Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-27 / 228. szám
I I 1 vasárnap sportja (6. oldal.)------------- ------ -- XVII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM J|rO 50 fillér 1960. SZEPTEMBER 27, KEDD. FB-85 folytatásos regény). (5. oldal) ♦ Röptében nyíregyháza felett (3. oldal) Hruscsov elvtárs nagyjelentőségű nyilatkozata a nemzetközi kérdésekről ijjttbb jelentések a szovjet miniszterelnök Glen Cove-i beszélgetéseiről New York. (TASZSZ): Mint már jelentettük, N. SZ. Hrus' csov az ENSZ-küzgyülés ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője a hét végét a New Yorktól 60 kilométerre íekvő Glen Cove-ban, a szovjet ENSZ- küldöttségek állandó tartózkodási helyén töltötte. Hruscsovval együtt Podgornij, Mazurov, valamint Novotny, Zsivkov, Ghe- orghiu-Dej és mások a Glen Cove-i villába hajtattak. Vasárnap Gomulka. a lengyel küldöttség vezetője és a lengyel küldöttség tagjai is megérkeztek Glen Cove-ba. Sajnos a magyar és az albán küdöttség tagjai nem tölthettek a hét végét a Glen Cove-i villában. mivel az Egyesült Államok külügyminisztériuma makacsul ragaszkodik a magyar és az albán küldöttség mozgásszabadságát korlátozó intézkedésekhez és megtiltotta, hogy elhagyják Manhattant. Szombaton délután Glen Cove- j ban Nasszer, az Egyesült Arab j Köztársaság elnöke kereste fel > Hruscsovot. Hruscsov és Nasszer! baráti beszélgetést folytatott. A szovjet sajtócsoport rögzítet- j te a beszélgetést: ezt az alábbiak- j ban ismertetjük: — Mondjon valamit a Nasszer- j ral folytatott beszélgetésről — i fordult egy újságíró Hruscsov- hoz. — Eszmecserét folytattunk az általános kérdésekről — válaszolta Hruscsov. — Beszélgetésünk fő tárgya a leszerelés és a béke megerősítéséért vívott harc kérdése volt. Mi régi barátok vagyunk Nasz- szer elnökkel és jók a személyi kapcsolataink. — Gondolja Ön, hogy Nasszerral folytatott beszélgetése gyümölcsöző volt? — kérdezte egy másik tudósító. — Igen, úgy vélem — válaszolta Nyikita Szergejevics. KÉRDÉS: — Gondol-e Ön a Tltóval való találkozásra? N. SZ. HRUSCSOV: — Konkrétan nem beszéltünk meg ilyen találkozót, de azt hiszem, hogy találkozni fogunk. KÉRDÉS: — Miért távozott el Manhattanról és jött ide Glen Coveba? N. SZ. HRUSCSOV: — Manhattanén nincsenek nyulak, itt pedig vannak, s én nagyon szeretem a nyulakat. KÉRDÉS: — Speidel nyugatnémet tábornok nemrégen Washingtonban kijelentette, bogy a nyugati világ védelmét át kell helyezni Keletre a Szovjetunió határaihoz. Mi a véleménye erről a nyilatkozatról? N. SZ. HRUSCSOV: — Speidel semmi újat nem mondott, legfeljebb Hitler őrült eszméit ismételte. Mindenki tudja, hogy milyen ) véget ért Hitler. Ilyen sors vár t mindazokra a Speidelekre is, akik Hitler útján akarnak járni! KÉRDÉS: — Az angol sajtó arról tudósít, hogy Macmillan a Szovjetunió és az Egyesült Államok kibekítésere érkezik ide. Mi a véleménye erről a kérdésről? N. SZ. HRUSCSOV: — Kibé- kítés, — bocsássanak meg, túlságosan erős kifejezés. De mi hajlandók vagyunk segíteni Macmillannek a szovjet—amerikai viszony megjavításában. KÉRDÉS: — Nasszer egyetért Önnel a leszerelés kérdésében? N. SZ. HRUSCSOV: — Ezt nem kérdeztem meg tőle. KÉRDÉS: — Beszélt Önnek Nasszer valamilyen saját leszerelési javaslatról? N. SZ. HRUSCSOV: — Nasz- szer elnök maga is beszélni fog az ENSZ-közgy ülésen és elmondja véleményét erről a kérdésről. KÉRDÉS. — Mit mondhat Ön a nyugati hatalmak álláspontjáról Nyugat-Németoiszág felfegyverzésének kérdésében? N. SZ. HRUSCSOV: — A nyugati hatalmak álláspontjának egyik fő ellentmondása az, hogy leszerelésről, pontosabban a fegyverkezés ellenőrzéséről beszélnek, ugyanakkor folytatják a fegyverkezést és felfegyverzik a legagresszívebb államot — Nyugat-Németországot. KÉRDÉS: — Mit tud ön mon-1 dani itt tartózkodásáról, ha le- j hét így kifejezni, a kapitalizmus I szivében? N. SZ. HRUSCSOV: — Itt vagyok a kapitalizmus szívében, kommunizmussal a szívemben. Szemmel láthatólag tudunk együtt élni, egy planétán. Hiszen a kapitalista világban gyakran előfordul, hogy öreg és gazdag özvegy fiatal emberrel köt házasságot. És együtt élnek, bár természetesen a fiatal már nem vágyik az öregebb szerelmére, de azért együtt él vele. Hruscsov elvtárs ezután elmondta, hogy a kt prtalista és a szocialista államoknak okvetlenül együtt kell élniök, még akkor is, ba nem szeretia egymást. KÉRDÉS: — Nasszer véleményt nyílvánított az Ön ENSZ közgyűlési beszédéről? Kommentálta ezt a beszedet valamiképpen? N. SZ. HRUSCSOV: — Tiszteletlenséget követtem volna el vendégemmel szemben, ha ilyen kérdést teszek fel neki. Ezért semmi ilyesmit nem kérdeztem tőle. KÉRDÉS: — Lehetséges, hogy Nasszer saját kezdeményezésére i beszélt erről? N. SZ. HRUSCSOV: — ön (ravasz amerikai, azt akarja kihúzni belőlem, miről is beszél-, gettem az elnökkel. Lépjen be az ajtón, mint minden rendes ember és ne használjon hátsó | bejáratot. (Nevetés.) Én mégsem beszélek azokról a kérdésekről, amelyeket a beszélgetés folyamán megvitattunk. KÉRDÉS: — önnek itt is van balkonja a harmadik emeleten, amelyről sajtókonferenciát tarthat, hasonlót ahhoz, amelyet New Yorkban tartott. N. SZ. HRUSCSOV: Ez itt nem okvetlenül szükséges, önök akkor rossznéven vették, hogy a beszélgetés „eltérő szinten” lölyt, mos pedig egyenlő szinten beszélgethetek önökkel, a földön. (Vidámság) — Mai beszélgetésünkben szeretném kiegészítőleg megvilágita- ni az ENSZ-közgyűlésen kifejtett álláspontomat. Herter úr a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hojfV én állítólag hadat üzentem az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Arra kérem Önöket újságíró uralt, legyenek pontosak é* ne forgassák ki azt. amit én az Önökkel való találkozásaimkor mondok. — Szeretném elismételni, amit elmondtam az Egyesült Nemzetek Szervezete titkárságának felépítésében szükséges változatokkal kapcsolatosan. Felszólalásom nem személyesen Hammarskjöld úr ellen irányult. A dolog lényégé nem az ö személyének kérdésében van, hanem abban, hogy Hammarskjöld úr csak az Egyesült Államok vezette országok csoportjának álláspontját képviseli. — A világban különböző társadalmi és politikai telepítésű országok vannak. Közismert, hogy az Amerikai Egyesült Államok azokat a kapitalista országokat képviseli, amelyek a nyugati hatalmak katonai blokkjaiban tömörülnek. Ezek — agresz- szív, imperialista államok. Mint tudják, szocialista országok is vannak. Ezek bákeszerető politikát folytatnak, s vannak olyan országok is, amelyek semleges álláspontra helyezkedtek. Ezek kőéül a legtipikusabbak: India, Indonézia, az Egyesült Arab Köztársaság, Burma, Afganisztán, valamint Ausztria, Finnország, Svédország és más országok. — Következésképpen a világ egymástól élesen eltérő három allamcsoportból áll. Az ENSZ jelenlegi főtitkára a nyugati hatalmak katonai tömbjeihez tartozó országok álláspontját képviseli. Ezért, amikor megvalósítja a Biztonsági Tanács határozatait, vagy akár a közgyűlés határozatait, természetesen csupán az egyik országcsoport érdekében jár el, vagyis annak a csoportnak az érdekében, amelyet ő képvisel. — Fz persze sérti a többi államcsoportot — a szocialista és a semleges államok érdekeit. •— Nos, mi úgy gondoljuk, hogy ez így nem mehet tovább. Vélsmé'yünk szerint nem egy ENSZ főtitkárnak, hanem egy átfogóbb jellegű kollektív végrehajtó szervnek, mondjuk három titkárból álló főtitkárságnak kell megvalósítani a közgyűlés és a Biztonsági Tanács határosatait. Ha az Egyesült Államok vezette államcsoport Hammarskjöld urat küldené ebbe a végrehajtó szervbe, ezt mi nem utasítanánk visz- sza, mert ezeknek az államoknak a képviselőjeként ismerjük őt. — Ebben a főtitkárságban azonban a szocialista és a semleges országok jelöltjeinek is helyt kell kapnio-k. Ebben az esetben az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatainak megvalósításakor a titkárság számításba veszi majd mind a három államcsoport érdekeit. — Egy ilyen felépítésű ENSZ- titkárság a leszerelés kérdésének megoldását is elő fogja segíteni. Miért? Lényegében minden ország egyetért azzal, hogy ha megállapodásra jutunk a leszerelés kérdésében, akkor megteremtjük az Egyesült Nemzetek Szervezetének vezetése alatt álló nemzetközi fegyveres erőket. — Nos, képzeljük el, hogy mi már megállapodtunk a leszerelésben és a nemzetközi fegyveres erők megteremtésében. Felvetődik a kérdés, ki fogja irányítani ezeket az erőket. — Malinovszkij marsall irányítja majd? Ö tapasztalt hadvezér, jól ismerem. De, Önök rögtön azt mondanák — miért Malinovszkij? S e kérdés jogos. Az amerikaiak azt fogják mondani — az lenne a legjobb, ha Norstadot, a NATO fegyveres erőinek jelenlegi parancsnokát helyeznék ebbe a tisztségbe. Én «úgy vélem, hogy Malinovszkij marsall, mint parancsnok, jobb Norstadnál. A semleges ox-szá- gok azt fogják mondani — miért a nagyhatalmak állítanak parancsnokokat? Mi azt akarjuk, hogy kifejezzék a mi érdekeinket is és a mi parancsnokunk például Amer marsall legyen. — Azt kérdezem tehát önöktől uraim, megáilapodhatnánk-e mi a parancsnokok kérdésében? Ügy vélem, hogy nem. Önök nem fogadnák el a mi jelöltünket, mi pedig nem fogadnánk el Norstad jelölését, Speidelt pedig valószínűleg önök sem fogják jelöl*1!. (Nevetés). önök láthatólag Amer jelöléséhez járulnak hozzá. Ez azt je” lenti, hogy a nemzetközi fegyveres erők megalakításában egyáltalán nem lehet majd megegyezni. Ha az ENSZ fegyveres erőit úgy használják fel, mint ahogy most, ha egyedül Hammarskjöld irányítja majd ezeket a fegyveres erőket, akkor ebből semmi jó sem fog kisülni. Látjuk ezt Kongó példáján. — A kongói kormány felkérte az ENSZ-t, adjon r.eki fegy- veres segítséget. A fegyveres erőket elküldték és azok a törvényes kormány ellen cselekedtek, az ellen a kormány ellen, amely segítséget kéri. Önök tudják, hogy ezek a fegyveres erők ellenőrzésük alá vették a repülőtereket, a rádióállomást, a hírközlést, ezzel pedig nem segítették, hanem ellenkezőleg megnehezítették Lumumba törvénye« kormányának munkáját. — Igaz is, miért támogatjuk mi Lumumbát? Mert ő a parlament által megerősített, a -kongói nép által megválasztott törvényes kormány miniszterelnöke. És vajon az ENSZ nevében küldött csapatok miért tevékenykedtek Lumumba kormánya ellen? Mert ez előnyös volt a gyarmattartó imperialista hatalmaknak. Ők félre akarják állítani Lumumba kormányát, amely a függetlenség megőrzésének híve, és a kongói nép érdekében akarja kormányozni hazáját. — Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára Csombet segíti. De hi« Csőmbe hazaáruló, a kongói nép érdekeinek elárulója. Csőmbe olyan, mint a mi forradalmunk idején Petljura volt. Hammarskjöld úr az ENSZ nevében Mobutut támogatja, aki a kongói kormány ellen cselekszik. De hisz Mobutu útonálló. Ha ismét a mi hazánkban lejátszódott cselekményekben keressük a párhuzamot, olyan ő. mint Vrangel, Kolcsak és a történelem többi szemete, amelyet a mt népünk kiszórt magából. Egyszóval, Hammarskjöld az Egyesült Nemzetek Szervezete nevében, a törvényes kormány ellen, a törvényes parlament ellen, a kongói nép ellen működő erőket támogatja. Ez azt jelenti« hogy az ENSZ főtitkára Kongóban a belga gyarmatosítók és az Amerikai Egyesült Államok politikáját valósítja meg, mert ezekkel rokonszenvez és nem a békeszerető szocialista és semleges országokkal. — Vegyünk egy másik példát. Ha megvalósítjuk a leszerelést — és meggyőződésem, hogy idővel megvalósítjuk —■ ha megteremtjük az ENSZ fegyvere* erőit, akkor az. ENSZ jelenlegi szerkezete mellett ezek a fegyveres erők egyszemély parancsnoksága alá kerülnek, mondjuk Hammarskjöld úr parancsnoksága alá, alti csupán a nyugati hatalmak érdekeit képviseli. (Folytatás a !. »Idalwa.ji'