Befejezem a -sétát. elfáradtam. Szeretem az ilyen magányos sé­tákat a főváros különböző negye­deiben, de a legszívesebben és a leggyakrabban az új Tiranát ke­resem fel. Mindennap találok itt valami újat, valami szemet-szívet derítőt, az óléves terv újabb és újabb hajtásait. Olyan nagy öröm figyelemmel kísérni az élet gyors fejlődését, a biztató riigy- fakadástól kezdve a virágbaboru- lásig és a gyümölcs beéréséig. Be­hunyom szemem és a ma még kopár grundokon az épületállvá- nyok mögött már a közeli jövő képét látom, az újabb ötéves tere hajtásait, egy olyan Tirana képét, amely a szocializmust építő albán nép mcitó fővárosa. — Változott az élet itt a vi­lág végén is fiam... Letűnőben a régi világ, csak azt sajnálom, hogy elmúlnak az évek felettem is. s már nem tudok dolgozni.. ■. Pedig most volna jó igazán: Ahogy ellenezték, úgy megsze­rették a téeszt, még vetélkednek is a betakarításnál... Ha a gaz­dálkodásban nem is, a házassá­gokkal kapcsolatban, akadnak még, akik a régit szeretnék utá­nozni. .. Egy lányt most akarnak hozzátuszkolni egy legényhez, hogy rokon fiú kerüljön a por­cára. .. De ezt már nem hiszem, hogy sikerüljön... A gazdálkodási viszonyok vál­tozást hoztak az emberek fejé­ben is. A Szikra Tsz-ben, a kö­zösben tüzet fogott az akarat. S ezt a kommunisták táplálják. Egy éve még egyetlen párttag sem volt itt, most nyolc van, s edzik a kétkedőket az új életet kezdőket, mint Molnár András a kovács, aki beszélgetni jött át ;de az iskolába, meg ha úgy hoz­za sorja vitatkozni Is. Egy ideig hallgatja Julcsa nénit aztán meg­szólal : — Én mindennel meg vagyok elégedve — kezdi; — Mit gon­dol Julcsa néni mennyit „élve­zek” eddig a téesztöl? — Nem tudom fiam. —• Éppen az este számolgat­tuk. Prémiumot, mindent, bele- véve huszonegyezer forintot ke­restem eddig. Aki nem hiszi, megnézheti Balogh Béláéknál, ott vannak a számok a kalendá­rium fedelén.:: — Csak villany kellene villany — ismétli felém fordulva. — Mert bizony a petró egészségtelen is, meg emészti a pénzt... Rádió is több lenne ak­kor, mert így csak négy van..: Julcsa néni közbeszól. — Hallottam én egy érdekes masinát Gulácson a Kovács Jós­kánál. .. A zsinór végén van egy kis kígyófej..; Míg más beszélj odatartotta. Bezzeg meglepődött Oláhné is a tojásgyűjtő, mikor visszamondta a hangját... Nevetünk. Az előszoba ajta­ján kopogtatnak. A téesz-elnök szabadkozik, hogy nyakig sáro­sán nem jön be. De aztán még­is enged. Leül. Nincs valami rózsás ked­ved — szól hozzá Julcsa néni, *— Eltalálta — válaszolja az.; t —i Most érkeztem a földekről.. i ölt bosszantottak fel..-. Mászká­lok a kukoricába, hát nem rá­lelek egy kis dugeszra; Kérdem; kié, mire az egyik tagunk azt mondja övé, tallózta.:. S még be sem fejeztük a betakarítást!.:, Elhallgat. Megnyugszik, s kis idő múlva nagy hévvel magya­rázza, hogyan szervezték meg hatezer forint prémium kitűzésé­vel a kender gyors betakarítá­sát. aztán a jégverésre panasz­kodik, mely ellopott a munkaegy­ségből, s emiatt nem tudtak any- nyi jószágot hízóba fogni.:: Sza­vaiból azonban bizakodás csen­dül, ha panaszt is említ. A bő szóáradatban Molnár, a kovács állítja meg és v Oszaka nyarítj a a beszéd fonalát a kukorica föl­dön tapasztaltakra... — Nem egyszerre változnak az emberek... A fegyelmet nekünk kell kialakítani, s a miénk fo­galmának becsületet szerezni az enyémmel szemben... De én T.ár.s amondó vagyok: a mos­tani életem nem cserélném . fel a régivel... így lesz lassan ezzel a kis be­regi falu minden embere, s már látszik, hogy elindultak azon az úton, s a foltok, melyeket évti­zedek kentek a falura, s népére, tisztulnak, s Fejércse most lesz valóban fehérke. tiszta ragyo­gás. .. Farkas Kálmán <-p Fejércsétől fehérkéig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents