Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-26 / 279. szám
ONYI-től, hanem kizárólag a Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodájától kell igényelni a termelőszövetkezeteknek. Az igénylést kellő időben és csak a szükséges példányszámban igényeljék, nehogy a kérelem késedelmes előterjesztése következtében az ig'eny’ot károsodás érje. Az 1960. június hó 30. napja után belépett tsz-tag részére az igénybejelentő lap csak a belépéstől számított ötödik hónap eltelte után terjeszthető elő, amennyiben az igénylő akkor már térti 70, nő 65 éves elmúlt, vagy munkaképtelen. A határidők pontos betartása fontos, mert a 25/1960. Korm. sz. rendelet értelmében járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától folyósítják, amely hónapban az igénylés beérkezett az ONYI-hez. Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja. Mezőgazdasági tanácsadás Figyeljük h gabonafutrinkát! Negyven forintnál is többet ár egy munkaegység Nyírlövőn Nyírlövő gazdag község hírében áll az egész járásban. Nem kell senkivel sem beszélni, a sok-sok új, modern ház magá- banvéve is meggyőző. Mi a magyarázata annak, hogy elismeréssel beszélnek a helyi Kossuth Tsz-ről? A nagyrészt volt cselédekből átló tagság tíz éve dolgozik közösen ugyanannak az elnöknek a vezetésével. Még többet mond azonban az, hogy végeztek a betakarítással és az őszi vetéssel. Idejében elvégeztek minden munkát évközben is. Igaz, ha szükség volt rá, ott volt minden munkabíró családtag a munkában. Még többet segített a gép. Szántás, vetés, aratás és burgonya ásás sokkal könnyebben ment, mint az egyénieknek. Aratás előtt úgy határozott a tsz-közgyűlés, hogy az idén — először — mindent forintosíta- nak. Burgonyából például szinte az egész termést értékesítették, mert a tagok szükséglete megtermett a háztáji földön. Kenyér- gabonából a tsz többet adott az államnak, mint az egyéniek ösz- szesen, akiknek pedig tízszer akkora földjük van. Mindent összevetve, egy munkaegység értéke meglesz 42—45 forint. A gabonafutrinka lárvája, a csócsároló augusztus végétől májusig a szárbaszökkenésig, enyhe időben télen is csócsárolja az őszi gabonákat. A zsenge növénykéket teljesen elpusztítja, a megerősödött tövek leveleiről a puhább részt leszopja, s a visszamaradó levéirostok kócszerű gubancos csomókat alkotnak. A tövek mellett megtalálhatjuk a fél cm átmérőjű, 10—15 cm mély lyukat is, amelyben a csócsároló a nappalt tölti. A kártevő csak éjjel vagy borús időben jön a felszínre táplálkozni 2,5—3 cm hosszú, piszkos-szürke, a feje és a keskenyedő test élfeje sötétbarna. hátán barna foltok vannak. Rendesen ott pusztít erősen, ahol az őszigabona előtt vagy közelében búza, rozs, árpa volt. Különösen a keresztek helyén látjuk a gyakran teljesen letarolt foltokat, a táblán végignézve ritkulások, kopár foltok vannak," különösen hóolvadás után feltűnőek. Főieg kótöttebb talajokon pusztít, de r. = ha homokon is. Ha idejében, kis per- géssel arattunk, hamar megbántottuk a tarlót s a lárvakelést azonnal elpusztítottuk, nem tud nagyon elszaporodni. Ha ez nálunk vagy szomszédunknál el marad, s fellép a csócsároló, a letarolt foltot és az azt körülvevő 2 méter széles zö'dellő szegélygyűrűt 1 ásónyom mélyen körülárkoljuk vagy barázdát- húzunk köré, s az árkot és a zöld gyűrűt leporozzuk HCH-val. Általános fertőzés esetén az egész táblát HCH vagy DDT (Hungária Maador) porral leporozzuk. Hogyan trágyázzunk dohány ulá? 25—30 kg szükséges 1 kh teljes beszórásához. Növényvédő Állomás Kállósemjén A kedvező dohánytermelési eredmények elérésének talajkiválasztást követő trágyázás, őszi talaj előkészítés feltétlen függvénye. Dohanyriövényeink fejlődéséhez rövid tenyészidejök alatt igen sok tápanyagra van szükség, F. tápanyag szükségletet a talaj nem minden esetben biztosítja igényes növényféleségünknek. Kellő eredmények eléréséhez . szükséges tehát, hogy kihasználva rövid tény észidejét a talaj jó megmunkálásával, a szükséges tápanyagok pótlásával biztosítsuk az elérhető nagyobb jövedelmet. A dohány alá közvetve (előve- temény alá), vagy közvetlenül alkalmazhatunk istálló (szerves) trágyát aszerint, hogy kötöttebb vagy humuszban szegény talajjal állunk szemben. Kötöttebb talajon az elővetemény alá kell az istállótrágyát kiszórni és alászántani, mivel így a talajbaktériumok hatásos munkájához elegendő időt biztosítunk. Homok vagy humuszban szegény talajokon közvetlenül a dohány alá is trágyázhatunk, azonban ez esetben csak érett istállótrágya lehet és mennyiségben a 150 mázsát kát. holdanként nem haladhatja meg. Tavasszal istállótrágyát a dohány alá közvetlenül alkalmazni Az iratok között néhány ellenzéki röpcédula található, amelyek az 1333-as nyíregyházi képviselő- testületi választások alkalmával készültek. Ezek a röpcédulák sokmindent elárulnak' az akkori állapotokról. Álljanak itt minden különösebb kommentár nélkül. Az egyiket a kisgazdapárt nyíregyházi csoportja adta ki: „Polgártársaink! A kibocsátott választási hirdetményben megjelölt helyen és időben 28 rendes és 28 póttagot kell választanunk Nyíregyháza képviselőtestületébe. Hároméves programunk ismert és változatlan. Ha illetékesek annak idején törvénytelenül, jogtalanul el nem gáncsolnak bennünket, Nyíregyházát meg tudtuk volna menteni a túlzott költekezéstől, értékes ingatlanai elkótyavetyélésétől, s polgárai tönkrete- vésétöl. Bár a képviselőtestületben ott van egy nagy, cselekvéstől óva kodó többség, amellyel szemben a megválasztandó új tagok kisebb séget fognak képezni, mégis kötelességünknek tartjuk felvenni a harcot. Meg akarjuk szólaltatni a közgyűlési teremben Nyíregyháza élő lelkiismeretét. A bölcsesség, az előrelátás a mérséklet nyelvén meg akarjuk győzni a többséget, felsőbb hatóságokat a lelkileg, anyagilag agyonzaklatott városi polgárság igazi helyzetéről. Küzdeni akarunk Nyíregyháza város összes polgárainak olyan anyagi jólétéért, hogy mindenki nehézség, keserűség nélkül tudjon eleget tenni összes nemzeti, városi és egymásiránti kötelezettségének. Le kívánjuk faragni Nyíregyháza város összes leépíthető kiadásait azért, hogy a közterheket elviselhető s kifizethető mértékre csökkenthessük. Ha lehet, meg akarjuk akadályozni a kényszerhelyzetben olcsón elfecsérelt városi ingatlanok eladásainak jóváhagyásait. Vissza akarjuk szerezni a rendelkezésünk alól egyik napról a másikra elvont, egyedül alkalmas vásárteret, le aliarjuk szállítani az oktalan módra felemelt piaci helypénzeket, sorompó díjakat és kövezeti vámoltat. ősi jogon mentesíteni kívánjuk ez alól a Nyíregyházán lakó gazdákat, kereskedőket, iparosokat, akiket minden más zaklatástól, nyomor- gatástól meg akarunk menteni, védeni. Le akarjuk venni a ház- tulajdonosok nyakáról a jogtalanul és igazságtalanul reájuk sózott kövezést és burkolási járulékot. Közéleti tisztességet, becsületességet és tisztaságot kívánunk szolgálni és fenntartani mindörökre a városnál, hogy minden gazda, kereskedő, iparos polgár és munkás szerető atyjának érezze ezt a várost és olyan otthonának, amelyért érdemes küzdeni, áldozatot hozni... ... Utolsó szavunk éz Nyíregyháza város sötét éjszakájában azzal, hogy mentsük, ami még menthető!" A „mérséklet nyelvén” szóló kisgazdapárti „ellenzék” röpiratá- nál valamivel harcosabb a nyíregyházi szociáldemokraták választási röplapja, amelyet egyszerű írógéppel sokszorosítottak. Két ilyen röplap maradt fenn a főis- péni irattárban az 1933-as időkből: „Tisztelt Cím! A többezer holdas nagybirtokos 10 fillér jövedelmi adót fizet katasztrális holdanként átlagosan, az ezer bajjal küzdő kisgazda pedig 5 pengő 40 fillért. A nagy gyárak, a bankok, iparvállalatok hasonló kedvezményben részesülnek. Az 1129 millió adóból, amit az ország népe fizetett, csak 32 százalék az egyenes, tehát a vagyont és jövedelmet terhelő adó, a többi adó fogyasztási adó. ami a kisembert terheli. Éz a láthatatlan adónem. Senki sem véde- kezhétik ellene. Mint a levegő, mindenütt ott van, benne foglaltatik az árakban, az összegekben, amit fizetünk az árukért'. Ami a mezőgazdasági termelőtől eljut a termék a fogyasztókhoz, sokszor kétszeresére emelkedik az ára. Ezért van az, hogy egy adózóra átlag 76 péngő fogyasztási adó esik. A földmunkás, aki 150 munkanapon át verejtékezett 200 pengő kéréseiéből 76 pengő fogyasztási adót fizetett az államnak. A gazdasági életet bénító forgalmi adót, a helypénz is a dolgozót sújtja, no meg a hajmeresztő községi pótadó is. Az adatott végtelen sorát sorakoztathatnánk fel, de erre nincs szükség. Aki nyitott szemmel nézi az életet, az látja, mi van és tudja, hogy mit kellene tenni, hagy máskípp legyen. A munkanélküliséget kell megszüntetni, akkor lesz fogyasztó lesz vevő. Amíg a mezőgazdasági és ipari bérmunkásság milliós tömegének nincs munkája, keresete, nem lesz a gazdának, iparosnak, a kiskereskedőnek sem pénze, mert ezeknek a tömegeknek a fogyasztólté- pessége, jobban mondva a vásárlóképessége nélkül nem jöhet gadasági fellendülés csak a gazdasági élet további romlása és azután a teljes csőd. A városi képviselőtestületi választás csak láncszeme annak a sorsdöntő küzdelemnek, amit a szociáldemokrata munkások, kisgazdák és kispolgárok vívnak a nagytőke, a nagybirtok, a nagybank ártalmas uralma ellen. De egyetlen láncszemnek is nagy jelentősége van. Ha majd szavazni megy, gondoljon a vasszigorral folytatott adó- végrehajtásokra, árverésekre, a csődökre, a kényszeregyezségekre, a váltólejáratás, a hagyományos hivatali udvariasságra, a mindannyiunk békéjét és munkáját zavaró bürokráciára, s akkor boldog érzéssel fog szavazni arra, akik a dolgozó társadalom javáért és a járomból való felszabadításáért küzdenek becsülettel.” A másik szoedem.-röplap így hangzik: „Tisztelt Cím! Aki még most a rendszer szekerét tolja, megérdemli sorsát. A munltásnak nincs munkája, betevő falatja, A földműves a termelési költségen alul kénytelen elkótyavetyélni véres verejtékének gyümölcsét. A kisiparos sem talál fogyasztót fáradtsággal és szakértelemmel előállított iparcikkei számára. A kiskereskedőnek csak adósai vannak és nem vevői. A bankok könyörte'en adópolitikája. mint hatalmas harci tank dübörög át minden életen és az igazságtalan adózás miatt rettenetes árvíz rombolja szét a szegény ember fáradtsággal szerzett vagyonkáját. Lehet-e hinni csalás ígéretekben, hazug jelszavakban: lehet-e hinni azoknak, akik nem váltották be egyetlen ígéretüket sem? Meg vagyunk győződve arról, hogy Ön nem tartozik a politikailag iskolázatlan emberek közé, tudja, hogy csakis egy gyökeres rendszerváltozás segíthet a szenvedő, megalázott magyar népen. Itt az alkalom, szavazatával elősegítheti ezt a küzdelmet, amely az egyedüli célravezető, s melyet a szocialista igazság erelyével harcoló dolgozók osztálya folytat a mai rendszer ellen. Szavazz a szociáldemokrata pártra! Testvéri üdvözlettel a szociáldemokrata párt városi szervezete.” (Folytatjuk) nem szabad. Amennyiben az őszi trágyázás bál-milyen ok miatt elmaradt, tavasszal csak porráérett (kompószt) trágyával pergethetünk. Dohánytermesztésre kijelölt talajaink tápértékét, humusztartalmát, összetételét (struktúráját) istállótrágyán kívül az időben, alkalmazott szalma, erjesztett1 szalma, keverék, könnyű homok esetében zöldtrágya használaté-' val is növelhetjük. Fekáltrágyát élvezeti célokra termesztett dohányaink alá alkalmazni tilos, A nikotin-gyártási célra termesztett Kapadohány esetében azon- > ban ajánlatos, mivel nagy termést biztosít és annak nikotin1 tartalmát nagymértékben növeli; Csak magában szervestrágya használata nem teljesértékű, ezért a hiányzó tápanyag pótlását műtrágyával egészítjük ki, így a Hevesi (Virginia) dohánynál 70 kiló szuperfcszfát, 120 kiló kénsavaskálium, 20 kg nitrogén; Kapadohánynál 120 kiló nitrogén kát. holdankénti kiszórását kívánatosnak tartjuk. A műtrágyák használatát egyéb dohányaink is meghálálják. Megállapítást nyert, hogy 60 kiló szuperfcszfát, 120 kiló kálium, 20 kiló nitrogén használata jopb eredményt biztosít. Használt műtrágyáinkat az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki és azt közvetlenül az istállótrá-, gyávái együtt mélyen szántsuk alá. Ennek megtörténte igen fontos különösen a kán um esetében, mert ennek magas klórtartalma tavaszi kiszórásnál dohányaink minőségére káros hatással van. Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat. A betétkönyv A múltkor egyik barátommal sétálgattunk a fő úton. Nézegettük a kirakatokban elhelyezett különféle használati tárgyakat. Amikor a bútorüzlet kirakatát nézegettük, barátom minden különösebb hangsúly nélkül megjegyezte. — Nemsokára én is veszek egy szép kombináltszekrényt. Már van 4 ezer forintom a takarékban. A többi is összegyűlik lassan. — Honnan van neked 4000 forintod? — kérdeztem meglepetten, hiszen tudtam, hogy ő meg felesége is üzemi dolgozó, fizetésükön kívül nincs más jövedelmük. A fizetésükből pedig még két szép gyermeket is el kell tartamok. — Elmondja neked a mindent- tudó betétkönyvem, — válaszolta, azzal egy takarékbetétkönyvet húzott ki zsebéből és szétnyítva a kezembe nyomta. Belenéztem, a könyvecskében sok-sok forint bejegyzés. — Látod ezeket a 200—250 forintos bejegyzéseket havonta? Ezeket én teszem be a fizetésemből. A 100—150 forintos összegek a feleségem fizetéséből kerülnek a könyvecskébe. Itt van egy 500, meg egy 800 forintos bejegyzés. Ezeket újításokért kaptam. A nyereségrészesedésből 1500 forintot kaptam kézhez és ebből 1000 forint bevándorolt a könyvecskébe. Add össze őket és í"v jön ki | 4 ezer forint. s 16, „Csakis egy gyökeres rends%ervaitu*as segíthet . . y Közreadják: HARSFALVI PÉTER. SOLTÉSZ ISTVÁN Mcgtmlioxoii a Iss-tagok öregségi járadékának j igénylési rendje A kormány a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékát kiterjesztette azokra a termelőszövetkezeti tagokra is, akik 1960. évi június 30. napja után léptek be a termelőszövetkezetbe. Ezen termelőszövetkezeti tagok öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékot legkorábban a belépés napját követő hetedik hónap első napjától kaphatják. A fenti.-, rendelkezés az özvegyi járadékkal kapcsclatban is hasonlóan intézkedik. Az öregségi és munkaképtelenségi járadék igényléséhez új rendszerű igénybejelentő lapot vezettek be. Az ONYI (Országos Nyugdíj Intézet) elhatározása szerint az I960, évi november hó elsejétől kezdődően a járadékokat kizárólag az új űrlapon lehet igényelni. Az új űrlapokat most már nem az