Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-01 / 232. szám
A gyakoribb, jobb íoulos íelléte’ei ellenőrzés és a nevelő munka tokozása! a leilái hiánymentes elszámolásnak Eletjel nélkül m Hisvániai járás FAliZ-ainek vagyonvédelmi ankétiáról 1936/57-ben 2,5 millió forint leltárhiány volt a kisvárdai járás földművesszövetkezeteiben. Ebben a járásban volt a megyében keletkezett . hiányok ötödrésze. Ebből az összegből 20 darab, egyenként 123 ezer forint árukászletű önkiszolgáló boltot lehetett volna létesíteni. Bár 1960-ban a leltárhiányok összege a tizedére csökkent, még mindig nem ritkaság a járásban a társadalmi tulajdont megkárosító bűncselekmény. A sikkasztások, lopások, „leltárhiányok" útvesztőiben az első félévben mintegy 200 ezer forint „tűnt” el. A járásban nyolc személy ellen tettek feljelentést, akik nagyobb Uilönösen Tornyospálcár. és Márdokon rossz a a földművesszövetkezeteknél. A leltárhiányok csak kisebb részben keletkeznek a szövetkezeti választott vezetők és boltvezetők szakképzetlenségéből. Az egyszerű leltárhiányok mögött általában nincs lopási-csalási szándék. A hiányokat a rossz adminisztráció és a hanyag árukezelés okozza. A nagyobb összegű leltárhiányok viszont minden esetben lopást, sikkasztást,vagyis bűncsepénzüsszegekkel nem tudtak elszámolni. Nagyon helyesen cselekedett a MÉSZÖV igazgatósága, hogy először ebben a járásban tartott vagyonvédelmi ankétot. Szerdán a járási székhelyen alaposan megvitatták a járás fmsz-einek vezetői, ellenőrei, továbbá a párt, a tanács, a.BM és a NEB képviselői a vagyonvédelem helyzetét. Nagy Béla, a MÉSZÖV igazgatóságának tagja beszámolójában mélyrehatóan elemezte az fmsz-ek munkáját, a leltározások és ellenőrzések tapasztalatait. Rámutatott a leltárhiányok leggyakoribb okaira. A beszámolót mintegy húsz hozzászólás követte. Az arikénton elhangzott beszédekből kitűnt, hogy Féryeslitkén, Dombiadon, vagyonvédelmi helyzet lekményt takarnak. Ezeket éppen a szakmailag jól képzett emberek követik cl, akik fondorlatosak és tájékozottak bűncselekményük leplezésében. A nagyobb veszélyt a földművesszövetkezeti mozgalomnak ezek jelentik. A hozzászólók felhívták a figyelmet az ellenőrzés gyakoriságának és alaposságának fontosságára. továbbá a nevelő munka fokozására. Figyelmeztették a szöliét háttal javítják a vízellátást, emeletes iskolát avatnak iXyírkarássban Hosszú ideig tanteremgondja volt a ' nyírkarászi tantestületnek. Két szükség-tanteremben is tanítottak. Ez most hamarosan megszűnik, mert egy hónap múlva átadják rendeltetésének az építők az új, modern, egy emeletes, szolgálati lakással épülő iskolát, s 16 tanteremben folyhat zavartalanul az oktató nevelő munka. Tovább javul a vízellálás is. hiszen a községi tanács úgy ha- ' tározott, hogy még ebben az évben két fúrott kutat építenek, amire községfejlesztési alapból 110 ezer forintot fordítanak. Ezen kívül járdásításra is sor kerül a Fő utca végében, mintegy 330 méteres szakaszon. A lakosság ötezer forint értékű társadalmi munkával kíván hozzájárulni a járda elkészítéséhez. I vetkezeti vezetőket arra, hogy néhány helyen erkölcsi bi- 'zonyítvány nélkül alkalmaznak dolgozókat fontos munkakörökben. Felhívták a BM bűnüldöző szervének figyelmét arra. hogy alaposabban feltárt tényállást adjanak a bíróságoknak, a bíróságok pedig nagyobb szigorral büntessék a társadalmi tulajdon ellen vétőket. Az ankéten megmutatkozott, hogy a járás földművesszövetkezeteinél még hiányosak a társadalmi tu ajdon védelmének személyi és lecbnikai feltételei A káderek nem elég képzettek és a boltok vagyonvédelmi berendezései hiányosak. Ezen a helyzeten javítani fognak. A MÉSZÖV gondoskodik a felelős beosztású szövetkezeti vezetők és dolgozók szakmai kiképzéséről és továbbképzéséről. Fokozni fogják és megszigorítják az ellenőrzéseket. Végetvctnck a hibák fölötti szemethunyásnak és szigorúan felc- lősségrevonják a károk elkövetőit éppúgy, mint az ellenőrzést elmulasztó személyeket. A járási pártbizottság segítséget ígért ahhoz, hogy a községekben a párt- alapszervezetek fokozzák a nevelő munkát, s jobban foglalkoznak majd a társadalmi tulajdon védelmével. A soronlévő taggyűlések egyik napirendi pontjaként a szövetkezetek vagyonvédelmi helyzetét fogják tárgyalni. Az ankénton a MÉSZÖV igazgatósága az FJK-vaí közösen 12 dolgozót tüntetett ki oklevéllel és összesen 5 ezer forint pénzjutalommal, akik kitűntek a társadalmi tulajdon védelmében. Amikor életre hívták a tanácsok mellett működő mezőgazdasági állandó bizottságokat, akkor e7f azért tették, hogy még e-edményesr bb legyen a munka a mezőkön, a termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban. A korábbi időben születtek is szép eredmények, melyekben ott lehetett látni ezeknek a bizottságoknak a Uezenyomát is. A termelés előrelcnHitését hasznos tanácsokkal, a munkák jobb megszervezésével s"gitették elő a mezőgazdasági állandó bizottságok. Érthető, hogy a falvainkban végbement nagy változások ulán ebben az évben meg nagyobb munkát és jobb *rcd- ményeket vártunk c/.iklől az ! ál'andó bizottságoktól. Újonnan alkuit, fiatal termelőszövetkezeteink igényeltek a segítséget, hogy ezáltal is mielőbb megerősödhessenek. Am nem ez történt — moitd- \ ja Szarka Bálint, a vásárosna- ményi járás mezőgazdasági osztályának föagronómusa. Érdekes és elgondolkoztató tapasztalat. hogy a teimelőszö- vetkezeti járásban ellaposodott a mezőgazdasági állandó bizottságok tevékenysége. jónéhany helyen úgy tűnik, mintha ilyen nem is volna. Különösen a termelőszövetkezeti községekben tapasztalható, hogy nem veszik komolyan az állandó bizottságok nagyszerű hivatását, a bizottságok munkájában rejl$ szép lehetőségeket. Amíg ezekben a községekben az egyéni gazdálkodók voltak túlsúlyban, addig az állandó bizottságok összefogták a többirányú termelést Most viszont az a felfogás uralkodik, hogy — idézzük: „Ott van a tcrmclöszövet- kezet vezetősége, minek most már az állandó b'zottság?” A vásárosnaménvi járás főagro- nómusának is ez a tapasztalata. amely nem egyedülálló ebben a megyéi cn. Jellemző erre a gondolkodásmódra, hogy több községben még életjcH sem ad magáról a bizottság, és mint a naincnyl jáiásban megtörtént: a járási mezőgazdasági állandó bizottság tagjai közül csak egy jelent meg a közelmúltra hirdetett ülésen. Sajnálatos tény ez, amelyen gyorsan segíteni kell. Különösen a termelőszövetkezeti községekben és járásokban van szükség gyors intév kedésre, hogy a mezőgazdasági állandó bizottságok újra hivatásuk magaslatára emelkedhessenek. A nagy táblák kialakítása idején elképzclbetctlrn az, hogy a kellő felkészültséggel rendelkező állandó bizottsági tagok munkája ne hiányoznék a termelés jobb megszervezésénél, a nagyobb rredmények elérésé-, ne!. Meg nem késő: ahol hasonló hiányosságok tapasztalhatók, ott ne várjanak az újbóli életrehívással. (a s.) C«telt<*zlovákiábH küldték az első vajgon almát az nnarcsi export-feldolgozóból A MÉK anarcsi export-alma- feldolgozó telepére már több, mint 500 mázsa fehérárut hoztak a berkeszi és fényeslitkei téeszekből. Hatszáz vagonnyira rendezkedtek be. Mintegy ötven csinos lány és asszony kezdte meg pár napja a munkát a telepen. Válogatják, minősítik és csomagolják a jó- szagú Batulokat. Szép ládákban küldik külföldre az exportot. Az első vagon almát csütörtökön indították útra Csehszlovákiába, (47)' — Vildmann? — kérdezte meglepődve a lány. — Igen. Itt főpincér. Vagy nem\is- meri? Ez a Liliom, neu:? — De ismerem — hebegte Éva. — De maga nem tudja. .. — Mit? — Feri meghalt... — Meghalt? Mit beszél? — ugrott fel a szőke fiatalember. — Igen. Pár nappal ezelőtt elütötte egy autó. Tegnap volt a temetése. A férfi bambán meredt a lanyia. Táguló szemében csodálkozás és megdöbbenés fényiéit. Leült, eltolta magé elől a tányért. — Lehetetlen — suttogta. — Szegény Feri... Mondja kisasszony, nem mesélné el... — Kérem én. . én nagyon szívesen, de most nem maradnat-k itt... ha esetleg megvárna, vagy holnap délelőtt. .. — Nem, nem, megválom, ha megengedi..; Szegény Feri — mormolta a lérfi. — Szegény Feri bácsi... — Ha annyira akarja tudni, akkor záróra után... — Igen, okvetlenül megvárom. Természetesen. .. — szólt közbe a fiatalember. Éva elment. Végigsétált az asztalok között , odament az újonnan jót> vendégekhez, és mosolyogva kínálta a kenyeret. Majd eltűnt a konyhaajtó mögött. Letette a kenyeres kosarat, és bement az irodába. — Gabikám — mosolygott a könyvelőre —. megengedi, hogy telefonáljak? — Tessék, Éva. w A lány tárcsázott. Várt egy kis ideig. — Halló... kérem, a doktor urat. . . Amíg várt, elővett egy cigarettát, és rágyújtott. — Halló... Éva beszél. Édes, hát még nem jössz’... Nagyon szeretnék veled beszélni. Csacsi voltam, hogy összevesztem veled. Igén... belátom... neked volt igazad... Bocsáss meg... Na gyere... Jössz? Igazán kedves vagy. Szervusz . . Csókollak drágám. — Letette a kagylót. — Ej, ej Évikám — mosolyodon el az idős könyvelő, akit kisfiús arca és gyerekesen vékony termete miatt mindenki Gabikámnak szólított. Azi suttogták róla, hogy valamikor hajtó volt az iigetőn. — Ja, a szerelem Gabikám; nagy dolog. . . — Ez úiabh? — Nem, nem — nevetett a lány. — Csak vigyázz. Évikém, mert a ía-fiaknak nem lehet hinni. — Neked sem? — Nekem se — kacsintott a lányra .. gvermekarcú férfi. A lány nyakába akasztotta a kenyeres kosarat, és újból kiment az étterembe. A s óké. ;ókipű fiata :mber már nem ült az asztalnál. Éva érdeklődve körülnézett, de nem látta sehol. Kevesen voltak, csak a bárhelyiségben volt nagy a forgalom. A lány leült a pincérek asztalához, és vágyódva hallgatta a zenét. Most jókedvű volt, és szerette az életet. Szeretett volna ő is táncolni, vidáman, felszabadultan. Fél óra múlva megje’ent az étteremben egy magas, markáns arcú férfi. Sötétszürke felöltőjét, kalapját beadta a ruhatárba. A tükör előtt megállt, megigazította csíkos n; akicendőjct. megfésülte csillogó szőke haját. Egy hanyag mozdulattal leseperte válláról a hajszálakat, és kényelmes, határozott léptekkel besétá’t az étterembe. Az egyik sarckasztalnál foglalt heiyet. Fehér ingmanzsettája félujjnvira kilátszott sötétkék zakója alól. A fétfi ujján megcsillant a feketeköves pecsétgyűrű. Felvette az étlapot, és belemerült szemlélésébe. Bal kezével néha hátrasimította haját, látszott, hogy megszokott mozdulattal teszi. A pincér odament, és szó gálatké- szen megállt. A* idegen konyakot rendelt és sültet. — Várjon kérem — szó t a távozni akaró pincér után. — Kérem, hogy a húst csak félig süssék át. És hozzon valami mártást is, meg egy üveg seit... — Parancsára — hajtotta meg magát a pincér, és sietve távozott. — Kenyeret tetszik? — mosolygott a férfira Éva. — Igen. kérek egy szeletet! Mi újság kislány? — Egy katonatiszt civilben kereste Viltímannt. Záróra után találkozom vele. — Míg a lány beszélt, a kenyeret a/, asztalra tette. — Nagy pénzzel fizess, és ne haragudj, hogy idehívtalak. De telefonon nem mondhattam el. — Helyes — mosolygott az ismeretlen, és egy ötven forintossal fizetett. A lány nagyon lassan számolta a visszaír ró qérzt. és közben hallgatta a férfi. utasítását. — Tudd meg, hogy kicsoda. Ha érdekes, hozd el hozzam. Mégpedig úgy mutass be, mint Feri kezelőorvosat. Világos? Nem felejted el? A rendelőm címét tudod? — Nem — felelte a lány. — Persze, persze, nem is tudhatod. Csak _a telefonszámot adtam meg. No, mindegy'. Kert utca 4. Nem felejted el? — Nem — válaszolta a lány. Látta, hogy a pincér közeledik, eltette a bo.ravalót, és mosolyogva távoz« 1t. —- Engedje meg, hogy bemutatkozzam — nyújtotta a kezét a fiatalember. — Soós László, vezérkari százados vagyok. — Sónyi Éva — mosolygott a lány. — Már azt hittem, hogy nem vár meg. — Dehogynem -r- szaaadkozott a férfi. Akár hajnalig is vártam volna magára. Szeretnék mindent tudni Feri bácsiról. Lassú léptekkel sétálták a népte- len Váci utcában. — Hová menjünk? — fordult a lány felé a férfi. — Tudja mit? Üijünk be egy taxiba, és menjünk fel a lakásomra INem valami jól érzem magam, és fáiadt is vagyok. — Ahogyan parancsolja. De n«>m zavarom magát? — Nem mondom, hogy örülök a találkozásnak, de kötelességemnek tartom, hogy ennyit megtegyek Feri bácsi miékéért... Soós intett egy arra haladó taxinak A gépkocsi erősen fékezve megállt. A százados kíváncsian nézett a lányra, míg kinyitotta az ajtót Éva bemondta a címet, és beült a kocsiba. A fiatalember szintén. (Folytatjuk). %
