Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

Ülést tartott a megyei tanács Nagy jelentőségű ülést tartott kedden a Szabolcs-Szatmár megyei tanács. Az ülés _ jelentő­ségét nemcsak az adta, hogy napirendjén az embereket, a megyét igen közelről érintő kérdé­sek szerepeltek, — hanem az is, hogy ez a tanácsülés sok tekintetben mintegy mérlegre tette az - elmúlt tíz esztendő eredményeit és gondjait, a tapasztalatokat. A megye parlamentje teljes felelősséggel bírálta el, mit és hogyan tettünk jól és hol kell a munkán a jövőben javítani. A tanácsrendszer jubileumát követő első megyi tanácsülésen megteltek a széksorok. Az el­nökségben foglaltak helyet Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pozsonyi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárságának vezetője, Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke. Megjelentek a megyei tanács ülésén a vb. osztályvezetői, a járási tanácsok elnökei. Fekszi István elvtárs megnyitó szavai után P. Szabó Gyula megyei tanácstag — az ülés levezető elnöke — tett javaslatot a tanács elé kerülő napirendipontokra. A napirend előtt Fekszi István számolt be a végrehajtóbizottság munkáidról és a lejárt tanácsi határozatok vég­rehajtásáról, Eredmények — helyes törekvések Aczél Béla elvtárs, a 'árási ta­nácsok munkájának vizsgálatára kiküldött ideigleines bizottság el­nöke tett ezután jelentést a me­gyei tanácsnak. Az államhata­lom és igazgatás ellátásara hi­vatott és belpolitikai életünk­ben nagy jelentőséggel bíró já­rási tanácsokról a jelentés meg­állapította, hogy azok a legutóbbi választások óta tervszerűen dolgoztak, a legfontosabb kérdésekkel fog­lalkoztak. Valamennyi járási tanács éves munkaprogramot készített, amelyben meghatározza a főbb feladatokat. Ezáltal elérik, hogy ne maradjon megvizsgálás nél­kül a helyi társadalmi, gazdasá­gi, kulturális élet irányítása szempontjából jelentős egyetlen feladat sem. A vizsgált járási tanácsok bebatóan foglalkoztak a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításával cs számszerű fej­lesztésével. Általában jó ha­tározatokat hoztak ezek érde­kében. Ugyanakkor helyesen foglalkoz­tak másirányú gazdasági felada­tokkal és a kulturális élet fel­lendítésével is. A jelentés ugyan­akkor megállapította, hogy a ta­nácsok nem foglalkoztak súlyuk­nak megfelelően a lakosság szempontjából oly jelentős kér­désekkel, mint a helyi állami, szövetkezeti és magánkisipar ter­melő, javító és szolgáltató tevé­kenysége, vagy például az áru­ellátás. Javítani kell a járási ta­nácsok alá rendelt államhatalmi szervek irányító tevékenységén, ellenőrzésén. A megyei tanács ülése a vizsgálat alapján meg­állapította, hogy nem egy eset­ben baj van a tanácsi nataro- zatok meghozatalával is. Sok olyan határozatot hoznak a já­rási tanácsok, amelyeket a vb. is meghozhatott volna, vagy amely jogszabályt ismétel, de a rendel­kezéseket nem alkalmazza a he­lyi viszonyokra. A határozatok cgyrésze nem konkrét, frázisokat és általánosságokat _ tartalmaz. A megyei tanács ülésén nem egy hasznos javaslat hangzott el e hibák kijavítására. A hozzászó­lók elmondották, hogy zottságoknak a segítségével meg­javul a határozatok végrehajtá­sának ellenőrzése, több és jobb javaslat, vélemény születik és nem egy esetben jobb lesz a határozat végrehajtása is. A me­gyei tanács e jelentést ismerteti a járási tanácsokkal, hogy an­nak figyelembevételével vizsgál­ják felül egyéni tevékenységü­ket, és a hiányosságok kijavítá­sára tegyék meg a szükséges in­tézkedést. A tanács ugyanakkor felkéri a megye termelőszövet­kezeteit, hogy a tanácstagi te­vékenységet ellátó tagjaikat e te­vékenységük idejére részesítsék munkaegységjóváírásban. A me­gyei tanács elrendeli, togy a felsőbb tanácsi határozatokat a községi, városi és járási tanács­üléseken ismertessék. 111 millió forint a községek fejlesztésére A járási tanácsok munkájának értékelése után került sor a me­gyében végbemenő községfejlesz­tés mérlegelésére. A megyei ta­nács megállapította, hogy ez az 1955-ben megindult mozgalom Szabolcs-Szatmárban is szép eredményeket hozott eddig. Az említett időpont óta megyénkben a községfejlesztési munka kere­tében 95 művelődési otthont, 58 új iskolai tantermet, 61. kutat és közel 310 ezer négyzetméter járdát építettek, míg a vil­lanyhálózatot közel 215 kilo­méterrel bővítették, és 90 ezer négyzetméteren parkosí­tottak. Az idei tervek előkészítését tanácsaink már 1959 IV. negyed­évében megkezdték. A terveket megvitatták a lakossággal: a javaslatok ismertetésével egy- időben kérték a dolgozók véle­ményét is. Kedvezően hatott az idei köaségfejlesztésre, hogy a javaslatok gyűjtésének és a ter­vek elkészítésének határideje egybeesett a falvainkban végbe­menő nagy változásokkal, s így az idei létesítményeket már az új igényeknek megfelelően ha­tározták meg. A járási tanácsok általában segítséget adtak ehhez a munkához, de néhány helyen — például a mátészalkai, a kisvárdai és a csengeri járások­ban — elmulasztották a közsé­gek időbeni segítését. Ennek el­lenére községi tanácsaink túlnyo­mó többsége ma olyan község- fejlesztési tervvel rendelkezik, amely alapos és amelynek meg­valósítása biztosítottnak látszik. Ebben az esztendőben több, mint 111 millió forinttal gazdagodnak megyénk falvai. Ebből az összegből 12 millió 115 ezer forintot tesz ki a dol­gozók által vállalt társadalmi munka értéke. Hol fart a* idei Itözségfejleszfés? Az első félévi munka vizsgála­ta után megállapították, hogy a községfejlesztési létesítmények megvalósítására az év első hat hónapjában 32,5 millió forintot fordítottak. A tervezett pénzki­adásnak 28,8, a társadalmi mun­kának 31, a saját helyianyagnak 31,9 százalékát használták fel megyénk községei. Természete­sen ezek az adatok azóta már jelentősen megváltoztak, hiszen a fontos mezőgazdasági munkák ellátása után új lendület tapasz­talható a községfejlesztésben. A kiadási terv teljesítésének vizs­gálatánál nem szabad figyelmen , kívül hagyni, hogy a nagyobb létesítmények általában csak a harmadik, vagy a negyedik ne­gyedévben kerülnek átadásra. Ennek ellenére örvendetes, hogy nincs különösebb hiba a bevéte­li tervek teljesítésével. Az első félévben az egész évi bevétel 47,7 százaléka gyűlt egybe s így a befize­tés nem hátráltatta a létesít­mények elkészítését. Az idén egyébként többek kö­zölt tíz hidat, három fürdőt, 13 kutat, 11 orvosi rendelőt és öt orvosi lakást, 7 óvodát, 42 isko­lai tantermet, 33 művelődési ott­hont, 5 tanácsházat, 8 tűzoltó­szertárt, és 5 sportpályát létesí­tenek a községfejlesztésből Sza- bplcs-Szatmár megye területén. az államhatalom járási szer­veinek a nagyobb jelentősé­gű és elvi kérdésekkel kell foglalkozniuk, amelyekkel hosszabb időre megszabhat­ják a végrehajtó bizottság és a községi tanácsok feladatait. A végrehajtó bizottságoknak a lakossággal való alapos megvi­tatás után a valóban meglévő problémák megoldásának lehető­ségeit kell a járási' tanács elé vinni. A megyei tanács — nagyon helyesen — úgy határozott, hogy a gazdasági- és kulturális szer­vező munka megjavítása nyo­mán élővé kell tenni az á'lan- dó bizottságokat. Ezeknek a bi­Évek hosszú során az egyik legnagyobb gondot képezte a községfejlesztés munkájában a műszaki tervek késése, hiánya. Ezen a téren az elmúlt évben jelentős, változás következett be, intézkedés történt arra, hogy a közsézfejlesztési tervben megje­lölt létesítmények műszaki ter­vét társadalmi mánkéban is el­végezhessék a szakemberek. En­nek alapján a megyében dolgozó mérnö­kök és technikusok igen sok létesítmény műszaki tervét készítették el társadalmi munkában, amelynek az érté­ke augusztus végéig összesen 600 ezer forintot tesz ki. Még nrgyobbmérvű lehetett volna ez a segítség, ha a járási tanácsok időben értesítik a köz­ségeket erről a nagyszerű lehe­tőségről. Ennek hiányában még jónéhánv községünk van. ahol késlelteti a létesítmények meg­valósítását a műszaki tervek hiánj'a. Ugyancsak kedvezőtlenül hatott, hogy e lehetőség igény­bevevői hosszú időn át kutattak megfelelő szakképzettségű tár­sadalmi munkásak után. A megyei tanács véleménye szerint ezért az volna a he­lyes, ha a községi tanácsok már az előző év során el­készíttetnék a következő cv létesítményeinek műszaki ter­vét. A problémát legjobban az oldaná meg, ha a községi taná­csok több évre szóló, perspekti­vikus terveket készítenének. Gondot okoz a létesítmények elkészítése közben, hogy egyes helyeken a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségű anyagot igé­nyelnek, amelyet már köz­ponti keretből Sem tudnak tel­jesíteni. Különösen tapasztalha­tó ez a nyíregyházi, vásárosna- ményi, és a fehérgyarmati járá­sokban. Szükséges, hogy mind a községi tanácsok, mind pedig a járási tanácsok végrehajtó bi­zottságai a jövőben nagyobb gondot fordítsanak már a ter­vezésnél az anyagellátás vizsgá­latára, s hogy nagymértékben igyekezzenek feltárni a helyi anyagforrásokat. Ugyancsak na­gyobb felelősséggel kell szem előtt tartani a kivitelezői ka­pacitást is. A tervezés megja­vítása, a távlati tervek készíté­se elősegíti a kivitelezői kapael* tást megfelelővé tételét. A megyei tanács megállapítot­ta, hogy a tervek végrehajtása során is éreztetik hatásukat a tervkészítésnél tapasztalható egyes hiányosságok. Nem minden községi tanács számol a reális lehetőségekkel és a járási ta­nácsok sem küszöbölték ki tel­jes egészében ezt a hibát a felülvizsgálat alkalmával. A tervek végrehajtásának szervezésébe és ellenőrzésé­be nem eléggé vonják be az állandó és ideiglenes bizott­ságokat és nem igénylik elég­gé a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek segítségét. A járási tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigazgatási szer­vei még nem adnak meg minden segítséget a tervek végrehajtá­sához. Különösen kiütközik a pénzügyi szervek segítségének elmaradása a községfejlesztési alap eszi:özeinek kezelésénél és a felhasználás ellenőrzésénél. Ezért a megyei tanács ezeknek a hibáknak a kijavítását hatá­rozatban rögzítette, amelyről a legrövidebb időn belül értesítik a járási tanácsokat. Javult a tanácstagok munkája A megyei tanács megállapítot­ta, hogy a tanácstagok nagy több­sége minden szinten eleget tett kötelezettségeinek és élt tanács­tagi jogaival. Különösen a le- hérgyarmati, a tiszalöki, a csen- geri és a kisvárdai járásokban tapasztalható elismerésre méltó eredmény. A választókerületi bnunka javulasa nemcsak a szám­szerű adatokban mutatkozik meg, hanem annak tartalmában is, A tanácstagok fogadóóráin és a be­számolókon mindinkább előtér­be kerülnek a közérdekű kérdé­sek, javaslatok, amelyeket az esetek nagy többségében azok megvalósítása követ. A tanácstagok igen jelentős része jár elől személyes pél­damutatással r-z állampolgári köte’ezettségek teljesítésében és a közügyek intézésében. Ennek ellenére az eredmények már jobbak lehettek volna ed­dig is, ha egyes tanácsok és vég­rehajtó bizottságok nagyobb gon- j dot fordítanak a tanácstagok munkájára. Néhány helyen ta­pasztalható még, hogy egyes ta­nácstagok nem tartanak fogadó­órákat, nem járnak el tanács­ülésekre és nem számolnak be választóiknak tevékenységükről. Az ilyen tanácstagoknak nincs is S miről beszámolniuk. Úgyszintén ! javulna a választókerületi mun- ! ka, ha a tanácstagok által fel­színre hozott közérdekű javasla­tok intézésére nagyobb gondot fordítanának a végrehajtó bizott­ságok és jobban megoldanák a tanácstagok oktatását. Mindezek figyelembevételével hozta meg határozatát a megyei tanács. Határozat született, hogy ahol azt elmulasztották, ott még ebben az évben vizs­gálják meg a tanácslagok választókerületi munkáját és adják meg a segítséget a hibák kijavításához. Az őszi és a téli hónapokban új­ra különböző előadásokat kell szervezni a tanácstagok részére. Elő kell segíteni, hogy a tanács­tagok fokozottabban ellenőriz­hessék a fogadóórákon és a be­számolókon elhangzott közérdekű bejelentések és panaszok inté­zését. A megyei tanács felkéri a Hazafias Népfront megyei bi­zottságát és utasítja a végrehaj­tó bizottságot, hogy gondoskod­jék egy havonként. megjelenő ta­nácstagi tájékoztató kiadásáról. A megyei tanács a járási taná­csok munkáját, a községfejlesz­tési tervek helyzetét és a tanács­tagok tevékenységét értékelő je­lentések előkészítéséért külön di­cséretben részesítette a felada­tot elvégző bizottságokat. A megyei tanács keddi ülésén Katona Lajos elvtársat, a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesét a, megyei NEB elnökévé választotta. Ezek után került sor a megyei tanács állandó bizottsági munká­jának vizsgálatára megalakuló ideiglenes bizottság megválasztá­sára. Az ideiglenes bizottság el­nökévé Kovács Károlynét, titká­rává Fodor Istvánt, tagjaivá Pásztor Benjámin, Angalét Bél* és Csongár Ferenc megyei ta­nácstagokat választották meg. A tanácsülésen megállapították. * megyei tanács IV. negyedéves munkatervét, majd a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház részére 3ö ezer, a megye sportmozgalmá­nak további támogatására 20 ezer, iskolai célokra 390 ezer és a ter­melőszövetkezeti járásokban az Öregségi, illetve munkaképtelen­ségi járadékra jogosultak hely­zetének felülvizsgálatával kapcso­latos költségekre 100 ezer forint hitelátcsoportosítást engedélye­zett. A megyei tanács egyes járási választókerületekben a megürese­dett tanácstagi tisztségek betölté­sére új választásokat tűzött ki. A tanácsülés az egyes járási taná­csol; által megválasztott vb ta­gok jóváhagyása után tanulmá­nyi ösztöndíjat ítélt oda. A lelkes hangulatú, igen aktív I ülésen számos megyei tanácstag | szólt a megtárgyalt napirendi pontokhoz. Egyöntetűvé vált a vélemény: megyénk államhatalmi szervei, a helyi tanácsok az el­múlt időszak során előbbre lép­tek és számos új módszerrel gaz­dagították a munkát. Tovább szélesítve tevékenységüket, még hasznosabban dolgozhatnak a la­kosságot érdeklő és érintő prob­lémák megoldásáért. A megyei tanács ülése a dél­utáni órákban ért véget. * Most arra van szükség, hogy tanácsaink új módszerekkel tovább szélesítsék tevékenységüket A műszakiak (iü'J pzer forintos ajándéka a k-izsí'gcliiick

Next

/
Thumbnails
Contents