Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-19 / 247. szám

i van a mikroszkóp alatt? I960. OKTÓBER 19, SZERDA Ára 50 UllÓr XVII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM FB-86 (.5. olda.) ★ Gépesített Könyvelés (6. oldal.) Erre a kérdésre keresnek választ a Nyíregyházi Mező- gazdasági Technikum tanulói. (Foto: Hammel) Napirenden a nyíregyházi bölcsődék, óvodák és napközi olt honok helyzete Mityen határozatok, javaslatok sziluettek a r. b. tegnapi ülésén ? „Telt ház", heves, építő vita és ésszerű határozatok, javas­latok. .. így jeiiemezheijük leg­tömörebben a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának tegnapi ülését, amelyen kü.önös ligyéicm nyilvánult meg a megyeszékhely bölcsődéinek, óvodáinak és iskolai napközi ott­honainak helyzetét térmérő na­pirendi pont iránt. A végrehajtó bizottság a városi tanács egész­ségügyi osztálya és művelődési csoportja jelentésének alapjan tet­te mériegre ezt a mindennapi életünkben oly fontos szerepet játszó kérdést. Az ülés résztve­vői megáilap. toUak. hogy tár az utóbbi időben lényeges javu­lás tapasztalható a bölcsődei és óvodai ellátás terén, — ami ál­lamunk messzemenő gondosko­dását tanúsítja — ennek euené- re még ma is nagy gondct ckcz a túlzsúfoltság és a jelentkező igények kielégítése. Jelenleg mintegy 66—70 gye­rek bölcsődei elhe.yezese vár megoldásra, míg — a múlt évihez viszonyított nö­vekedés ellenére is — bő­ven van pótolnivaló az óvo­dák befogadó képességének emelése tekintetében. Helyes intézkedések nyomán lé­nyegesen jobb a helyzet jelen­leg az iskolai napközi otthonok­ban is, mint a korábbi eszten­dőkben. A szülők helyeslésével találkozott a közelmúltban az a javaslat, hogy a hozzájárulás m.nimális emelésével lehetőség nyílt újabb 280 iskolás gyermek étkeztetésé­re, s délutáni szervezett ok­tatására. Ezért a szülök képviselője kö­szönetét mondott a végrehajtó bizottságnak, majd örömmel vet­ték tudomásul, hogy a jövő hát elején a Széchenyi utcai óvoda újabb 120 általános iskolás gyer­mek étkeztetésére lesz képes. Sok, az eredményeket és a problémákat őszintén. jóakara- túan feltáró hozzászólást hozott a vita. Az elnöklő B.ró László a több mint kétórás, éidekes vita összegezésénél egy igen nagy­fontosságú javaslatot terjesztett elfogadás végett a végrehajtó bizottság elé. Ennek alapjan a végrehajtó bizottság Pré- kepa István vezelesevel Hi- lön bizottságot küld ki a bölcsődék, óvodák é- napkö­zi otthonok helyzetének ala­pos megvizsgálására és avé­gett, hogy keressék a lehe­tőséget a férőhely növelésere. E tekintetben — több javaslat nyomán — a végrehajtó bizott­ság helyt adott annak az elkép­zelésnek, hógy a lehetőségekhez mérten a közeljövőben Nyíregy­házán egy központi konyhát lé­tesítsenek, amelynek az óvodák és a napközi otthonok ellátása lesz a feladata. Ezáltal a több helyen meglévő konyhák, élel­miszerraktárak felszabadulnak s az így nyert helyiségekben újabb, ma még problémákkal küzdő szülők gyermeket találhatnak otthonra. Természetesen lénye­gesen csökken majd ezáltal a költség is. A végrehajtó bizottság meg­bízta a városi tanács elnö­két, hogy az illetékesek felé mielőbb tolmácsolja a kérést: a második ötéves terv során többszáz gyermek befogadá­sára képes központi iskolai napközi otthont létesítsenek Nyíregyházán. Határozatot hozott a v. b arra is, hogy a napközi otthonokba az, arra legalkalmasabb és az ifjú­ságot szocialista szellemben ne­velő pedagógusok kerüljenek, akik tevékenységét állandóan el­lenőrzik. Ezt. követően a v. b. a gyám­ügyi munkát értékelte, majd megtárgyalta a város 1961. évi költségvetési tervezetet. — a. s.—< Százötvenezer taiztasitotl Szabolcsban tízéves «* SZTK Októberben tíz éve an­nak, hogy hazánkban megszűnt az OTI és helyette az SZTK működik. Pártunk és kormá­nyunk- a dolgozók érdekében a szakszervezetekre bízta a társa­dalombiztosítást, Megnőtt ez idő alatt a dolgozókról való, gondos­kodás. íme néhány adat arról, hogy mit adott az OTI és mit ad az SZTK. Az O 1 l:-sak négy napi mun­ka után folyósított táppénzt, az átlagkeresetnek 55 százalékát. Kórházi ápolás esetében a dol­gozó a táppénznek 50 százalékát kapta. Tagnak egy évig, hozzá­tartozónak 42 napig járt kórházi ápolás. Nem fizetett gyermek­ápolási táppénzt, az i tézeti ápo­lás -idejére nem adott terhessé­gi, gyermekágyi segélyt srb. Az ÖZTK.a munkaviszony első napjától folyósít táppénzt, a keresetnek 65—75 százalékát. Kórházi ápolás eseten ha az il­lető családfenntartó, akkor a táppénznek 80 százalékát meg­kapja. Gyermekápolási táppénzt egy évig, egyedülálló anya ese­tében két évig folyósít, intézeti ápolás idejére terhességi, gyer­mekágyi segély címén a kere­setnek 80 százalékát adják. A családtag 90 napig veheti igény­be a kórházi ápolást. Az SZTK fizeti a családi pótlékot is. Változtatások a dók yozók javára: kedvező in­tézkedések történtek a dolgozók nyugdíjaztatásában. 1952-től a nyugdíj alapját nem egységesen és kizárólag az életkor alapján, hanem a keresetet is figyelem- bevéve adják. Ma már az átlag- keresetüknek mintegy 60—65 százalékát kapják a nyugdíjasok. 1952-től tsz-tagok is kapnak csa­ládi pótlékot. (Most egy hónap alatt az SZIK megyei alközpontja táppénz címén 1,5 millió forin­tot, szülési segélyt több mint 400 ezer forintot, útiköltséget 150 ezer forintot, temetési se­gélyt 70 ezer forintot, any a te­jért 40 ezer forintot fizet ki. A megye betegjei közel 2,4 mil­lió forint értékű gyógyszert „fo­gyasztottak” ei három hónap alatt. Míg 1952-ben 21 millió fo­rintot fizettek ki a biztosítottak­nak, ebben az évben natszor annyit fizetnek. ízávötvenezer bizto silóit ti a megyénkben. A tár- sadalmibiztositási ügyek intézé­séhez tartozik most már a csa­ládi pótlék fizetés és a nyugdíj is. A megnövekedett „forgalmat.” mindössze kétszerié nagyobb lét­számmal bonyolítja le az SZTK megyei alközpont, mint tíz év­vel ezelőtt. Munkájukról né­hány adat: Egy negyedév alatt 3500 beteget „ellenőriztek”, s több mint 3Ö0 esetben tettek észrevételt. Csupán a szolgáltató csoportnál 1700 levelet írtak, va­lamennyit hiányosan , kitöltött és beküldött kérdőívek miatt Az alközpont dolgozói nehéz körül­mények között teljesítik felada­tukat. Van olyan iroda, ahol ti­zenöten dolgoznak. S nehezíti munkájukat az is, hogy néhány rendelkezés, mint például a nyugdíjrendelet, bürokratikus vonásokat tartalmaz, nehezen érthető részek vannak bennej Az alközpont dolgozói azt kí­vánjak, hogy ezeket a rendelke­zéseket az illetékesek reformál­ják meg, s hogy a második öt­éves terv időszakában építsék fel Nyíregyházán az Engels ut­ca sarkára tervezett SZTK-pa- lotát, Amilyen a munka, olyan a sárszámadás kesítési terveidet. Egy kis számvetéssel könnyen megálla­pítható, hogy miből van hiány, miből termeitek többet és az is könnyen megállapítható, hogy miből tudnak még terven felül pénzt csinálni. A tuzséri Rá­kóczi Termelőszövetkezetben például 60 vagon almát vártak, de a szedés előtti becslésnél lát­ták, hogy csak negyvenöt va­gonra számíthatnak. Burgonyá­ból 120 vagonnal terveztek és IfiO körül lett. A MEK-nek a szerződött 20 vagon helyett huszonhármat átadtak, tizenöt vagonnal tavaszi szállításra szerződtek, tizenhat vagonnal pedig más szövetkezeteknek és állami vállalatoknak adtak el. Az almát tehát közel negyven vagon burgonyával pótolták. A nyíregyházi Üttörö Termelőszö­vetkezetben a közelmúltban ál­lítottak bt 3000 darab napos csibét, amiből karácsonyra lesz rántanivaló. Számos szövetke­zet van, ahol a jó kukoricater­més lát'án megnövelték a hi- zó állományt. Alig van gazda­ság, ahol okos számvetéssel ne találnának valamilyen módot, hogy az időjárás vagy más akadály miatt kieső termésüket pótolhatnák valamiből. Említést kell még tenni az őszi vetésről is. Az igaz, hogy ez már csak a jövő évi zár­számadást gazdagítja, de vajon jól készül-e az a szövetkezet a zárszámadásra, ahol a terve­zettből egyetlen hold is vélet­len marad. A zárszámadás csak egy szakasz, egy esztendő ered­ményeinek a számbavétele, az élet azonban folyamatos, megy tovább. Nagyon rövidlátóan gondolkozik az a szövetkezeti tag, aki a mostani vetésben nem látja a jövő évi zárszám­adást. a jövő évi kenyeret. A gazdasági alap megterem­tése mellett ténylegesen is keil készülni a zárszámadásra. Elsősorban a pontos nyilván­tartásokkal. Most igen sok ter­ményt prémiumként kapnak meg a tagok. Mindenféle jutta­tást. akár prémium, akár előleg pontosan vezessék tagonként, hiszen ez a jövedelem, bármi­lyen címen osztják is, a közös­ből származik. Zárszámadáskor ezt egy-egy tag részesedéséhez hozzá kell számítani — ennyi­vel többet ér a munkaegysége. A nyilvántartás pontos vezeté­se nemcsak gazdasági, elosztá­si. hanem politikai kérdés is. Tisztázzák a szövetkezetek nem­csak a tagokkal, hanem más szövetkezetekkel, vállalatokkal elintézetlen ügyeiket. Az elfek­vő zsákokat, hordókat, ládákat küldjék vissza, hogy ezek ellen­értéké ne terhelje a zárszám­adást. A zárszámadásért, a jobb zárszámadásért még sokat le­het tenni, de csak úgy, ha az egész tagság összefog, hiszen az egész tagság munkájának lesz tükre a zárszámadás és az egész tagság zsebében lesz több, vagy kevesebb forint. Cs. B 'löbb, mint két hónap van még az esztendőből. Sokan ta­lán korainak is tartják már most beszélni a szövetkezeti zárszámadásról. Ha a papír­munkára, az egyenleg készítés­re gondolunk, ennek tényleg nem jött még el az ideje. Vi­szont a zárszámadást nem a könyvelő és néhány számokhoz jói értő ember csinálja janu­árban, hanem egész évben a tagok készítik, az egész tagság apraja-nagyja rakja össze min­dennapi munkával azt a vagyont aminek egy részét felosztják ma­guk között. A szószerint vett zárszámadás, tehát nem egyéb, mint tükre, papíron való rög­zítése az egész évi munkának. Az évi munkának vannak olyan szakaszai, amivel csak előkészítik a termést és van az ősz, amikor — a kalászosok ki­vételével — az egész évi fára­dozás gyümölcse vár betakarí­tásra. Most van az az idő, ami­kor a legtöbb munkát maguk­ban foglaló kapások, a gyü­mölcs, a szőlő betakarításra vár, a rizstermelők szintén most aratnak. A rosszul végzett be­takarítás hatványozott veszte­séget jelent, hiszen az egész évi munka vész kárba. Mint a me­zőgazdaságban általában min­den munka, az őszi betakarítás is szigorúan időhöz kötött munka. A burgonyát a romlás és a fagyveszély miatt nem le­het egy hónap múlva szedni, ugyanig}’ az almát sem lehet érés után hetekig a fán tarta­ni. A kukoricának takarmány a szára is. Ha novem3er végéig cibálja a szél, veri az őszi eső olyan értéke sem lesz mór mint a búzaszalmának, idejében be­takarítva pedig — különösen silóban — közepes szénával ér fel. Mindennap nagy értéket menthetnek meg a szövetkeze­ti tagok, gyarapíthatják a zár- számadási összeget, de hason­lóan nagy veszteség is érheti a tagságot, ha mulasztanak a munkából. A betakarítás nagy része olyan munka, amit a ser­dülő gyerekek, idősebb család­tagok is végezhetnek. Az esős nyár miatt mintegy három hét­tel később értek a kapások, ezért minden kézi erőre szük­ség van most, ami a faluban fellelhető. A terület felosztás, a premizálás olyan módszerek, amivel érdekelté lehet tenni nemcsak a tagot, hanem a csa­ládtagokat is. A betakarítással még nincs minden megoldva. Egyik fel­adat, hogy ami az állatoknak, vagy vetőmagnak tárolásra ke­rül, azt gondosan raktározzuk. A burgonyát például a téli föl­delés előtt át kell válogatni, a romlottat, sérültet el kell tá­volítani, hogy biztonságos le­gyen a telelés. A szénakazlakat meg kell vizsgálni, jól vannak-e szalmával fedve, nem folyik-e alá a víz és így tovább. Ahhoz, hogy a tervezett pénzösszeget zárszámadáskor ki tudják osztani a szövetkezetek­ben, teljesíteni keli az áruérté-»

Next

/
Thumbnails
Contents