Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-12 / 241. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM RtO 50 fillér 1960. OKTÓBER 12, SZERDA. Péter János elvtárs beszéde az ENSZ-kösgyűlés napirendi vitáján \z ElVSZ-liözgyűlés hétfő esti üléséről Nett' York, (MTI): Az MTI New York-i tudósítója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés hétfőn este befejezte az általános ügyrendi bizottság javaslatának megvita'á- sát arról, hogy milyen kérdéseket tűzzenek a közgyűlés és az egyes bizottságok napirendjére. Ennek keretében megvita'ták az úgynevezett magyar kérdést is. A kérdés vitájánál a magyar küldöttség nevében Péter János, a külügyminiszter első helyettese mondott beszédet. — Amit mi most cselekszünk —, mondotta többek között Péter János —, az a közgyűlés egymást követő ülésszakain mór-mór gépies eljárássá válik. Gépies eljárássá. amelyet közvetlenül, vagy közvetve az Egyesült Államok delegációja kezdeményez és a közgyűlés automatikusan jóváhagy. Ez történik az úgynevezett magyar kérdéssel az Egyesült Nemzetekben. Az úgynevezett magyar kérdés megmerevedett eljárások Során ugyanúgy kerül elő és múlik el, mint a megnyitó és záró eljárások formaságai. — Mondjuk ki nyíltan, ahogyan a gépies eljárások rendszerint senkit sem érdekelnek, ugyanúgy van a magyar kérdéssel is a közgyűlés ülésszaka. Ha figyelmesen elolvassák az Egyesült Államok delegációja által beterjesztett magyarázó memo- radumot, megállapíthatják, hogy még az amerikai delegációt sem érdekli komolyan. Senki sem vár semmit a vele kapcsolatba hozott vitától és határozatoktól. Az itt jelenlévő delegációk, amelyek bizonyos oknál fogva nem szavazhatnak mellettünk, állandóan azt mondogatják nekünk, hegy ne törődjünk ezekkel az eljárásokkal, hiszen ezek csupán gépiesek. — Bármennyire egyetértünk is az ilyen értékeléssel — folytatta Péter János —, mégis meg kell állapítanunk, hogy szerítik, hogy egy tagállam belsó ügyeit érintő napirendi kérdéssel foglalkozzanak, olyan kérdéssel, amelyet az Egyesült Államok küldöttsége politikai manőverekre használ fel a haladó erők ellen. A delegációk kénytelenek részt- venni a vitában és azt végigülni többségükben annak teljes tudatában, hogy az egész eljárás hidegháborús célokat szolgál, nemcsak Magyarország, hanem a Szovjetunió ellen is törvénytelen, értelmetlen. — Az ilyen gépies eljárás a szervezet életében mutatkozó káros tünetek jelenlétét mutatja. Az alapokmány, értelmében és az emberiség jelenlegi követelményei szerint az Egyesült Nemzeteknek meg kellene ragadnia a lehetőségeket a feszültség enyhítésére, a fegyveres összetűzések veszélyének kiküszöbölésére, a népek szabad fejlődésének biztosítására az egész világon. Aj Egyesült Államok delegációja ehelyett, az alapokmánnyal éles ellentétben azt javasolja, hogy avatkozzanak bele egy tagállam belügyeibe régi és alaptalan állítások alapján. Az ilyen gépies eljárás a magyar népben — és nemcsak a magyar népben — azt a benyomást kelti, hogy N. Sz. Hruscsov a». ENSZ újságírók társaságának gyűlésén válaszol a kérdésekre. áz l'l\SZ-el fel lehet h»sznílni olyan kísér Jele!* re, amelyek célja egy tagállam népe sikeres fejlődésének megzavarása Péter János felszólalása végén hangoztatta: a közgyűlés legfőbb segítsége a magyar nép számára az lehetne, ha hathatós . védelmet nyújtana azzal szemben, hogy az amerikai delegáció hidegháborús célokra használja fel. Amit a magyar delegátus hangsúlyozott — hogy tudniillik az egész ügy nem érdekel jóformán senkit — az bebizonyosodott a vitánál, mert a magyar küldöttön kívül csupán a javaslatot benyújtó amerikai delegáció szónoka szólalt fel. A dolog érdekessége az, hogy az amerikai delegáció nevében nem Wadsworth, a delegáció vezetője beszélt, aki az általános ügyrendi bizottságban megindokolta a javaslatot, hanem Wajne Morse szenátor. A szenátor „tájékozottságát” a kérdésben mutatta többek között az is, hogy az 1956-os' események időpontját szeptemberre tette. A dolog érdekessége még az, hogy Morse szenátor vasárnap kijelentette: „úgylátszik, a Kínai Népköztár-1 saság felvétele elkerülhetetlenné j válik az ENSZ-be”. Morse széna-1 tort ezért a hétfői lapokban éles | támadások érték és lehetséges. I hogy e támadások hatása alatt! ta tábor országain kívül Jugoszlávia, a Mali Köztársaság és Indonézia küldöttsége szavazó"t a kérdés napirendre tűzése ellen. Az ázsiai és afrikai országok többsége tartózkodott a szavazástól. fiz ENSZ-közgyiíiss befejezte napirendtervezetének megvitatását New York, (MTI): Az ENSZ- után került sor az úgynevezett közgyűlés 15. ülésszaka hétfőn tibeti kérdésre, amit az általa* este, magyar idő szérint keddeni nos ügyrendi bizottság az Egye- hajnali 1,50 órakor folytatta a ! sült Államok nyomására terje&z- közgyűlési napirendtervezet meg-: tett elő napirendi kérdésként. Subandrió indonéz külügyminiszter kijelentette felszólalásában, hogy Tibet mindig a kínai kormány jogköréhez tartozott és elidegeníthetetlen része a Kínai Népközársaságnak. vitatását. Az ülésen vita nélkül elhatároztak. hogy önálló tárgypontként a közgyűlés napirendjére tűzik a leszerelési kérdéseket. A Dél-Afrikai Uniót képviselő Louw külügyminiszter éles tiltakozása ellenére beiktatták a közgyűlés napirendjébe a Délafrikai Unióban gyakorolt faji megkülönböztetés kérdését is. Ezenkívül a közgyűlés napirendjére tűzték még az algériai kérdést, a kongói helyzet problémáját, a déltiroli osztrák kisebbséggel szemben támasztott olasz magatartás miatt emelt osztrák panaszt. Mauritánia problémáját és több rr.ás kérdést. TASZSZ-jelentés szerint ezTudósitók hallgatják Hruscsov beszédét, amelyet az ENSZ-ben működő újságírók szövetségének villásreggelijén mondott a szovjet kormányfő. Zorin szovjet küldött élesen ellenezte a „kérdés” napirendre tűzését, mert ez lényegénél fogva a kínai állam belügye. A „tibeti kérdés" napirendre tűzésének kezdeményezői — mondta a Szovjetunió képviselője —* tulajdonképpen el akarják vonni az ENSZ figyelmét azokról a halaszthatatlan nemzetközi kérdésekről, amelyek a világ minden népe szempontjából létfontosságúak. Ezek vissza akarjak vezetni a közgyűlést a hidegháborús időkbe, be akarják feketítem a Kínai Népköztársaságot és arra akarják felhasználni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy ártsanak a békének és a nemzetközi biztonságnak. Ezután a tiltakozások ellenére szavazásra tették fel a „tibeti kérdést”. A napirendre tűzés ellen szavazott 13 küldöttség (a szocialista országok, Jugoszlávia, Guinea, Indonézia és Mali), tartózkodott a szavazástól 35, főként afrikai és ázsiai ország, 49 küldöttség pedig, az Egyesült Államok szövetségeseinek képviselői engedelmesen a mestersége^ sen kiagyalt kérdés napirendre tűzése mellett foglalt állást szavazatával. Ezután az úgynevezett magyar kérdésre került sor Erről Péter János elvtárs beszédének ismertetésében foglalkoztunk lapunk más helyén. Ezzel befejeződött a közgyűlési napirendtervezet megvitatása, Boland közgyűlési elnök ma- ,var idő szerint 4,18 órakor be- í ekesz'.ettc- a* ülést. a* ilyen fajta gépies eljárás ártalmas lehet a szervezet működésére, tartotta helyesnek, ha ő szólal ' fel a magyar kérdésben. Több felszólaló nem is jelent- - kezett, az úgynevezett magyar I kérdést a közgyűlés 54 szavazattal 12 ellenében, 31 tartózkodással napirendre tűzte. A szociális-; I amelyben a cinizmus egyre erő- I södő tényező. A jelenlegi világ- helyzet fo problémáinak hatása I alatt álló delegációkat arra kényminthogy valóban az is. Ártalmas voltát különböző módon tapasztaltuk. Az ilyen gépies eljárás olyasféle légkört teremt,
