Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-27 / 280. szám
A ranyos a lengyel ősz. De ez a novemberi ^ nap mintha más lenne. És egészen más. mint Magyarországon. Nem esik ugyan, de a felhők alacsonyan, vészterhesen vágtatnak, s a földeken itt-ott -mSr csillog a dér. Egyik pillanatról a másikra villanó sugarak hatolnak át ezen a komor légtömegen; csalóka játék, bujkál a nap. Most hirtelen kék és nyílt az ég; mint végtelen tenger. Selymek lágy fényeinek tündöklése nincs ilyen, — aztán súlyos homály. November elseje. A halottak napja. Nemzeti ünnep ez, nemcsak az enyém, vagy « tiéd, hanem minden lengyelé. Szokás, hogy az. emberek meglátogatják a sírokat, és virágokai visznek a kedves halottaknak. Sok, sok virágot. Krizantént ölelnek legtöbben, a tengerként hullámzó sokaságban. Mert ezek a halottak többek most, halálukban, rriitit egy-egy család halottai. Ezek a halottak egy nemzet'halottai. Emberek... tengernyi ember, tengernyi virág. És este tengernyi fény, ami villan, mint az őszi nap. Ezer és ezer sokszínű lámpácska, gyertya, mint méhek a virágok között. ; ; Emlékezetes nap ez. A temetőben villognak a fények. Vajon, hányán és hányán vannak ők, akik- i nék szól mindez, s akik... Akik meghaltak a lengyel hazáért. Akik nem sajnálták az életüket a szabadságért. Akik annyira szerették az életet, hogy meg i U tudtak halni érte. Hazafiak voltak, és ime, azok maradtak! öregek, akik reszkető kézzel fogták' meg a ' fegyvert, asszonyok, akik bátran álltak a nehéz jpercekben... gyermekek, akik ártatlan, teli szívével várták a halált, de harcoltak a fasizmus el- ’ len! . j " Hányán7!- Emlékezzünk. Ezer és ezer lámpácska világít. A torkok feszülnek. A kezek ökölben. Mindenkinek van itt valakije, Hányán?!!; És egyszerre tör ki a kiáltás a tengernyi tmberböl: Soha többé! Soha többé nem lesz háború. Soha többé i fasizmus, ★ C ahol e temető van, Bydgoszczban, azt a helyet hívják Szabadsághegynek. ★ Monumentális,.. A legszentebb emlékek, a \iegharcosabb napok emlékei. A legszebb napok ^emlékei. Méri a szabadság megszületett. ★ S minő ellentét! A hegy mellett (hiszen nem oly magas ép- I pen, de ez a köztudott neve,) egy folyó. Brda a íneve. Túlpartján körül a város: Bydgoszcz. Nagy város ez, magyar fogalmak szerint is, most 220 ezer lakosa van. 1945-ben mindössze 140 ezer volt. 15 év alatt folyamatosan nőtt ekkorává. Ez a 80 ezer új lakos, ez a szám önmagáért beszél. Ez a szám a híd, amely, átvezet ezen a folyón, a túlpartokat összekötve; mert ! egyik oldalon a halál, a szomorúság, az emlék, , « másikon a forró élet. A Brdán átkelve,.a városba érve látjuk, milyen is a ma valósága, mi volt és mi van: egyszerre. Ha magyar látogat Bydgoszczba, könnyen mondja; hiszen ez olyan, mint nálunk. Igen sok m ■ rokonvonás, mind gazdasági, mind politikai, mind kulturális vonatkozásban. Rengeteg ember dolgozik a gyárakban. Itt a gépgyár, amelynek nevét nem csak Lengyelországban, de már világszerte is ismerik. Automatagyár, saját konstrukcióit keresik. A kerékpárgyárban új módszerrel sokszázezer kerékpár készül, most kezdték gyártani, a motorkerékpárokat is. Ézelt a ,,Komor” márkájú gépek igen keresettek. Villamos- sági cikkeket is kezdenek készíteni, „Eltra” néven. Mind hazai, mind külföldi megrendelésre dolgoznak. Többek. között igen kedvelt aprócska turistarádiót gyártanak. Vegyiüzem is van Bydgoszczban. Itt is nagy kapacitással végzik a munkát, mert jelszó: mindig nagyobb és nagyobb termelés, magasabb érték, jobb élet. Lengyelország nagyon gazdag nyersanyagokban. Most a gyárakat specializálják. Épül a húskombinát. Sokat lehetne még írni, beszélni, mekkora ütemben fejlődik a gyáripar, milyen tervek születnek új gyárak létesítésére, hogy mindent gyártsanak, ami a nép egész szükséglete. Mindig többet, és újabb cikkeket helyezhetnek az üzletekbe. É* még így is nagyon szegényes lenne a kép, amit idegeneknek rajzolunk az életteli városról, — az én városomról, Byd- goszcz-ról, — ha nem egészítenénk ki a kulturális vonásokkal. Múzeum sok-sok iskola,.., egyetem, kitűnő szimfonikus zenekar. Két színház... és persze két „extra" labdarugócsapat. (Egész Lengyelországban tíz valahány „extra" labdarugó csapat van!) /V cm könnyű a város központjában átmenni ^ v az utca másik oldalára. Emberek, autók, hatalmas forgalom! Néhány éve még lovaskocsik tömege járt, ma már autók tömege száguld és teherautók is a falvakba. Ha kevés az időd. taxin kell utaznod. Üj városnegyedek, etdös. parkos környezetben, ez is Bydgoszcz, az új házak színes, tarka népe, a zöld fák között, füves kertek, sétaterek és játszótere!:, „álomszép” — mondta egy magyar kislány. Ebben az új városnegyedben, ami még mindig épül, 20 000 ember él! Napfényes szobák, központi fűtéssel. — érthető, hogy nagyon szeretnek itt'élni az emberek. A város másik oldalán is. új városnegyed, Kapuscsiszka a neve, Ez is a népi demokráciában született, A harmadik új városnegyed alapját most rakják le. Ez is hatalmas lakónegyed lesz. A lakáshelyzet még nehéz. Ezért egész Bydgoszczban építkeznek. Bydgoszcz nő, és terjeszkedik. ★ Két színház, a Lengyét- és a Kamaraszínház, opera és operett részlegek, nagy könyvtár, ' megyei kultúrház és kultúrr és művészeti ház, ahol előadások, koncertek hangzanak el, kiállítások stb. — Egy hangversenyterem, kitűnő akusztikával, amely egyike a legjobbaknak egész Európában. Kiváló, világhírű előadóművészek és őrmesterek lépnek itt fel, Japántól egész Amerikáig terjed ezeknek a vendégeknek a hazája. ' dk Aranyos ősz van. Ezrek és ezrek az utcán, a „hegyen” égnek az apró fények. November elseje. Vajon, hányán-és hányán vannak ők, akik. annyira szerették a Szabadságot, hazájukat. és városukat,- hogy életüket adták érte? És ez a sok-sok élet nem veszett el a halálban. Ott lüktet Bydgoszcz vérkeringésében, a gyá- ' vakban, a fényes kirakatokban, a tanuló ifjúság sok-sok ezreiben, az új gyönyörű életben. •' * Rajmund Zavaczky. Víztelenítik a Banitság-ligeleí — Összeegyeztették terveiket a határmenti vízügyi igazgatóságok — Szakemberek eserelálogalása 1961-ben Korábban a Szovjetunió és Magyarország között egyezmény jött létre, melynek értelmében a két ország vízügyi szervei minden évben kicserélik tapasztalataikat, egyeztetik terveiket avégett, hogy a jövőben még jobban megakadályozzák a vízkárokat és a kölcsönös előny szem előtt tartásával végezzék el a vízlefolyási viszonyok javítását. Legutóbb november 15-én Nyíregyházán, másnap pedig Beregszászon találkoztak a két ország képviselői, ahol nyíregyházi részről jelen volt Jancsó Gytila is, a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. ,— Mint mindig, most is hasznos volt a - megbeszélésünk — közli Jancsó, jelvjárs.Először azt a tervét beszéltük .meg, amelyet szovjet barátaink’ készítettek ’el a Beregsurénv közelében létesítendő, .Barátság-liget víztelenítésével kapcsolatban, majd a két határmenti vízügyi igazgatóság következő időszaki munka- programját hasonlítottuk össze. Ezúttal is a kölcsönös előny alapján egyeztettük elképzeléseinket j folyamszabályozási és árvízvédelmi munkákkal kapcsolatban: Ezenkívül .eredményes megbeszéléseket folytattak a Tisza folyamszabályozási-. terveivel kapcsolatban.- E. tárgykörben komoly műszaki kérdésekről ' esett szó. Ugyancsak nagy jelentőségűnek tekinthető az a véleménycsere is, amelyet a Tisza vízminőségének mérésével kapcsolatban tartottak. Jelenleg Nyíregyházán egy iii vízkémiai laboratóriumot rendeznek be. A laboratórium munkatársa a közelmúltban hasznos méréseket végzett a Tiszán s a tapasztalatok .értékelése eredményes volt. — . Különösen értékesnek . tekinthető az a megállapodásunk,) hogy ,,a .jövőben még jobban szorgalmazzuk á. vízügyi szakemberek tapasztalatcseréit. Végül, Jancsó eivtárs egy másik, ugyancsak,-hasznos megbeszélésről tesz említést: — November 16-án este ér-j kéziünk haza a Szovjetunióból és már másnap tovább indultam — hasonló céllal — Cseh- • Szlovákiába. Hazánk és Csehszlovákia között ugyanis szintén megvan az egyezmény a vízügyi kérdések közös megoldására. November 17-én, 18-án és 19-én Királyhelmécen és Kassán tar- | lőttük megbeszéléseinket, melynek keretében értékeltük korábbi határozataink, megáHapodá-1 saink végrehajtását, kitűztük a- sorcnlévő legfontosabb feladatainkat,: majd. ... tapasztalatcsere céljából . több helyre ellátogattunk. „Kényér-körutón“ Szabolcsban Megyeszerte — mint a Nyírbátori Sütőipari Vállalatnál, ahol ez a fénykép készült — nehezen birkóznak meg a megnövekedett kenyérigények kielégítésével. , Mintegy 30 ’ százalékkal több kenyeret -sütnek a pékségekben, s ■ vari •* olyan község, ahol 100 vagy ennél több százalékkal több kenyeret fogyaszt a lakosság. S ez a felfutás alig kéthónapos-eredetű. ------Mike Károly, a vállalat igazgatója (hajdonfőn) Huri István műszaki vezetővel bosszankodott egy kicsit, mikor közöltük, hegy a járás területéről több panasz érkezett a kenyér minőségére és árra is, hogy .néha, pontatlanba kenyér;", kiszállítása a boltokba. Kérésünkre kettészelt egy kényé? , , rét, amelyiket mi választottunk ki, s bizony csak "dicséről , lehet a vállalatot a jó minőségért.- Ami pedig a, szállítási • pontatlanságokat illeti,- az a megnöveltedéit ■ igény .mig.tí../- van. Kétszer, kell fordulni a kenyeret szállító autóknak / , hogy minden községbe minden nap kivigyék a kenyeret: . ,. A sütőipari munkások, a pékek a szó szoros ben éjjel-nappal termelnek. Megfeszített " munkát • végeznek, Baracsi Zoltán (a képen balra) brigádjával- tizenkét.- 'órát "pihen, s aztán tovább dolgozik- újabb tizenkétórá«-. műszakban., A brigádok közt melegváltás van. - • Keyés .- a- szakmunkás, s akik dolgoznak, már elfáradnak a nagy -, iramban. Képzeljék el kedves olvasók, hogy a képen látható Baracsi műszakonként kétezerötszázszor 225 -deka ke-,. nyértésztát szaggat ki és mérlegel, s a . mellette álló i$rure-M mi Laci, fiatal segéd ugyanennyit gömbölyít.? s tesz a kenyérkosárba. A brigádnál nem egyszer, .történte meg, hogy délután két órakor mentek haza műszakból; éjfélre- újra munkába álltak vasárnap délután Lóg,vés'hétfőm haj? nalban már megint dolgozlak, hogy ne legyen zavar a ke-’ nyérellátásban.; ■*'* • Nyírmeggyes nem abba a körzetbe tartozik, ahova a Nyírbátori Sütőipari Vállalat szállítja a kenyeret. A községét p mátészalkai kenyérgyár látja el kenyérrel. A szálkái pékek is nehezen birkóznak a megnövekedett feladatokkal. A hirtelen „felfutás” oka elsősorban nem a falvak lakossá- , gának jobb étvágya. Nézzük csak meg a képen: ez a kis-? lány, M. Jucika hetedikes. Édesapja tizennyolc mázsa kenyérgabonát kapott a tsz-böl. Szomszédjukban van házi ke- •/ mence. Ezelőtt mindig ott sütöttek kenyerét'. És-most?’Hó-, , rom kenyeret viáz haza a" kislány.:. „Azt mondta : anyuka,/J hogy tartaléiíölhi kell a-, gabonát, meg. a -lisztet, azért vesz-,- szűk most-boltból a kenyeret!”— mondta.’ a" -’kislány.. .: Imié ez is-egy példa, amin érdemes az embereknek gondolkodni. j-* • - 3 ’ ‘ - ’ ’ 4
