Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18 / 221. szám

I rsndltívíHi közgyűlés seiEinsilven Iliiért lem hoz az amerikaiaknak A Biztonsági Tanács ülésén ZoVÍn elvtárs felszólalt A reménység* foruram New York, (MTI): A Biztonsá­gi Tanács péntek este tanácsko­zás után az esti New York-i idő szerint 21 órakor újból ösz- szeült. Az ülést Ortona elnök nyitotta meg. Bejelentette, Etió­pia és Libéria képviselői is kér­ték, hogy résztvehessenek az ülésen. Elsőnek Ben Abud, marokkói delegátus kapott szót. Majd Vidics jugoszláv küldött szólalt fel. Ezután az etiópiai Gebre Lgzy delegátus bejelentette, hogy Hai- lé Szelasszié császár üzenetet in­tézett a Biztonsági Tanácshoz. A császár arra kéri az Egyesült Nemzetek Szervezetét, szólítsa fel a kongói politikai vezetőket, működjenek együtt egy szilárd központi kormány megalakításá­ban, s ezzel kerüljék el a vér­ontást és kerüljék el azt, hogy az ország sZUVefénítésa és füg­getlensége veszélybe kerüljön. Az etiópiai küldött után Doso- mus Johnson, Libéria delegátusa beszélt. Ezután Zorin külügyminiszter­helyettes, a Szovjetunió ktíldiittségének vezetője szóta.t fel. Felhívta a figyelmet rá, hogy a Biztonsági Tanács meghív­ta számos afrikai állam kép­viselőjét, vegyen részt a megbeszéléseken, de nem hívták meg annak az ország­nak a képviselőjét, amely­nek problémáját tárgyalják. Ez egyáltalán nem válik becsü­letére a Biztonsági Tanács ama tagjainak, . akik megakadályoz­zák, hogy a kongói küldöttség kifejthesse véleményét eboen a számára életbevágóan fontos kérdésben. Ugyanakkor Belgiumnak, annak az or­szágnak a képviselője, amely agressziót követett el Kongó éllen, meghívást ka­pott a Biztonsági Tanács asztalához, és kifejthette véleményét, rágalmazhatott rpás államokat. Ez a rendelle­nes helyzet az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaor­szág magatartásának köszön­hető — mondta Zorin. —•' A Biztonsági Tánacs — folytatta a Szovjetunió képvise­lője — meghallgatta az afrikai államok képviselőinek vélemé­nyét. A nyugati delegátusok a tanácsban egyáltalán nem szól­tak arról, hogy megsértették a Biztonsági Tanács korábbi hatá­rozatait, az afrikai államok kép­viselői mind beszéltek erről és mind vádat emeltek bizonyos ENSZ-képviselők, valamint ama kormányok ellen, amelyek meg­sértették a Biztonsági Tanács határozatait. Az afrikai országok képvi­selői SÉővátették, hogy Bel­gium szabotálja csapatainak kivonását és a belgák to­vábbra is támogatják a sza­kát! ár elemeket és különösen a Kátangai bábkor mán yt. Ezután Coreá ceyloni küldött formálisan beterjesztette Tuné­ziával együtt elkészített határo­zati javaslatát. E határozati ja­vaslat látszólag alkalmas arra, hogy szavatolja a Biztonsági Ta­nács korábbi határozatainak vég­rehajtását. Ezután ismét Zorift, a Szovjet­unió képviselője kapott szót. Azt mondotta, hogy Ceylon és Tuné­zia közös javaslata jelenlegi for­májában nem alkalmas arru, högy megoldja a kongói válsá­got. Elismeri, hogy a határozati javaslat szerzőit jószándekek ve­zették, de a Szovjetunió változ­tatások nélkül nem támogathat­ja ezt a határozati javaslatot. Több módosítást terjesetett be a tunéziai—ceyloni határozati ja­vaslathoz. Mindenekelőtt azt kí­vánta, hogy mindenhol ahol egy­szerűen Kongóról van szó, ne­vezzék meg a kongói központi kormányt. Követelte továbbá, ve­gyék be á javaslatba, hogy az ENSZ csapatainak nem szabad beavatkoznak Kongó belügyeibe. A többi módosítás arra vonat­kozott, fejezzék ki határozottan, hogy biztosítani kell Kongó terü­leti egységét és politikai függet­lenséget. Ott, ahol a határozati javaslat a kongói központi kor­mánnyal való tanácskozásról be­szél, ehelyett azt kell bevenni a javaslatba, hogy a kongói kor­mánnyal együtt kell működni. A tunéziai küldött újabb fel­szólalása után Lewandowski len­gyel külött teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunió által benyújtott rendkívül fontos mó­dosításokat. Ezután szavazásra került a sor. Rövid sorrendi vita után elő­ször a szovjet javaslatról dön­töttek, amelyet 1:2 arányban el­vetettek, Ceylon és Tunézia tar­tózkodott a szavazástól. Ezután a tunéziai—ceyloni javaslathoz be­nyújtott szovjet módosítások fe­lett szavaztak, Zorin kérte, högy egyerücint szavazzanak minden módosítás felett. A Szovjetunió által javasolt módosításokat kl- sebb-nagyobb többséggel egymás Után elvetették. Utána a tuné­ziai—ceylóhi közös javaslatra ke­rült sor. Mellette nyolcán foglal­tak állást, ellené szavazott a Szovjetunió és Lengyelország Franciaország pedig tartózkodott á szavazástól. Az elnök bejelentette, mint­hogy a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja a javaslat ellen Szavazott, a javaslatot elvetették. Zorin megokolta vétóját. Majd Dean angol küldött rö­vid felszólalása után került sor a Bizíousági Tanács ülésének ic|dnímaibi) mozzanatára. Wadsworth amerikai küldött emelkedett szólásra és azt állí­totta, hogy a Szovjetunió lehe­tetlenné akarja tenni az ENSZ hatékony tevékenységét Kongó­ban. Az Egyesült Államok kül­döttsége ezért kéri, hívják ösz- sze az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének sürgős rendkívüli köz­gyűlését. Zorin, a Szovjetunió küldöttsé­gének Vezetője ismét szót kért. Kijelentette, hogy nagyon meg­lepi az Egyesült Államok képvi­selőjének álláspontja. Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének ren­des közgyűlése szeptember 20-án megnyílik. Több állam államfője és kormányfője jelen lesz, bele­értve számos afrikai állam Veze­tőit. A napirend szerint a közgyű­lés elején 14 afrikai államot kell felvenni az EMSZ-be. Miért nem lehet ezen a köz­gyűlésen megtárgyalni a kon-, gói kérdést? Miért kell két nappal előbbre hozni a kér­dés megvitatását? Zorin meg­jegyezte, hogy áz Egyesült Államok a műit héten Elle­nezte a Biztonsági Tanács sürgős Ülésének összehívását. Miért? Azért, mert előkészí­tette a kongói központi kor­mány megbuktatását, fia ügy látszik sikerült, és az Egye­sült Államok most szeretné szelttesitteíni ezt az akcióját az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közgyűlésével. Ezek a mesterkedések az egész vi­lág előtt lelepleződnék, új tanúbizonyság ez arra, hogy az Egyesült Államok ellenzi az afrikai országok valódi függetlenségét. Ezek az ame­rikai erőfeszítések azonban nem fogják befolyásolni az afrikai államokat. — Úgy látszik — folytatta Zö- rin — az Egyesült Államok állás­pontját az szabja meg, hogy nem­sokára elnökválasztásokra kerül sor. Talán azt akarják megmu­tatni az amerikai népnek, milyen erős, kemény álláspontot képvi­sel az Egyesült Államok a kon­gói kérdésben, mennyire aggódik Afrika sorsa miatt. Ez azonban nem fogja félrevezetni Amerika népét. A rendkívüli közgyűlés sem­miféle babért sem hóz majd az Egyesült Államok számára, semmiféle elégtételt sem szol­gáltat as amerikaiaknak. Zó- rin ezután bejelentette, hogy a Szovjetunió az amerikai ja­vaslat ellen szavaz. Lewandowski lengyel küldött megjegyezte, nem igaz az. amit az Egyesült Államok küldötte állít, hogy a Biztonsági Tanács nem képes megoldani a kongói kérdést. Van hárörft érvényes ha­tározat Kongó kérdésében. A kongói kérdést ezenfelül felvették az ENSZ rendes közgyűlésének napirendjére. f Mi lehetett az Egyesült Álla­mok szándéka? Talán csak nem az, hogy kizárja a kér­dés megvitatásából azt a 14 afrikai államot, amelyet az ENSZ-közgyűlésen kell fel­venni a tagállamok sorába? Ezután az elnök elrendelte a szavazást az amerikai javaslatról. Szavazás előtt azonban Zorin be­jelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége jogtalannak tekint mindén olyan határozatot, ame­lyet a rendkívüli közgyűlés össze­hívásáról hoznak, mert ezt a ha­tározatot az állandó tagok nem fogádták él egyhangúlag. A szavazás során S-ah szavaz­tak az Egyesült Államok javasla­tára, á Szovjetunió és Lengyelor­szág ellene szavazott, Franoiaor- szág pedig tartózkodott a szava­zástól. Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésé szombaton New York-i idő szerint este 8.00 órakor, ma­gyar idő szerint éjjel 1 órakor ül össze. TÜNTETŐ TÖMEG ZÄRTA KÖRÜL KORTES ÜTJÄN IREO-Y JAPÁN MINISZTER- ELNÖKÖT Peking, (Üj-Kína): Tokiói je­lentés szerint Ikeda japan minisz­terelnököt, amikor kortes útján Nagoja vasúti állomásra érkezett, kétszáz diák fogta körül. A diá­kok tiltakozást készültek átnyúj­tani neki a japán—amerikai kato­nai szerződés elleni küzdelem megbüntetése miatt. A tüntető diákok olyan fenyegető magatar­tást táhűsítottSk, hogy az elő­siető rendőri egységeknek csak nehezen sikerült a miniszterelnö­köt megvédelmezni. A New Yorkba tartó hófehér színű Baltika hajó barométere napfényes, derűs időt jelez. Mint­ha csak jelképezni akarná a szovjet hajó útját figyelő embe­riségnek azt a nagy reménységét, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének pár nap múlva meg­nyíló 15. ülésszaka biztató fordu­latot hoz a nemzetközi helyzet­ben. Napi beszédtéma Az ENSZ-közgyüiés ülésszaka mindenkor erdekelte az embere­ket, de a mostanihoz hasonló ér­deklődés még sohasem volt ta­pasztalható e nagy nemzetközi szervezet közgyűlése iránt. A világ különböző kontinensein élő emberek mindennapi beszédté­mája lett, hogy vajon mi törté­nik ezúttal az ENSZ-ben? Álta­lános vélemény, hogy a szeptem­ber 20-án megnyíló ülésszak á legdöntőbb lesz az ENSZ tizenöt éves fennállása óta. Alátámasz­totta ezt a véleményt Hruscsov szovjet miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy minden eszköz­zel erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mert az igen fontos nemzetközi szerve­zet, amelyben mind az egyik, mind a másik rendszerhez tarto­zó államok képviselve vannak. Monstre csúcsérfelsez’eí A világ közvéleménye páratlan méretű érdeklődésének legkézen­fekvőbb magyarázata, hogy a Szovjetunió javaslatára a leg­több küldöttséget ezúttal a tag­országok, állam-, illetve kor­mányfői vezetik. Ott lesz New Yorkban Hruscsov, Kádár és a szocialista tábor több más veze­tő Személyisége. Eddig huszon­három ország jelentette be, hogy legíelelősebb személyiségével, el­nökével, avagy miniszterelnöké­vé! képviselteti magát. Jelen lesznek az ENSZ közgyűlésén olyan, az egész emberiség által nagyrabecsüit államférfiak, mint Sükafnó, az Indonéz Köztársaság elnöke, Násszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Fidel Castro kubai miniszterelnök, Se- köu Tcuré Guinea elnöke, Nkru- mah ghanai elnök, Mulai Hasz- szan marokkói trónörökös, But> giba tunéziai elnök, NGrodóm Szihanuk kambodzsai miniszter- elnök, Szaeb Szólam libanoni mi­niszterelnök és sokan mások. A nyugati NATO hatalmak kormár nyai eredetileg „bojkottélm’* akarták az ENSZ „monstre csúcs- értekezletét”, de ezek álláspont­jában is némi változás várható azután, hogy Eisenhower ameri­kai elnök bejelentette, beszédet mond a közgyűlésen. M kérdések kérdése Világszerte helyeslésre talált tény, hogy az ENSZ közgyűlé­sének mostani ülésszakán a leg­fontosabb napirendi pont a Hrus­csov miniszterelnök által tavaly felvetett leszerelési kérdés lesz. Ennek a „kérdések kérdésének” rendezése vonzza New Yorkba a gyarmatosítás láncaiból kiszaba­dult afrikai és ázsiai országokat, amelyek nagyon jól tudják, szá­mukra is létérdek a leszerelés valóraváltása. Ma már az embe­riség zöme egyetért abban, hogy a kérdés így áll: vagy a békés együttélés, illetve az ezt bizto­sító általános és teljés leszere­lés, vagy a nukleáris rakétahá­ború. Harmadik lehetőség nincs. Ezért támogatják a népek a szovjet leszerelési javaslatokat a legőszintétob szívvel, s néznek fel bizalommal az ENSZ-ben másodszor is megjelenő Hruscsov miniszterelnökre, a leszerelés él­harcosára. Hisstérikias hungriest A nyugati sajtó szerint Was­hingtonban hisztérikus hangulat lett úrrá az ENSZ mostani köz­gyűlése miatt. Burzsoá lapok Szerint ennek oka, hogy a Nyu­gatnak számolnia kell vele: ki­sebbségbe kerül az ENSZ köz­gyűlésében. Ennél azonban sok­kal többről van szó. Arról is például, hogy az ázsiai és afri­kai tömb tagállamainak száma a mostani közgyűlésen 29-ről 44-re növekszik. S az sem mel­lékes, hogy immár az egykor oly engedelmes latin-amerikai csoport is széíhullóban van. Ve­szélyben tehát a sokszor bevált szavazógépezet működése. Az új ENSZ-töfcbség a szocialista or­szágokkal együtt képes lesz ar­ra, hogy igazi világszervezetté változtassa az Egyesült Nemze­tek szervezetét. Olyan szervvé, amelyben többé nem imperialis­ta érdekeket szolgáló szavazógé­pezet, hanem az emberiség jav t Szem előtt tartó józan ész fog dönteni a világ olyan létfontos­ságú problémáiban, mint a le­szerelés, a nukleáris kísérletek betiltása és az elmaradott orszá­gok megsegítése. Emiatt azonban semmi ok sem lehet a hisztériá­ra. Csupán reálisan kell felmér­ni a helyzetet és az egyetlen okos következtetésre jutni: a Nyugat, s különösen az Egye­sült Államok, vagy aláveti ma­gát a többségnek, vagy véglege­sen elszigetelődik. Más megoldás nincs. Ä döntő pidemai Hruscsov miniszterelnök a Bal­tika fedélzetéről adott nyilatko­zatában kijelentette: „Elérkezett a döntő pillanat az ENSZ he­lyes politikai irányvonalának megválasztására”. E kijelentés is aláhúzza, hogy történelmi fordu­lat következik be ebben a nagy világszervezetben, amelynek erő­viszonyait gyökeresen megváltoz­tatja az ázsiai és az afrikai or­szágok „betörése”. Nem arról van tehát szó, hogy az EÍSÍSZ .ikicsúszik a Nyugat kezéből”, hanem arról, hogy ez a nem­zetközi szervezet, amely cly so­káig torz tükre volt a tényleges nemzetközi viszonyoknak, a való­ság hatására fokozatosan átala­kul. Ez az átalakulás azonban nem megy simán. Az imperia­listák mindent elkövetnek, hogy a2 ENSZ-t a régi vágányon tart­sák. Erre vall olyan provokatív és a lényegről a figyelmet elte­relni akaró kérdés napirendre tűzése, mint az úgynevezett „ma­gyar kérdés” vagy a „tibeti kér­dés”. Ezek az eleve kudarcra ítélt kísérletek azonban mitsem változtatnak azon a tényen, hogy az ENSZ történelmi próba előtt áll. A nemzetközi erőviszo­nyok megváltozása a béke és a szocializmus javára olyan új helyzetet teremtett, amely reális­sá teszi a népeknek azt a re­ményteljes várakozását, hogy e világszervezet fejíődésébeh és te­vékenységében döntő változás következzék’ be. Hruscsovtól és többi állam- és kormányfőtől azt várja most az emberiség, hogy tegyék az ENSZ-t, a Pépek reménységének e nagy fórumát az általános és teljes leszerelés, a békés együtt­élés, a háború hélküli világ és a fegyver nélküli béké ottho­nává.

Next

/
Thumbnails
Contents