Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-11 / 215. szám
Á megvalósuló tervek — Niacs még nálunk semmi; ami van, az egészen jelentéktelen, szólni sem érdemes róla, — így nyilatkozott a mátészalkai Egyesült Erő Tsz elnöke, amikor az őszi vetések helyzetéről érdeklődtem. Csakhamar kiderült azonban, hogy már húsz hold rozsvetésük van, csak ma éppen nem vetnek. Még egy kis szabadkozás, Rozstenger, Szeles mozdulattal, egy körben jelöli meg azt a 400 holdat, ahová a rozs kerül, majd kiilön- külon a búza és az árpa helyét mulatja meg, szintén egy darabban. A Patakháton, a Veresházi es a Fordulósi dűlőben most már nemcsak a név jelenti az egységet. A kis parcellák tavasszal még gazdáikról „beszéltek’’, a vetésen még meglátszott, hogy előzőleg hogy művelték. Az Egyelebbak lesznek — Gondoltak-e már tavasszal is az őszi táblák kialakítására? — Amennyiben lehetőségeink engedték, igyekeztünk a foghíjakat úgy betölteni, hogy most ne legyen velük baj. Ezen a 400 aztán a határ térképe előtt részleteiben is megnézzük az őszi vetés tervét. — Mennyi kalászost akarnak vetni ősszel? Rozsból 400, búzából 400, árpából 160 holdat. Ezenkívül 100 hold szöszös bükkönyt is tervezünk a juhok számára, 837 darab van. bűzafenger sült Erő egységesen műveli most már valamennyit. Egy dűlőben, egy tsz-nek egyfajta növénye terem jövőre. Szemre is szép egy 400 holdas rozs, vagy búzatenger, de ennél sokkal fontosabb gazdasági jelentősége. Egységesebb vetés, művelés, a nagyüzemi ''{érmelés lehetőségének kihasználása feltétlenül nagyobb eredményt is ígér. a termésátlagok holdas területen, ahol most rozs lesz, kalászos, borsó, csillagfürt és burgonya volt, illetve van, tehát nem jelent különösebb akadályt. A burgonyát is kiássuk 15-éig, de a vetés addig is megy folyamatosan. 30-áig szeflz őri Petőfi Tsz patronáléi A tavaszi mező- gazdasági munkák megkezdése előtt mindennapos vendégek voltak Őrben a megyei tűzoltóság emberei. Segítettek megszilárdítani, nagyobbá és jobban működővé szervezni a Petőfi Tw.-t. Akkor kötöttek jó barátságot a termelőszövetkezet vezetőivel és a tagsággal. A barátság tovább erősödött tavasz óta. Jakab Sándor, Sípos György és Demes Sándor a téesz vezetőségének adott szervezési tanácsadásról emlékeznek a tűzoltóságtól oda kijáró elvtársakra. A téesz tagjai is hálálkodnak, mert a hordásnál nagy segítség volt nekik, amikor nyolc szabadnapos tűzoltó és egy tehergepkocsi állított be portájukra, hogy részt vegyenek a hordásban és betakarításban. A gépkocsi hordta be a cséplőgéptől a terményt s az így szabaddá vált lovasfogatok és emberek a learatott kereszteket hordták. Szép állatállománya van a téesznek. Közel hetven kocájuk és nyolcvan süldőjük, tekintélyes szarvasmarha- és baromfiállományuk jó jövedelmet ígér a tagságnak. Az állatok szaporodása is sürgette, hogy kec- ceket, istállókat építsenek. Az idő rövidsége miatt ehhez a munkához kevésnek bizonyult a téesz nyolctagú építőbrigádja. Amikor erről a patronáló elvtársak tudomást szereztek, négy ács és kőműves szakembert küldtek a téeszbe, hogy segítsenek az istállók építésében. Közel három hétig dolgoztak ezek a tűzoltók. A téesz tagságának örömére és nagy megelégedésére két istállót önállóan elkészítettek. Nemrég mulatságot rendezett a téesz s azon a tűzoltóság jazz-zenekara szolgáltatta a jókedvet fokozó zenét. Arra számítanak a téesz- ben, hogy a zárszámadáskor lesz okuk a vigadásra, ezért már előre meghívták a zenekart és patronáló barátaikat, hogy örüljenek velük a jó munka sikereinek. Tele költséggel retnénk elvetni az egész rozsot. — Számítanak-e nagyobb tér1 mésátlagokra jövőre? — Már maga a vetésforgó is jobb eredményekkel kecsegtet. Különösen a borsó és a csillagfürt után teremhet jó rozs, de a kalászosok helyét is javítjuk műtrágyázással. Legnagyobb javulást természetesen az úgynevezett kettős hengertől várunk. Gyűrűshengert az egész vetésnél alkalmazunk, de műtrágyát, sajnos, csak 30 hold kap, mert mi sem kaptunk többet. Szerettünk volna pedig százat is ezzel a módszerrel vetni. — Milyen talajon jelölték ki ezt a 30 holdat? — A leggyengébb homokunkon, ahol a legkevesebb volt mindig a termés. Nem azért, mintha nem bíznánk a biztos sikerben, hanem éppen itt akarjuk bebizonyítani, hogy érdemes ezt a módszert alkalmazni. Szerintünk sokkal nagyobb sikernek számít majd az, ha itt érünk el mondjuk 3 mázsás* termésemel- kedést, mintha jobb talajon hat mázsást érnénk el. 100 mázsa szovjet vetőmag — És egyébből mire számítanak? — Árpából és búzából is jobb termésre számítunk. Az őszi árpa helyére már ki van szórva a szuperfoszfát, annak „ki kell kelni”. Búzából száz mázsa szovjet vetőmagot kaptunk, reméljük, sokat javít majd ez is az átlagon. A búza egyébként kukorica után megy majd. Tavasz- szal mind a 400 hold búzát lóherével vetjük felül. — Hogy állnak munkaerővel? A vetéshez van elég emberünk, gépünk, sőt a tagoknál még 5 tartalék vetőgép is van. A vetést minden brigád a maga területén végzi. Hanem a betakarításhoz elfogadnánk még akár kétszáz embert is. Tudnánk nekik munkát adni. Erre ugyan nem számíthatunk, de a saját erőnkkel igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy mielőbb földbe kerüljön a mag. Sok előnye van a korai vetésnek. Hogy csak egy néhányat említsek: még most nem szakadt a nyakunkba minden betakarítási munka, hosszabbak a napok, mint később, jobb is az idő. A legfontosabb pedig az, hogy a korai vetés jobban megerősödik, könnyebben ellenáll a fagynak is. Mindenképpen előnyös tehát, ha korábban vetünk. A szálkái határ képe nagyot változik jövőre, de változásra, javulásra számítanak a termésében is. Ha a fenti tervek valóra- válnak, biztos, hogy így lesz. Vetik a rozsot Iklódi Gyula traktoros a nyírmadai Kossuth Termelőszövetkezet tábláján jól előkészített talajba veti a rozsot. (Hammel József felvétele). Szigorúan megbüntet!k az engedély nélküli borjú vágókat Megyénkben az utóbbi időben elszaporodott az engedély nélküli borjúvágók száma. Ez a tény elsősorban komolyan veszélyezteti az állattenyésztés, nevezetten* a szarvasmarhatc- nyésztés fejlesztését. Más részt az engedély nélküli vágás iparügyi kihágás és közegészségügy veszélyeztetése is. A „feketevágások” megakadályozása érdekében 1957-ben törvényerejű rendelet született. Az 1957. évi 37-es számú törvényerejű rendelet 1. paragrafusában a következőképpen rendelkezik: „szarvasmarhát és borjút magánfogyasztásra csak engedély alapján szabad levágni Az engedélyért vágási illetéket kell fizetni. A rendelet további paragrafusaiban előírja, hogy a levágott állatok borét az illetékes állami vállalatnak hatósági áron kell átadni. Akik e rendelkezést nem tartják be, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabály- sértést követ el és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal kell sújtani. Ugyancsak az 1957-ben megjelent 40. számú törvény- erejű rendelet előírja, hogy azt a vágóállatot, húst, vagy hús- készítményt, amellyel kapcsolatban a szabálysértést elkövetik, el kell kobozni. A szabálysértési hatóságok a fenti törvényerejű rcndcictek- nck megfelelően a „feketevágások” megszüntetése érdekében az utóbbi időben megyénkben is több büntetést szabtak ki. A megyei tanács igazgatási oszíá- lya, mint másodfokú szabálysértési hatóság Ónodi László és Péter Dezső kisvárdai lakosokat engedély nélküli borjúvágásért 20—20 napi elzárásra átváltoztatható 1000—1000 forintra bírságolta. özv. Biró Aníaíué tisza- kerecsényi lakost engedély nélküli borjúvágásért 10 napi elzárásra átváltoztatható 500 forintra bírságolta és az eladott hús árából befolyt pénzösszeget elkobozta. Danes Teréz hetei lakost engedély nélküli borjúvágásért -T0 napi elzárásra átváltoztatható 500 forintra bírságolták. A szabálysértési és rendőri hatóságok megakadályozó, illetve büntető intézkedésein túl szükséges, hogy a községi tanácsok és pártszervezetek széles körben ismertessék az engedély nélküli áliatvágás káros- ságát, annak kihatásait, valamint a feketevágás büntetési következményeit is. Villanyhátózatbővites, politechnikai műhely Nyírmihálydiban Nyírmihálydi községben, a községi tanács az új iskolai év kezdetével mintegy ötvenezer forintos költséget biztosított az iskola részére, hogy egy politechnikai műhelyt hozzanak létre, s ezen kívül egyholdas gyakorlókertet is kijelölt, ahol az iskolás gyermeke dolgozhatnak. Községfejlesztési alapból meg ez évben jelentősen bővítik a község villanyhálózata):. A meglévő hálózatot 3 kilométerrel gyarapítják. Ehhez a község lakossága felajánlotta, hogy gondoskodik a szükséges villan;/r oszlopokról. A nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz-ben nemrég kezd.ék el az újszerű autószerelő állvány sorozatgyártását. Kiss Béla elvtárs, a szövetkezet elnöke konstruálta a szerkezetet, amely fele annyi költségből előállítható, mini a hasonló hivatású betonkészítmény. A billenő állvány e meUeti még könnyen hordozható, s vele higiénikusabb munka végezhető. Idén mintegy 89 darabot készítenek belőle s iránta országszerte nagy az érdeklődés. (Hammel József felvétele). tf Ősz elején Kemlédtéfkslim ELÉRKEZETT AZ IDŐ, amikor már nemcsak látszanak az eredmények a mezőgazdaságban, hanem betakarításra vár az egész határ, az egész évi munka eredménye. Egymás után érik meg minden növény, nincs szünet, folyamatos a betakarítás és közben meg kell alapozni a jövő évi aratást' is: el kell vetni az őszi kalászosokat. így van ez Komlódtót- falun, a Két Vadas Testvér Tsz-ben is. A burgonyát már kiásták. Igaz, nem vo’t nagyon sok, mindössze 20 hold. Számításuk bevált, 85 mázsás holdankénti tervükből 87 mázsás lett. Legtöbb ember a dohány szedésénél dolgozik most. Éppen befejezés előtt áll. Annak ellenére, hogy érte egy kis jég, reményen felül sikerült ez :s, 11—12 mázsára számítanak holdanként. HATVAN HOLDAS cukorré- ! pa-táblájukon is már jónéhány i napja folyik a munka, az ásás. Szerényen 160 mázsát terveztek ■ csak, de 220 mázsa is meglesz holdanként. Nem számít azonban nagy szenzációnak ez az eredmény náluk, tavaly is 214 mázsát termeltek egy holdon. A mák az egyik legtöbbre becsült növény náluk. Az ilyen termés után, mint az idei, nem is lehet ezen csodálkozni; 23 holdon 9200 forint értékű mákot termeltek holdanként. Hetvenhét mázsát adtak el és osztottak a tagoknak is. Nagyon kifizetődőnek tartják azért is, mert az ipari növényekhez viszonyúvá nem nagyon munkaigényes. Számításaik szerint 40—45 munkaegységbe kerül egy hold teljes megművelése. Kevés a ráfordítás, mindössze 2 kiló mák kell vetőmagnak egy holdba. Kétszeri porzással elérték. hogy átadás után 8P százalékos tisztasággal igazolták vissza mákjukat. A cséplést gépesítették; egy motormeghajtásü répadarálóval 10 hold termését csépelik el egy nap alatt. JÓL ÁLLNAK a TAKARMÁNNYAL IS. Bár még nem fejeződött be az idei takarmány-gyűjtés, máris 3700 mázsa takarmány áil kazalban. Minden háztáji' tehénre 8 mázsa szénát fognak kiosztani. Az állattenyésztésből ,zép jövedelemre számítanak. 150 sertés szerepel hizlalási '.érvükben, ezzel szemben kétszázat adnak el. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy mostani beállításból már március elején újabb száz darabot adnak el, akkor joggal állíthatjuk példaképnek őket sok téeszünk elé, hiszen szántóterületük még a 700 holdat sem éri el. Száz bikájuk és húsz őkri k hízik ezenkívül. Ezekből nözel egymillió forintra számítanak. Nem lehet .azt mondani, hogy nem tesznek meg mindent az almaíermésben mu'átkozó kiesés pótlására. FOLYIK A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE az ősziek alá. A cukorrépa ásása után azonnal hordják is a trágyát folyamatosan, szétterítik és -zántják alá. Több mint 80 hold vár már arra. hogy belekerüljön a vetőmag. Összes vetésük egyébként két táblában lesz és a vetési terület 70 százaléka rvár szabad. r i
