Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

MAI NAPLÓ I960, november 27, vasárnap. Névnap: VIRGIL. Hétfőn: STEFÁNIA. A NAP ESEMÉNYE: 1907. novemberének második felében országszerte tiltakozó nagygyűléseket tartottak a mun­kások, az Ausztriával kötött meg­egyezés 10 évre történő me^’iosz- szabbítása ellen. A hétfői nap eseményei: 140 éve, 1820-ban született En­gels Frigyes. 1885. november 28-an, hetven­öt éve született Liviu Rcbreanu román író. ★ BÖKI KARTÁRS Majdnem elharapta a nyelvét az 53-as AKÖV darabárus tele­pén. Ugyanis gépkocsin ülve mentek a telep udvarán, s egy félméteresnél is mélyebb koty- tyanó „tréfálta” meg a kocsi uta­sait. Ha a gépkocsik panaszkodni tudnának, úgy elmondanák, hogy ők meg tengelytöréstől és rugótö­réstől tartanak. ic SZÍNHÁZI ANKÉT. Hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel Bondi Endre, a Tavaszi rügyek című színdarab rendezője színházi an- kétot tart a József Attila Műve­lődési Ház bábszínháztermében. ★ A MÓRICZ ZSIGMOND ME­GYEI KÖNYVTÁR közli, hogy a már korábban meghirdetett irodalmi pályázat beküldési ha­tárideje december 15. ★ A RAKAMAZI SZIKRA TER­MELŐSZÖVETKEZETBEN a te­henészek helyett két nő — Kiss Berta és Mosóczki Ferencné — végzi a fejőst. A gondjaikra bí­zott 21 tehenet fejik igen nagy szakértelemmel. ★ BARÁTI TALÁLKOZÓ. Szov­jet katonákkal találkoztak az aranyosapáti általános iskola orosz nyelvszakkörének tagjai. A pajtások virágokkal várták ven­dégeiket, majd kultúrműsorra] szórakoztatták őket. Többek kö­zött orosz nyelven előadtak egy- felvonásos kis színdarabot is, amit orosz könyvükből „írtak színpadra”. ★ „KÍVÁNCSIAK KLUBJA”. A penészleki KISZ-szervezet min­den pénteken este klubfoglalko­zást tart, ahol a tagok igen sok­rétű kérdéseket vetnek fel. Ér­deklődnek például a babonával kapcsolatos dolgokról, az űrhajó­zás problémáiról, szociális, kultu­rális és politikai kérdésekről. Kérdéseikre minden alkalommal kielégítő választ kapnak. KÉPKIÁLLÍTÁSSAL egybe­kötött filmvetítést rendezett a KÖJÁLL az elmúlt napokban Kölesén, a járványos megbete­gedések megelőzéséről, s azok kórokozóiról. A filmvetítés és kiállítás iránt igen nagy volt az érdeklődés. ★ BÁBSZÍNHÁZ. A József Atti­la Művelődési Ház Mesekert bábszínháza ma délelőtt 10 órai kezdettel A bíbor színű virág című mesejátékot mutatja be a művelődési ház bábszínházter­mében. Lottótájékoztató A 48 játékhéten 4 067 813 lot­tószelvény érkezett a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóságra. Ötös találatot' senki sem ért el. Né­gyes találatot 29 szelvényen értek el, amelyekre egyenként 105 202 forintot fizetnek. A háromtalála- tos szelvények száma 3081, nye­reményük 495 forint. Kéttalálatos szelvény 97 695 volt, ezekre 15,60 forintot fizetnek. Az enyhe idő tovább t»rt Várható időjárás vásár nap es­tig: enyhe idő, változó felhőzet. Többhelyen kisebb eső. Főleg délen és keleten reggeli, délelőtti köd. Élénkebb nyugati, észak- nyugati szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet vasár­nap 8—12 fok között. ALBÁNIÁI MOZAIKOK. A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MŰSORA Vasárnap: Ajándékműsor a nagykállói Vörös Zászló, a rohodi, Üj Élet, a nádudvari Vörös Csillag, a jár­mi Alkotmány és a buji Táncsics termelőszövetkezeteknek. — Ti- szaparti randevú. Vidám zenés összeállítás. Hétfő: Keletmagyarországi Krónika. — Szórakoztató muzsika. — Sport­híradó. — Szív küldi szívnek szí­vesen. 1944. november 29-én sza­badult fel Albánia. 1. Magyarból elégtelen Nuk di scsip annyit jelent: nem tudok albánul. Ez az első mondat, amit meg­tanultam Albániá­ban és lépten- nyomon dicseked­tem is vele A Dájti Hotel kupo­lája alatt azonban rajtavesztettem. Sorra mutatták be az albán házi­gazdákat, haj- longás, kézszorítás után az egyik al­bán megverégeti a vállam, cinkosan a szemembe néz és magyarul azt mondja: — Hogy vagy ? — Nuk di scsip! — vágom rá tü­zes albánsággal és , magasra csap a hahota, így vizsgáztam elégte­lenre magyar nyelvből ezer ki­lométerekre távol. 2. Kis íüldrajz és történelem Mielőtt rálépünk egy külföldi ország földjére, illő megismerni dióhéjban: milyen égtájon élnek lakói, mi a történetük. Különösen az albánok, akikről ma már a korábbinál többet, de még min­dig keveset tudunk. Pedig nin­csenek túl messze. A Balkán-fél­sziget délkeleti részén fekszik or­száguk Jugoszlávia, Görögország és az Adriai-tenger határolja. Belgium után Európa egyik leg­kisebb állama. Népe nyílt, köze­ledő, mozgékony, vidám és tehet­séges déli nép. Megsárgult ro­mantikus könyvek' szerzői vér­bosszúról, ketrecét szétrágó bosz- szúállóról tálaltak, — illetve ta­láltak ki — meséket rég a magyar közönségnek, hegy5 öszvérről, amely bekötött szemmel viszi há­tán alvó utasát a nyaktörő hegy­Vállalatok főkönyvelői figyelem! Budapesti és vidéki telepeinken a vasbegyűjtés mellett külön­féle haszonanyagot veszünk és értékesítünk. Haszonvas árat térítünk anyagnemenként (lemez, rúd, idom­vas stb.) külön-külön válogatott, szakszerűen tárolt vasféleségekért. Haszonvasanyagokat az új anyag áránál 25 százalékkal olcsób­ban árusítjuk, tehát megtakarítás érhető el, ha az új anyagokat haszonvassal helyettesítik. KAPHATÓK: Idomanyagok — Lemezek — Csövek — Sínek. TELEPÜNK: Nyíregyháza, Eletó-dűlő. — Telefon: 39—72. és budapesti telepeinken is. Budapest, VI. Benczúr utca 11. Telefon: 425—799. i (3841) MO ZIK műsora BÉKE MOZI: Magasabb elv. Magyarul beszélő csehszlovák fűm. Előadások kezdete: fél 5, fél 7, fél 9 órakor. DÓZSA MOZI: A kicsi. Történet két fiatal szerelméről. Színes : bolgár film. Előadások Kezdete: 4. 6 és 8 órakor, GORKIJ MOZI: A sztyeppék csendjében. Új, magyarul beszélő szovjet film. Előadások kezdete: 4. 6 ás 8'órakor. VIÖHICZ ZSIGMOND MŰVEL >IiÉSl HÄZ: Rászedett udvarlók. Vidám bonyodalmak két kislány és egy klubterem között. NDK film. •" Előadások kezdett: fél 6 es fél 8 órakor. gerincen. Aki járja a kis ország tájait, talál másat is, ami jellem­zőbb Albániára. Mindenütt a múlt nyoma. A legrégibb emlékeket a Tirana melletti Dájtiban találták. A leg­újabban előkerült régiségek sok­mindent elárulnak az albánok őseiről az ilyr cs trák népről, már bronzkori tárgyak életjelt adnak róluk. A görögökkel, ró­maiakkal kereskedő népek szá­mos emlékét őrzi a duréssi mú­zeum. Régi sírokban könnykely- hekre bukkantak, melyet a hoz­zátartozók sírtak tele és helyez­tek el a halott mellett. Magyar érmék, pénzek is vannak a mú­zeumban a későbbi időkből, mi­kor a törököt üldöző magyar se­regek a Balkánt járták. A gaz­dag kultúrájú földet a törökök változtatták sivárrá, ötszáz évig hadakoztak ellenük az albánok. Később olasz tőkések és albán földbirtokosok vadászmezejévé vált az ország, 1939-ben partra- szállt az olasz hajóhad, Achmed Zogu albán király magyar felesé­gével, Apponyi grófnővel, no meg — ahogy a nép tudja — 25 láda arannyal elhagyta Albániát... 3. Gulyás és lakról A lakról nemzeti eledel, tészta sajttal, hússal, zöldséggel, hagy­mával, tökkel töltve. Kóstolgat­juk, dicsérgetjük illedelmesen, mire roskadásig megrakják az asztalt. Szomszédom beleharap a feltálalt olajbogyóba is, jó képet vág hozzá, kínál, megkrsto.om, válaszolni már nem tudok, ke­serű, savanyú, fanyar, csak to­mTnmiTfmrmrmTnfUTTf KABÁT KABÁT KÁBÍT KABÁT 87,50 tői minden méretben és minőségben kapható a B A V­nál. Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. (4004) vábbnyújtom a tálat a maö*s roknak, mosolyogva... Banánt pakolnak az asztalra» mellé.-, őszibarackot. ízlelgetjük jobb-e az albán barack, mint á mienk. Közben arról beszélge­tünk, ilyenkor télen a déli része­ken partközeiébe merészkednek a cápák; Merészke­dünk megborzong­ni. Egyik úritár* sa.n palinxaB üve­get szorongat a zsebében, barack volt a tartalma ide jövet, most már keserű tengervíz kéklik tenne,, vi­szi mutatóba a feleségének, ne mondja, hogy nem látta a tengert) Nyakig va&j unk már az albán éte­lekkel, mikor nyí­lik az ajtó; isme­rős illat üti meg orrunkat: gulyás, igazi magyar gu­lyás, utána hozzák a palacsinta^ M> leptük meg magunkat, mi csi­náltuk, hogy egy kicsit otthon érezzük magunkat, vagy talán, hogy hűek maradjunk önmagunk­hoz. 4. A hegyek lelkeiuek A hegyi virágok, a fák is tü­zeltek nálunk — mondja az egyik albán munkás, egykori partizán. Kis makett örökíti meg a házikót, melyben 1941. november 8-án megalakult az Albán Kommu­nista Párt. Bátor tagjai vezették a haza felszabadítását, a parti­záncsapatokat. 1944-ben már 70 ezer partizán kezében van fegy­ver, a Szovjetunió segítésével felszabadul az ország, sőt két al­bán hadosztály Visegrádig (Jugo­szláviában) űzi a németeket, 1944. november 29 a szabadság napja. Üj honfoglalás, mocsarak le- csapolása, városok építése, majd­csak a középkorból az atomkorba lépés jelzi a felszabadulás Utáni éveket. És az albán munkások, parasztok felépítették az első öt­éves tervben a 150 gyárat, a tira­nai egyetemet, két vízierőművet, közös művelés alá fogták a föl­det. 1956-ban a III. pártkongresz- szuson kimondták: meg kell nyit­ni a tengerpartot a külföld szá­mára is, szállodasorokat, üdülő­ket kell építeni. Mindez egymás­után valósul meg, gazdagodik az ország, eljut a film, az orvos a kis hegyi falvakba is, eljut a te­levízió az albán munkás ottho­nába. — Kis nép is lehet nagy ... ' — így mondta az egykori partizán. Igaza van. Páll-Géza KELETMAGYARORSZAG 9 A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja, felelős szerkesztő* Bálim Lajos* Kiadja; a Keietmagyarország Lap* kiadó Vállalat. Felelős kiadó: f arkas PaL Szerkesztőség- Nyíregyháza. Sattlin tér 21. Tel- 18-70. 10-71; lß-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza., Zsclánov u. L Tel: 30-00. Kéziratot nem őrzíink meg, és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Poata. kióftze t- hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. bzaboics-Szatmár megyei Nyomda- | ipari Vállalat; Nyíregyháza, Dózsa GySrgy u. a. 10

Next

/
Thumbnails
Contents