Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

Új isi-álló épül

A vállaji Rákóczi Tsz taksája előtt nagy becsülete van az állattenyésztésnek. Telepükön már több létesítményt csináltak a férőhelyek okozta gon (k megszüntetésére. • Olcsóbbá teszik építkezéseiket azzal, h gy saját munkaerővel végzik azokat. Jelenleg százférőhelye» .hé «istállójuk belső vakolásán dolgoznak a serény szövetkezeti tagok.

250 ezer forint többletjövedelem almából

Jó a iloliánvU*Pine!* Is a nvírkariíáxi Mái us I Ts*-foe«i

ezsr forint többletjövedelemre számítanak almából. Jégkár is érte a gyümölcsöst, 70 ezer forintot kapnak a Biztosítótól. Most. a szedésnél, a termes minőségének megtartására tői ek- szenek, mert kevesebb almáért is kaphatnak többet, ha export minőségű, ez pedig függ a gondos szedéstől is.

A dohánnyal hasonló a helyzet. Jég érte a dohányukat is és mint az almáért, ezért is hetvenezer forintot kapnak a Biztosítótól. Itt azonban a minőséget rontotta inkább a iég, a mennyiség sokkal nagyobb, mint ahogy remélték. Nyoic mázsas átlag helyett legalább 10 mázsa lesz Klóinkért, ez a különbség pedig 78 held dohánynál e’.ég nagy. Dohányból is elég tekintélyes többletjövedelemre számíthatnak tehát. Ilyen körülmények közölt nem is lehet azon csodálkozni, hogy most, a nagy őszi betakarítások idején, az őszi vetések közben szinte minden mozgatható ember az alma és a dohány betakarításánál szorgoskodik a nyírkarászi Május 1. Tsz-ben.

Ez a tarkabarka kép sertéseik egy részét mutatja. A 90 anyakoca, a folyamatosan beátiooU 250 hízósertés komoly pénzösszeget jelent pénztáruknak, ugyanakkor jelentős a városi munkásság ellátásánál is. .

(Hammel József felvételei.)

lanti nak a szövetkezetek vezetői

A KISZÖV rendezésében kétéves szövetkezeti elnök-továbbképző tanfolyam és műszaki vezetői továbbképző taníolyam kezdődött Nyíregyházán. Az elnököl: többek;, közt .üzemszervezést, jogi- és munkaügy- ismereteket tanúinak, a műszakiak pedig műszaki tudásukat bővítik. Részükre kéthetenként egy napig tartanak előadásokat. A szövetkezetekben dolgozó könyvelők részére egyéves képesített könyvelői tanfolyamét szerveztek.

Készül a ..dupla“

Saját érából szarvasmarha- istállót és sertssíiaztatót épített a nyircsahoíyi Vörös Csillag Tsz

örvendetes, hegy a nyírcsa- hclyi Vörös Csillag Tsz. tagsága saját erejére támaszkodva, igyekszik megoldani 'az állatók elhelyezését. Egy épületet nemrégiben alakítottak így. át . szafvas- marhaistáilóvá, az írj 1CK) férőhelyes tehénis.tállöra is. a .napokban teszik fel a tetőt. lÉZeakí- vül egy 36 férőhelyes sertúsílaz- tatóval, egy 100 'férőhelyes: sül- düszállással és egy ötvea férőhelyes szabadszállással is dicsekedhetnek, mely. a kezük munkája.

Építés alatt van .2 darab 20— 20 férőhelyes sertesfraztáfó ■ és

Harminchárom hallgató nyert I velező tanítóképzősöket. hogy egy joo férőhelyes növendékfelvételt a Nyíregyházi Fe söfo- j igyekezzenek szolgai másán fa- marha-istálló, melyet szerfás

*kü Tanítóképző Intézet levele- . nulni és tudásukat a dolgozó nap megoldással állami ■ hozzá járul é.-i ző tagozatára. Olyanom, akik | szolgálatában ..gyümölcsöztetni. sál építtetnek. A 27 vagoné«

| jórészt már általános iskolában! ,án megbeszéltek a feladató- magtárt viszont ők álaiíítpttáa tanítanak, de még nincs meg a kát. át egy másik épületből.

S tanítói oklevelük. Mások pedis i : ' .

_____________________< _____1 —: »

vállalatoknál, intézetekben, hi-1 vatalckban dolgoznak és a munka mellett tanu.va. akarják megszerezni a tan.tói képesítést.

Letelték a * esküt

a felsőfokú tanítóképző levelező hallgatói

100 sertés és 70 szarvasmaria hízik a fábiánházi Kossuth Tsz-ben

szállást, egy 50-es fiaztatót és 100 sertés részére hizlaldát, ügy most az idén 10.0 -sertést,; rés, 70 szarvasmarhát hizlalnak, melyekből szép 'jövedelemre; számítanak. Van 20, kocájuk is. Nemiégiben kezdték meg az ötven férőhelyes tchcnistálló építését is.

Nemrég nyílt meg a nyírbátori cukrászda.

Az intézetben szerdán volt a levelező tagozat ünnepélyes tanévnyitója. Az „óreg” diákok. Adriányi László isko. a igazgató es Porzsolt István igazba,tóheivettes előtt tették le a főiskolai hallgatók esküjét. Az iskola igazgatója mondott rövid ünnepi beszédet, amiben arra kérte a leA kommunista tsz-lagok kezdem a nyelesére látott hozzá a fáblánházi Kossuth Tsz vezetősége az állattenyésztés fejlesztéséhez. Igaz, befolyásolta őket az, hogy nem , vq'4 megfelelő épület. A párttagok kezdemá- n., ezésáre saját erőből most építettek egy 250 férőhelyes süldőAkarni — és fenni

Miért nincs óvodája Tiszubezdédnek .*

’hegy erre korábban határoz.', t

igeretet tettek, mégsem tudtak biztosítani időre a vasbetonge- ■ rendik szállítását. Miért ígértek, ha egyszer ígéretüket nem telje-1 süthették?

Azonban a bírálatot elsősorban a tiszabezdédi tanács érdemli azért, mert nem szorgalmazta |

eléggé az óvoda ügyét, s nem támaszkodott megfelelőén a kö-1 ?össég erejére.

A hiányzó anyag szállítását

október 10-re ígérték. Nem lesz tehát akadálya annak, hogy most már gyorsabban folytatná» ! sák az építkezést. Az óvoda átadásának új, határideje 1961. június 30. De ha a tiszabezdádi | szülök még ekkor sem fogják' tudni gyermekeiket óvodába

vinni, magukra is vessenek. Rajtuk is múlik, hogyan követelik t maguknak az óvodát, hogyan fognak össze, hogy segítenek az építkezés befejezésében. S a munka sürgős, mert Tiszabazdédnek még más tennivalói is' vannak: a villanyhálózatot is bővíteni kellene, s orvosi lakas [ is szükséges, mert a faluba csak ' hetente egyszer jut orvos Tu- zsérról.

Akarni és tenni — ez az, amiből többre van szükség! Tisza- bezdédnek.

Győri Illés György

Terr — es félbemaradt falak

lére. s a nemtörődömség és hanyagság nem kis szerepet játszottak abban, hogy még ma sincs óvoda Tiszabezdéden.

Igaz, hivatkozhattak különféle anyagbeszerzési neházségek- I re. Azonban a megrendeléseket I is helytelenül adták fel, anél- I kük hogy szakemberek váletne- | nyét kérték volna. A íálbema- ; radt építkezés szomszédságában,

[ a portákon oft haver felhaszná- [ iatlanul most is a sek cement, i eternit, kátránypapir, szigetelő- lemez, léc, mozaiklap, sőt a tetőzethez szükséges vasszerkezet ; is. S a tiszabezdédiek tétlenül tudomásul vették, hogv az épít- I kszás már kétszer leállt.

A bírálat elsősorban a tanáéinak szól

A munka szünetelése miatt bí- I rálát illeti a TÜZÉP-et.is Kisvárban. mert annak ellenére, ^

így történt már évekkel ezelőtt, hogy a tanács a kozseg- fejleszlési ; alapból óvoda építését tervezte. De a teiv hosszú ideig csak terv maradt, s ma is csak félbemaradt talak hirdetik, hegy ez lenne a tiszabezdédi óvoda.

Hogy ezért ki a hibás, nem könnyű, de azért meg lehet állapítani,

Mióta tsz-község a falu. — két hónapra — idénynapközit létesítettek. Be is írattak ide 67 bezdédi gyereket. De az idénynapközi augusztus 16-án megszűnt, s a már évekkel ezelőtt tervezett óvoda még sehol.

Amikor a terv elkészült, ki is jelölték az óvoda helyét. G. Nagy Sándor, volt 40 holdas gazda üres telke volt az óvoda céljaira, a legalka’masabb, a falu közepén. G. Nagy, akinek még más helyen is van üres telke. hal ani sem akart a dologról. A kártalanítást sem fogadta el a kisajátításért. Szaladgált fühöz-fához, ügyvédek, befolyásos ismerősök hadát mozgatta meg.

— Ha egy gatyám sem marad, akkor is megmutatom, hogy nem lesz itt óvoda! —

jelentette ki magabiztosan.

Pedig a falunak nagy szüksége volt az óvodára.

Maga a tanács e.nöke. Bodnár Sándor sem sokat törődött a dologgal. Igénvelt ő ugv an anyagot, de keveset, s a megkezdett építkezés leállt. A tanács * többi dolgozói egyéb elfoglaltságukra hivatkoztak, s így az óvoda ügyének nem volt gardája.

Lett tolna erő az összefogáshoz

De mi történt volna, ha a tiszabezdédiek nem * nyugszanak olyan könnyen bele abba, hegy az óvoda építkezése áll?

Amint a községben már bebizonyították. lett volna ereje a községnek ahhoz, hogy összefogjon, s maga lásson munkához. Ahogy társadalmi munkában új bekötőutat tudtak építeni a Barackos-dűlőben, ahogy rendbe tudták hozni a község útjait, s mintegy 20 000 forint értékű munkát végeztek az iskola udvarának elplár.irozásában, a közös összefogással az óvoda építését is meggyorsíthatták volna. Azonban senki nem támaszkodott Bezdéden a közösség ers| közül sekan mégsem tanultak i elég bátorságot ahhoz, hogy harcoljanak a jussukért. Ezt bizonyulja a tiszabezdádi óvoda pálcája is.

A nagycsaládosok közül már többen panaszkodtak amiatt, hogy nem tudnak uolgozm. Mert ki vigyáz a gyei ekekre, arr.ig az ember és az asszony a határban, vagy a közeli záhonyi átrakónál dolgozik? Ily eh a helyzet Gyüre Jánoséknál. Nagy Jánosoknál, Orgován Józsefeknél és másoknál is.

A tiszabezdédiek — néhány nagygazda kivételével — hosz- szú ideig nem szokták meg. hogy kérjenek, sőt — uram bocsa’ — követeljenek maguknak. Rcskovánvi Dezső máltóságcs úr; magyar királyi aranykulcsos buezárezredes csak a maga birtokával törődött, s nem azzal, hogy élnek az emberok a lalu- ban.

A felszabadulás óla Tiszabez-j déd villanyt, kutakat, szép kul-1 turházat. modern iskolát kapott. De —- úgylátszik, — a bezdédiek ,

A nyírkar; szí Május 1. Tsz tagjairól kis túlzással azt le1 etna állítani, hogy teljesen dohányból és almából élnek. Ha nem is ál! 'ez szóról szóra, azért sek igazság van benne. Az alma és a dohány termelése nagyon régi hagyomány náluk és ennek a hagyománynak nyilván egészen szilárd anyagi alapja volt mindig. Igen ám. de az idén köztudomásúlag mindenütt csalódást hoztak a tervek, ame- yeket az almából elérhető jövedelemmel kapcsolatban szettek. Nos, a nyírkarászi téesz- :agoknál nem egészen ez. a helyist. Kiesés ügysn náluk is mu- iatkozik, sajnos, de éppen az egyéb növényeknél. Almából kö- ’üibelül jól terveztek' a fehéráru alma szedését rövidesen be- íe.iezik és az eddigi eredmények ízt mutatják, hogy 2366 mázsás jssz tervüket teljesíteni tudiák; ;z pedig elég tekintélyes tübb- etet jelent, nem mennyiségben, tanem árban. Ugyanis jóval a’a- isonyabb árral tervezték az ér- ékes ít és t, mint ahogy az az dón alakult. így mintegy 250