Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-12 / 241. szám
bek kőit a íáayeslitkei körzeti szövetkézét vezetőségének őszintén el kei: . n ondania, hogy a fékön: velő csaknem az orruknál lógva vezette ökot. És a szövetkezet más dolgozóival együtt manipulációjával íiibb mint szátkétczcf forint kárt okozott a sziive,kezelnek. Az ilki körzeti szövetkezet vezetősége sem hallgathatja el és nem is akarja, hogy az egyik boltkezelőnek közel harmincezer forint hiánya van és az ügyet a hetekben tárgyalja' a bíróság. A döntést nehéz . lenne megjósolni, de ha a gyűlésig már megtörténik, erről is számot kell adni a tagságnak. Különben a beszámolónak egyik lényeges részét kell alkotnia a vagyonvédelemnek, hogy a tagság lássa, ki hogyan sáfárkodik a közösségi vagyonnal. A gyűléseken már szó esik a jövő évi beruházásról is. Nyíltan meg kell mondán’, hogy a szövetkezetek anyagi helyzete megkívánja a tagok nagyobbmértékű áldozatvállalását a hálózat korszerűsítéséből, bővítéséből. Közös erővel több üzletet és raktárt építhetnék és ez elsődlegesen a tagok érdekeit szolgálja. A vitaképes gytíiésckhe- minél több tag kell. Az, hogy számosán jelenjenek meg és felkészülten tárgv alják meg szövetkezetük egész tevékenységét. A termékeny vita elősegíti a , szövetkezetek további fellendülését, a második ötéves terv végrehajtásának jó megalapozását. Teljesítették a tervüket, felkészültek a őszi csúcsforgalomra, a THsárosnuményi föld mű vess*« vet kezeli áruházban Mintha piaci nap lenne, annyi ember j ár-kel a község főutcáján. Éppen most érkeznek a buszok, melyek' sok vidékről jövő asszonyt hoznak be. A leszállók legtöbbje az áruház felé siet, hegy az őszi- téli áruszükségletet egy- helyen beszerezzék. A hatalmas kirakatok előtt azért még-megáll- nnk, nézelődnek és egymás között beszélik meg, ki miért is jött Naményba, az áruházba. Az áruház ajtajának pedig nincs annyi ideje, hogy egyszer becsületesen . becsukódjék, annyi a sok jövő-menő vásárló. Az áruházban a nagy forgalom közepette találkoztunk Váraljai Józseffel ■ — az áruház vezetőjével — aki kérdésünkre örömmel újságolta, hogy harmadik negyedéves tervüket 1X0 százalékra teljesítették. Kiemelkedő eredményt a konfekció osztály ért el, mivel ők 130 százalékos teljesítéssel ugrottak ki a többi osztályok közül. Jelenleg is kétmilliós árukészlettel várják a vevőket. Az őszi idényre félezer férfi és háromszáz gyermekruhát vásároltak. A nőkről sem feledkeztek meg, őket is el tudják látni a legújabb, minőségi kabátokkal. Igen nagy a vásárlás a cipőosztályon, ahol az eladók alig győzik a kiszolgálást. Itt is kielégítenek minden igényt. A raktárban és a polcokon 10 ezer pár különböző cipőből lehet válogatni. I)e gumicsizmából is megfelelő a készlet, C?nlffoflna napokban több- E&gJtUcll ezer szövetkezeti tae ajtaján kopognak és arról beszélgetnek el velük, hogyan kívánják rendezni szövetkezeti tagságuk ügyét. Nem kis dolog ez, hiszen sokezer tagról, — főképpen asz- szonyökról, családtagokról van szó, olyanokról, akik töredékrészjeggyel rendelkeznek. Ezt kell ezekben a napokban kiegészíteni, mert ellenkező esetben a rendelkezés értelmében — december 3l-ével elveszti tagságát a hátralékos. Ey U® ti ín egyaránt káros a tC |í«Ulgszövetkezetre nézve, dó a tagra nézve is, mivel egyrészről aktív tagjaitól fosztja meg a szövetkezetét, másrészről pedig azért szükséges a kiegészítés, hogy a már befizetett összegek ne vesszenek kárba. A szövetkezeti tag érdeke tehát mindenképpen azt kívánja, hogy egészítse ki töredékrészjegyét és ezzel továbbra is teljes jogú tagja maradjon a szövetkezetnek. De ezt diktálja a szövetkezet érdeke is, hiszen aktív tagjairól — nagyon sok asszonyról — van szó, akik feltétlenül erősítik a mozgalmat és hasznára vannak a szövetkezés ügyének. Ejnri ie foglalta határo- l.£S(l I» zatba a SZÖVOSZ Igazgatósága, hogy ezekben a napokban nemcsak pénzzel lehet kiegyenlíteni és kiegészíteni a töredékrészjegyet, hanem bármiféle terménnyel és természetbeni juttatással. Szövetkezeteink ennek érdekében elkészítették azok névsorát, akik jelenleg töredékrészjeggyel rendelkeznek és az igazgatósági ülésen megbeszélve rendszeresen felkeresik azokat, akik ilyennel rendelkeznek. Erről szeretnénk most szólni, néhány tapasztalatot köz- kinccsé tenni, illetve elmondani azt, hogy hol jó, hol pedig rossz módszerrel dolgoznak. Egyik tapasztalat az, hogy ahol időben fogtak ehhez a munkához — mint például a Vásárosnamény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél, — ott teljes egészében rendezve van a rész Jenövei ez a tájjeílegnek egyik legmegfelelőbb lábbeli, jól bírja a beregi sarat. A másfélmilliós árukészletből 4 ezer méter a különböző szövet, mely a méteráru osztály polcain várja, hogy elkeljen. Igen sokan vásárolnak ma már jobb szövetet is. Ahogy itt az áruházban mondjak, a 600—700 forintos kabátszövet hiánycikknek számit, mert a vevők ma már jobb árukhoz ragaszkodnak és szívesebben meg is vásárolják, mert a jót csak egyszer kell megfizetni — mondják. A többi osztályok — kötött, rövidáru, kultúrcikk és a játék — is felkészülten várják az őszi forgalmat. Felkészültek már a tsz-ek zárszámadására is. Az áruház szolgáltatásai közé, tartozik, hogy a vevők által megvásárolt árukat azok kívánságának megfelelően bárhová házhoz szállítják. Az őszi és a téli igényeket, a dolgozók minden tekintetben való áruellátását a 10 milliós árukészletből mindenkor ki tudják elégíteni. Dorogi Október 15-től november 15-ig gyűléseket tartanak a szövetkezetek, A tagok — az igazgatóság beszámolója alapján — megtárgyalták szövetkezetük hárómtiegyedéves gazdálkodását, a szövetkezet és a tagság — az. egész falu viszonyát. A szövetkezetek választott vezetőinek és dolgozóinak többsége becsülettel védte és növelte a tagok vagyonát és jól gazdálkodott az államtól kapott hitelekkel. Általában túlteljesítették az áruforgalmi és jövedelmezőségi terveket. A forintokkal úgy takarékoskodtak — felszabadulási verseny- felajánlásaik teljesítése során, — hogy csak az első félévben öt és félmillió ferintot takarítottak meg. A tsz-községekben új feltételek teremtődtek a szövetkezetek és a téeszek kapcsolatához. A szövetkezetek kezdik megtalálni helyüket az új helyzetben, és mindjobban összeforrnak a testvérszövetke- zetekkel. A szövetkezetek a múlt negyedévben tovább növelték sikereiket. Példán, kiskereskedelmi tervüket százhárom százalékra teljesítették. A tavalyi hasonló időszakkal szemben száztizenkét százalékos emelkedést értek el. S ez megmutatkozik a nyereség! tervekben, a költségek csökkentésében is. A szép eredmények mellett akadnak hibák is. A vezetőségeknek — önkritikusan — erről is szólamuk kell. A tagok szeretik a nyílt színvallást. Ezért a beszámolóknak vitaalapot kell teremteniük. TübAz iskolások között mind kedveltebbé válik az ifjúsági .szövetkezet. Érthető is ez, hiszen módot nyújt a mezőgazdasági jellegű politechnikai oktatáshoz, tanuláshoz. A napokban például huszonegy nyírjákói általános iskolás fogott össze és egy kalász trális holdon kezdenek hozzá a gazdálkodáshoz. Főleg zöldséget akarnak termelni s ennek megfelelően készítik elő a talajt már az őszön. »■<>»■—»—o—íí—e—— A szövetkezeti kereskedelem őszi feladatairól • • Irta: Szilágyi Gyula, a MESZuV. Igazgatóság elnökhelyettese gyek ügye és egyetlen olyan tagja sincs a szövetkezetnek, akinek töredékrészjegye volna, Van azonban olyan szövetkezet is, ahol nem fordítanak erre a munkára elég figyelmet, aminek aztán az a következménye, hogy vagy a tagság látja kárát, vagy pedig a szövetkezet. Ilyen esettel találkoztunk Leveleken, ahol a szövetkezet dolgozói még jóformán meg sem kezdték ■ a töredékrészjeggyel rendelkezők látogatását. Nagydoboson és Fehérgyarmaton pedig azt tapasztaltuk, hogy azokat is töredékrészjegyeseknek számítják, akiknek már egy részjegyük van, de a j másik összege nem teljés. Ez j aít eredményezi, hogy felesle- j gesen zaklatják a tagságot, és j elvonják az erőt onnan, ahol,| arra a legnagyobb szükség van. ! A tapasztalatok alt b1-t! zonyítják, hogy van mit tenni ezen a téren. Azt is elmondhatjuk, hogy a szövetkezetek ügyvezetői kevés kivételtől eltekintve — nem a legnagyobb | le’kiismerettel intézik a tőre- i dékrészjeggyel rendelkező tag- ! ság ügyét. A feladat tehát az, j hogy minden szövetkezetben a I legnagyobb gonddal foglalkozzanak azokkal, akiknek töredékrészjegyük van, hiszen a szövetkezetek gazdáiról van szó. A szövetkezeti kereskedelem megyénk szocialista kereskedelmén belül jelentős helyet foglal el. Ez abból adódik, hogy megyénk dön'ően mezőgazdasági jellegű, így a dolgozó parasztság áruval való ellátása döntően a szövetkezeti kereskedelem feladata. Ezen hivatását teljesítve megyénkén belül az össz-kiskereskedelmi forgalomnak több mint a felét, a vendéglátóipari forgalomnak háromnegyedrészét adja. Az utóbbi években — főleg 1959-ben és 1960-ban jelentősét fejlődött a kereskedelmi munka. Ennek megnyilvánulásai a forgalom felfutásában, a bolthálózat fejlesztésében, a gazdálkodás, a vagyonvédelem megszilárdulásában egyaránt megtalálhatók. Az- elmúlt egy és háromnegyedévben 86 új eladási formájú bolt létesült. Ezen túl még számos szaküzlet ■ is létrejött. Az újrendszerű — önkiszolgáló élelmiszer és háztartási, önki- választó iparcikkboltokat — a falusi lakosság igen megkedvelte és azok további elterjesztését várja is. Az áruforgalom — különösen ez évben — ugrásszerűen megnövekedett. I960 első félévében 21,1 százalékkal — 96,3 millió forinttal — volt magasabb a forgalom, mint 1959 év hasonló időszakában. Különösen a termelőszövetkezeti járásokban emelkedett nagymértékben. Féldáu! a mátészalkai járásban 36,6 és a csengeri. járásban 36,4 százalékkal. Tehát 'az áruforgalom felfutása a mezőgazdaság szocialista átszervezésével van összefüggésben, amit az elkövetkezendő időben is figyelembe kell venni, a kereskedelem munkájában. A kedvező forgalom a gazdálkodást is helyes irányban befolyásolta. A kiskereskedelem akkumulációja 197,2, míg a vendéglátóiparé 62,1 százalékkal volt nagyobb az első félévben, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. A bázis-időszakhoz képest általában csökkentek a kereskedelem költségei. Például amellett, hogy az átlagbérek növekedtek, kedvezően alakult a termelékenység. A kiskereskedelemben a bázishoz képest a termelékenység 13.6 és a munkabér 7,6 százalékkal nőtt. A vendéglátó üzemágnál még jobb az eredmény, mert a termelékenység 21 és a munkabér 11,6 százalékkal emelkedett. Csökkentek a szállítási, kamat, stb. költségek is. A gazdálkodás kedvező volta tovább növelte a szövetkezetek saját eszközeit és ma már megyénkben is vannak olyan szövetkezetek, — ha nem is sokan — amelyek az áruforgalmat állami hitel »igénybevétele nélkül bonyolítják le. Megyénkben az őszi és télkezdeti forgalom — az eddigi tapasztalatok alapján mindig erős. Ez válható most is. Ezért a MÉSZÖV Igazgatósága már korábban felmérte a falusi lakosság várható bevételét és ennek megfelelően alakította ki a negyedik negyedévi áruforgalmi tervet. Ez a tery 4.1 százalékkal magasabb a bázis-időszak tényszámánál! Intézkedés történt az árukészletek biztosítására is. Eredményeként nagyménv- nyiségű áru várja a vásárlókat az üzletekben. A boltok össz- árukészlete közel tíz százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt! Tehát van miben válogatni és mindenki- beszerezheti a szükséges árucikkeket. Van ugyan néhány cikkből — tréningruha, nylonáru — időszakos ellátási nehézség, azonban ezen cikkek más árukkal helyettesíthetők. Különben ezekből . is több van, mint tavaly. Csak a kereslet nagyobb, mint amennyit jelenleg iparunjj termelni képes s amennyinek a behozatalát népgazdaságunk anyagi helyzete megengedi.. A jó áruellátás mellett is számos községben nem kielégítő az iparcikk-ellátás. Az úgynevezett vegyesboltokba nem jut le az az áru, amire ott a lakosságnak szüksége van. A vegyes jellegű üzletekben ugyanis-kü- lönösen ruházati cikkeket — nem lehet szakszerűen kezelni, elhelyezni, eladásával foglalkozni. Ezt a hiányosságot pótolni igyekeztünk az úgynevezett mozgóüzemágakkal. Meghatározott napokon autóval iparcikket viszünk árusítani — de ez nem oldotta meg a problémát. Mi tehát a teendő? Tovább kell 4 Tasértekezleleken vitaiak mm a tagok i szóveföszeieiK munkáié! (j j ifjúsági ssüreikexvt alakult ^yír/d/fÓB Nagyobb lelkiismerettel kell intézni a töredékrészjegyesek ügyét
