Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-24 / 277. szám
Hruscsov válasza a Pravdának (2. oldal) ★ A tever megváltozott (Riport a 3. oldalon) XVII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM J&XCI 50 fillér I960. NOVEMBER 24, CSÜTÖRTÖK Egy fogadás és akik nyertek (5. oldal) ★ SPORT («. old.) 8000 holddal lesz több napralorgó megyénkben hessiil as 1961-es termelési előtere Megyénk Szamos-közi, Krasz- na-menti, erdőháti tájain több évszázados hagyománya van már az olajos magvak, főként a napraforgó termelésének. Sokszor előfordult a korábbi évtizedekben például, hogy egy-egy község határánaK csaknem egynegyedét foglalták el a napraforgó táblák. Ennek két oka is volt a kapitalista rendszerben. Az egyik főként, hogy a szegénysorban élő szatmári emberek olajjal pótolták zsírszükségletü- ket, a másik pedig, hogy a bizonytalan árrendszerben ez a fontos ipari növény hálálta meg legjobban a ráfordított munkát. A felszabadulás után, amilyen mértékben emelkedett a dolgozó parasztok életszínvonala — úgy csökkent a napraforgó vetésterülete. Az utóbbi fél évtizedben már valóságos megtorpanás volt tapasztalható ezen a téren, úgymond szinte feleslegessé vált falun az olaj. Az ipari termelésben azonban igen fontos alapanyagul, több esetben gyógyszerül használhatják fel a napraforgó magját, s éppen ezért nemzetgazdasági szempontból nem nélkülözhető termelése. A közös gazdaságoknak kell ezt felkarolni, s az erre alkalmas területeken továbbfejleszteni korszerűbb nagyüzemi módszerekkel. Az új termelési előtervek készítésénél szép példája tapasztalható a termelő- szövetkezetek megértésének, s így azt lehet mondani, hogy az 1961-es termelési évben újra fel- virágzik megyénkben a napraforgótermelés. A közös gazdaságaink mintegy 8000 holddal nagyobb területen foglalkoznak ezzel az igen fontos mag termelésével. (Ujlaky) Már csak négy állami gazdaságnak van adóssága az őszi búza vetésénél A megye állami gazdaságai közel tízezer holdon befejezték az őszi kalászosok alá a vetőszántást, s az igen kedvezőtlen időjárás ellenére az őszi mélyszántás egyharmadát is elvégezték. Egyéb munkák mellett folyamatosan szállították a kenyérgabonát is az államnak. Tervüket mar harmincnégy vagonnal túlteljesítették. Különösen a balkányi és mátészalkai gazdaság adott terven felül sok gabonát az államnak. A gazdaságok kereken kétszázezer mázsa silót készítettek eddig, de ezt a munkát a kukoricaszár és egyéb anyagok felhasználásával tovább folytatják. A talaj előkészítési és mély- szántási munkákkal egyidőben végezték a műtrágya szórását is. Ezt a munkát 12 és felezer holdon végezték el eddig.-1: Reformot a xenei nevelésben ! K Vita a megyei tanácson A szocialista fejlődés követelménye, hogy sokoldalúan képzett, művelt embereket ad jarak iskoláink. Ehhez szervesen be kell kapcsolódnia az esztétikai nevelésnek, A kommunista nevelés célja az ember képességeinek, így művészi készségének, szépérzékének sokoldalú fejlesztése is, s ezt a munkát a legfogékonyabb gyermekkorban kell kezdeni. Fontos, hogy elsősorban a haladó alkotásokkal, főleg a szocialistarealista művészettel, a haladó népi művészettel és az egyetemes műveltséget formáló klasszikus alkotásokkal ismerkedjenek meg a gyermekek. A megyei tanács kistermében kedden a tanács népművelési osztályának, a nyíregyházi zeneiskolának képviselői, a megyei énekszakfelügyelő, a szakreferensek, a mátészalkai, kisvárdai, nyíregyházi járási és városi felügyeletnek és a zenei munkaközösségnek a képviselői különböző javaslatokat vitattak meg az oktatási reform- tervezettel kapcsolatban a zenei nevelésről. Megállt a seneísko’.a fejlődése Az iskola szociális összetétele javult, de ma sem kielégítően. A váltakozó tanítási rendszer, a különböző szakkörök munkája, a sportélet, az üzemi munka, különböző patronálások, melyek természetes következményei ma az iskolai életnek, a zeneiskola oklók részére. A gyermek fáradtan kerül zeneórára. Figyelembevéve, hogy a gyermek heti 8—IQ érát fordít szervezett zenei oktatásra, — nem számítva azt az időt, amit otthon a gyakorlásra fordít — nem csoda, hogy sokan lemorzsolódnak, vagy nem veszik Komotató-nevelő munkáját nagyon megnehezítik a tanárok és tanú- lyan a tanulást. Fejlessteni kell as ének-xenetagoxatú általános iskolákat A másik típus az ének-zene- tagozatú általános iskola. Célja az általános iskolai oktatáson túlmenően a zeneileg műveltebb, a szocialista ,művelődés fejlesztésében aktív résztvételre képes ifjúság nevelése. A minisztérium által adott rendelkezések ezt az iskolatípust jó mederben indították el. Eredményeit 10 év tapasztalatai igazolják. A nevelési tényezők egységes hatása alatt folyik itt az oktató-nevelő munka, igy a tanulókat sok felesleges időkieséstől lehet megkímélni. Gazdasági szempor. tból nézve ez a típus kisebb megterhelést jelent államunknak. Párhuzamos osztályok létesítésével nagy a tömegesítés; lehetősége is. Járásiatok a hösponti rejormbixottságnalt A vita résztvevői számos javaslatot tettek, s ezeket felterjesztik a központi reformbizottsághoz. Többek között javasolták, hogy az ének-zenetagozatú iskolát fokozatosan egy-igazgatás alatt k«U egyesíteni. így helyes irányban fejlődhet a tantestület politikai-pedagógiai munkája, megoldást nyer a rendtartás kérdése is néhány kiegészítő rendelkezéssel. A magán-zenei oktatás fokozatosan felszámolható, Bőséges lehetőség nyílik a zenei ismeret- terjesztő előadások hangszeres kíséreteire. Biztosítható e rendszer kitér jesztésével a kimagasló tehetségek továbbtanulása is. Megyénként a zenei oktatási, egy középiskolához lehetne kapcsolni, ahol az általános iskola után a politechnika' oktatás, tehát a szakképzés mellett megfelelő zenei szakképzésben részesíthetnék a tanulókat. Így a politechnikai nevelés a fizikai munka megbecsülése, megszerettetése harmonikusan találkozna az esztétikai neveléssel, ezen belül a zenei képzéssel, A zenei középiskolákban végzett tan lókból kerülnélek ki a tanárképzők, vagy akadémia hallgatói. Akik nem akarnak továbbtanulni, a középiskola után végezhetnék az öntevékeny zene- és énekkarok ég a szakkörök munkáját. Javasolták még, hogy a megye különböző községeiben 30—35-ös létszámú kollégiumokat hozzanak létre. Így a középiskolák befejezésével felvételi vizsga nélkül kerülhetnének a tanulók különböző tanárképzőkbe, illetve akadémiára. Fokozatosan megoldódna a zenei szakemberhiány. Az őszi betakarítás területén a cukorrépát lényegében — tíz hold elmaradással — elszállították, a kukorica törést nea a felénél tartanak, mivel a kukoricatörő kombájnok teljesítménye — a rossz talai és egyéb adottságüa miatt —- igen minimális. A betakarított burgonyának jelentős részét — mintegy 4C0 vagonnal — már elszállították. Ebből több, mint 360 vagonnal adtak el étkezési burgonyát. A balkányi gazdaság maga 110 vagonnal értékesített, ebből 23 vagon a minőségi velőgumó. A nehéz talajú gazdaságok kivételével a búza vetését is befejezték. Négy gazdaságban — a barabásiban. csengeriben. fehér- gyarmatiban és tisza vasváriban — ahol még nincs befejezve a búza vetése, az elmúlt tíz napban, kézzel, fogattal, vagy ahogy tudták a talaj és az esők miatt: kétszáz holdon tették földbe a magot. Újabb tizennyolcezer forintos megtakarítás havonta Takarékos szabászok a Ruhagyárban Egyre jobb módszerrel dolgoznak a szabászok a Ruházatigyár nyíregyházi telepén. Nemrég kikísérletezték, nogy na egyszerre kát-három, sőt négy ruha rajz- mintáit szabják ki egymás mellől, vagyis ha hosszába matricát készítenek, ezzel csökkenteni tudják a belső hulladékot. A különböző nagyságú ruhák mintáit úgy helyezték el* a matricán, hogy öltönyönként 3—4 centiméter anyagot takarítanak megj Egy hónap alatt ezzel a módszerrel mintegy 18 ezer forintot tudtak megtakarítani. Természetbeni iultetisok — anyagi ösztönzők Jeienlős segítség a szerződéses cukorrépa termelőknek Kettős haszonnal jár a szerződéses cukorrépa termelés: egyrészt rendkívül előnyös a nép- .azoaság számára, m* sí-ászt pe- iig a termelő számos juttatást élvez. A cukorfogyasztás évről-évre növekszik hazánkban, Ma már a cukorgyárak sokkal több cukrot adnak a kereskedelmnek és több vagont indítanak útnak külföldre, mint a korábbi években. Ennek feltétele természetesen a cukorrépa termőterületének növelése. Éppen ezert a népgazdaság nagy gondot fordít arra, hogy minél többen kötelezzék el magukat e fontos cikk termelésére. A juttatások és a szerződőknek nyújtott kedvezmények miatt egyre népszerűbb a szerződéses cukorrépa termeles. A juttatások közül első helyen Bélyeg és sajtó kiállítást rendesuek a Hajdá-Bihar menyei földmű vesssiivetkeseieli Bélyeg és sajtókiáUítást rendeznek november 26-tól december 4-ig a Hajdú—Bihar megyei föidmuvesszövetkezetek. A kiállítás megnyitására a balmazújvárosi Művelődési ház nagytermében kerül sor, s minden nap délelőtt tíz órától délután 19 óráig lehet megtekinteni. A kiállítás érdekessége lesz, hogy a hazánkban forgalomban lévő összes bélyegsorazatokat, hazai és külföldi napi, és hírlapokat, valamint folyóiratokat a látogatók megvásárolhatják. A vendégek szórakoztatására zenés fejtörőt, zenés irodalmi estet, rendez a Hajdú Bihar megyei Napló szerkesztősége, valamint a Szövetkezet című folyóirat. Kielégítik a sportot kedvelő közönség igényeit is Parti János olimpiai bajnok élménybeszámolója nyomán fejleszthetik érdeklődési körüket a kiállítás résztvevői. A földművesszövetkezetek gondoskodnak a kiállítás meg- tekintőinek a helyszínre szállításáról is. A debreceni „Arany bika” szálló elől állandó autóbusz járat lesz a kiállítás színhelyéig. Megyéikből a kiállításra induló 25 fős csoportoknak a MÁV 33 százalékos menetdíj kedvezményt juttat. (U. V.) kell említeni a kamatmentes ve- íőmagot, amelyet a földművesszövetkezeti szervek juttatnak a szerződőknek. Amennyiben a termelő úgy dönt, hogy a földjét géppel művelteti, az őszi mélyszántás diját — ugyancsak kamatmentesen — előlegezik számára. Hasonlóan járnak el a fogyasztói áron juttatott nö- venyvédőszer esetében is: ezt ugyancsak kamatmentesen élvezi a szerződéses termelő. Nemcsak természetbeni juttatások, hanem bizonyos anyagi ösztönzők is segítik a szerződéses termelés népszerűsítését. A szerződés megkötése után két héttel például holdanként 800, az egyelés után pedig holdanként 320 forint művelési előleget folyósítanak a termelőnek. A jó termés elősegítése természetesen érdeke a termelőnek. A cukorgyárak ugyanis jó áron veszik át a répát: mázsánként 10 forintot fizetnek érte, ezenkívül 3 kiló cukrot, 3 kiló száraz répaszeletet vagy 65 kiló egyszer préselt nyers répaszeletet adnak. Sőt: a fenti juttatásokon kívül minden mázsa után fél kiló 45 százalékos cukortartalmú szörplé is jár, ami takarmány megjavítására szolgál. Ugyancsak a takarmányozást segíti e ő a répaszelet is, amely közkedvelt ta- karmányféleség A szállítási feltételek az idén is azonosak a múlt éviekkel, a cukorgyár megjelöli a helyet, ahová a szerződéses termelő a répát szállítani köteles. Ha az Útvonal 10 kilométernél hosz- szabb, a 10 kilométeren felüli útvonalon km-ként és mázsánként 20 fillér térítés jár a termelőnek.
