Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

A könyvek barátai XVn. ÉVFOLYAM, 209. SZÄM Ára 80 fillér I960. SZEPTEMBER 4, VASÁRNAP Munkáskéz - ka szabad „Dolgozni csak pontosan, Il/f ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. Negyedszáz esztendeje múlt, hogy a munkásosztály, a ma­gyar proletariátus nagy költője, József Attila papírra vetette e sorokat. A munkát magasztalta velük, amely az életet teremti, amely az országok jelenét és jövőjét szabja meg, amely palo­tákat és gyárakat . épít, amely az éhes kohók torkában izzítja az ecélt. Amely kaszát és ka­pát kovácsol, s amely ennivalót hoz létre a magból. Pedig negyedszáz esztendeje a földesúr földjén görnyedt a legtöbb paraszt, az iparkapita­listák gyáraiban, bányáiban ro­botolt a munkás. A kérges te­nyerek mégis alkottak, értéke­ket hoztak létre, s az elkészült munkadarab szépsége felett ér­zett örömet és büszkeséget még az sem volt képes megsem­misíteni, hogy a munkás nagyon jól tudta: hiába dolgozott, az alkotás gyümölcseit azok élve­zik, a Iliknek semmi közük hozzá. Mennyivel inkább vigyáz a ma munkása terméke minősé­gére, mennyivel inkább kaptak komoly értelmet a munkáshata­lomban József Attila sorai. El lehet-e képzelni, hogy a cipő­ipari munkás milyen nagy sze­retettel nézi, simogatja művét, az újonnan készült cipőt: ez igen, ezt én csináltam, holnap a kirakatban pompázik talán, s éppen a családunkhoz kerül. Igen, el lehet ilyet képzelni, mert meg is van az a minden­napokban. A ma munkása azt is tudja, miközben autóbuszt csinál, hogy holnap ő utazhat rajta, s nem mindegy, dagad-e a keble a büszkeségtől, vagy megróják érte dolgozó társai. Nem mindegy. A mi országunkban 1945 óta semmi sem mindegy. Az sem, hogy a munkás, a dolgozó pa­raszt, az értelmiségi lelkiisme­retesen, pontosan dolgozza le munkaidejét, vagy csak hánya­veti módon letölti a napi nyolc órát munkahelyén. S az sem, hogy a munkás tudása legjavát nyújtja a termék formálásánál, vagy gyenge, selejtes munkát ad ki kezéből, amire mind a nép­gazdaság, mind maga a mun­kás ráfizet. A jóminöségű mun­ka munkásbecsület dolga és e mellett kötelesség is. Nap­jaink nagy, világméretű küz­delme a gazdasági versenyfu­tásban azt követeli, hogy a szo­cialista országok — közöttük hazánk — termelési szintje és mennyiségi volumenje mellett döntő sikert érjenek el az áru­cikkek minősége terén is. Mi e szempontból a jelenlegi helyzet? A szocializmus országainak nincs szégyenlenivalójuk. Ipar­cikkeik — a leginkább munka- igényesek is — egyre jobbak, tetszetősebbek és nagy kereslet­nek örvendenek a világ minden országában, a kapitalista pia­con is. A kapitalizmus béklyói­tól megszabadult munkáskezek a legragyogóbb példáit adták és adják annak: a felszabadult né­pek versenye az új élet szebbé és könnyebbé formálásáért, le­gyűri a legnehezebb akadályo­kat is. A szovjet dolgozók meg­mutatták, hogy szinte a semmi­ből, a legsúlyosabb kapitalista blokád időszakában is megte­remtették a fejlett szocialista ipart, amely ma már a világ- színvonal élvonalában halad és nem egy területen megelőzte a hagyományos iparral rendelke­ző nagy kapitalista hatalmakat. Mi, ha nem a szabad munkás­kéz hozta létre például a gép­kocsikat, amelyek tartósabbak és kisebb fogyasztásúak üzem­anyagban, mint a hatalmas tő­kés autógyárak készítményei? Vagy kinek és kiknek köszön­hetők például a magyar hír­adástechnikai eszközök, ame­lyeknek világsikere már nem újság? Mire van szükség a további sikerekhez? Mindenekelőtt dol­gozni és dolgozni kell, mert csak a munka teremti meg az anyagi és kulturális javakat. Nagy megtiszteltetésben volt részük a magyar munkásoknak, mérnököknek, feltalálóknak a napokban. Az egész magyar nép alkotó tevékenységének dicsé­rete volt, amit Hruscsov elv­társ a moszkvai magyar ipari kiállítás megtekintése alkalmá­ból mondott: „A kiállított tár­gyak nagy figyelmet érdemel­nek és a magyar mérnökök, feltalálók, munkások nagyfokú hozzáértéséről és műszaki te­hetségéről tanúskodnak... A marógépek, a programvezér­lésű esztergapadok, a könnyű­ipari termékek — mindez na­gyon szép... A szocializmus kimeríthetetlen lehetőségeket tár fel a munkások, a parasz­tok, a műszaki és egyéb értel­miségiek előtt. Ezért meggyőző­désem, hogy erősödni fog Ma­gyarországon a szocialista élet­forma, fejlődni fog a kultúra és a technika, s Magyarország bá­mulatba ejti majd azokat az országokat, amelyek fejlettebb­nek hitték magukat...” A magyar dolgozók képesek nagy dolgokra. Vannak szakem­bereink, akik élnek a társada­lom-adta lehetőségekkel, kiak­názzák azokat. Vannak feltalá­lóink, újítóink, akik egyszerű és mindennapi becsületes mun­kával, az üzem, a gyár gondjai­nak felkarolásával akarnak és tudnak megoldani problémákat. A Nyíregyházán most megnyílt újítási kiállítás nagyon hű tü­körképe munkásaink szorgal­mának, s egyúttal annak is: minden jel arra mutat, hogy egyre inkább kihasználjuk erű- tartalékainkat a holnap gyor­sabb elérése érdekében. A szocialista Magyarország már ott van a horizonton. De még sokat, nagyon sokat kell tenni érte mindannyiunknak. (KJ) FB. 86. Regény (6. oldal) ★ Családi vasárnap (7. oldal) A római olimpiáról jelentjük (5. oldal) Kőhalmi Piroska és Károlyi Katika a mátészalkai könyvtárban kerültek a fényképezőgép lencséje elé. Üres óráikban szívesen választanak olvasnivalót a jól felszerelt könyvtár polcairól. (Foto: Hammel,) Egyes közlekedési ágazatok, vállalatok munkáját, á termelőszövetkezetek hitelellátásának felhasználását vizsgálta a népi ellenőrzés A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése Javítani a Húsipari Vállalat tisztaságát A megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság augusztus 31-én tartotta meg ülését. A bizottság megvi­tatta és határozatilag jóváhagy­ta az elnök beszámolóját a két NEB ülés között végzett mun­káról. Ezután a megyei Húsipari Vállalat utóvizsgálatáról készí­tett összefoglaló jelentést vitat­ták meg. A megyei NEB ugyan­is a múlt év végén megvizsgálta a Húsipari Vállalat tevékenysé­gét és gazdálkodását, s akkor megállapította, hogy a vállalat tevékenységében, gazdálkodásá­ban az elért eredmények mellett komolyabb fogyatékosságok ta­lálhatók, s azokat rövid időn be­lül fel kell számolni. Ennek ér­dekében a NEB az idén július 25-én visszatérő utóvizsgálatot tartott, amely megállapította, hogy a vállalat a korábban fel­tárt hibák jelentős részét kija­vította és komoly javulás tapasz­talható a gazdálkodásban és a társadalmi tulajdon védelme te­rén. Azonban még tovább kell javítani az üzemi higiéniát külö­nösen a hús szállításánál. A NEB a vizsgálat tapasztalatai alapján megfelelő javaslatokat tett a vállalatnak. A NEB megtárgyalta a bakta- lórántházi és mátészalkai járások népi ellenőrzési bizottságainak vizsgálatáról készített jelentést, azt a NEB ülése elfogadta és egyben megfelelő határozatokat hozott a két járás népi ellenőr­zési munkájának megjavítása ér­dekében. A buktái járásban is tartsák be a tsz-ek a rendeletit! Megtárgyalták a termelőszö- vetkezetek hitelellátásának vizs­gálatáról késiííeit, összefoglaló jelentést. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a tsz-ek általában helyesen élnek a 3004 2 sz. kor­mányrendelet adta lehetősé­gekkel, s általában a kapott hi­teleket a rendeltetésüknek meg­felelően használják fel, s ezzel a tsz-ek gazdasági megerősödését szolgálják. Ugyanakkor több tsz-ben, kü­lönösen a baktalórántházi járás­ban a tapasztalatok alapján e téren van sok javítanivaló, mert a hiteleket nem a rendeletben előírt célokra használják. E hibák megszüntetéséhez az is szüksé­ges, hogy a bank fiókjai es » járási tanácsok mpzoga osztályai hathatósabb segítséget nyújtsanak. A NEB ülése megtárgyalt* a. Patyolat Vállalat utóvizsgalatá- ról készített összefoglaló jelen­tést és a vizsgálat során felszín­re jött hibák megszüntetése ér­dekében megfelelő javaslatokat tett az illetékes szerveknek. Ezután egyes közlekedési ága­zatok áruszállításainak gazdaságos együttműködéséről készített ösz- szesítő vizsgálati jelentést tár­gyalta meg és fogadta el a NEB. E vizsgálatnak az volt a cél­ja, hogy elősegítse a különböző szállítások gyors, gazdaságos, za­vartalan lebonyolítását; meg­vizsgálták azt is, hogy milyen az együttműködés az egyes köz­lekedési ágazatok között, vala­mint hogyan érvényesül a kö­zületi gépkocsipark kapacitásá­nak megfelelő kihasználása. Azt is megvitatták, hogy a megyé­ben milyen lehetőségek vannak a vízi úton történő szállítások­ra. Elemezve a vizsgálat során szerzett tapasztalatokat, a megyei NEB a különböző szállítások za­vartalan lebonyolítása érdekeben megtette javaslatait A következő napirendi pont­ként a megyei NEB ülése meg­tárgyalta és jóváhagyta a követ- , kező vizsgálati programjait. (m) 500 holdon velöszántást végeztek, 70 holdról betas*ártották a silókukoricát a nyírteleki traktorosén Egyre nagyobb ütemben kap­csolódnak be a traktorosok a nyári munkákból az őszi betaka­rításba és vetőszántásba. A Nyír­teleki Gépállomás dolgozói a hét végéig már 500 holdon vé­geztek vetőszántást. A jövő héten megkezdik a vetést is. A gépállomásnak négy süo- kombájnja dolgozott már a hé­ten. Silóztak Nagy cser készén, Nyírteleken, Kótajban és Kál- mánházán. Hétfőn kezdik a nyír­egyházi Ságvári Termelőszövet­kezetben is. Eddig 70 holdról ta­karították be a silókukoricát, Országgyűlési képviselőink Tiszalökön tartják rendes ülésüket Az országgyűlési képviselők Szaboles-Szatmár megyei cso­portja szeptember 10-én, szomba­ton délelőtt 10 órakor rendes ülést tart Tiszalökön, az Erőmű kultúrtermében. Képviselőink elsőnek a Sza­bolcs-Szatmér megyei termelő- szövetkezetek helyzetét' tárgyal­ják meg. Előadást Vincze József elvtárs, a megyei tanács elnök- helyettese fog tartani. Ezt követően a mezőgazdasági termények és termékek felvásár­lásának helyzete megyénkben címmel Sípos Béla, a felvásár­lási kirendeltség vezetője ad majd ismertetőt. Majd a fehérgyarmati járás vízrendezése című tanulmányváz­latról hangzik el tájékoztató. A csoportülés után megyénk képviselői megtekintik a Tisza- löki Erőművet, A zavartalan szállításokért

Next

/
Thumbnails
Contents