Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-05 / 235. szám
flz ENSZ-közgyíilés hétfőn éjszakai ülésén folytatta a kínai kérdés napirendi vitáját Sík Endre külügyminiszter beszéde a közgyűlésen New York, (MTI): Az MTI New York-i tudósítója jelenti: Az éjszakai ülés három és 'negyed órát, tehát összesen 195 percig tartott, ebből a 195 percből a szónokok 194 percen át a Kínai. Népköztársaság törvényes ENSZ- jogainak visszaadása mellett foglaltak állást, csupán egyetlen szónok támogatta az Egyesült Államok ellenkező javaslatát: Anglia képviselője. Anglia képviselőjének beszéde azonban mindössze egyetlen percig tartott. Az angol küldött azt mondotta, hogy Nagy-Britahniá is elismeri a pekingi kormányt Kína egyetlen törvényes képviselőjének, azonban azt hiszi, hogy a > kérdés megvitatása ezen a köz- j gyűlésen nem hozna eredményt, j s ezért a kérdés napirendre tű- j zése ellen szavaz. A többi kilenc | szónok — Afganisztán, Csehszlo- ; vákia, Burma, Albánia, Bulgária, J Nepal, Ghana, Magyarország és | India — képviselője a legkü- | lönbözőbb ■ érvekkel bizonyította ! be, hogy az ENSZ-nek érvényest- j tenie kell Kína törvényes jogait j az ENSZ-ben való képviseletre. A szocialista országok részéről Novotry, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Todor Zsivkov bolgár államminiszter, Mehmet Shehu Albánia miniszterelnöke és Sík Endre magyar külügyminiszter szólt hozzá a kérdéshez. Nagy sikere volt Krisna Me- nonnak. aki India nevében izzé- porrá zúzta Wadswort amerikai delegátus érveit. Nagy derültséget keltett, amikor kifejtette, hogy nem a Kínai Népköztársaság sérti meg ar ENSZ alapokmányát — ahogyan Wadsworth állítja, — hanem a Csang Kaj-sek-klikk. mert a Csang Kaj-sck-klikk tulajdonképpen csalást követ el azzal, hogy elvan területet birtokol, amely nem az övé. A magyar küldöttség nevében : Sík Endre külügyminiszter nagy ! tetszéssel fogadott beszédet mondott. Azzal kezdte, hogy a 14. közgyűlés elnöke, Peru. képviselője a jelen ülésszak megnyitásakor lelkes beszédben foglalt állást amellett, hogy minden jelentkező új államot vegyenek fel az ENSZ-be. A magyar küldöttség azonban nem érthet egyet Belaunde perui küldöttel abban, hogy az ENSZ-ben majdnem elértük az egyetemességet. Sík Endre rámutatott, hogy Földünk lakossága 2905 millió, a lakosságnak ebből a számból a jelen ülésszak megnyitásán képviselt 81 tagállam (a Kínai Nép- köztársaságot nem képviseli senki) lakosságának száma 1900 millió, vagyis körülbelül 68 százalék. A szervezetbe újonnan felvett 14 ország lakosainak száma 40 millió, vagyis a Föld lakosságának nem egészen 1,5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a Föld lakosságának 30 százaléka még mncs képviselve az ENSZ szervezetében. Ebből a 30 százalékból körülbelül 23 százalék jut a Kínai Népköztársaságra. Más- szóval — folytatta Sík Endre — világosan látható, hogy a szervezetben az egyetemesség fennállásának, vagy hiányának kérdése, egyenlő azzal, vajon megadják-e vagy sem a 650 milliós Kínai Nép- köztársaságnak azt a jogát, hogy résztvegyen az ENSZ munkájában. A magyar külügyminiszter ezután kifejtette, hogy az ENSZ- közgyűlés előtt álló' nagy problémák megoldása lehetetlen a Kínai Népköztársaság résztvéte- !e nélkül. Ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok pali- tokája, amikor nem hajlandó elismerni a Kínai Népköztársaságot, egyáltalán nem új. Az Egyesült Államok 16 évig nem akarta elismerni a Szovjetuniót sem. A történelem beigazolta — folytatta Sík Endre —; hogy az első szocialista ország, a Szovjetunió esetében, amely egyedül állt a világon, kudarcot vallott ez a hajthatatlan amerikai politika. A Kínai Népköztársaság azonban nincs egyedül. A világ egyik legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és "tucatnyi más szocialista állam, szövetségese es több tucat ázsiai és afrikai1 ország baráti kapcsolatokat tart fenn vele. A Kínai Népköztársaság jól megvan és virágzik az Egyesült Államok. vagy más országok kormányának elismerése nélkül is. Jól megvan, virágzik és építi hatalmas szocialista társadalmát anélkül, hogy tagja lenne ennek a világszervezetnek. ISvm a hinni Népköztársaságnak van *ziiksége a* ENSZ-tagságra, hanem a» ENSZ-neU a Kínai Népköztársaság tagságára Sík Endre ezután vitába szállt W adswmrth amerikai delegátus érveivel és azt mondotta, hogy az Egyesült Államok delegátusa szerint a Kínai Népköztársaságot azért nem kell • felvenni az ENSZ-be, mert. kormánya elítéli az Egyesült Államok politikáját. Ügylátszik, Wadsworth úr abban az illúzióban szenved, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Nemzetek Szervezete egy és ugyanaz. Mindegy. Wadsworth úr hamarosan ki fog gyógyulni ebből az illúzióból, erről biztosíthatom Önöket — mondotta Sík Endre. Beszédének befejezéseképpen a magyar külügyminiszter hangoztatta, hogy a legutóbbi öt év alatt immár hetedszer ismétlődik, hogy a közgyűlési ülésszak kezdetekor, amikor a napirend kerül megvitatásra ' és az ülésszak vége felé, amikor a man- dátunivizsgáló bizottság jelentése van napirenden, a világ legnagyobb országa, a Kínai Népköztársaság és a kis országok egyike, a Magyar Népköztársaság az Egyesüd Államok kormányának rosszakaratából együtt néz szembe az ENSZ-böl való kirekesztésére irányuló kísérlettel. A történelem azonban nem áll meg.. Nincs messze az idő, amikor ennek a kísérletezésnek véget fognak vetni. A hatalmas Kínai Népköz- társaság és a kis Magyar Népköztársaság egymás mellett haladva, tovább fog erősödni és fejlődni a szocialista országok nagy családjában és a magyar nép mindig büszkén fog emlékezni arra a küzdelemre, amelyet évrőt-évre szilárdan és rendíthetetlenül vívott meg ilyen .jó társaságban — fejezte be szavait Sík Endre. Az hNSX-közgyűíés ma folytatja ns iithatalmi határozati javaslat megvitatását New York, (MTI): Az ENSZ közgyűlés magyar idő szerint hétfő esti ülése Kádár Jánosnak, a Magyar Népköztársaság küldöttsége vezetőjének hosszan tárté tapssal fogadott beszéde után folytatta munkáját. TASZSZ — jelentése szerint a válaszolás jogával felszólaló Me- len belga, küdott kétségbe próbálta vonni azt a jogos bírálatot, amellyel Nehru indiai miniszter- elnök Belgium kongói gyarmati politikáját illette. Gyanús forrásokra hivatkozva úgy próbál a feltüntetni a dolgot, mintha a gyarmatosítók ,, nagylelkűséget’ tanúsítottak volna a kongói nép iránt. Bermudez, Honduras küldötte rövid felszólalásában síkraszálit ,.a kommunizmus terjedésének" megakadályozása mellett, hogyanokkor kijelentette, hogy a latin- amerikai országok nyomorúságos helyzete kedvező talajt nyújt a kommunizmus számára. Ha ösz- szehasonlítjuk az Egyesült Állagok lakosságának életszínvonalát s latin-amerikai lakosság helyzetével — mondotta — akkor ered- nényként lealázó arányt kapunk. Meg tudjuk érteni — jelentette <i — miért annyira népszerű a kubai forradalom a latin-ameri- -ai országokban. Az ülésen utolsónak felszólaló úodriguez Venezuelai küldött fő- -ent a venezuelai földreformról .•eszélt. Az ülés végén Argentina kül- ..öiísége indítványozta, hogy a .ruccsov—Eisenhower találkozóra .onstkozó ötha almi határozattervezet vitáját halasszák el októ- aer 5-re. Az argentínai javaslatot UPÍ-jelentés szerint 45 .zavaza tál 8 ellenében, 20 küldöttség tartózkodásával — elfogadták. Eszerint a vitát a közgyűlés szerdán 15 30 órakor (magyar idő),kezdődő ülésen folytatják. Kádár Janos elvtárs felszólalása a közgyűlés hátid délutáni ülésén (Folytatás a 3. oldalról.) szerint lennie kellett volna, igaz, hogy válságban van az a koncepció, amely eddig is uralkodó volt, az tudniillik, hogy az ENSZ nem lehet más, mint az Egyesült Államok külügyminisztériumának függeléke. Ez jó lehetett az Egyesült Államok kormánya számára, de nem volt jó az összes tagállamok és az -emberiség számára. Az ENSZ csak akkor kerülhet kritikus helyzetbe, ha engedi megbénítani tevékenységét és hagyja az üres szócséplés színterévé silányí- tani önmagát. — Veszélyes kísérlet erre egyébként az a cselszövés, amelyet az Egyesült Államok küldöttsége a főbizottságban a közgyűlés munkájának megbénítására sző't. A közgyűlésnek nem szabad eltűrnie, hogy az emberiség létérdekeit döntően érintő kérdéseket a bizottságok átvesz-1 tőjébe süllyesszék és a közgyűlés a Szovjetunió javaslatára felveti kongói kérdésen kívül csupán az Egyesült Államok gyártotta két hidegháborús kérdést, az úgynevezett tibeti és magyar kérdést tárgyalja. Ez végzetes hiba lenne. Ez a küldöttségek tekintélyes része számára elfogadhatatlan. Magát az ENSZ-et pedig súlyos, ugyanakkor az egész világ előtt nevetséges helyzetbe hozná. Vagy talán éppen ez az Egyesült Államok küldöttségének célja? Világos; hogy az imperialista erők és törekvésék a nemzetközi politikai életben és így magában a2 ENSZ-ben is még jelen vannak és hatnak. — A múlthoz ragaszkodók nem mondanak le könnyen céli ;iáikról. De a népek szerencséjére a nemzetközi helyzetnek ma már az az egyik fő jellemző vonása, hogy a béke és a haladás erői hatalmasak cs tovább növekszenek. Most már féken tudjak tartani a háború sötét erőit. Az emberiség joggal bizhat egy békés és boldogabb jövőben. — Köszönöm! (Taps.) | Hruscsov szovjet kormányfő I válasza I ” Nliruuiali glianai elnök, ÍNeliru indiai miniszterelnök, Sukarno indonéziai elnök. iNasszer elnök és tilo jugoszláv elnök levelére New York, (TASZSZ): A szov- kományíő mellett működő sajtócsoport jelenti: Szeptember 29-én az . említett öt államférfi levelet küldött N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. A levél így hangzik: ,.Elnök úr! Van szerencsénk értesíteni Önt, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet figyelembevételével és azon meggyőződésünktől vezettetve, hogy excellenciád, valamint a szovjet nagyhatalom kormánya és népe szenvedélyesen törekszik e feszültség enyhítésére és a béke megszilárdításához szükséges feltételek megteremtésére, a mellékelt határozat-tervezetet szándékunkban áll haladéktalan megvizsgálása végett a közgyűlés jelenlegi ülésszaka elé terjeszteni.' Reméljük, hogy erőfeszítésünket kedvezően, rokonszenvvei fogadja. Egyúttal felhasználjuk af alkalmat, hogy ismételten kifejezzük az Ön iránt érzett mély tiszteletünket". Ghánának, Indiának, Indonéziának, az Egyesült Arab Köztársaságnak és Jugoszláviának a levélhez mellékeit határozat- tervezete, amelyet megvizsgálás végett a közgyűlés 15. ülésszaka elé terjesztet ek, kifejezésre juttatja azt az óhajt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya „újítsa lel az utóbbi időben megszakadt kapcsolatait abból a célból, hogy a vitás problémák tárgyalások útján való megoldására i;v nyu»ó vuagosan'ki- •jeze-tt óhajuk progresszív módon megvalósuljon”. Az alábbiakban ismertetjük azt a választ, amelyet N. Sz. Hruscsov az említe't levélre az öt ál- • iamíérfinek küldött. Hruscsov válaszában mindenekelőtt kifejti, hogy a szovjet kormány és személy szerint ő nagyra értékeli azokat az indítóokókat, amelyek Ghana, Indonézi t elnökét, az. Egyesü.t Arab Köztársaság elnökét, Jugoszlávia elnökét és India miniszterelnökét vezették, amidőn levelüket és a kü-gyűiés elé terjesztendő hátú- tervezetüket megküldték az Amerikai Egyesült Államok elnökének és neki, kifejezésre juttatva azt az óhajt, hogy az amerikai elnök és a kzovjet. kormányfő újítsa fel kapcsolatait a nemzetközi légkört jelenleg . elsötétítő kérdések megvitatása végett, s hogy tárgyalások útján találják meg a problémák megoldását. Hruscsov a továbbiakban kiemeli, a szovjet kormány mindig azt vallotta és ma is azt vallja, hogy a nemzetközi kérdéseket, köztük a szovjet—amerikai viszony kérdéseit békés úton, tárgyalások i útján kell és lehet is rendez- ; ni, ha az érdekelt fc'ck'oen megvan erre az óhaj. A Szovjetunió kormánya ezen óhajtól vezettetve szükségesnek tartotta e kérdések legmagasabb szinten való megvitatását, mert úgy. vélte, hogy a nemzetközi helyzet megjavítása és "a rendezetlen problémák megoldása érdekében — különösen vonatkozik ez a leszerelés problémájúnak megoldására, amely véget vetne kolosszális anyagi értékek értelmetlen elpusztításának, valamint annak, hogy a népek energiáját pusztító fegyverek gyártására fecséreljék el — a vezető államférfiak közti megegyezés útján a lehető legradikálisabb intézkedéseket kell tenni. Éppen ezért a szovjet kormány kitartott a csúcs- értekezlet szükségessége mellett cs kifejezte azon reményét, hogy ez az értekezlet döntő fordulatot hoz a nemzetközi helyzetben, megszilárdítja a békét és kiküszöböli az államok közötti lényeges nézeteltéréseket. A szovjet kormányfő-, ezután 1 kitér az Egyesült Államok kormányának a csúcsértekezlet előestéjén elkövetett hitszegésére, ami olyan agresszív lépésekben jutott kifejezésre, mint az .,Ü-2” amerikai katonai repülőgép berepülése a Szovjetunióba. Mint ismeretes — folytatódik Hruscsov válaszlevele — az Egyesült Államok kormánya magának az elnöknek, valamint az Egyesült Államok külügyminiszterének szavaival erősítette meg, hogy ez a lépés, valamint később a Szov(Folytatás az 5. oitlalonl
