Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-13 / 216. szám

A rendszeres előlegfizetés, a premizálás nagy eredményeket hozott a tiborszállási í/‘ Ífeí Termelőszövetkezetben vy Nehéz szülés“ A mátészalkai járás községei­nek Hazafias Népfront bizottsági jelnökei, titkárai és több aktivista ^tapasztalatszerzés céljából meg­látogatta a tiborszállási Új Élet IfTermelőszövetkezetet. A szövet- j kezet vezetősége barátságos fo- jgadtatásban részesítette a vendéi Igékét, habár annyiban eltért a .fogadtatás a korábbi - szokásostól, 'hogy italozás nélkül tanácskoz­nak, de annál hasznosabb volt. Az ellenforradalom után 12 fő­vel és 52 hold földdel alakult újjá ez a szövetkezet, ma 1900 hold földön 316 tag dolgozik. A kétéves szövetkezet a közös istál­lóban 52 darab jól gondozott te­henet és'87 darab növendéket tu­dott megmutatni a vendégeknek. Nagy gondot fordítanak a sertés­állomány gyarapítására is. Jelen­leg 65 kocájuk van és 194 darab süldő, az utóbbiakat hizlalják. A juhállományuk felül van az ezer darabon. ötven százalékának az értékét (amit a cukorgyár fizet) kapják meg. Ebben a tudatban művelték a talajt, ápolták a cukorrépát, így a tervezett 180 mázsa helyett 260 mázsára számítanak. Ez azt jelenti, hogy az a tag, aki eléri a 260 mázsás termést, 40 mázsa cu­korrépa árát kapja meg, mint többtermelési prémiumot. Premi­zálták az aratást is. A gabonafé­lék után 53 000 forintot fizettek ki prémiumként a tagoknak. Miüden hónap tizedikén 24 iorint előleg munkaegységenként Holdanként 260 mázsa cukorrépa Aki a tervét túlteljesíti, premi­zálásban részesül. A cukorrépa- termelésben résztvevő tagok a terven felül termelt mennyiség A megjelentek nagy érdeklő­déssel tanulmányozták, hogy eb­ben az aránylag fiatal szövetke­zetben miként tudják biztosítani a rendszeres előlegfizetést. A szö­Olen tíz ember normáját teljesítik a poresalmai rostüzemben Bőven van ■ áztatott kender a poresalmai rostüzemben. Van mi­ből túlteljesíteniük a normát a tilósoknak. Szükség van erre, mert betegség miatt két mun­kás esett ki a termelésből. Ezeknek a munkáját is elvégzik, hogy ne legyen baj az üzem ter­vének teljesítésével. A gyárak várják a jóminőségű tilólt ken­dert. Az áztatok, a torosok és a rá­zósok megfelelően elkészített kendert adnak a tilósoknak, hogy könnyebb legyen nekik dolgozni. Az ilyen anyagból a gép tisz­tábbra kiveri a pozdorját. Ehhez és a norma túlteljesítéséhez a szorgalom mellett az is hozzájá­rul, hogy valamennyien kismar­kos módszerrel dolgoznak. Nem véletlen, hogy Fecske Jó- asefné neve van első helyen a versenyzők névsorában. Ő telje­sít legtöbbet, mert legelőször ő vette át az élenjáró munkamód­szert. Amit tarrurt, azt tovább is adta. Ennek nagyon örülnek a többiek, azért is, mert a norma túlteljesítésével együtt nőtt a ke­resetük. Már valamennyien túlteljesítik a normát és a minőség is jobb. Fecske Józsefné szeptem­ber elseje óta átlagosan 135 ki­lót tilólt. Volt olyan nap, ami­kor 150 kilót adott át a mű­szak végén. A normáknak éppen háromszorosát teljesítette, ötven kiló a norma, amit a többiek is túlteljesítenek. Tóth Józsefné következik Fecskéné után a ver­senyben; 112 kiló a napi átlaga. Kondor Magda, Láncos Ica és Boros Jenőné is minden nap két munkás normáját teljesítik már. Dicséri őket Turánszki Ferenc üzemvezető, mert az öt ügyes ti­los tíz munkás normáját teljesí­ti és a minőség is kitűnő. „Egy tégla“-mozgalom a nyírbátori gimnáziumban Fejlődő iskola, új tanműhelyek A nyírbátori Báthory gimná­zium néhány évvel ezelőtt kezdte meg működését nyolc tanteremmel. Az iskola létjogo­sultságát és fejlődését igazolja, hogy ma már tizenkét tanterem­ben folyik az oktatás. Az új, I960—61-es iskolaévet több új­donság vezette be. Különösen a környező falvakból jelentkezett fiúkat érinti az első, hogy a fiú kollégiumot tíz férőhellyel bő­vítették, mintegy hetvenötezer forintos költséggel, s ugyancsak 8 fiúkollégiumban cserépkályhát építették mintegy 5 és félezer forintért. A két - új első osztály részére tanműhelyt nyitottak faipari, il­letve fémipari részleggel, hogy a politechnikai oktatás feltéte­leit maradéktalanul teljesíteni tudják. Űj technikus tanár fogja majd oktatni a diákokat. A gimnázium udvarát is rend­behozzák a diákok, már a nyár folyamán dolgoztak. Az udvart három részre tagolják, a jelen­leg is egyenetlen helyeket elplaní- rozzák. Külön kerítik az ásatá­sok helyét, s a fennmaradó ud­varrész egyik felén iskolai sporttelepet, másik részén pedig egy szép ligetet alakítanak ki. A diákok körében nagy tet­szésre talált az úgynevezett „egy tégla”-mozgaiom. Ennek az a lé­nyege, hogy minden diák — ön­kéntes felajánlás alapján — egy téglát hoz otthonról, s ilymó- don virágházat építenek, mely a politechnikai szakoktatást fog­ja elősegíteni. Így a gyakorlat­ban is elsajátíthatják a virág­kertészet titkait. Ezrek örömet jelenti vetkezet vezetői elmondották, hogy a tervezett pénzbeni előleg­nek a hatvan százalékát, ami ná­luk 24 forintot tesz ki, azért tud­ják minden hónapban fizetni, mert náluk a természetbeni ré­szesedést csak a családi szükség­let erejéig veszi igénybe a tag­ság. Amit csak lehet, mindent pénzért értékesítenek. A fejlődést mutatja az is, hogy a múlt esz­tendőben a munkaegység értéke 40,90 forint volt, az idén 47,23 fo­rintot terveztek. A szervezeti, vezetési kérdések megismerése után határlátogatás­ra indultak a vendégek, ahol megállapították, hogy a bent hal­lott módszerek a gyakorlatban jó eredményeket szülnek. Végül az­zal távoztak a Hazafias Népfront­vezetők, hogy községükben ismer­tetik a tiborszállási Új Élet Ter­melőszövetkezet eredményeit és azokat a módszereket, amikkel ezeket elérték. Vass József, a Hazafias Népfront j. titkára. Joggal lehet ezt mondani a Mátészalkán évek óta húzódó gimnázium-építkezésről. Kiváncsiak vagyunk rá, mikor ve­hetik már igénybe if jaink e meglehetősen „bevehetetlen­nek látszó” tudomány várát. (Hammel József felvétele.) Az összevont tavaszi és nyári idényterv teljesítéseben a Tiszavasvári Gépállomás vezet A gépállomások megyei igazga­tósága értékelte a gépállomások tavaszi és nyári összevont tervtel­jesítését. Január elsejétől augusz­tus 31-ig a gépállomások verse­nyében az összes munkát tekint­ve a legjobb eredményt a Tisza­vasvári Gépállomás érte el. A két idényterve összesen 64 224 nor­málhold volt, a teljesítés pedig 70 659 normálhold, ami 110 száza­lékos tcrvteljesitésnek felel meg. Második a nagyecsedi, harmadik pedig a Nyírbátori Gépállomás. A cséplési munkában ugyan­csak a Tiszavasvári Gépállomás ért el legjobb eredményt. Mö­götte a nagykállói és Nyírteleki Gépállomás van a második, illet­ve harmadik helyen. Az egy trak­torra eső teljesítményben Nyírbá­tor, Nagyecsed és Mátészalka je­leskednek. „Könnyűnek talált“ asszony a közelmúliban felavatott mátészalkai mclcgvizű strand­fürdő. (Foto: Jakab.) Kis székek, liliputi asz­talkák, játékország. Pöttömnyi karosszéken foglalunk helyet a csengeri óvodában Kaposi Mi- hályné vezető-óvónővel. Ám egyáltalán nem kis dologról beszélgetünk. A csend békés az apróságok hangját csak az udvarról hozza be néha a szel­lő, az asszony arca rózsákat nyit. Mégsem valóságos a kép, csupán látszólagos. A csend kínos, a levegőnek mint­ha mázsás súlya lenne, az arc pírja pedig a felindultság színképe. — Könnyűnek találtak — mondja maga elé révedve. — Mikor megtudtam, sírtam, mint egy gyerek. Borzasztóan rosz- szúl esett. Azt hittem elsüllye­dek. Az ember dolgozik! Meg­vannak elégedve a szülők, a feletteseim! Ügy nevelem a gyerekeket — a magamét is —, ahogy érzek. Megcsinálok több olyan dolgot, amiért nem jár fizetség. Mégis eltaszítanak ... Milyen bánata, titka le­het a mindig kedélyes óvónő­nek? Kik taszították el és mi­ért? Ezekre a kérdésekre ke­resem a választ, kutatom az előzmények szálait. Megtu­dom: Kaposi Mihályné nemrég kérte magát a párttagság so­raiba. Előtte mélyen és őszin­tén belenézett a „tükörbe”, vajon érdemes-e erre? Imádja a gyerekeket, a hivatását. Tü­relmes, naponta kilométereket szaladgál az óvoda kis lakói­ért, hogy mindenük megle­gyen, egyetlen kalória se hi­ányozzék. Minden percét ne­kik szenteli-, mégis kevés, órák­ig ottmarad a hivatalos idő után. De nem is ez a fontos, hanem ahogy neveli és nevel­teti a rábízott csemetéket. Legalább nyolcvan szülőiek személyes ismerőse, köztük sok a barálja. „Fent” is tudnak mindenről, az Ady Endre ut­cai óvoda hétköznapjairól. Az idei pedagógusnapon soronkí- vüli előléptetéssel lepték meg. Igenám, csakhogy Kaposiné kimaradt MDP tag ... Az MSZMP, alakulásakor ép­pen szült a mátészalkai kór­házban. Utána sem igazoltatta át magát. Talán meg akart pihenni a korábbi futkosás, agitálás, pártmunka után, úgy vélte, a két gyerek mellett nem lesz ideje, ereje köteles­ségének eleget tenni. Kiderült: nem ismerte eléggé önmagát. Érdeklődése, — ahogy mondja — a természete — nem hagy­ta nyugton. Meg kisebb-na- gyobb társadalmi elfoglaltság nélkül mellőzöttnek is érezte személyét. Megszokott módon ment hát továbbra is egy úton a kommunistákkal. Az elmúlt őszön is járta az utcákat, tsz-t szervezett Nagy Istvánnéval és a többiekkel. A maga módján úgy élt, mint kommunista em- *; bér. De nem mert előállni, hogy hivatalosan is vegyék ma­guk közé. Sokszor elhatározta, de mindig visszalépett, nem tudta, mit válaszol, ha esetleg megkérdezik, miért ilyen ké­sőn... Végülis bíztatásra, vá­ratlanul előállt a kéréssel. — Nem kérdezték, miért késlekedtem. Emlékszem, hogy örültek az elvtársak, mikor megszavazott a taggyűlés tag­jelöltnek. Maguk közé fogadták az alapszervezet tagjai Kaposi Mi- hálynét, úgy, ahogy kopogott korábbi megtorpanásával, eré­nyeivel, gyengéivel. Már-már a 1 ezéb n érezte tagjelölt-iga­zolványát. De valami törtért. A járás elutasította kérelmét. Hivatalos választ ugyan még nem kapott, de Tösér elvtárs, a párttitkár értesítette őt az eseményről. Olyasmit mondtak rá, hogy nem dolgozik tömeg- szervezetben, vallásos nézetek befolyásolják, ráadásul a fér­je állítólag ellenezte a pártba való belépését. A hír lesúj­totta, napokig megbolygatott lelkiegyensúllyal, megcsorbított önbizalommal járt-kelt. Sok töprengésbe tellett, míg átme­netileg túltette magát az érthe­tetlen döntésen. Szerinte nem megalapozottak az őt elmaraszta­ló érvek. Szakszervezeti tag, a nőtanácsban állandó aktíva, a propaganda-kiadványok eladá­sát végzi. Napi munkája, csa­ládi gondjai mellett megcsinál­ja azt a pluszt, amit elvár­nak tőle. Magaviseleté, csalá­di élete példás. A férjével kö­zösen beszélték meg a tagje­löltséget. A férje munkatársai­nak meg is jegyezte, ha fel­veszik a feleségét, utána 5 is jelentkezik. _ Azért nem veszítem ei a kedvemet. Így is érzem ma­gam olyannak, mint a nagy átlag. Megfellebbeztem a dön­tést, bizakodom, hogy a fel­sőbb pártszervek igazságot tesz­nek. Kaposiné szavai nem csenge­nek öntelten, sem a sértő­dött „mártír” hangján. Szívére meri tenni a kezét, hogy ami­vel a pártszervezet megbízta, becsülettel el is végezte. Tösér párttitkár, Szász Pálné párt- vezetőségi tag és az egész alap­szervezet tagsága elégedett a jelöltség előtti „tűzkereszt­séggel”, állítják, rászolgált a megtiszteltetésre. A járási párt- bizottság titkára, Danes József nem volt jelen az ügy tár­gyalásánál, így maga is fur­csának találja a döntést. Utóíratként Kaposi Mihály­né pártonkívüli elvtársnő fel­vételi lapjára mi is odaírjuk: Helyes nézet az, ha a járási végrehajtó bizottság gon­dosan szűrő alá veszi, kit fo­gadnak a párt soraiba az alapszervezetek kommunistái, mert esetenként arra méltatla­nok is bekerülnének oda. De nem indokolt túlmagasra tolni a mércét, elzárni az utat értel­miségi nődolgozók elől, még kevésbé indokolt nem eléggé alapos és helytálló tájékozódás után ítélkezni. Kaposi Mihály- nét nem találta könnyűnek a párttagság, ‘minden bizonnyal megvolt rá az oka. Ott a he­lye a közösségben, ahová bár megkésve, de teljes szívvel visszatalált. Páll Géza 9

Next

/
Thumbnails
Contents