Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-10 / 214. szám

Holnap less a megyei ifjúsági találkozó

Gyülekezés a Beloiannisz téren — A nagygyűlés előadója;

Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának titkára Sportműsor, zenés klubdélután öltözködési tanácsadással,

két premier és ifjúsági bál

Felszabadulásunk 15. évfordulója jegyében holnap rendezik meg Nyíregyházán a már-már hagyományossá váló Szabolcs- Szatmár megyei Ifjúsági Találkozót. Még egy nap és szemtanúi lehetünk a több napja tartó készülődés eredményének. A találkozó szervező bizottsága rendelkezésünkre bocsátotta a holnapi seregszemle forgató- könyvet.

Zené9 ébresztő, gyülekezeti

Holnap már 6 órakor megkezdődik az eseménysorozat. Zeneszó köszönti az ébredő nyíregyháziakat, majd 7 órától a különvonatok és tehergépkocsik vidékről jövő utasait fogadják a Beloiannisz téren. Egyébként itt gyülekeznek a megyeszékhely fiataljai m. 9 órakor veszi kezdetét a megye fiataljainak népes felvonulása a Rákóczi utca, a Kossuth tér, a Zrínyi Ilona utca és a Széchenyi utca irányában. A felvonulók az állomás szomszédságában lévő Petőfi parkhoz menetelnek, az ifjúsági nagygyűlés színhelyére. A díszemelvény köré gyűlt fiatalokat először Lipők András elvtárs, a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei titkára üdvözli, majd ezután Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának titkára tart ünnepi beszédet. Ezt követően a legjobban dolgozó KISZ alapszervezetek meg jutalmazására

kerül sor, majd a DÍVSZ induló hangjaival ér véget a délelőtti program,

Kiállítás,

klubdélut'ín

Ebéd után először az ifjúsági találkozó alkalmából rendezett megyei kézimunka kiállítást

nyitják meg a Zrínj i Ilona utca 13. szám alatti nagyteremben. A megnyitás után duk osztó ünnepséget is tartanak. Délután 3 órakor veszi kezdetet az Irodaház nagytermében az öltözködési tanácsadással egybekötött ze> nés klubdélután. Ez idő alatt a sportkedvelő fiatalok kellemes szórakozást talalnak a kapuit újra megnyitó városi Stadionban. /

Nyíregyháza két művelődési háza, a József Attila és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház kellemes meglepetéssel szolgál a találkozó résztvevőinek. A műKorábbi tapasztalat, hogy a szeptember eleji megyei ifjúsági találkozóra százszámra sereglenek a fiatalok Nyíregyházára. Nagy feladat hárul ezen a napon a vasútra, és az AKÖV-re. örvendetes, hogy á megyeszékhely környékének utasforgalmában jelentőséggel bíró kisvasút vezetősége idejében felkészült a holnap várható rendkívüli forgalomra. Határozat született, hogy a kisvasút szeptember 11-én a hétköznapokon szokásos menetrend szerint indítja vonatA gabonacséplés végeztével egyáltalán nem lehet elmondani, hogy csökkent volna a munka a gépállomásokon. Különösen nem ott, ahol a silózás és egyéb sürgős munkák mellett meg többezer hold csillagfürt cséplése is a gépállomásra vár.

A Nyírbátori Gépállomás körvelődési házak öntevékeny művészeti csoportjai este 18—21 óráig mutatják be hosszú készülődésük gyümölcsét. A József i Attila Művelődési Ház színjót-1 szói Dario Niccodémi: Tacskó című három felvonásos vigjáté- kával, mig a Móricz Zsigmond Művelődési Ház szereplői Duna- jevszkij: Szabad szél című há- romfelvonásos operettjével kedveskednek a közönségnek.

Este 21 órától nagyszabású ifjúsági bál lesz a József Attila Művelődési Ház nagytermében.

(—a. s.—)

jait. így nem szünetel a Domb- rádról reggel 5 óra 10 perckor induló és Nyíregyházára 7 óra 56 perckor érkező személyvonat sem. Délután 16 Óra 45 perckor indul Nyíregyházáról a ..plusz szerelvény”, amely most nemcsak Kótajig, hanem Hermina- tanyáig közlekedik. A szerelvényekhez egyébként a lehetőségekhez mérten pótkocsikat is kapcsolnak, hogy ezáltal kiküszöböljék a kényelmetlen utazást.

zetébén megkezdték a silőzóst, csépelik a csillagfürtöt, ugyanakkor teljes ütemben hozzáláttak a vetőszántáshoz és a vetéshez is: Eddig ezer holdnál többet szántottak vetés alá, rozs és takarmánykeverék-vetést pedig mintegy 900 holdon végeztek.

Vasárnap hétköznapi menetrend szerint közíekedik a kisvasút

„Plusz kocsik4' az ifjúsági találkozóra utazók kényelméért

Több mint ezer bold vetőgzántás és Itifencszáz hóid -vetés

4z iskolareform Irénjeivel a nyilvánosság előtt

I skolareform készül. Az irányelveket a vasárnapi lapok tet- * ték közzé. Az irányelvek előkészítésében az egyes szakminisztériumok vezetői, a párt, a tanácsi szervek és tömegszervezetek képviselői, egyetemi oktatók, általános és középiskolai gyakorló pedagógusok, üzemek vezetői, — az oktatási rendszerünket irányító és a vele szoros kapcsolatban álló szervek képviselői vettek részt. Az irányelvek összessége még nem maga az iskolareform, hanem olyan javaslat, amelyet széleskörű vitára bocsátottak megjelenésével, s amely vita lesz alkotója az irányelvek alapján születő nagy reformnak gyermekeink nevelésében.

\ vita során egészül ki az iskolai reformbizottság munkája újabb javaslatokkal amelyeket szülők, pedagógusok, az egész társadalom tesz azért, hogy az Iskola és az élet, az oktatónevelő munka és a gyakorlati termelőmunka még szorosabb kapcsolatba kerüljön egymással, egyszóval, hogy gyermekeink mindinkább a gyakorlati életre, a jövőre készüljenek fel. A reform maga az élet szülötte; nem egyes emberek állapították meg szükségszerűségét, hanem az évek, a köznapok, a szülők és pedagógusok sokasága. Az irányelvek ezt a tükröződést fogták fel, és továbbítják az olvasókhoz. Hiszen a törekvések eddig is megvoltak, s igen szép eredményeket is mutatnak. Gondoljunk csak a politechnikai oktatásra, az új, kísérleti jelleggel felállított iskolákra* a korszerűsített tananyagokra, a többi között. Ezek a kezdeményezések .amennyire helyesek voltak, — s ezt az élet igazolja, — annyira kevesek önmagukban, hogy az egész iskolarendszerre kihatással legyenek. A társadalom, az új élet-felvetette követelményeknek egységesen megfelelni csak a széleskörű, nagy hatósugarú iskolareform képes, mindezeknek összefoglalója, rendszeresítő je.

j»/| inden szülő érdekelt, és érdekelt minden pedagógus, de a “-*• felnőttek teljes sora is. Hiszen a reform minden iskolatípust érint. És szinte nincsen olyan ember hazánkban, aki vagy önmaga, vagy gyermeke révén ne tapasztalta volna még, hogyan tanulnak iskoláinkban és hogyan lehetne jobban, milyen felkészültséget nyerhet ő, vagy gyermeke egyes iskolákban? A kérdés, illetve az irányelvek-lefektette célok a legteljesebben közérdekűek. És éppen ezért lehetnek alapjai a széleskörű vitának.

A z irányelvek tanulmányozása, megértése és megvitatása ter- ^ mészetesen a pedagógusok feladata elsősorban, hivatástudatuk, és tudásuk révén. Már ebben az évben, jóval az irányelvek megjelentetése előtt több tantestületben szívesen és élénken vitatkoztak a lehetőségekről, amelyek most aztán az irányelvek valamelyik részét képezik. S nem csak vitáztak, hanem sokhelyütt meg is oldottak kérdéseket, leküzdötték akadályokat, a szocialista iskola megvalósításának irányában, hogy jobban a munkára, az életre tudják nevelni a tanulóifjúságot.

A munkára életre nevelés követelményét — mint mondtuk,— az egész társadalom haladása hozta létre. Mégis, ez nem mindenkiben tudatos még. A vita ennek a tudatnak mélyítését, a nagy, közös elhatározás kialakulását segítheti, s igazán eredményes akkor lesz, ha eredménnyel segíti. S ebben is fontos szerepük lesz a nevelőknek, a lelkes pedagógusoknak.

A z új iskolatípusok,, a politechnikai oktatás bevezetésénél is felmerültek kétségek, hogy rövid idő alatt ezek nem hoznak esetleg kívánt eredményt. De hoztak. Többet, mint az várható lett volna. Mind a pedagógusok, mind a szülők megértő segítsége, a társadalmi szervek odaadó támogatása biztos alap voü- az új gyors megszilárdulásához. Az iskolareform előkészítése, az irányelvek megvitatása alapos, gondos munkát, bőséges időt . kíván. Bizonyos, hogy izmos, erőteljes test formájában bóntakozik majd ki az irányelvek körvonala nyomán az iskolareform.

(29)

Éva a feje alá húzta karját, és feloldalt nézett Istvánra.

— Furcsa ember lehetsz te — jegyezte meg elmélázva. — Szeretnélek közelebbről megismerni.

— Hiszen már ismersz, és hozzá elég közelről. — A fiú gúnyosan mosolygott. — Láttál részegen, és láttál alsónadrágban is. Aludtam az ágyadban.

— Tényleg, el is felejtettem megkérdezni. Nem szorultál anyádtól?

A fiú nemet intett a fejével.

— Nincsen édesanyám. Nagyon régen meghalt.

.Pár pillanatig hallgattak

.— Édesapád él?

— Teljesen árva vagyok. Senkim sincs.

— Szegény fiú.

István máskor nem szerette ha sajnálják, de most jól esett neki.

?■ — Akkor már értem, hogy miért ittad, le magad.

— Nem azért, mert arva vagyok,

bár az is közrejátszott — mondta István —■, az árvaságot már valahogyan megszoktam.

— Talán összevesztél a menyasszonyoddal?

A fiú ajkába harapott, elgondolkod- , va a mennyezetre nézett.

— Nincs menyasszonyom — mondta hosszabb hallgatás után. — Kicsaptak az egyetemről. — Megdörzsölte homlokát, majd folytatta. — Meg aztán nyomoz utánam a rendőrség.

Éva felkapta a fejét.

— Mit csináltál?

— Semmit. Az égvilágon semmit.

— Mondd el, hogy miért csaptak ki az egyetemről — kerte Éva.

— Unom már nagyon.

— Nem baj. Szeretném tudni. Hátha tudok segíteni.

— Te? — kérdezte meglepődve a fiú. — Miért nem segítesz magadon? Vagy neked nem kell segítség?

— Most nem rólam van szó — felelte Éva. — Légy szíves, mondd el.

— Kínálj meg egy cigarettával.

— Dohányzol? Nem is tudtam.

István rágyújtott. Fintorogva fújta

ki a füstöt.

— Milyen cigaretta ez?

— Camel — felelte a lány. — Az étterembe mindig hoznak. Ott szoktam vásárolni.

— Nem jó, nagyon émelygős.

— Megszoktam. Más már nem is ízlik. — Éva is rágyújtott. — Szóval miért csaptak ki?

István röviden elmesélte kizárásának történetét. Holubiól Eszterről r.em tett említést. Mikor befe ezte elbeszélését, a lány megszólalt:

— És most mit akarsz csinálni?

— Nem tudom — válaszolta István levertem — Semmihez : sincs kedvem. Ha nem lehetek orvos, számomra megszűnt az élet.

Éva hosszú ideig gondclkodott.

— Látod — szólalt meg egy idő múlva — ezért nem lehet ebben az országban élni. Mennyivel más nyugaton. Ott örülnek a tehetségeknek.

István nem válaszolt. Gondterhelten hallgatta a lányt.-- És nem gondoltál arra, hogy esetleg nyugatra menj?

A fiú meglepődve nézett a lányra.

— Eszembe sem jutott. Mihez kezdenék ott?

— Folytathatnád tanulmányaidat.

— Én, az idegen? Ne tréfálj..,

— Igen, úgy ahogy mondom — felelte meggyőződéssel a lány.

— Hagyjam itt a hazámat?

— Mi köt ide? Szüleid nem élnek, mint meséled, menyasszonyod nincs. Nem vagy szerelmes senkibe. Orvos .nem lehetsz, tanulmányaidat nem folytathatod. ..

— Akkor is... néni, arra még nem gondoltam, hogy itt hagyjam az országot.

— És ha lecsuknak? Azt gondolod, véletlenül nyomoznak uiar.ad? Börtönbe akarsz kerülni? Rádfognaa valamit, és véged van. Ne felejtsd el, hogy apad nyilas volt. Legalábbis ezt vettrm ki elbeszélésedből.

A fiú nem felelt. Mit mondjon a lánynak? Mondja azt neki, hogy nem a kiszökésben van a nehézség, mert ha valaki nagyon el akarja hagyni az országot, hat csak át tud keveredni a határon. A baj ott kezdődik, amikor ki akar. menni a Margitszigetre, és nem . találja a szigetet. Mert sem Budapestet, sem a Dunát, sem a budai hegyeket nem viheti magával. Látta az egyeté- . men a menekült görög gyermekeket. Pedig azoknak igen jó dolguk van. Segítik, támogatják őket, és mégis, ha eszükbe jut hazájuk, szülőfalujuk — sírva fakadnak.

— Borzasztóak a börtön viszony ok — hallotta a lány hangját. — A vőlegényem három éve ül. Félévenként meg szoktam öt látogatni. Rettenetes. Nem, te nem juthatsz börtönbe. Rád szüksége van az országnak. Ilyen esetben kötelességed emigrációba menni.

István fél füllel hallgatta a lányt, és tovább fűzte gondolatait. — Tényleg, a görög fiúk is elmenekültek hazájukból, és a felszabadulás előtt hányán és hányán menekültek el a kommunisták közül. Holub is önként válLita az emigrációt, mert a fasizmus alatt nem tudott, vagy nem akart dolgozni. De en nem vagyok politikai menekült — tűnődött. -*• Nekem semmi okom, hogy politikai okokból elmenjek. Ha elmennék, akkor csakis azért mennék el, hogy orvos legyek. Mert nekem orvosnak kell lennem. S lám, Holub is hazajött. Én is hazajönnék.

— Ha én férfi lennék — zökkentette ki gondolataiból a lány izzó náiig- ja — egy percig sem maradnék ebben az országban, hanem harcolnék az ü| Magyarországért, egy olyan országért, ahol válóban , szabadság, _van, ahol a., demokratikus elvek érvényesülnek, ahol a humánizmus...

— Mint nő — szólt közbe István — miárt nem harcolhatsz?

— Én is harcolni fogok — felelte a lány. — Érzem, hogy eljön majd az idő. De most. amikor a vőlegényem börtönben sínylődik, itt ktil maradnom. Nem hagyhatom el az országot.

— Ha én kimennék nyugatra --- mondta István, — nem mint politikái menekült mennék Ki. Mert én nem politizálok. Nem értek és nem is akarók érteni hozzá. Orvos akarok lenni. Orvosi munkámmal akarok politizálni. Mert nézd Éva, en nem tudom gyűlölni a mai rendszert. Nincs okom, hogy gyűlöljem. Engem. Kallós valamilyen oknál fogva gyűlöl, és ezért csapatott ki hazugságokkal az egyetemről..,.

(Folytatjuk.)

2