Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-08 / 212. szám

A rtista’ügyességgel XVII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM Ära 50 lillér I960. SZEPTEMBER 8, CSÜTÖRTÖK Kedveső feltételek, új lehetőségek a gabona terméshozamának fokozására A mezőgazdaságban megkezdődtek az előkészületek az I961-es évre A napokban fejeződik be az idei gabonatermés cséplése, s országszerte megkezdődött már az 1961-es esztendő előkészítése. Az Állami Gazdaságok Főigaz­gatóságán az új esztendő előké­szítésével kapcsolatban elmon­dották, hogy 1961-ben búzából 15,4 má­zsás holdankénti termést kívánnak elérni, több mint 120 000 hold átlagában. Mintegy 100 000 holdon a bőter­mő szovjet és olasz buzafajtá- kat vetik. E terület körülbelül kétharmadán kerül földbe szov­jet, egyharmadán pedig olasz búza. A vetés előtti talajmunkákat sikerült nagymértékben előre­hozni. Az ősziek alá máris több mint 100 000 holdon és a tava­sziak alá is több mint 60 000 holdon szántották fel a talajt. Messzemenően figyelembe ve­szik a termőföld biológiai igé­nyeit és a növények élettani sa­játosságait. A jelenlegi géppark­kal megoldható, hogy optimális időben szeptember végén, illet­ve október első felében kerül­jön földbe a mag a gazdaságok földjein. A magasabb terméseredmé­nyek elérését lehetővé teszi a földrendezésben, . illetve táblásí- tásban történt jelentős előreha­ladás is. A Földművelésügyi Miniszté­rium illetékes szakemberei el­mondották,, hogy az eddigi földrendezések so­rán az ország mezőgazdasá­gilag hasznosított területé­nek 74 százalékán alakult már ki a nagyüzemek ha­tára. A földrendezésben, mintegy 5 ezer különböző szakember (ag­rármérnök, földmérő-mérnök, stb.) vett részt. Azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol a földrendezés, az üzem határainak kijelölése be­fejeződött, jelenleg a végleges nagyüzemi táblák kialakításával foglalkoznak. Az ország első termelőszövetkezeti megyéjében, Győr megyében már az idén. az őszi vétések megkezdése előtt befejezik a táblásitást. iákból 140—145 kiló vetőmagot vetnek el egv-egy holdon. A hazai íajtákná, is emelni kí­vánják a korábbi adagokat. Főleg a jó táperőben lévő talajokon búzából a koráb­bi egy mázsa helyett 110— 115 kiló vetőmagot használ­nak fel. Ez év őszén több mint 350 000 tonna műtrágyát kap a mező­gazdaság. Ennek nagyobb részét az őszi gabonák vetéséhez hasz­nálják fel, kisebb részét a tava­szi vetésű növények alaptrágyá­jának szánják. A jövő évi jó gabonatermés eléréséhez tehát a feltételek rendkívül kedvezőek. (MTI) dolgoznak a magasban. Kovács László villanyszerelő bri­gádja Nyírbátor főtere és a Kossuth utca fénycsövesítésén serénykedik. " (Hammel J. felvétele.) Ifjúsági műszak a nagyhaiásxi matrac üzemben Nagy szorgalommal és kiváló munkasikejfekkel készülnek a fia­talok a KISZ kongresszusra. Ezt bizonyítja az is, hogy augusztus vegén két napig ifjúsági műsza­kot tartottak a nagyhalászi mat- racüzemben, mely szép sikereket eredményezett. Augusztus 29-én, és 31-én több mint 1300 matracot készítettek, melynek a termelési értéke 110 ezer forint. A fiatalok közül különösen kiváló munkát végzett Nagy Erzsébet, Pólistyák Mária és Majercsák Jolán. Vetik a rozsot a nyírcsászári határban » 16 mázsás átlagtermést alapozntth Mtteg a szövetkezeti táblán fjj gépek: ÍOÖOO ebe, 2000 kévekötő aratógép, ÍOOO kombájn A gabona-termésátlagok foko­zásáért végzett munkát az új gépek üzembeállítása is elősegí­ti. Az őszi munkákhoz tízezer ekét kapnak a gépállomások, a termelőszövetkezetek “s az álla­mi gazdaságok. A külföldről vá­sárolt univerzális és lánctalpas traktorokkal együtt érkeznek az ekék is. Ezenkívül Jugoszláviá­ból négyszáz különleges ekét kapnak a nagyüzemek a mén- művelésre. A Szovjetuniótól gé­pi vontatású vetőgépek érkez­nek. Már létrejött a megállapodás a gabona-betakarító gépek vá­sárlásáról IS. 1961-ben 2000 kévekötő ara- tógépet és 1900 kombájnt kap a magyar mezőgazdaság, s e gépek többsége az ara­tás megkezdése előtt megér­kezik. A gépállomások az őszi idény­ben több mint egymillió nor- málholdnyi gépi munkát végez­nek a termelőszövetkezetek szá­mára. Az idei vetésekhez 12 000 va- gonnyi kitűnő minőségű, nagy­részt nemesített vetőmag áll a termelők rendelkezésére a köz­ponti készletekből. A szokásos cserefeltételek mellett átadásra kerülő bú­za, őszi árpa és rozs vető­mag körülbelül egymillió holdra elegendő. 300 000 hold bevetéséhez bőter­mő szovjet és olasz búzafajtá­kat kapnak a termelők. Az idei vetéseknél széles kör­ben alkalmazzák a szokásos sű­rűbb vetési módot. A nagy ter­mőképességű külföldi búzafaj­Tizenhat mázsás rozstermés Beregdarócon A múlt nyáron Vásárosnamény- fcan Ajtay Ödön, a Nyírségi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa előadást tartott a ga­bonafélék termeléséről. Ezen az értekezleten résztvett Szarka Sán­dor, a beregdaróci termelőszövet­kezet elnöke is. Már az értekezle­ten elhatározta, hogy kötött tala­jon is kipróbálja a műtrágyával két henger közé való vetést. Hazamenve elmondta, hogy mi á terve. A tagság, de a vezetőség egy része nem értett vele egyet. Szarka Sándor addig érvelt, míg beleegyeztek, hogy egy 22 holdas táblán megpróbálják ilyen mó­don vetni a rozsot. Az elővete­mény kukorica, tavaszárpa és napraforgó volt, Alaptrágyakéní 200 kiló szuperfoszíátot, 50 kilo­gramm pétisót adagoltak holdan­ként. A vetést két henger közé végezték. A tavaszon még 50 kilogramm pétisót szórtak ki fej trágyaként. A rozs már májusban, kalászhá­nyás idején kétméteres magassá­gával kimutatta, hogy a beregi talajon is beválik ez az agrotech­nika. Most már a cséplési ered­mény igazolja, hogy a hozzáfű­zött reményt beváltotta ez a ve­tés. A 22 holdas tábla holdankén­ti átlagtermése 16 mázsa tiszta termés. Nyírcsászári határában, a Nyír­egyháza felé vezető műút balol­dalán egy 34 holdas homokos te­rületet, mint valami külön kis birtokot, vesznek körül a szépen zöldellö fák. A meglehetősen he- pe-hupás homokon, mintha csak először befogott, szilaj csikók len­nének a vetőgép elé akasztva, úgy száguldozik egy traktor Tóth Já­nossal, a Nyírbátori Gépállomás traktoristájával az ülésen. A 18 soros gépen Papp János ügyel arra, hogy „foltos” ne maradjon a vetés. Az aláhanyatló nyárvégi nap utolsó sugarai még sárgább szí­nűre festik a különben is elég sárga homokot, ahogy a vetőgép után felszállva, kísérő felhőként követi a vetőket. így, az egyik domb tetejéről nézve, ugyanolyan könnyedséggel jön ez a gép fel­felé is, mint ahogy lefelé megy. Kattan a fényképezőgép, de a traktor és vezetője ügyet sem vet rá, úgy látszik, sürgős az útjuk, nincs idő ácsorogni. A sor végére érve „tankol” a vetőgép. így az­tán már megállnak egy pár perc­re. Először Tóth János traktoros­tól érdeklődöm. 13 hold helyett húszat — Mikor kezdte a vetést? — Ma vetek először. Sajnos, amint Tátja, csak 18 sorossal, de holnapra már készen lesz a 32 soros gép és azzal folytatom. En­nek a gépnek 13 hold a napi nor­mája, de szeretném, ha legalább húsz meglenne az első nap. Nem is tartom fel sokáig, csak még annyit mond el, hogy 12 éve' dolgozik a Nyírbátori Gépállomá­son. Az idei tavaszi-nyári tervét 120 százalékra teljesítette. Papp elvtárs frissen kapja há- tul, a vetőgép tetején a felszálló port, vékony réteg vonja be, mintha csak azt jelképezné, hogy mennyire benne van a vetésben, a jövő évi kenyér megalapozásá­ban. Néhány szóval elmondja, hogy több mint 400 hold lesz a nyírcsászári Haladás Téesz őszi vetése. Aztán mindjárt a 220 hold rozsra tér át. Meglepő szakis­meretről tanúskodik, ahogy „a két henger közé történő vetés” néven ismertté vált módszeről be­szél. C j módszer — jó módszer „Beszélgettünk Ajtay elvtárs- saí, (így mondta csak: Ajtay elv­társ, úgy látszik, egészen termé­szetesnek tártja, hogy mindenki nagyon jól ismeri) és azután úgy határoztunk, hogy mind a 220 hold rozsunkat ezzel a módszerrel vetjük. 80 kiló kálit, 30 kiló péti­sót és 120 kiló szuperfoszfátot kapott, illetve kap egy hold. Ezen­kívül jövőre két fejtrágyázást is kap még. Nagyon korai volt még, de csak megkérdeztem, hogy mennyit vár egy holdról, ha már ilyen meg­hitt, bizakodó hangon beszélt Aj­tay elvtársról és az új módszer­ről. Nem hivatkozott arra, hogy még el sincs vetve, hogy jósol­gasson; hát úgy válaszolt, mint aki hisz abban, amit csinál. — Az ideinél mindenesetre jó­val nagyobb átlagtermést. Én azí- hiszem, meglesz 16 mázsa rozs holdanként. Aztán újra felzúgott a traktor*, le a domb lejtőjén. Papp elvtárs most már csak a vetőgép csöveit látta a világból. Amikor leikéi,' büszkén akar rámutatni; ez az én vetésem. A zúgás egyre távolabb­ról hangzik, a porfelhő csaknem eltakarja őket. — gál — Javult megyénkben a munkás és paraszt szírin a z$só diákok számaránya Megyénk középiskoláiban a munkás és paraszt származású tanulók számarányát évekre visszamenően vizsgálva megálla­pítható, hogy a volt uralkodó osztályok kulturális monopóliu­ma ezen a téren is megtört. Míg az 1956 57-es tanévben 64 száza­lék, az 1958/59-es tanévben 57 százalék volt a munkás—paraszt tanulók számaránya. A hét szá­zalékos visszaesés az ellenforra­dalom kártevésének tudható be. Annál jobban javult viszont a helyzet az 1959,60-as, tavalyi tanévben. Ebben az évben már a beiskolázásnál ;s érvényesültek a párt műve­lődés-politikai irányelvei és elértük, hogy megyénk kö­zépiskoláiban az ellenforra­dalom előtti helyzetet is fe­lülmúlva, a munkás-paraszt tanulók számaránya 65 szá­zalékra növekedett, Technikumainkban még ennél is kedvezőbb a helyzet. Munkás—paraszt tanulóink is­kolában maradása érdekében so­kat tettek az igazgatók és neve­lők, de emellett jelentős az is, hogy Vásárosnaményban es Ti- szalökön új diákotthonok nyíltak^ Hányán kerültek megyénkből egyetemre? A tavalyi tanévben 810 tanuló gimnáziumban, 153 pedig tech­nikumban érettségizett megyénk­ből. Az érettségizettek közül gimnáziumból 486-an, technikum­ból pedig 19-en jelentkeztek egyetemre, vagy főiskolára. A leérettségizett 4SI mun­kás és parasztszármazású ta­nuló közül 257 jelentkezett egyetemi, főiskolai tovább­tanulásra. Közülük 20 pedagógus hallgató­val, akiket fel is vettek — 4—500 forintos társadalmi ösztöndíjszer- ződáseket kötöttek. A fiúk leginkább a műsza­ki egyetemekre pályáztak, de ielentősen emelkedett a mezőgazdasági akadémiára jelentkezettek száma is. Csökkent az orvosi egyetemekre jelentkezők és kevésnek mond­ható a pedagógusnak jelentkező fiúk száma. A jogi és katonai pályákra kielégítő számban je­lentkeztek. A leányok leginkább a pedagógus-pályákat választot­ták és a gyógyszerész pálya is népszerű körükben. Értesülésünk szerint az egye­temi továbbtanulásra nem jelent­kezők érdeklődése a különböző képzést nyújtó tanfolyamok felé fordult (könyvelés, posta, vasút, stb.), de többen fizikai munkát, külöböző szakmákat tanulnak. ( leyJ

Next

/
Thumbnails
Contents