Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

A% ünnepeli élőit I 75 000 folyóméter karácsonyfa, három vagonnal több szaloncukor és négyszer annyi déligyümölcs, mint tavaly Megyénk üzleteiben bőséges választékban válogathat kará­csonyra a vásárlóközönség/ Sza­loncukorból három vagonnal több érkezik megyénkbe, mint "tavaly, narancs, datolya, füge pedig négyszer annyi mennyiség érkezik, mint az elmúlt kará­csonyi időszakban. Karácsonyíá- ■bán sem lesz hiány: 75 000 fo­lyóméter, a tavalyinál is szebb minőségű fenyő érkezését vár­ják, melyek árusítása inkább a piacokon történik majd, hogy ne zavarják a bolti forgalmat. A jövő héten érkezik az első szállítmány az új citromból, s ebben a kedvelt árucikkben sem lesz hiány. A disznóöléshez is lesz elegendő rizs és fűszerféle... Jobb későn, mint soha Saját hibáikból tanultak a tiszabeesi Béke Tzz vezetői Van elegendő gumicsizma Felkészült a téli forgalomra a Oipőnagyker A korábbi és a mostani őszies, nyirkos időjárás és u közelgő tél miatt jelenleg megyeszerie Igen nagy kereslet mutatkozik gumicsizmák iránt, A héten is többezer pár csizma érkezett, s azokat a megye földművesszö­vetkezeti és állami üzleteiben árusították. A vállalat minden igényt ki tud elégíteni a külön­böző méretű férfi, női és gyer­mek gumicsizmákból. Női divatcipőkből még vállo- natlanul nagy kereslet mutatko­zik. meg a piros és fekete színű kivágott körömcipők iránt, ugyanakkor szintén nagyon ke­lendők a különböző fazonú és színű férfi félcipők is. A téli cipők iránti érdeklődés még nem teljes, s a naey vá­sárlásokra csak a közeljövőben kerül sor, A vállalat azonban már felkészült, hogy ne érje ké­születlenül a cipőboltokat a vá­sárlók „rohama”, s gondosko­dott, hogy megfelelő mennyiség­ben és választékban válogathas­son a vásárlóközönség. Férfi té­li-, női száras- és bundacipők­ből is zavartalan lesz a tél fo­lyamán az ellátás. Azt tartja a közmondás, hogy más kárán tanul az okos. A ti- szabecsi Béke Termelőszövetke­zetben ez nem így volt, ők a sa­ját kárukon okosodtak. Az el­múlt télen alakult a Béke Ter­melőszövetkezet, 127 tag 840 hold területtel fogott össze. A kezdet­ben úgy látszott, hogy tényleg egy akarattal fognak össze és rö­vid idő alatt a környék egyik legjobb szövetkezete lesz. Szép szarvasmarhaállományt adtak ösz- sze, sertésük is közel 120 darab. Saját építőbrigádjuk felépített egy 20 férőhelyes fiaztatót, rövi­desen elkészül az ötszázas juhho- dály is. A kedvezőtlen időjárás ellenére a növénytermelésben is szépen haladtak egészen a gabona betakarításig. A kapásterületet egyénekre kiosztva gondozták. Csak ameddig; a takaró ér Az aratás mindig nagy erőfe­szítést kíván, különösen nehéz volt az idén a rengeteg eső és az új szövetkezetekben^ a szétszórt parcellák miatt. A szövetkezetek többségében, így Tiszabecsen is — helyesen — a munka gyor­sabb, jobb elvégzése érdekében premizálást vezettek be. A múlt őszön keveset vetettek a tiszabe- csi parasztok, a tél is megcsigáz- ta a vetéseket, így természetbeni premizálásra nem volt mód. Olyan határozatot hozott a veze­tőség. hoev felemelik a munka­egység számát — 100 ölenként egy munkaegységet — és 100 fo­rint készpénzt fizetnek minden hold learatása után. A 42 forint­ra tervezett munkaegységgel plusz 100 forint. Ez holdanként 752 forintot jelenteit volna. Az elhanyagolt, volt egyéni paraszti földeken a kiritkult vetés csak 3—4 mázsát adott holdanként, ilyen termés ennyire megemelt munkadíjat nyilván nem bír el. Amikor ezt megtudta a tagság, nyilván nagyot csalódott a veze­tőség szavahihetőségében. A nyírbátori Vegyesipari Vállalatnál Ez a munkás geples gyorsasággal különböző idomokat présel a lemezbe, ami dísze a csikótúzhelynek. Amikor kénytelenek voltak meg­mondani a tagságnak, hogy sem búza, sem pedig pénz prémium nem lesz, olyan határozatot hoz­tak hogy, zabból premizálnak. Megkezdték az aratási prémiumot zabra átszámolni és néhány tag­nak valamint a vezetőségnek elég magas prémiumot ki is osztot­tak. Ekkor megint „rájöttek”, hogy a zab sem futja a premi­zálást, mert munkaegységenként csak 60 dekát tudnak adni. Így néhány tag és a vezetőség túl- előlcgezésben maradt, többet veitek fel, mint a 60 dekás osz­tással járt volna. A diószedésnél a szedőket premizálták, akik a munkában nem vettek részt, azoknak pedig a vezetőség meg­állapított 30—50 kilókat. A veze­tőség itt is az 50 kilós kategóriá­ba „esett”. Forintértékben sem a zab, sem a diótöbblet nem sokat jelent és a többletet nyilván is tartják. A szövetkezet alapszabálya elő­írja, hogy a közösség érdekei el­len vétőket a fegyelmi bizottság javaslatára a közgyűlés büntetés­ben is részesítheti. Ilyen, követ­kezetesen végig vitt büntetés nincs a Béke Tsz-bén. A vezető­ség azon a véleményen van, mi­vel csökkent a munkaegység ér­téke (terméskiesés, higulás követ­keztében) nem sokba veszi a bün­tetett tag, ha öt vagy tíz munka­egységet le is vonnak tőle. Nehe­zen képzelhető el, hogy ha vala­ki nem kapja meg öt-tíz nap munkájának az ellenértékét, ha mindjárt csak 15—20 forintot is ér egy munkaegység, azt ne érintené rosszul. Vannak akiknek évekre van „kitartásuk”, talán a 100—150 forint levonása nem is érintené olyan súlyosan őket. Olyan ember pedig három sincs ebben a szövetkezetben, aki a vezetőség, a fegyelmi bizottság és végül a közgyűlés előtti tortúrá­kat, megszégyenítéseket szívesen venné magára. Sokszor egy ilyen eljárásnak az erkölcsi hatása sok­kal nagyobb, mint az anyagi büntetés. Ezt sem a vezetőség, sem a pártszervezet nem vette számításba. v Következetes felvilágosító munka szükséges A falusi egységes pártvezetőség, de a szövetkezet pártvezetősége és a gazdasági vezetők is önkritiku­san bevallották, hogy az átszer­vezés után kevesebb gondot for­dítottak a nevelő, felvilágosító munkára. Most már látják, úgy váltak népszerűtlenné, hogy ak­kor is ígértek, amikor nem volt meg rá a fedezet. Tervszerű fel- világosító munkával minden szö­vetkezeti taggal meg lehetett volna értetni, náluk nincs arra mód, hogy úgy premizáljanak, mint azokban a községekben, ahol elegendő víztől, fagytól kárt nem szenvedett vetés volt. Azt is tudják ma már, hogy először mindig a tagságnál kezd­jék az osztást és. csak azután kö­vetkezzen a vezetőség. Elnézők sem háztáji területtel, sem rész­rehajlók jobb takarmányföld adással nem lehetnek, mert ez nagyon megbosszulja magát: Minden határozatot sok oldalról meg kell vizsgálni mielőtt dön­tenének, de a döntés után na­ponként ne változtassák azt. Minden dologról idejében szá­moljanak V>e a tagságnak, sőt nagyobb döntések előtt kérjék ki a véleményüket. Erre különben az alapszabály is kötelezi a ve­zetőséget. A párt és gazdasági vezetés, ha a legjobb utón jár is, csak akkor tud eredményes munkát végezni) ha a tagság is támogatja. A munka megjavításához nem ele­gendő —sőt nagyon káros — az olyan magatartás, hogy csak ré­szelni megyünk, de dolgozni nem. Sajnos a tagság egy része most így képzeli el a jövedelem­szerzést. Dolgos emberek a tiszabeesiek is Egyes embereknek az a véle­ménye, hogy -Tiszabecsen sok a kupec, a dologkerülő, kevesebb * becsületes i ember; " mint máshol. Ez nem Igaz. A Béke Termelőszö­vetkezetben a tagság túlnyomó része becsületes dolgozó paraszt volt és ma is becsületesen akar. dolgozni hiszen, jól tudják hogy „manna” nagyapáiknak, apáiknak sem hullt soha az égből, a meg­élhetésért dolgozni kellett. —• ak­kor még sokkal nehezebb körül­mények között — ma is dolgoz­ni kell. A. többség ' térdigérő sár­ból, vízből most is szedi a ku­koricát, építi a juhhodályt, má­sok vállukra akasztják a zsákot és vetnek hogy, jövőre. bővebb aratásuk legyen. Azt a néhány ta­got meg, aki a vezetőség kisebb- nagyobb hibáit fújja egész nap — anélkül, hogy egy szál szalmát keresztül tennne a közösség ér­dekében — neveljék meg és ha szükséges, büntessék meg közösen a vezetőséggel. Első esztendő volt, a rossz idő még nehezítette* de elég szép alapjuk van jószág­ból, takarmányból. Minden lehe­tőségük megvan ahhoz, hogy jö­vőre más hír terjedjen el a ti-. szabecsi Békéről, úgy emlegessék mint a gyarmati járás büszkesé­gét. . . ; Csikós Balázs Lapzártakor érkezett; Győzőit a Nyíregyházi Munkás és Nvírmadn A Bocskai úti volt Építők pá­lyán játszották le a Nyíregyházi Munkás—Nagykálló megyei baj­noki mérkőzést. A találkozó első félidején mindkét csapattól csap­kodó játékot láthatlak a nézők. Szünet után a magáratalált Mun­kás tervszerű, lapos adogatással morzsolta fel ellenfele védőinek erejét, s Gelics mesterhármasával megérdemelten győzött 3:0 (0:0) arányban. Ugyancsak bajnoki labdarugó mérkőzést játszottak a Vasutas Sporttelepen is, ahol az NYVS.C és Nyirmada együttesei mérték össze erejüket. Félidőben a Vasút vezetett l:0-ra, de ezt az előnyt a második, játékrészben nemcsak kiegyenlítette Mada,- hanem a győzelmet jelentő gólt is megsze­rezte, s végeredményben 2:l-re győzött. A vasút egy tizenegyest, és ei>ész sereg gólhelyzetet ha­gyott ki, s így a lelkesebben ját­szó Nyírmada győzelme megérde­melt. I •» *) A hibát újabbal tetőzték tía szükséges, büntessenek is! amit zárszámadáskor majd levo­násba helyeznek, de az erkölcsi kár igen nagy lett. A közösségi er­kölccsel, öntudattal még gyen­gén álló tagság egy része hallga­tott a néhány tudatosan intrikáló, a dolgokat eltúlozó tagra, így az őszi betakarítás idejére elég ne­héz helyzetbe került a szövetke­zet. Megszaporodott azoknak a szá­ma, akik csak akkor mentek dol­gozni, ha olyan munkát végeztek, mint például szénabetakarítás, al- , maszedés, amiből bizonyos meny- nyiséget azonnal haza is vittek. A hangoskodók, akik csak ilyen részesmunkára mentek, nagy- mennyiségű takarmányt gyűjtöt­tek az udvarukra, míg akik. más munkán dolgoztak, kevesebb ta­karmányhoz jutottak. Ilyen hely­zetben nyilván legjogosabban a jól dolgozó tagok panaszkodhat- I nak. Szabados József és Bihari István végzik a tűzhely össze szerelését. Naponta 2b darabot készítenek el. (Foto: Hammel.)

Next

/
Thumbnails
Contents