Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-19 / 247. szám
ii étet keletkezése - Kuruzslás és fudománY — Ismerkedés, barátság, szerelem — Gazdagodás a „titkok“ felfedezésével Néhány érdekessé* e*y szatmári kultúr ház „ú/ évadjáról' Számtalan bizonyítéka van már annak, hogy járási kultúr- házaínk — ha becsülettel látják el feladatukat — milyen nagy segítségére lehetnek az embereknek. — Fokozott érdeklődés mutatkozik a efengen járási kultúrház , élete, 'rttunkája után is. Ezt -bfconyítja a kis alkalmi statisztika: bár meg odébb az 1960-as év vége, már eddig is közel félszáz sikeres ismeretterjesztő előadást tartottak a kul- túrházban, míg a műsoros estek, rendezvények száma is eléri a húszat. Azt jelenti ez, hogy az idén minden hétre ju-* tolt figyelemreméltó esemény. Szakmunkásképzés örvendetes az az igyekezet, amellyel az „új évad-’ tervét, forgatókönyvét összeállították. Mindenekelőtt a mezőgazdaságban végbement nagy változást vették figyelembe s a gazdasági helyzet felmérése után meggondoltan, alaposan láttak az elképzelések papírra vetéséhez. A kultúrház most induló „új évében” több újdonsággal >s találkozhatnak a csengenek, a környékbeliek. Mindenekelőtt az kíván említést, hogy a kultúrház közreműködésével növénytermelési, gyümölcstermesztési és á.- lattenyésztés' szakmunkásképző tanfolyamokat rendszeresítenek az állami gazdaságban. A község termelőszövetkezetében érdekesebbé. színvonalasabba teszik az Ezüstkalászos tanfolyamot. Ugyancsak a termőföld titkainak „felfedezését” és a ga^“ dagodás meggyorsítását célozzák azok az előadássorozatok, amelyek a kultúrházban hangzanak el a termelőszövetkezeti üzem- szervezésről,- a gépesítésről, a leghelyesebb munkaszervezésről. A Hazafias' Népfront előadássorozatában a hallgatóság olvan fontos kérdésekre kap választ: milyen is egy ió tsz-közösség, vagy hegy mit kap a teurnlő- szövetkezeti parasztság a második ötéves tervtől. Érdekesnek ígérkezik az ismeretterjesztő előadássorozat is. A termelőszövetkezeti község lakossága itt olyan kérdésekre kap választ, mint például az élet keletkezése, kuruzslás és tudomány, szputnyikok—rakéták— I űrhajók, vagy hogyan hasznosítható az atomerő békés célokra. Emellett a környékbeli legelismertebb orvosok a csecsemő és a gyermekbetegségek megelőzéséről, a nők egészségtanától és más közérdekű kérdésekről, tartanak rendszeres előadásokat. Külön „csemege” lesz a fiatalság részére a most meghonosodó klubest-sorozat. Kevés helyen tapasztalni még, de Csengéiben már eddig is szép sikere volt a Szellemi Olimpiával és más játékokkal színesített klubiestéknek. ahol minden alkalommal más és más témakörből tartanak előadást, vitát. Történél- ! mi hagyományaink ápolásán túl olyan közérdekű kérdéseket is megvitatnak, mint. a munka szerepe az ember életeben mi a vallás, a mindennapi é et illemtana, ismerkedés—barátság—sze- relem. Kiállítás, tirándulás Természetesen nemcsak az előadások adják a kulturház gazdag programját. A következő esztendőben ót kiállítást, hac kirándulást és negyedévenként egy-cgy irodalmi estet is rendeznek. Napokon beiül megkezdik munkájukat az öntevékeny művészeti csoportok, és beindítják a népszerű szabó—varró tanfolyamot is. És — milyen öröm volt ezt beírni a többoldalas munkatervbe — most már a televízió-esteket is rendszeresítik. (as) L’ilmck örökítettek meg, neves írók állí- * tottak emléket a hős agitátoroknak. A párt egyszerű harcosai az illegalitás nehéz éveiben, amikor ezer veszély, lebukás, letartóztatás leselkedett rájuk, terjesztették az igazságot. Egyik nyíregyházi veterán mondta el, hogyan rejtették el a marxista röplapokat, folyóiratokat tejeskannába, hogy terjesszék a munkások között a kommunisták célkitűzéseit... Akinél ház- Kutatáskor ilyet találtak, hosszú szenvedés volt az ára. De ezek sem tudták meggátolni a kommunisták tevékenységét, a marxista—leninista röplapok terjedését, s a lebukottak helyébe újak állták, hogy a párt megbízatásait teljesítsék... Mert, az egyik legfontosabb pártmunka akkor azoknak a röplapoknak, marxista—leninista műveknek a terjesztése volt, amelyek illegálisan sokszor lehetetlen körülmények között házi nyomdában készültek. Igaz, hogy ez az idő elmúlt, elsöpörte a történelem vihara. Most szabadon, jó körülmények között terjeszthetjük a szocializmusról szóló ta- tanításokat, s többtízezer azoknak a száma megyénkben is, akik a szervezett pártoktatás keretében tanulmányozzák a marxizmus—leninlzmus tudományát. Ám a terjesztési munka megmaradt, s fontos pártmunka. Nagyon szükséges, hogy ezt becsüljék pártszervezeteink, s így is foglakozzanak azokkal az elvtársakkal, akik e megbízatást kapták. Kétségtelen, az utóbbi időben nagyobb az érdeklődés a politikai művek iránt. Ez tapasztalható a pártonkívüliek részéről is. De mutatják a számok is. Míg az elmúlt esztendőben 3878 Pártélet talált gazdára, ezzel szemben az idén már 4712. Örvendetes, hogy a Társadalmi Szemlének 160Ő olvasója van. a Világ- eseményeknek 6 ezer. s közel ezer ember forgatja a Béke és Szocializmus című folyóiratot is. p'zek mutatják, hogy az agitátorok most is becsületesen dolgoznak, terjesztik a párt folyóiratait az emberek között. Igaz, az eredr menyek eléréséhez az is hozzájárult, hogy több anyagot előfizetéses rendszerrel juttatnak el az olvasókhoz. Az elért eredmények ellenére sem lehetünk azonban megelégedve a terjesztési munkával. Foglalkozott ezzel az üggyel 'az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága, valamint a megyei végrehajtó, bizottság is. Ezeket a példákat követve vizsgálta meg néhány járási pártbizottságunk a politikái irodalom terjesztésével kapcsolatos kérdéseket. A tapasztalatok azt mutatják, ott sikeéps a pártkiadványok terjesztése, ahol kollektív'feladatnak tekintik, s a járási bizottság titkárától kezdve minden munkatárs pártmunkaként kezeli, mint a mátészalkai és a csengeri járásokban. Nagyon fontos, hogy most a pártoktatás megkezdése előtt is hasonló gondossággal foglalkozzanak ezzel, mert e* egyik alapfeltételé annak, hogy sikereket érjenek el. Az egyik hiba az, hogy nem elég tervszerű a pártkiadványok elosztása. S ezért nem csak az illetékes felsőbb szervek felelősek, hanem a párt-alapszervezetek propagandaanyag-felelősei is, akik nem kutatják, kit milyen irodalom érdekel, milyen politikai folyóirat iránt érdeklődik leginkább. S csak természetes, ha nem ismerik az igényeket, nem lehet tervszerű a munkájuk sem, s a politikai irodalom iránt érdeklődök táborát, — mely fontos feladat — csak úgy tudják bővíteni, ha azt is tudják, ki milyen irodalmat kedvel. Sajnos, legtöbb helyen mindig ugyanazoknak az elvtársaknak kínálják a politikai könyveket, ahelyett hogy másokkal is megismertetnék, megszerettetnék. 4 Központi Bizottság Titkársága a propa- gandaanyagok terjesztésének megjavítása érdekében azt a feladatot tűzte a megyei és járási pártbizottságok elé, hogy az előrehaladás érdekében alakítsanak társadalmi bizottságokat. Ebben olyan elvtársakat foglalkoztassanak, akik alkalmasak erre a munkára és kedvelik is. A párt megyei bizottságán most van alakulóban ez a bizottság. Ezeknek a bizottságoknak feladatuk lesz, hogy a járási pártbizottságokon keresztül, a propagandaanyagok megrendelésében, terjesztésében és az elszámolásban adjanak segítséget a párt-alapszervezeteknek. Célszerű és hasznos ilyen csoportok alakítása minden járási bizottság mellett. Nagyon lényeges, hogy e bizottságok tagjai, körültekintő munkával kutassák azt is. kit milyen irodalom érdekel, s így új olvasókat is szerezzenek. A terjesztési munka javulását biztosítják a szervezeti intézkedések is. A jövő év január 1-től üzemekben, hivatalokban, intézményekben a Kossuth-Kiadó termékei — tehát a politikai tárgyú irodalom — kizárólag csak a pártszervezetek megbízottai által kerülnek az olvasókhoz. Minden egyéb más kiadványt az Állami Könyvterjesztő Vállalat terjeszt majd. Ez az új terjesztési módszer megszünteti a kettősséget, könnyíti a munkát. A szervezeti intézkedésekkel azonban nem lehet megoldani a terjesztés feladatát. Szükséges, hogy a járási pártbizottságok és az alaoszervezetek is céltudatosabban végezzék ebbeli tevékenységüket. Elsősorban politikai tevékenységet lássanak benne, s megbecsült pártmunkaként fogják fel. /gondoljanak azokra az agitátorokra, akik az illegalitás nehéz éveiben is ezt a munkát végezték, s becsüljék a terjesztőket, a párt propagandistáit. Nagy Tibor. (61) ó — Hát. hogy is mondjam — Szegedi nevetett, Kezével is mutogatott. Eszter észrevette, hogy a jobb kezefején leuko- plaszttnl leragasztott kötés van. — Szóval — folytatta az orvos —, vastag szemüveggel, komoly, tudálékos arccal és konttyal. Képzelje csak el. Nagy kontyfái. — Látja, így csalnak az elképzelések — mosolyodott el a lány. — No és hogyan állnak a munkával? Ügy hallottam, már befejezték. . — Hál’ istennek. Ön hol működik, doktor úr? — Ennek a körzetnek vagyok az orvosa. Már negyedik éve. Látja, és csak most találkozunk ... — Mi nem vagyunk betegek — felelte a lány —, meg aztán itt van nekünk a professzor úr . .. — És mondja csak — érdeklődött Szegedi —, mikor hozzák nyilvánosságra a felfedezést? — Nem tudom. Ez a professzor úr dolga... — Már nagy izgalommal várjuk. Őszintén szólva én is. Valamikor kutatónak készültem ... — ábrándozott Szegedi, és lehunyta a szemét. — És miért nem lelt az? — Miért? Ó, istenem. Hosszú történet ez. Szegény szülők, hat gyerek. Egyedül én tanultam tovább. Aztán diploma és munkanélküliség. Tíz év a gyarmatokon. Távol a hazámtól. Valahol Hátsó-Indiában ... Á ... nem is érdemes erről beszélni. Maguk nem is tudják, hogy milyen életük van. Kollégium, ösztöndíj, gondtalan tanulás ... — Érdekes élete lehetett. — Nem mondom, hogy unalmas volt. India, Indonézia, csodálatos helyek. Tele titokzatossággal, ősi varázslatokkal, furcsa emberekkel és még furcsább szokásokkal. Persze, ez mind csak annak szép. aki kastélyából szemléli, annak, akinek harcolnia kell a mindennapi kenyérért, a babonák és az ősi szokások ellen, an- rak az első időben izgalmasan érdekes, de később unalmassá válik. — Én szívesen elmennék két-három évre — mondta a lány. — Két-három évre én is. de tíz év... Tudja, mit jelent ott tíz év? Hosszú hónapokig nem lét fehér embert. A civilizációt és a kultúrát az autóutak nyílegyenes beíonszalagia jelenti, mely a bánvákat, olajkutakat, ültetvényeket öszeköti a nagyobb településekkel. De beszéljen az út átizott betonjával, társalogjon az embervastagságú olajvezetékekkel vág'’ a !;ut~k a-élvézas torn-ai- val, met az ottani fehérekkel loss’7 él ni nem lehet. Azoknak csak egv hazájuk, egy istenségük vám a rum és a wh'.skv. Ä. kislány. nem élet a”' Színház, mozi. könyv? Csak álom ... elérhet?'1 len álom... — Magának rengeteg élménye lehet ... Miért nem írja mag? — kérdezte a lány. — Nem vagyok én íróember. — Pedig olyan lebilincselőcn tud mesélni. — Magának szívesen mesélnék — mosolygott a férfi — bármikor ... Eszter felelni akart, de Holubné lépett be az ajtón. Mindketten felálltak. — Kezét csókolom — hajolt meg a férfi. — Dr. Szegedi vagyok. Magda asszony biccentett, és a székre mutatott. — Tessék, doktor úr — és kíváncsian nézett a férfira. * — Az előző alkalmazott után érdeklődöm ... — Julis után? — kérdezte az asz- szony. — Igen. Arról van ugyanis szó, hogy hónapokon keresztül kezeltem ... és ... igazán kellemetlen erről beszélni, de jelentős összeggel tartozik. — Ezt nem is tudtam. Mi baja volt? — Ha nem szükséges, nem szívesen Az ajtóból Szegedi hátrafordult tSollcsz Albert rajza.) beszélek erről.. . ugyanis ... azért nem, mert ingyenes kezelésre ... szóval... — Értem — bólintott az asszony. — Sajnos, nem tudjuk hol van. Eltűnt. Elcsent egypár ékszert, és eltűnt. — Na. ez igazán meglepő — hülede- zett Szegedi. — Pedig nekem nagyon jó benyomásom volt róla . .. Becsületes, de nagyon szerencsétlen lánynak ismertem... Ezt nem hittem volna ... — Esetleg jelentse be a rendőrségen — ajánlotta Magda asszony. — Ügyis nyomoznak utána. — Nem, nem! Isten ments — szabadkozott az orvos. — Annyit nem ér meg az a pá’’ forint. — Mennyivel tartozott. — Nem is a pénz izgat engem — magvarázta Szegedi —, inkább a gyó- gvítás eredménye. Ugyanis egy új gyógymódot alkalmaztam, és pontosan a k,űm közepén tűnt el. . . Szóval, az 'eredmény . tetszik é”teni? — Hoavne. Nagyon megértem — mmsoivo'V* el Holubné. — Ilyenek maguk orvosok ... — Elnézd* kérek a zavarásért... — állt fel a férfi. — Ó. mmmi — tiltakozott az asz- szony. — Ha valamit megtud, értesítsen. Müven cím^o találhatom, mert én is üzenek. ha valamit tudunk róla. — Dr. Szegedi. Kert utca 4. A te- lefonkönvvben is bent van ... — Esztergám, aranyom, írd csak fel. A lány fehér köpenye zsebéből jegyzztfömböt vett elő. és felírta az orvos cáriét. Az ajtóból Szegedi hátrafordult: — Ha egyszer sok ideje lesz. Eszter- k?... keressen fel. Nagyon szívesen mesélek arról a világról, és mutatok soksok . érdekes dolgot. Feleségem maláj származású, ő is tud furcsa históriákat mesélni. — Jó. doktor úr. Majd felkeresem — felelte a leány, (Folytatjuk.) Prouayandiijlák felelőssege 5
