Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-16 / 219. szám

Ismét meghiúsult az imperialisták ú;abb ál'aircsiny-kisériete A gyarmatosító-bérenc Mobutu ezredes katonai uuccsot szervezett Kongóban Az ENSZ IS. ülésszaka fordulópont lehet a világpolitikában Leopoldville: Köves Tibor, az MTI különtudósítója Leopoldvil- Jeből szerdán este adott jelenté­sében arról számolt be, hogy a jelek szerint katonai puccs tör­tént Kongóban, amely gyökere­sen megváltoztatja a helyzetet. Meg nem erősített hírek szerint Kaszavubu elmozdította Lundu- lát és helyébe egy fiatal ezre­dest, Mobutu volt vezérkari fő­nököt nevezte ki a hadsereg fő- parancsnokává. A hadsereg állítólag átvette a hatalmat és kényszeríteni akar­ja Kaszavubut és Lumumbát a kompromisszumra. Egy ilyen kompromisszumos megegyezés teljesen elképzelhető. A Reuter és az AFP az esti órákban gyorshírben jelentette, hogy a kongói hadsereg decem­ber 31-ig átvqtte a hatalmat az országban. Mobutu ezredes, volt vezér­kari főnök — folytatódik a Re­uter tudósítása — rádiófelhívás­ban jelentette be, hogy felfüggesztette mindkét mi­niszterelnököt (Lumumbát cs Ilcót), valamint Kaszavubu elnököt addig, amíg a kon­gói válság megoldást nem nyert. Kevéssel a bejelentés előtt kö­zölték, hogy Ileo a hadsereg fő- parancsnokává nevezte ki Mobu- tut. Ileo az esti órákban sajtóérte­kezleten jelentette be, hogy Ka­szavubu egy hónapra felfüggesz­tette a parlamentet. Megerősí­tette, hogy véleménye szerint a válság megoldása a hadsereg­től függ. További meg nem erősített Reuter-jelentós szerint Lumum­ba az esti órákban repülő­gépen Stanley vili ebe utazott. Stanleyville a fővárostól 700 mérföldre van és ebben a város­ban a leginkább népszerű Lu­mumba. Hír szerint eltűnt Lu­mumba sajtótitkára, a francia származású Michel is. A kongói hndse~eg létszámát 16 000 főre becsülik. Leopoldville, (MTI) A nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Lumumba miniszterelnök csütör­tökön reggel kilenc órára sajtó- értekezletet hívott össze. A saj­tóértekezleten Michel, Lumumba sajtótitkára közölte az újság­írókkal, hogy letartóztatták RIo- butut, az imperialisták újabb ál­lamcsínykísérletének szervezőjét. Mobulu, mint a* opsíájj megment«;« Mint az AP jelenti, Mobutu ezredes rádiófelhívásában azzal indokolta a hadsereg eljárását, hogy meg akarja menteni az or­szágot és együttműködésre szólította fel az összes kon­gói és külföldi műszaki szak­embereket. Ugyanakkor tel­jes támogatást kért az ENSZ-től is. Az AFP hangsúlyozza, hogy a kongói hadsereg hatalomátvéte­lével „semlegesíti” Kaszavubu elnököt és a két rivális minisz­terelnököt. Szerdán éjjel Mobutu a Leo- poldville-i Regina szállóban saj­tóértekezletet tartott, s ezen is­mét bejelentette, hogy a helyzet „konszolidálódásáig” a hadsereg veszi át a hatalmat. Hangoztat­ta, hogy teljesen együtt akar működni a kongói ENSZ pa­rancsnoksággal és általában a» ENSZ szervekkel. Mobutu arról is beszélt a saj tóértekezleten, hogy kapcsolatéi akar lépni Csombéval, a szepa­ratista vezérrel, továbbá hogy parancsot ad a kongói hadsereg Katanga északi részében harcoló egységeinek szüntessék be a tü­zelést. A sajtóértekezletnek már a külsőségei sem hagynak semmi kétséget aziránt, hogy Mobutu a gyarmatosítók embere. * Mint a Reuter megjegyzi, a saj­tóértekezleten megjelent belgák nagy újjongással fogadták Mobu­tu szavait. Az értekezleten tá­bornoki egyenruhában jelen volt Fernard Reyers belga tiszt is, Reyers az újságíróknak elmon­dotta, hogy Mobutu katonai ta­nácsadójává nevez1 e ki. Amint az ADN leopoldville-i tudósítója jelentette, arra vonat­kozólag mostanáig nincsennek megbízható jelentések, hogy va­jon a kongói hadsereg támogat­ja-e a Mobutu-féle katonai pucs- csot. Mobutu az imperialisták szol­gálatában a törvényes köz­ponti kormány megdöntésére törekedett. A hadsereg azon­ban hű maradt kormányához és meghiúsította az újabb ag- rcssziós kísérleteket. Mikor a katonák megtudták, hogy Mobutu el akarja távolí­tani Lumumba kormányát, a mi­niszterelnök lakásához siettek, hogy megvédjék minden várható támadástól. Mirt a UPI közli, Mobutu le­tartóztatásának hírét más forrá­sokból is megerősítették. A Reuter je’entése szerint rö­viddel a sajtóértekezlet után rendkívüli tanácskozásra ült ösz- sze a kongói szenátus. 4 Biztonsági Tanács megtagadta a Lumumbát képviselő kongói küldöttség meghallgatását A/ imperializmus a többi afrikai ország szabadságát is veszplvezfeti Peking: A Kínai Népköztársa­ság kormánya szerdán nyilatko­zott a kongói helyzetről. A kor­mány állásfoglalásában megálla­pítja, hogy az ENSZ zászlaja alatt az amerikai imperialisták durván beavatkoztak Kongó bel- ügyeibe. Az ENSZ erők szem­behelyezkedtek a törvényes köz­ponti kormánnyal, támogatták a szeparatistákat és az országot akarják megkaparintani. Az imperializmus nemcsak Kongó nemzeti függetlenségét, és a többi afrikai ország szabadsá­gát veszélyezteti, hanem Afrika, Ázsia és az egész világ békéjét is. Az amerikaiak vezette impe­rialisták cselekedetei felháborí­tották a kongói kormányt és a népet. „A kínai kormány és nép határozottan elítéli ezeket az ag- ressziós és intervenciós bűnté­nyeket és határozottan támogat­ja a kongói kormányt és népet az imperializmus ellen, a nem- z?ti függetlenségért vívott igaz A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MISOKA Ilonatanyai újítások. — Leve­lesládánkból. — Vita egy cuk­rászda körül. — Hírek. — A bor­sóéi állami gazdaságban. — Esti posta. — Szórakoztató muzsika. harcában,” — hangsúlyozza a nyilatkozat. A kormánynyilatkozat rámutat, az afrikai országok rájöttek hogy az ENSZ leple alatt a kongói szabadság megfojtására akarják őket felhasználni. Ezért jelentet­te be Guinea, az Egyesült Arab Köztársaság és Ghana is, hogy kivonja csapatait a Kongót meg­szálló ENSZ kontingensből. A kínai kormány melegen üdvözli ezeknek az országoknak a ma­gatartását és felhívja a világ va­lamennyi népét, támogassák a hős kongói népet. New York, (MTI): A Biztonsági Tanács szerdán magyar idő sze­rint 20,17 órakor folytatta ta­nácskozását a kongói helyzetről. Eljárási vita folyt arról a kér­désről, jogos-e Guinea küldötté­nek az a kérelme, hogy vélemé­nyét nyilváníthassa a kongói kül­döttség meghívásáról. A közel két órán át tartó vita után Ortona szavazásra tette fel a kérdést. A szavazásnál négyen — a Szovjetunió, Lengyelország, Ceylon és Tunézia — a guineai küldött meghallgatása mellett, öten — Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Franciaország, a csang- kajsekista küldött és Olaszország — ellene szavazott. Ecuador és Argentína tartózkodott a szava­zástól. A szavazás után Zorin szovjet küldött hevesen vádolta a Bizton­sági Tanács elnökét és szemére vetette, hogy megsértette a ta­nács belső szabályzatát. A szava­zás — mondotta — megkülönböz­tető eljárás a Biztonsági Tanács, különösképpen az Egyesült Álla­mok. Nagy-Britannia, Francia- ország és Olaszország részéről az afrikai államokkal szemben. Disz­kriminációs eljárás azért, mert megelőzőleg megadták a szót a jugoszláv képviselőnek. A vitában a lengyel küldött hi­vatalosan kérte, hogy a Lumum­ba képviseletében Kanza elnök­letével megjelent küldöttséget hívják meg a vitára. Zorin határozottan támogatta a lengyel javaslatot, hangsúlyozta, hogy a Lumumba-kormány tovább­ra is Kongó törvényes kor­mánya, a kongói parlament­től kedden teljhatalmat ka­pott és a ncp teljes bizalmát élvezi. A Biztonsági Tanács újabb sza­vazás során nem járult hozzá a Kanza-küldöttség meghívásához. Zsrin leleplezései az ENSZ kongói mesterkedéseiről New York, (MTI): A Biztonsági Tanács magyar idő szerint haj­nali fél kettőkor folytatta az ér­demi vitát a kongói kérdésről. Zorin szovjet külügyminiszter- helyettes a nyugati mesterkedé­sekről szólva élesen bírálta a kongói ENSZ-parancsnokság, va­Iszakov nyilatkozata az ember űrrepülési problémáiról Moszkva, (TASZSZ): Pjotr Iszakov, a biológiai tudományok kandidátusa, a kozmikus orvos­tudomány ismert szakértője fel­tételezi, hogy az ember idővel mikroorganizmusokkal felsze­relt kozmikus laboratóriumot juttat a naprendszer határaira, sót a szomszédos csillagrendsze­rekbe is. Iszakov véleménye szerint e célra kisebb, viszony­lag egyszerű . berendezésű raké­ták is felhasználhatók. Iszakov nagy jelentőséget tu­lajdonít az így szerezhető tudo­mányos adatoknak, minthogy ma az egyik fő feladat: megállapí­tani, hogyan változtatják a nosz­szabb kozmikus sugárzás hatá­sára tulajdonságaikat a mikro­organizmusok. Iszakcv szerint az ember útja a távoli bolygókra mindaddig nem tekinthető megoldottnak, — amíg nem ismerik a világűrben létoző mindenfajta sugárzás köz­vetlen és későbbi köveikezmé- nyeit. A második szovjet űrhajó időnként 106 röntgen intenzitá­sú övezetbe került. Bebizonyo­sodott, hogy a kisugárzott elekt­ronokat míg vékony anyagok is jól magukba szívják és ezáltal a sugárzás elviselhető, ve - I. _■ len dózisokra csökken theiö. lamint Hammarskjöld főtitkár te­vékenységét, amely a NATO-ha- talmak, s különösen az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Kije­lentette, hogy az ENSZ-parancsnokság a Biztonsági Tanács kongói ha­tározataival szöges elleniéi­ben beavatkozik Kongó belső ügyeibe és semmibeveszi Kongó törvényes kormányát. Utalt a kongói repülőterek és a rádióállomás jogtalan lezárására, majd rámutatott, hogy Hammar- ;kiöld főtitkár tudtával nem haj­tották végre a belga csapatok kivonásáról hozott határozatot. Kijelentette, hogy a kaminai és a kitonai légitámaszpontok lényegé­ben ma is a szakértőknek álcázott belga katonák kezében vannak. Katangában minden európait fel­fegyvereztek, s ezenkívül húsz­ezer fegyveres belga állomásozik a tartományban. A szovjet küldött ezután kije­lentette, jóllehet az ENSZ már enyhítette a repülőterek és a rá­dióállomás ellenőrzését, de még mindig nem adta vissza azokat a kormánynak. Ilyen politikailag fontos lépést Hammarskjöld csak a Biztonsági Tanács külön uta­sítására tehet. Zorin kiemelte, hogy Ham­marskjöld az ENSZ zászlaja alatt kampányt folytat Lu­mumba központi kormánya ellen. Zorin hangsúlyozta, hogy a fő­titkár, kongói törzskarát nyugati, de különösen amerikai szemé­lyekből alakította meg. A szov­jet küldött megnevezte Bunche főtitkárhelyettest és Corrdiert, akik a Kongó ellen irányuló nyu­gati összeesküvés vezéralakjai. Zorin beszéde után hosszabb szünetet tartottak, majd Ham- marksjöld szólalt fel. A főtitkár nem tudott meggyőző érveket fel­hozni az ellene emelt vádakkal szemben s csak azt hangoztatta, hogy beszámoló jelentése készen áll és ahhoz nine's, mit hozzá­fűznie. Hammarskjöld után Mozsi Szlim tunéziai küldött rövid fel­szólalása következett, majd a Biztonsági Tanács ülését csütör­tök délután felnégyre (magyar idő) halasztották. De Gaulle nem megy New Yorkba lőtt a francia ENSZ-küldöttség összetételéről. A küldöttségei Couve De Murville külügymi- nisztei vezeti. A tájékoztatási miniszter közölte, hogy a francia küldöttség dén sem lesz jelen az ENSZ algériai vitáján. Párizs, (MTI): De Gaulle tá­bornok nem utazik New Yorkba — jelentette be hivatalosan Pá- íizsban a Minisztertanács ülése után Ten-enoine tájékoztatás- ügyi miniszter. A kormány dön­•> afrikai államok nemcsak meg­értik ezt hanem harcolnak is érte. Ismeretes, hogy az afrikai és ázsiai államok New Yorkba utazó vezetői nem kommunis­ták. Külpolitikájuk alapját mégis a békés egymás mellett élés elvei alkotják, azok az el­vek, melyeknek legkövetkezete­sebb megvalósítói a kommunis­ták. Ez teszi erőssé ezen orszá­goknak a szocialista tábor álla­maival való együttműködését. Kétségtelen, hogy az ENSZ munkájában való rcsztvételük új erőkkel gazdagítja a semle­gesség! politika híveit. Es ha a jelenlegi viszonyok az ENSZ- ben nem olyanok, mint néhány évvel ezelőtt, ez is a békesze­rető ázsiai és afrikai államok érdeme. Aki nem akarja észrevenni a végbement változásokat, — S erre van példa Nyugaton — és nem veszi figyelembe az ázsiai és afrikai országok egyre nö­vekvő nemzetközi jelentőségét, az strucc-politikát folytat és nem látja politikájának távlatait. MOSZKVA, (TASZSZ): Vaszi- lij Harkov, a TASZSZ szemle- írója írja: Már most látható, hogy az ENSZ létezése óta a közgyűlésen sohasem vett részt annyi kormányfő, akányan a küszöbönálló newyorki ülés­szakra elutaztak. Ezt a szovjet kormány kezdeményezése tette lehetővé, amely Nyikita Hrus- csovot, az egész emberiség által ismert békeharcost tette a szov­jet küldöttség vezetőjévé. Miben rejlik a szovjet kezde­ményezés nagy vonzóereje? Miért támogatja a kezdeménye­zést az afrikai és ázsiai orszá­gok többsége? Azért, mert ezek az országok abból indulnak ki, hogy az elkövetkezendő ülés­szak fordulópont lehet a nem­zetközi viszonyok fejlődésében, jelentősen megjavíthatja azokat. Az államok vezetőinek jelen­léte lehetővé teszi fontos nem­zetközi problémák rendezését, amilyen mindenekelőtt a lesze­relés kérdése. Az emberiség csak a leszerelés megvalósításával szabadulhat meg a háború ré­métől. A független ázsiai cs

Next

/
Thumbnails
Contents