Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-06 / 210. szám

Találkozás a régi ismerősökkel Etaezefceres határában jó öt per­iig tanácstalanul forgattam a feje­imet Egy félesztendeje jártunk itt Äs most azt hittem, hogy eltéved- láünk. Kétségeinkből Berki elv­itte«, a községi termelőszövetkezet -sdfiöbe segített ki. •—' Hát egy kicsit megváltozott I* határ, — magyarázta elégedett ‘mosollyal. Nem is csoda, hogy az 1 imént gondolkodóba estünk. Az egykori kopár puszta helyén piros­tetős, frissen mázolt falú épületek. És mint a hangyaboly előtt, sür­gés-forgás mindenütt. A nagyszerű munka befejezés előtt áll. Tőlünk nem messze delel a szövetkezet nagyszámú gulyája. Mikor arra pillantunk, Berki elvtárs gond­terhelten vakargatni kezdi a feje- búbját. • A tehénidomítá0 — Csak nincs baj az állatok­kal? ►— kíváncsiskodom nyomban. •— Hm, az idomítás! — mondja me elnök, élröppentve egy sóhajt. Mi újra csak álmélkodni tu­dunk. <—1 Teheneket idomítani, ilyen produkció még a cirkuszban eines. Ez valami ugratás, vagy tréfa lehet, amivel minket, a vá­rosiakat akarnak megtisztelni, — támad fel bennem a gyanú. rül ki az alom, és csillével adagol­ják a takarmányt az ötven szarvasmarha jászolába. Egyszó­val minden higiénikus és korszerű. — Na, de az idomítás! — türel­metlenkedem. — Itt vén él— mutat vendéglá­tóm a jászlak mellé helyezett tar­tály-félékre. — Ez önitató, s csak úgy folyik bele friss víz, ha a jó­szág az orrával megnyomja ezt a ámmal még mindig tele aggoda­lommal, kezébe vette a. belépési nyilatkozatot. Most' eljött elmon­dani, hogy soha okosabbat nem tett, mint amikor a közöst válasz­totta. Még a cséplőgépekhez sétálok el. — Vigyázzon! — figyelmeztetnek egyszerre hárman., is. Betapossa a földbe az elhullott : magot. S minden szem gabona a mienk. Igen, így mondják,- hogy a „mienk”. És milyen jó érzés a sok-sok, végzetes ellentéteket oko­zó enyém-tíed helyett a kulturál­tabb, gazdagabb, szebb életet je­lentő miénket hallani. Itt Kissze­keresen is. Kecskovszki József. Álomkert vagy valóság? A' nyírcsászári óvodások nemcsak új épületben tölthetik kellemes napjaikat, hanem az óvoda kertjében virágok közt viríthatnak boldog arcocskáik. Vidám, boldog kisemberek, akik a fényképezés pillanatában déli álmukat aludták. (Foto: Varga Gyula.) II jó gabonatermés alapja a korszerű agrotechnika •— Mindjárt megértik! — tessé­kel az új épületekhez a talány feladója. —• Egymillió forintból építkezünk, —• sorolja aztán , me­net közben az istállók költségeit. Kívülről is szépen mutat ez az épületsor, ám a belsejét látva, azt kell mondanunk, hogy valóságos összkomfortos szálló ez az álla­toknak. Sinen szaladó csillén ke­Kevés a* otthonról hosott „tudomány* Közvetlenül a szomszédságban • gulya „fiatalságának”, a növen- dékmarháknak épül az istálló. Még arrébb a baromfitenyészetet találjuk. A zöld pázsiton kapargá- ló szárnyasok szakértő nevelője, Halász Lajosné. „Ami tudást hazul­ról hoztam, az vajmi kevés lenne — bár magam is gazdaasszony rót­tam. Idekerülve végeztem egy bárom hetes iskolát, és mint a munkámból kitűnt, nem hasztala­nul, Ezer csirkéből nyolcszázhu- «aonnyolcat neveltem fel” — mondta ei Halászná. Ml ae, talán a tsz-tagok va­lami sütő-teníolyamot végeztek? Sszi szántás A koesordi Űj Élet Tsz földjein le megkötették a« őszi szántást. (Hammel József felvétele.) lemezt. Azonnal kipróbáljuk, persze mi csak a kezünkkel, de Boriska, a marhaállomány legszebbike már utánoz is. Ügy látszik, az istálló­ban 6 nyeri majd el „a technika mestere” címet. E látványra meg­enyhül az elnök arca; talán nem is lesz olyan nehéz az idomítás. Ezzel a címmel látott napvilá­got a Kossuth Könyvkiadó egyik új kötete. Még csak néhány nap­ja jelent meg a nyíregyházi köny­vesboltban, de már nagyon sok példány gazdára talált. Nem is csoda ez a nagy érdeklődés, hiszen megyénk lakosságának tekintélyes része téeszekben dolgozik és a ter­melőszövetkezettel kapcsolatos tudnivalók mindenkit érdekelnek. Haszonnal forgathatják ezt a j könyvet azonban az egyéni gaz- ; d ál kod ók is, akik közelebbről akarnak megismerkedni a téesz belső dolgaival. A könyv első fejezetében a téesz szervezeti felépítését, a vezetőség, elnök, szakember, könyvelő, bri­gádvezető feladatát, hatáskörét határozza meg. Külön-külön fog­lalkozik a brigádvezetők javadal- 1 mazásával. Ismerteti az ellenőrző bizottság, a fegyelmi bizottság, a tervkészítő bizottság és a szociá­lis bizottság munkáját, feladatát és hatáskörét. folynak az előkészü­In'lol letek á kenyérga- bonafélék, tehát a búza és a rozs vetésére. Ennélfogva nem lesz érdektelen, ha néhány ada­tot felsorolok, hogyan alakult az I960 évi rozs- szemtermése futóhomokon szabatos kísérle­tek keretében. Olvasóink előtt ismert tény, hogy a nyíregyházi Homokkí­sérleti Gazdaságban az I. szá­mú vetésforgó a régi szabolcsi gazdálkodást mutatja be, mely­nek beosztása a következő: 1, parlag, 2. rozs magnak, trágyá­zás nélkül, 3. burgonya trágyá­zás nélkül. Ezt a rendszert részletesebben nem kell bemu­tatni, hiszen ismeri majdcsak minden nyírségi gazdálkodó. Nem is ezt a célt szolgálja a leírt vetésforgó, hanem a tu­dományos ellenőrzést. Ebből a szempontból az I. vetésforgó felbecsülhetetlen értékű, mert alapvetője minden tudományos ellenőrzésnek. Ma már 31 éves adatok és tapasztalatok igazol­ják, hogy az I. vetésforgó ter­méséből szinte hőmérői pontos­sággal lehet következtetni az általános helyzetre. Ha ugyanis az I; vetésforgóban a rozs át­lagtermése katasztrális holdan­ként 650—700 kilogramm, ak­kor csaknem teljes biztonság­gal tudjuk, hogy az egész Nyírségben igen jó a rozster- més. A Homokkísérleti Gazda­ságban ilyenkor a jobb vetés­forgókban a rozsok nagyon ki­magasló, vagyis 23—26 mázsás terméssel fizetnek katasztrális holdanként. ||q a* I- vetésforgó rozsának Ilii szemtermése 540—600 ki­logramm, akkor csaknem biz­tosra vehetjük, hogy az egész Nyírségben a rozs közepes szemterméssel fizet. Ebben az A második fejezet a szövetke­zeti gazdálkodás alapelveit ismer­teti meg az olvasóval. Munka- szervezés, jövedelemelosztás, közös értékesítés, tervezés, könyvelés a főbb témái ennek a résznek. A következő három fejezet a tagok szocialista szellemű nevelé­séről, • tagok jogairól és köteles­ségeiről, valamint a megalakulás utáni első teendőkről tájékoztat. Üzemszervezés, talajerőgazdál­kodás, növénytermesztés a tárgya a VI., a könyv legnagyobb fejeze­tének. Bő helyet szentel ez a rész az állattenyésztésnek, a gépesítés­nek, építkezésnek és beruházás­nak. Továbbá három fejezet foglal­kozik a téesz pénzügyeivel, a fon­tosabb jogszabályokkal és egyéb általános tudnivalókkal. A könyv végén betűrendes tar­talom mutató segíti az olvasó tá­jékozódását. A közel háromszáz oldalas könyv ára mindössze 8 fo­rint esetben • a Homokkísérleti Gaz-^ daság területén a jobb kezeié-^ sű vetésforgók 18—22 mázsa rozstermést adtak. A 31 éves időszakban v. Itak -olyan évek. is, amikor az I. ve­tésforgóban a rozs csan 400— 450 kiló szemterméssel fizetett. Ebben az esetben következtet­ni lehet arra, hogy az egész Nyírségben gyenge volt a rozs szemtermése, vagy pedig álta­lánosságban olyan helyzet ala­kult ki, hogy a jó agrotechni­kával termesztett rozsok jó terméssel, ellenben a gyengén, vagy hiányosan kezelt rozsok pedig nem kielégítő szemter­méssel fizettek. Ez az utóbbi helyzét volt észlelhető 1 f*60- ban. A múlt . évben ugyanis nagyon száraz volt az ősz. Az idei februárban pedig nagyon megviselte a rozsokat a hóta- lan és kemény, száraz fagy, valamint a hideg áprilisi és május havi időjárás. Ráadásul június hónapban gyakori me­leg záporok érték a rozsokat, mikor levélzetük idő előtt el­száradt a ragya féle levél be­tegségek miatt, úgy, hogy csak a szár maradt zölden, ez érlel­te be a kalászokat és a ben­nük ülő szemeket. Egyedüli szrencsének mondható, hogy a június és július havi esős, de gyakran hűvös jellegű időjárás hosszan érlelte a gabonafélé­ket. Csakis ennek köszönhető, hogy a jó agrotechnikával ke­zelt rozsok jó szemtermést ad­tak. Ezzel szemben a hiányosan kezelt rozsok szemtermése már nem kielégítő. Hogy az 1960. évben így alakult a helyzet, azt igazolják az alábbi adatok. I nyíregyházi leti Gazdaság területén az I* vetésforgóban a rozs 1960-ban katasztrális holdanként 400 ki­logramm termést adott, holott ezen rozs 28 évi átlaga 566 kilogramm. E vetésforgó mel­lett foglal helyet a II. számú vetésforgó, mely főterményű zöldtrágyázást és műtrágyázást kap, itt a rozs szemtermése 17,88 mázsa. Ez tehát négyszer annyi termést hozott, de a mi mértékünk szerint mégsem ki­magasló termés, mert itt volt már több évben 20—22 mázsás szemtermés. A X; számú há­romszakaszos vetésforgó istálló­trágyázásban részesül, de sem­miféle műtrágyát nem kap és itt a rozs trágyázatlan burgo­nya után következik. Ez a rozs adott katasztrális holdanként 804 kilogramm szemtermést. Kisvárdai egyéni gazdák Berkeszen Szeptember 11-én több kisvár­dai egyénileg dolgozó paraszt lá­togat el a berkeszi termelőszövet­kezetbe, ' hogy alaposán megis­merjék a tsz. munkáját, eredmé­nyeit, életét Ez nem kielégítő, mert ez a rozs 10 mázsás átlagterméssel szokott fizetni. Nézzük már most a mellette lévő XI. számú háromszakaszo* vetésforgónkat, amely istálló­trágyázásban részesül, de itt a rozs pillangós éspedig homoki borsó után következik és ezen­felül műtrágyában is részesül. Ez a rozs 17,86 mázsa szem­terméssel fizetett. Korszerű kezelést kapott a IX. számú vetésforgónk is, melynek rozsvetése édes csillagfürt után következik és teljes műtrágyá­zást kapott, pétisót, szuperfosz- fátot és kálisót. Itt a rozs ter­mése 18,58 mázsa. il'y Hitni Ödön tudomá- HJlol nyos osz­tályvezető rendszere szerint hétszakaszos vetésforgóba be­illesztett rozs, mely magcsillag- íürt után műtrágyázásban ré­szesült 20,63 mázsa termést adott. Ez szintén egy korszerű agrotechnikai vetésforgó. Igen jól megvilágítja az 1960. évi helyzetet a XIII. számú vetésforgó, melynek beosztása a következő: U rozs magnak, tarlójába csillagfürt zöldtrágyá­nak, melyet tavasszal szántunk le burgonya alá, 2. burgonya műtrágyázva, 3; rozs magnak* trágyázás nélkül* Ebben a ve­tésforgóban 28 évi átlagban az I-es sorrendű rozs 12,30 mázsa és a 3-as sorrendű rozs 10,73 mázsa szemtermést adott. Ez­zel szemben az 1960. érvben az egyes sorrendű rozs 13,56 má­zsát, a 3-as sorrendű roes csak 8,26 mázsát fizetett A jól kezelt rozs átlagon felüli, de a trágyázatlan rozs már csak átlagon aluli szemtermést adott Ez tehát már nem tud­ta ellensúlyozni a kedvezőtlen időjárás káros következmé­nyeit. Rövidség kedvéért isko­lapéldának csak ezt az egy ve­tésforgót ismertettem, de ez a helyzet szabályszerűen megál­lapítható kivétel nélkül mind­azon vetésforgóinknál, melyeik­ben három szakasz közül ket­tőben szokott rozs lenni és aa egyik részesül rendszere« szer­ves és műtrágyázásban, a má­sik pedig trágyázatlan. A Ho­mokkísérleti Gazdaságnak ma már 24 homoki vetésforgója van, de mindegyiknek a termé­sei igazolták a 31 éves időszak alatt azt, hogy az I. számú parlagi vetésforgó kitűnő tudo­mányos ellenőrzője valamennyi vetésforgónak, szinte pontos hőmérője a gyakorlati helyzet­nek és az időjárás viszontag­ságainak. Dr, Westsfk VHroos. Lelkesedését, ahogy beszél, szin­te irigyeljük. Nekem egy kérdés motoszkál a fejemben. Jól emlék­szem Halásznéra. — milyen ne­hezen ment a télen, amíg kis gaz­daságából kimozdult, s elszánta magát a közös munkára. Vajon nem bánta meg? De minek kér­dezném, amit mondott, s ahogy mondta, már válaszolt is! Egy őezhajú bácsi a nagy rak­tár előtt karácsonyra mókoabeigli kóstolóba invitál. — Olyan beiglit még nem ettek,' mint amilyet az idén mi csinálunk! — dicsekedett az öreg. ■— Dehogy is, hanem ezért ni! — nyitotta szélesre a raktár ajtaját a kérdezett. Minden zsákban mák van, — magyarázta. 16 kh-on termeltünk mákot. 30 mázsára számítottunk és 50 mázsa lett be­lőle. Számítsa ki az elvtárs, má­zsája 2300.— Ft. m Erdei László maga keresett meg, mikor meghallotta, hogy náluk já­rok. ö volt az, aki egy kivételével mindenkit megvárt, amíg immel­Termelosxovetkexeti ABC 50 mámmá mák a belgfliho% é

Next

/
Thumbnails
Contents