Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18 / 221. szám
I rsndltívíHi közgyűlés seiEinsilven Iliiért lem hoz az amerikaiaknak A Biztonsági Tanács ülésén ZoVÍn elvtárs felszólalt A reménység* foruram New York, (MTI): A Biztonsági Tanács péntek este tanácskozás után az esti New York-i idő szerint 21 órakor újból ösz- szeült. Az ülést Ortona elnök nyitotta meg. Bejelentette, Etiópia és Libéria képviselői is kérték, hogy résztvehessenek az ülésen. Elsőnek Ben Abud, marokkói delegátus kapott szót. Majd Vidics jugoszláv küldött szólalt fel. Ezután az etiópiai Gebre Lgzy delegátus bejelentette, hogy Hai- lé Szelasszié császár üzenetet intézett a Biztonsági Tanácshoz. A császár arra kéri az Egyesült Nemzetek Szervezetét, szólítsa fel a kongói politikai vezetőket, működjenek együtt egy szilárd központi kormány megalakításában, s ezzel kerüljék el a vérontást és kerüljék el azt, hogy az ország sZUVefénítésa és függetlensége veszélybe kerüljön. Az etiópiai küldött után Doso- mus Johnson, Libéria delegátusa beszélt. Ezután Zorin külügyminiszterhelyettes, a Szovjetunió ktíldiittségének vezetője szóta.t fel. Felhívta a figyelmet rá, hogy a Biztonsági Tanács meghívta számos afrikai állam képviselőjét, vegyen részt a megbeszéléseken, de nem hívták meg annak az országnak a képviselőjét, amelynek problémáját tárgyalják. Ez egyáltalán nem válik becsületére a Biztonsági Tanács ama tagjainak, . akik megakadályozzák, hogy a kongói küldöttség kifejthesse véleményét eboen a számára életbevágóan fontos kérdésben. Ugyanakkor Belgiumnak, annak az országnak a képviselője, amely agressziót követett el Kongó éllen, meghívást kapott a Biztonsági Tanács asztalához, és kifejthette véleményét, rágalmazhatott rpás államokat. Ez a rendellenes helyzet az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország magatartásának köszönhető — mondta Zorin. —•' A Biztonsági Tánacs — folytatta a Szovjetunió képviselője — meghallgatta az afrikai államok képviselőinek véleményét. A nyugati delegátusok a tanácsban egyáltalán nem szóltak arról, hogy megsértették a Biztonsági Tanács korábbi határozatait, az afrikai államok képviselői mind beszéltek erről és mind vádat emeltek bizonyos ENSZ-képviselők, valamint ama kormányok ellen, amelyek megsértették a Biztonsági Tanács határozatait. Az afrikai országok képviselői SÉővátették, hogy Belgium szabotálja csapatainak kivonását és a belgák továbbra is támogatják a szakát! ár elemeket és különösen a Kátangai bábkor mán yt. Ezután Coreá ceyloni küldött formálisan beterjesztette Tunéziával együtt elkészített határozati javaslatát. E határozati javaslat látszólag alkalmas arra, hogy szavatolja a Biztonsági Tanács korábbi határozatainak végrehajtását. Ezután ismét Zorift, a Szovjetunió képviselője kapott szót. Azt mondotta, hogy Ceylon és Tunézia közös javaslata jelenlegi formájában nem alkalmas arru, högy megoldja a kongói válságot. Elismeri, hogy a határozati javaslat szerzőit jószándekek vezették, de a Szovjetunió változtatások nélkül nem támogathatja ezt a határozati javaslatot. Több módosítást terjesetett be a tunéziai—ceyloni határozati javaslathoz. Mindenekelőtt azt kívánta, hogy mindenhol ahol egyszerűen Kongóról van szó, nevezzék meg a kongói központi kormányt. Követelte továbbá, vegyék be á javaslatba, hogy az ENSZ csapatainak nem szabad beavatkoznak Kongó belügyeibe. A többi módosítás arra vonatkozott, fejezzék ki határozottan, hogy biztosítani kell Kongó területi egységét és politikai függetlenséget. Ott, ahol a határozati javaslat a kongói központi kormánnyal való tanácskozásról beszél, ehelyett azt kell bevenni a javaslatba, hogy a kongói kormánnyal együtt kell működni. A tunéziai küldött újabb felszólalása után Lewandowski lengyel külött teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunió által benyújtott rendkívül fontos módosításokat. Ezután szavazásra került a sor. Rövid sorrendi vita után először a szovjet javaslatról döntöttek, amelyet 1:2 arányban elvetettek, Ceylon és Tunézia tartózkodott a szavazástól. Ezután a tunéziai—ceyloni javaslathoz benyújtott szovjet módosítások felett szavaztak, Zorin kérte, högy egyerücint szavazzanak minden módosítás felett. A Szovjetunió által javasolt módosításokat kl- sebb-nagyobb többséggel egymás Után elvetették. Utána a tunéziai—ceylóhi közös javaslatra került sor. Mellette nyolcán foglaltak állást, ellené szavazott a Szovjetunió és Lengyelország Franciaország pedig tartózkodott á szavazástól. Az elnök bejelentette, minthogy a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja a javaslat ellen Szavazott, a javaslatot elvetették. Zorin megokolta vétóját. Majd Dean angol küldött rövid felszólalása után került sor a Bizíousági Tanács ülésének ic|dnímaibi) mozzanatára. Wadsworth amerikai küldött emelkedett szólásra és azt állította, hogy a Szovjetunió lehetetlenné akarja tenni az ENSZ hatékony tevékenységét Kongóban. Az Egyesült Államok küldöttsége ezért kéri, hívják ösz- sze az Egyesült Nemzetek Szervezetének sürgős rendkívüli közgyűlését. Zorin, a Szovjetunió küldöttségének Vezetője ismét szót kért. Kijelentette, hogy nagyon meglepi az Egyesült Államok képviselőjének álláspontja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendes közgyűlése szeptember 20-án megnyílik. Több állam államfője és kormányfője jelen lesz, beleértve számos afrikai állam Vezetőit. A napirend szerint a közgyűlés elején 14 afrikai államot kell felvenni az EMSZ-be. Miért nem lehet ezen a közgyűlésen megtárgyalni a kon-, gói kérdést? Miért kell két nappal előbbre hozni a kérdés megvitatását? Zorin megjegyezte, hogy áz Egyesült Államok a műit héten Ellenezte a Biztonsági Tanács sürgős Ülésének összehívását. Miért? Azért, mert előkészítette a kongói központi kormány megbuktatását, fia ügy látszik sikerült, és az Egyesült Államok most szeretné szelttesitteíni ezt az akcióját az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésével. Ezek a mesterkedések az egész világ előtt lelepleződnék, új tanúbizonyság ez arra, hogy az Egyesült Államok ellenzi az afrikai országok valódi függetlenségét. Ezek az amerikai erőfeszítések azonban nem fogják befolyásolni az afrikai államokat. — Úgy látszik — folytatta Zö- rin — az Egyesült Államok álláspontját az szabja meg, hogy nemsokára elnökválasztásokra kerül sor. Talán azt akarják megmutatni az amerikai népnek, milyen erős, kemény álláspontot képvisel az Egyesült Államok a kongói kérdésben, mennyire aggódik Afrika sorsa miatt. Ez azonban nem fogja félrevezetni Amerika népét. A rendkívüli közgyűlés semmiféle babért sem hóz majd az Egyesült Államok számára, semmiféle elégtételt sem szolgáltat as amerikaiaknak. Zó- rin ezután bejelentette, hogy a Szovjetunió az amerikai javaslat ellen szavaz. Lewandowski lengyel küldött megjegyezte, nem igaz az. amit az Egyesült Államok küldötte állít, hogy a Biztonsági Tanács nem képes megoldani a kongói kérdést. Van hárörft érvényes határozat Kongó kérdésében. A kongói kérdést ezenfelül felvették az ENSZ rendes közgyűlésének napirendjére. f Mi lehetett az Egyesült Államok szándéka? Talán csak nem az, hogy kizárja a kérdés megvitatásából azt a 14 afrikai államot, amelyet az ENSZ-közgyűlésen kell felvenni a tagállamok sorába? Ezután az elnök elrendelte a szavazást az amerikai javaslatról. Szavazás előtt azonban Zorin bejelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége jogtalannak tekint mindén olyan határozatot, amelyet a rendkívüli közgyűlés összehívásáról hoznak, mert ezt a határozatot az állandó tagok nem fogádták él egyhangúlag. A szavazás során S-ah szavaztak az Egyesült Államok javaslatára, á Szovjetunió és Lengyelország ellene szavazott, Franoiaor- szág pedig tartózkodott a szavazástól. Az ENSZ rendkívüli közgyűlésé szombaton New York-i idő szerint este 8.00 órakor, magyar idő szerint éjjel 1 órakor ül össze. TÜNTETŐ TÖMEG ZÄRTA KÖRÜL KORTES ÜTJÄN IREO-Y JAPÁN MINISZTER- ELNÖKÖT Peking, (Üj-Kína): Tokiói jelentés szerint Ikeda japan miniszterelnököt, amikor kortes útján Nagoja vasúti állomásra érkezett, kétszáz diák fogta körül. A diákok tiltakozást készültek átnyújtani neki a japán—amerikai katonai szerződés elleni küzdelem megbüntetése miatt. A tüntető diákok olyan fenyegető magatartást táhűsítottSk, hogy az elősiető rendőri egységeknek csak nehezen sikerült a miniszterelnököt megvédelmezni. A New Yorkba tartó hófehér színű Baltika hajó barométere napfényes, derűs időt jelez. Mintha csak jelképezni akarná a szovjet hajó útját figyelő emberiségnek azt a nagy reménységét, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének pár nap múlva megnyíló 15. ülésszaka biztató fordulatot hoz a nemzetközi helyzetben. Napi beszédtéma Az ENSZ-közgyüiés ülésszaka mindenkor erdekelte az embereket, de a mostanihoz hasonló érdeklődés még sohasem volt tapasztalható e nagy nemzetközi szervezet közgyűlése iránt. A világ különböző kontinensein élő emberek mindennapi beszédtémája lett, hogy vajon mi történik ezúttal az ENSZ-ben? Általános vélemény, hogy a szeptember 20-án megnyíló ülésszak á legdöntőbb lesz az ENSZ tizenöt éves fennállása óta. Alátámasztotta ezt a véleményt Hruscsov szovjet miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy minden eszközzel erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mert az igen fontos nemzetközi szervezet, amelyben mind az egyik, mind a másik rendszerhez tartozó államok képviselve vannak. Monstre csúcsérfelsez’eí A világ közvéleménye páratlan méretű érdeklődésének legkézenfekvőbb magyarázata, hogy a Szovjetunió javaslatára a legtöbb küldöttséget ezúttal a tagországok, állam-, illetve kormányfői vezetik. Ott lesz New Yorkban Hruscsov, Kádár és a szocialista tábor több más vezető Személyisége. Eddig huszonhárom ország jelentette be, hogy legíelelősebb személyiségével, elnökével, avagy miniszterelnökévé! képviselteti magát. Jelen lesznek az ENSZ közgyűlésén olyan, az egész emberiség által nagyrabecsüit államférfiak, mint Sükafnó, az Indonéz Köztársaság elnöke, Násszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Fidel Castro kubai miniszterelnök, Se- köu Tcuré Guinea elnöke, Nkru- mah ghanai elnök, Mulai Hasz- szan marokkói trónörökös, But> giba tunéziai elnök, NGrodóm Szihanuk kambodzsai miniszter- elnök, Szaeb Szólam libanoni miniszterelnök és sokan mások. A nyugati NATO hatalmak kormár nyai eredetileg „bojkottélm’* akarták az ENSZ „monstre csúcs- értekezletét”, de ezek álláspontjában is némi változás várható azután, hogy Eisenhower amerikai elnök bejelentette, beszédet mond a közgyűlésen. M kérdések kérdése Világszerte helyeslésre talált tény, hogy az ENSZ közgyűlésének mostani ülésszakán a legfontosabb napirendi pont a Hruscsov miniszterelnök által tavaly felvetett leszerelési kérdés lesz. Ennek a „kérdések kérdésének” rendezése vonzza New Yorkba a gyarmatosítás láncaiból kiszabadult afrikai és ázsiai országokat, amelyek nagyon jól tudják, számukra is létérdek a leszerelés valóraváltása. Ma már az emberiség zöme egyetért abban, hogy a kérdés így áll: vagy a békés együttélés, illetve az ezt biztosító általános és teljés leszerelés, vagy a nukleáris rakétaháború. Harmadik lehetőség nincs. Ezért támogatják a népek a szovjet leszerelési javaslatokat a legőszintétob szívvel, s néznek fel bizalommal az ENSZ-ben másodszor is megjelenő Hruscsov miniszterelnökre, a leszerelés élharcosára. Hisstérikias hungriest A nyugati sajtó szerint Washingtonban hisztérikus hangulat lett úrrá az ENSZ mostani közgyűlése miatt. Burzsoá lapok Szerint ennek oka, hogy a Nyugatnak számolnia kell vele: kisebbségbe kerül az ENSZ közgyűlésében. Ennél azonban sokkal többről van szó. Arról is például, hogy az ázsiai és afrikai tömb tagállamainak száma a mostani közgyűlésen 29-ről 44-re növekszik. S az sem mellékes, hogy immár az egykor oly engedelmes latin-amerikai csoport is széíhullóban van. Veszélyben tehát a sokszor bevált szavazógépezet működése. Az új ENSZ-töfcbség a szocialista országokkal együtt képes lesz arra, hogy igazi világszervezetté változtassa az Egyesült Nemzetek szervezetét. Olyan szervvé, amelyben többé nem imperialista érdekeket szolgáló szavazógépezet, hanem az emberiség jav t Szem előtt tartó józan ész fog dönteni a világ olyan létfontosságú problémáiban, mint a leszerelés, a nukleáris kísérletek betiltása és az elmaradott országok megsegítése. Emiatt azonban semmi ok sem lehet a hisztériára. Csupán reálisan kell felmérni a helyzetet és az egyetlen okos következtetésre jutni: a Nyugat, s különösen az Egyesült Államok, vagy aláveti magát a többségnek, vagy véglegesen elszigetelődik. Más megoldás nincs. Ä döntő pidemai Hruscsov miniszterelnök a Baltika fedélzetéről adott nyilatkozatában kijelentette: „Elérkezett a döntő pillanat az ENSZ helyes politikai irányvonalának megválasztására”. E kijelentés is aláhúzza, hogy történelmi fordulat következik be ebben a nagy világszervezetben, amelynek erőviszonyait gyökeresen megváltoztatja az ázsiai és az afrikai országok „betörése”. Nem arról van tehát szó, hogy az EÍSÍSZ .ikicsúszik a Nyugat kezéből”, hanem arról, hogy ez a nemzetközi szervezet, amely cly sokáig torz tükre volt a tényleges nemzetközi viszonyoknak, a valóság hatására fokozatosan átalakul. Ez az átalakulás azonban nem megy simán. Az imperialisták mindent elkövetnek, hogy a2 ENSZ-t a régi vágányon tartsák. Erre vall olyan provokatív és a lényegről a figyelmet elterelni akaró kérdés napirendre tűzése, mint az úgynevezett „magyar kérdés” vagy a „tibeti kérdés”. Ezek az eleve kudarcra ítélt kísérletek azonban mitsem változtatnak azon a tényen, hogy az ENSZ történelmi próba előtt áll. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása a béke és a szocializmus javára olyan új helyzetet teremtett, amely reálissá teszi a népeknek azt a reményteljes várakozását, hogy e világszervezet fejíődésébeh és tevékenységében döntő változás következzék’ be. Hruscsovtól és többi állam- és kormányfőtől azt várja most az emberiség, hogy tegyék az ENSZ-t, a Pépek reménységének e nagy fórumát az általános és teljes leszerelés, a békés együttélés, a háború hélküli világ és a fegyver nélküli béké otthonává.
