Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-26 / 279. szám

ONYI-től, hanem kizárólag a Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodájától kell igé­nyelni a termelőszövetkeze­teknek. Az igénylést kellő időben és csak a szükséges példányszám­ban igényeljék, nehogy a kére­lem késedelmes előterjesztése következtében az ig'eny’ot káro­sodás érje. Az 1960. június hó 30. nap­ja után belépett tsz-tag ré­szére az igénybejelentő lap csak a belépéstől számított ötödik hónap eltelte után terjeszthető elő, amennyiben az igénylő akkor már térti 70, nő 65 éves elmúlt, vagy munkaképtelen. A határidők pontos betartása fontos, mert a 25/1960. Korm. sz. rendelet értelmében járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától folyósítják, amely hónapban az igénylés be­érkezett az ONYI-hez. Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja. Mezőgazdasági tanácsadás Figyeljük h gabonafutrinkát! Negyven forintnál is többet ár egy munkaegység Nyírlövőn Nyírlövő gazdag község híré­ben áll az egész járásban. Nem kell senkivel sem beszélni, a sok-sok új, modern ház magá- banvéve is meggyőző. Mi a magyarázata annak, hogy elismeréssel beszélnek a helyi Kossuth Tsz-ről? A nagyrészt volt cselédekből átló tagság tíz éve dolgozik közösen ugyanan­nak az elnöknek a vezetésével. Még többet mond azonban az, hogy végeztek a betakarítással és az őszi vetéssel. Idejében el­végeztek minden munkát évköz­ben is. Igaz, ha szükség volt rá, ott volt minden munkabíró csa­ládtag a munkában. Még többet segített a gép. Szántás, vetés, aratás és burgonya ásás sokkal könnyebben ment, mint az egyé­nieknek. Aratás előtt úgy határozott a tsz-közgyűlés, hogy az idén — először — mindent forintosíta- nak. Burgonyából például szinte az egész termést értékesítették, mert a tagok szükséglete meg­termett a háztáji földön. Kenyér- gabonából a tsz többet adott az államnak, mint az egyéniek ösz- szesen, akiknek pedig tízszer ak­kora földjük van. Mindent összevetve, egy mun­kaegység értéke meglesz 42—45 forint. A gabonafutrinka lárvája, a csócsároló augusztus végétől má­jusig a szárbaszökkenésig, enyhe időben télen is csócsárolja az őszi gabonákat. A zsenge növényké­ket teljesen elpusztítja, a meg­erősödött tövek leveleiről a pu­hább részt leszopja, s a vissza­maradó levéirostok kócszerű gu­bancos csomókat alkotnak. A tövek mellett megtalálhatjuk a fél cm átmérőjű, 10—15 cm mély lyukat is, amelyben a csócsáro­ló a nappalt tölti. A kártevő csak éjjel vagy borús időben jön a felszínre táplálkozni 2,5—3 cm hosszú, piszkos-szürke, a feje és a keskenyedő test élfeje sötét­barna. hátán barna foltok van­nak. Rendesen ott pusztít erő­sen, ahol az őszigabona előtt vagy közelében búza, rozs, árpa volt. Különösen a keresztek he­lyén látjuk a gyakran teljesen letarolt foltokat, a táblán végig­nézve ritkulások, kopár foltok vannak," különösen hóolvadás után feltűnőek. Főieg kótöttebb talajokon pusztít, de r. = ha ho­mokon is. Ha idejében, kis per- géssel arattunk, hamar megbán­tottuk a tarlót s a lárvakelést azonnal elpusztítottuk, nem tud nagyon elszaporodni. Ha ez ná­lunk vagy szomszédunknál el marad, s fellép a csócsároló, a letarolt foltot és az azt körül­vevő 2 méter széles zö'dellő sze­gélygyűrűt 1 ásónyom mélyen körülárkoljuk vagy barázdát- hú­zunk köré, s az árkot és a zöld gyűrűt leporozzuk HCH-val. Ál­talános fertőzés esetén az egész táblát HCH vagy DDT (Hungá­ria Maador) porral leporozzuk. Hogyan trágyázzunk dohány ulá? 25—30 kg szükséges 1 kh teljes beszórásához. Növényvédő Állomás Kállósemjén A kedvező dohánytermelési eredmények elérésének talajki­választást követő trágyázás, őszi talaj előkészítés feltétlen függvé­nye. Dohanyriövényeink fejlődé­séhez rövid tenyészidejök alatt igen sok tápanyagra van szük­ség, F. tápanyag szükségletet a talaj nem minden esetben bizto­sítja igényes növényféleségünk­nek. Kellő eredmények elérésé­hez . szükséges tehát, hogy ki­használva rövid tény észidejét a talaj jó megmunkálásával, a szükséges tápanyagok pótlásával biztosítsuk az elérhető nagyobb jövedelmet. A dohány alá közvetve (előve- temény alá), vagy közvetlenül al­kalmazhatunk istálló (szerves) trágyát aszerint, hogy kötöttebb vagy humuszban szegény talaj­jal állunk szemben. Kötöttebb talajon az elővetemény alá kell az istállótrágyát kiszórni és alá­szántani, mivel így a talajbak­tériumok hatásos munkájához elegendő időt biztosítunk. Homok vagy humuszban szegény talajo­kon közvetlenül a dohány alá is trágyázhatunk, azonban ez eset­ben csak érett istállótrágya le­het és mennyiségben a 150 má­zsát kát. holdanként nem halad­hatja meg. Tavasszal istállótrágyát a do­hány alá közvetlenül alkalmazni Az iratok között néhány ellen­zéki röpcédula található, amelyek az 1333-as nyíregyházi képviselő- testületi választások alkalmával készültek. Ezek a röpcédulák sok­mindent elárulnak' az akkori ál­lapotokról. Álljanak itt minden különösebb kommentár nélkül. Az egyiket a kisgazdapárt nyír­egyházi csoportja adta ki: „Polgártársaink! A kibocsátott választási hirdet­ményben megjelölt helyen és idő­ben 28 rendes és 28 póttagot kell választanunk Nyíregyháza képvi­selőtestületébe. Hároméves programunk ismert és változatlan. Ha illetékesek an­nak idején törvénytelenül, jogta­lanul el nem gáncsolnak bennün­ket, Nyíregyházát meg tudtuk volna menteni a túlzott költeke­zéstől, értékes ingatlanai elkótya­vetyélésétől, s polgárai tönkrete- vésétöl. Bár a képviselőtestületben ott van egy nagy, cselekvéstől óva kodó többség, amellyel szemben a megválasztandó új tagok kisebb séget fognak képezni, mégis kö­telességünknek tartjuk felvenni a harcot. Meg akarjuk szólaltatni a közgyűlési teremben Nyíregyháza élő lelkiismeretét. A bölcses­ség, az előrelátás a mér­séklet nyelvén meg akar­juk győzni a többséget, felsőbb hatóságokat a lelkileg, anyagilag agyonzaklatott városi polgárság igazi helyzetéről. Küzdeni aka­runk Nyíregyháza város összes polgárainak olyan anyagi jólété­ért, hogy mindenki nehézség, ke­serűség nélkül tudjon eleget ten­ni összes nemzeti, városi és egy­másiránti kötelezettségének. Le kí­vánjuk faragni Nyíregyháza város összes leépíthető kiadásait azért, hogy a közterheket elviselhető s kifizethető mértékre csökkenthes­sük. Ha lehet, meg akarjuk aka­dályozni a kényszerhelyzetben ol­csón elfecsérelt városi ingatlanok eladásainak jóváhagyásait. Vissza akarjuk szerezni a rendelkezé­sünk alól egyik napról a másik­ra elvont, egyedül alkalmas vá­sárteret, le aliarjuk szállítani az oktalan módra felemelt piaci helypénzeket, sorompó díjakat és kövezeti vámoltat. ősi jogon mentesíteni kívánjuk ez alól a Nyíregyházán lakó gazdákat, ke­reskedőket, iparosokat, akiket minden más zaklatástól, nyomor- gatástól meg akarunk menteni, védeni. Le akarjuk venni a ház- tulajdonosok nyakáról a jogtala­nul és igazságtalanul reájuk só­zott kövezést és burkolási járu­lékot. Közéleti tisztességet, becsü­letességet és tisztaságot kívánunk szolgálni és fenntartani mindörök­re a városnál, hogy minden gaz­da, kereskedő, iparos polgár és munkás szerető atyjának érezze ezt a várost és olyan otthonának, amelyért érdemes küzdeni, áldo­zatot hozni... ... Utolsó szavunk éz Nyíregy­háza város sötét éjszakájában az­zal, hogy mentsük, ami még menthető!" A „mérséklet nyelvén” szóló kisgazdapárti „ellenzék” röpiratá- nál valamivel harcosabb a nyír­egyházi szociáldemokraták vá­lasztási röplapja, amelyet egysze­rű írógéppel sokszorosítottak. Két ilyen röplap maradt fenn a főis- péni irattárban az 1933-as idők­ből: „Tisztelt Cím! A többezer holdas nagybirtokos 10 fillér jövedelmi adót fizet ka­tasztrális holdanként átlagosan, az ezer bajjal küzdő kisgazda pe­dig 5 pengő 40 fillért. A nagy gyárak, a bankok, iparvállalatok hasonló kedvezményben részesül­nek. Az 1129 millió adóból, amit az ország népe fizetett, csak 32 százalék az egyenes, tehát a va­gyont és jövedelmet terhelő adó, a többi adó fogyasztási adó. ami a kisembert terheli. Éz a látha­tatlan adónem. Senki sem véde- kezhétik ellene. Mint a levegő, mindenütt ott van, benne foglal­tatik az árakban, az összegekben, amit fizetünk az árukért'. Ami a mezőgazdasági termelőtől eljut a termék a fogyasztókhoz, sokszor kétszeresére emelkedik az ára. Ezért van az, hogy egy adózóra átlag 76 péngő fogyasztási adó esik. A földmunkás, aki 150 mun­kanapon át verejtékezett 200 pen­gő kéréseiéből 76 pengő fogyasz­tási adót fizetett az államnak. A gazdasági életet bénító forgalmi adót, a helypénz is a dolgozót sújtja, no meg a hajmeresztő községi pótadó is. Az adatott vég­telen sorát sorakoztathatnánk fel, de erre nincs szükség. Aki nyi­tott szemmel nézi az életet, az látja, mi van és tudja, hogy mit kellene tenni, hagy máskípp le­gyen. A munkanélküliséget kell megszüntetni, akkor lesz fogyasztó lesz vevő. Amíg a mezőgazdasági és ipari bérmunkásság milliós tömegének nincs munkája, keresete, nem lesz a gazdának, iparosnak, a kiske­reskedőnek sem pénze, mert ezek­nek a tömegeknek a fogyasztólté- pessége, jobban mondva a vásár­lóképessége nélkül nem jöhet gadasági fellendülés csak a gaz­dasági élet további romlása és azután a teljes csőd. A városi képviselőtestületi választás csak láncszeme annak a sorsdöntő küzdelemnek, amit a szociálde­mokrata munkások, kisgazdák és kispolgárok vívnak a nagytőke, a nagybirtok, a nagybank ártalmas uralma ellen. De egyetlen lánc­szemnek is nagy jelentősége van. Ha majd szavazni megy, gondol­jon a vasszigorral folytatott adó- végrehajtásokra, árverésekre, a csődökre, a kényszeregyezségek­re, a váltólejáratás, a hagyomá­nyos hivatali udvariasságra, a mindannyiunk békéjét és munká­ját zavaró bürokráciára, s akkor boldog érzéssel fog szavazni ar­ra, akik a dolgozó társadalom ja­váért és a járomból való felsza­badításáért küzdenek becsülettel.” A másik szoedem.-röplap így hangzik: „Tisztelt Cím! Aki még most a rendszer sze­kerét tolja, megérdemli sorsát. A munltásnak nincs munkája, bete­vő falatja, A földműves a terme­lési költségen alul kénytelen el­kótyavetyélni véres verejtékének gyümölcsét. A kisiparos sem talál fogyasztót fáradtsággal és szak­értelemmel előállított iparcikkei számára. A kiskereskedőnek csak adósai vannak és nem vevői. A bankok könyörte'en adópolitikája. mint hatalmas harci tank dübö­rög át minden életen és az igaz­ságtalan adózás miatt rettenetes árvíz rombolja szét a szegény ember fáradtsággal szerzett va­gyonkáját. Lehet-e hinni csalás ígéretekben, hazug jelszavakban: lehet-e hinni azoknak, akik nem váltották be egyetlen ígéretüket sem? Meg vagyunk győződve arról, hogy Ön nem tartozik a politikai­lag iskolázatlan emberek közé, tudja, hogy csakis egy gyökeres rendszerváltozás segíthet a szen­vedő, megalázott magyar népen. Itt az alkalom, szavazatával elő­segítheti ezt a küzdelmet, amely az egyedüli célravezető, s melyet a szocialista igazság erelyével harcoló dolgozók osztálya folytat a mai rendszer ellen. Szavazz a szociáldemokrata pártra! Testvéri üdvözlettel a szociál­demokrata párt városi szerveze­te.” (Folytatjuk) nem szabad. Amennyiben az őszi trágyázás bál-milyen ok miatt el­maradt, tavasszal csak porráérett (kompószt) trágyával pergethe­tünk. Dohánytermesztésre kijelölt ta­lajaink tápértékét, humusztartal­mát, összetételét (struktúráját) istállótrágyán kívül az időben, alkalmazott szalma, erjesztett1 szalma, keverék, könnyű homok esetében zöldtrágya használaté-' val is növelhetjük. Fekáltrágyát élvezeti célokra termesztett do­hányaink alá alkalmazni tilos, A nikotin-gyártási célra termesz­tett Kapadohány esetében azon- > ban ajánlatos, mivel nagy ter­mést biztosít és annak nikotin1 tartalmát nagymértékben növeli; Csak magában szervestrágya használata nem teljesértékű, ezért a hiányzó tápanyag pótlá­sát műtrágyával egészítjük ki, így a Hevesi (Virginia) dohány­nál 70 kiló szuperfcszfát, 120 kiló kénsavaskálium, 20 kg nitrogén; Kapadohánynál 120 kiló nitro­gén kát. holdankénti kiszórását kívánatosnak tartjuk. A műtrá­gyák használatát egyéb dohá­nyaink is meghálálják. Megálla­pítást nyert, hogy 60 kiló szuper­fcszfát, 120 kiló kálium, 20 kiló nitrogén használata jopb ered­ményt biztosít. Használt műtrágyáinkat az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki és azt közvetlenül az istállótrá-, gyávái együtt mélyen szántsuk alá. Ennek megtörténte igen fon­tos különösen a kán um eseté­ben, mert ennek magas klórtar­talma tavaszi kiszórásnál dohá­nyaink minőségére káros hatás­sal van. Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat. A betétkönyv A múltkor egyik barátommal sétálgattunk a fő úton. Nézeget­tük a kirakatokban elhelyezett különféle használati tárgyakat. Amikor a bútorüzlet kirakatát nézegettük, barátom minden kü­lönösebb hangsúly nélkül megje­gyezte. — Nemsokára én is veszek egy szép kombináltszekrényt. Már van 4 ezer forintom a takarék­ban. A többi is összegyűlik las­san. — Honnan van neked 4000 fo­rintod? — kérdeztem meglepet­ten, hiszen tudtam, hogy ő meg felesége is üzemi dolgozó, fizeté­sükön kívül nincs más jövedel­mük. A fizetésükből pedig még két szép gyermeket is el kell tar­tamok. — Elmondja neked a mindent- tudó betétkönyvem, — válaszolta, azzal egy takarékbetétkönyvet hú­zott ki zsebéből és szétnyítva a kezembe nyomta. Belenéztem, a könyvecskében sok-sok forint bejegyzés. — Látod ezeket a 200—250 fo­rintos bejegyzéseket havonta? Ezeket én teszem be a fizetésem­ből. A 100—150 forintos összegek a feleségem fizetéséből kerülnek a könyvecskébe. Itt van egy 500, meg egy 800 forintos bejegyzés. Ezeket újításokért kaptam. A nyereségrészesedésből 1500 forintot kaptam kézhez és ebből 1000 forint bevándorolt a köny­vecskébe. Add össze őket és í"v jön ki | 4 ezer forint. s 16, „Csakis egy gyökeres rends%ervaitu*as segíthet . . y Közreadják: HARSFALVI PÉTER. SOLTÉSZ ISTVÁN Mcgtmlioxoii a Iss-tagok öregségi járadékának j igénylési rendje A kormány a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok öreg­ségi és munkaképtelenségi jára­dékát kiterjesztette azokra a ter­melőszövetkezeti tagokra is, akik 1960. évi június 30. napja után léptek be a termelőszövetkezet­be. Ezen termelőszövetkezeti tagok öregségi, illetve mun­kaképtelenségi járadékot leg­korábban a belépés napját követő hetedik hónap első napjától kaphatják. A fenti.-, rendelkezés az özvegyi jára­dékkal kapcsclatban is ha­sonlóan intézkedik. Az öregségi és munkaképtelen­ségi járadék igényléséhez új rendszerű igénybejelentő lapot vezettek be. Az ONYI (Országos Nyugdíj Intézet) elhatározása szerint az I960, évi november hó else­jétől kezdődően a járadéko­kat kizárólag az új űrlapon lehet igényelni. Az új űrlapokat most már nem az

Next

/
Thumbnails
Contents