Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-25 / 227. szám
Hruscsov javaslatai nehéz helyzetbe hozták a nyugati hatalmakat Hétfőn folytatja munkáját a* ENSZ-közgyűlés Hat állam képviselőinek beszéde várható A szovjet kormányfő L:\SZ bestédének visszhangja New l'ork, (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök, pénteki nagy beszéde után az újságírók, fotóriporterek seregének kíséretében elhagyta az ENSZ épületét. Á szovjet kormányfőt a különböző országok küldöttei üdvözölték, és valamennyien elismerésüket fejezték ki beszédéért. Nyikita Hruscsovot pénteken a késő délutáni órákban Gheorghiu-Dej, a román küldöttség vezetője látta vendégül. Az ülésteremből távozó Fidel Castrot ugyancsak körülvették az újságírók. A TASZSZ tudósítójának kérdésére válaszolva a kubai miniszterelnök Hruscsov és Nkrumah beszédére célozva — kijelentette, hogy pénteken két nagyszerű beszéd hangzott el. A késő délutáni órákban megjelenő amerikai lapok hatalmas érdeklődést tanúsítottak Hruscsov beszéde és a szovjet küldöttségnek a közgyűlésen előterjesztett javaslatai iránt. A New York Journal American beszámolójának a következő címet adja: „Hruscsov javasolja, hogy tiltsák be a rakétákat és számolják fel a külföldi támaszpontokat”. A New York-i Daily News egész oldalas cikkében a következő alcímekben ismerteti a beszédet „Hruscsov terve az Egyesült Nemzetek számára: 1) Másfél év alatt tiltsák el a rakétákat; 2.) Vessenek véget mindenfajta gyarmatosításnak”. Az Associated Press az ENSZ székhelyéről adott tudósításában a következőket írja: „Hruscsov egy sereg meglepő javaslatot terjesztett elő... Riadalom egyes nyugati küldöttségek körében”. Angliában ugyancsak hatalmas érdeklődéssel kísérték Hruscsov beszédét. A londoni lapok az első oldalon közlik a szovjet kormányfő beszédét. vivő szerint az angol küldöttség nem talált semmi konstruktívat és újat Hruscsov javaslataiban. Mint az MTI tudósítója megállapítja, a szokatlanul gyors angol— amerikai reagálás megállapíthatóan bizonyos tanácstalanságot takar. Hruscsov javaslatai nemcsak azért hozták nehéz helyzetbe a nyugati hatalmakat, mert ezek a javaslatok megfelelnek a népek érzésének és akaratának, hanem azért is, mert a szovjet kormányfő téziseivel való konkrét szembefordulás, az ázsiai— afrikai országokkal is szembefordulás, amelyek jelenleg a legerősebb csoportot alkotják az ENSZ-ben. Az ENSZ mértékadó köreiben az a vélemény, hogy az éles kifejezéseket használó, de nem konkrét első reagálások egyáltalán nem jelentik még az Egyesült Államok es Nagy-Bri- tannia válaszát. Erre mutat az a közlemény is, amely szerint A gyors amerikai—angol reagálás bizonyos tanácstalanságot takar Bolgár Dénes, az MTI különtudósító jának jelentése szerint az ENSZ közgyűlésen résztvevő delegációk pénteken délután teljesen Hruscsov szovjet miniszterelnök beszédének hatása alatt álltak. A beszédben közvetlenül érintett ázsiai cs afrikai küldöttek hivatalosan még nem nyilatkoztak. Nyilvánvalóan ennek akartak elébe vágni a nyugati hatalmak — pontosabban az Egyesült Államok & Nagy-Britannia, azzal, hogy feltűnő gyorsasággal reagáltak a szovjet kormányfő beszédére. Herter, az Egyesült Államok külügyminisztere, alig egy órával a Hruscsov beszéde elhangzása után sajtóértekezletet tartott a Waldorf Astoria szállóban. A külügyminiszter bevezetőben ugyan előrebocsátotta, hogy „esztelenség lenne teljesen átgondolt választ adni, amikor csak ilyen rövid idő állt rendelkezésre, mégis tesz egy-két megjegyzést. Majd azt állította, hogy Hruscsov beszéde hadüzenet volt az Egyesült Nemzetek Szervezetének, szerkezete, személyzete és székhelye ellen”. Kijelentette, hogy a beszéd elhangzása után felkereste Hammarskjöld főtitkárt és teljes bizalmát fejezte ki iránta. Herter másik megjegyzése a gyarmatok azonnali felszabadítására irányuló szovjet javaslatról szól. A külügyminiszter nem atallot- ta kijelenteni, hogy Hruscsov azonnali lázadásra szólította fel a megmaradt gyarmatokat és hogy beszéde ebből a szempontból „gyújtogató” volt. Herterrel egy időben az angol külügyminisztérium szóvivője is sajtóértekezletet tartott az ENSZ egyik tanácskozó termében. Rendkívül élesen támadta a Szovjetuniót. Ügy tüntette fel Hruscsov beszédét, mintha az az ENSZ ellen irányulna. A szóHfuscsov és az Érdekes és megható epizód volt Hrsucsov péntek esti programjában az alábbi kis tröténet. A szovjet, kormányfőt, alig hogy visszatért az ENSZ székhelyéről, felkereste egy amerikai archeológus, aki nem mindennapi ajándékot, egy hatalmas indián békepipát nyújtott át Hruscsovnak. Kijelentette, hogy ajándékát szin- bólumnak tekinti, hiszen az amerikai indián őslakóik a tábortűz mellett ülve ezt a békepipát szívták és egymásnak átadva kötöttek tartós szövetséget és barátságot. Hruscsov melegen megköszönte a kedves ajándékot. Röviddel ezután az újságírók a három nyugati hatalom külügyminisztere szombatra virradó éjjel tanácskozásra ült össze, hogy megbeszélje a Hruscsov-beszéd után kialakult helyzetet és a követendő nyugati taktikát. TASZSZ-jelentés szerint Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken este vendégül látta Fidel Castro kubai miniszterelnököt és a kubai küldöttségei. A szovjet kormányfő rezidenciáján a kubai vendégeken kívül jelen volt még Gromiko külügyminiszter, valamint az ukrán és a belorusz küldöttségek vezetői. indián békepipa nagy meglepetésére Hruscsov Gromiko társaságában rövid sétát tett szálláshelye előtt. Az újságíróik, amikor megállították a békepipával megjelenő Hruscsovot azonnal megrohanták kérdéseikkel. Hruscsov az újságírók felé fordulva kijelentette: „Hiszek benne, hogy az amerikai nép tudja, milyen fontos a béke. Az amerikai nép és annak legjobb képviselői megértik, hogy békére és barátságra van szükség a szovjetunió népeivel”. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint Hruscsov a hét végét Kádár János elvtárs a magyar ENSZ-delegáció tagjaival az ENSZ-közgyülés üléstermében. New York. (MTI): Az ENSZ- közgyűlés pénteken délutáni ülésén Hruscsov szovjet miniszterelnök nagy beszéde után folytatódott az általános politikai vita. Mehdi Vakil iráni küldött, a világon végbement hatalmas, tudományos és műszaki haladásról és a gyarmati rendszer gyors széteséséről beszélt. Visz- szapillantást vetett a közgyűlés tavalyi ülésszaka óta történt világeseményekre és kijelentette, hogy a csúcsértekezlet meghiúsulása súlyos csapást mért az emberiség reményeire. Az iráni küldött azonban — jelenti a TASZSZ — rém merte megnevezni azokat, akik meghiúsították a csúcstalálkozót és akik felelősek azért, hogy a nemzetközi feszültség kiéleződött. Vakil a tények ellenére magasztalta az ENSZ-parancsnokság és az ENSZ főtitkár kongói tevékenységét. Az iráni küldött függetlenségükért küzdő gyarmati népek barátjának igyekezett feltüntetni országát és kormányának „örömét” fejezte ki az új afrikai államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történt felvételéért. Kijelentette, hogy országárak érdeke a közel- és középkeleti béke és nyugalom megszilárdítása. Hangsúlyozta, hogy „bíztató előjelek mutatkoznak” Irán és a Szovjetunió kapcsolataiban és hozzáfűzte, hogy Glen Cove-ben tölti a szovjet küldöttség szálláshelyén, Man- hattan-tól mintegy negyven kilométerre. Visszaérkezése után hétfőn Cyrus Eaton amerikai nagyiparos és közéleti személyiség látja vendégül. Polgár Dénesnek, az MTI tudósítójának jelentése szerint Kádár János államminiszter és a magyar delegáció több más vezető tagja szombaton ugyancsak Cyrus Eaton vendége lesz. Egy sokatmondó elszólás Polgár Dénes, az MTI külön- tudósítója jelenti: Pénteken az. esti órákban az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottsága folytatta a napirendi javaslat megtárgyalását. Az ülésen a leghevesebb vita az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzése körül fejlődött ki. Nem kevesebb, mint 25 felszólalás hangzott el. Először arról volt szó, meghívják-e az általános ügyrendi bizottság asztalához Munrót, az ENSZ hírhedt „ötös bizottságának” volt elnökét. A vitának ebben a szakaszában mulatságos és nagyon jellemző epizód történt. Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes megjegyezte, hogy Munró senkit nem képvisel. Ekkor Wadsworth amerikai delegátus kért szót. Azt akarta mondani, hogy Munro az Egyesült Nemzeteket képviseli, ehelyett azonban fennhangon kijelentette, hogy Munro, az Egyesült Államokat képviseli”. Az elszólás nagy derültséget keltett és Wadsworth bocsánatot kért nyelvbotlásáért. A vitában a Szovjetunió, Románia, Bulgária és Jugoszlávia képviselői kifejtették, hogy miért ellenzik az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzését. Románia képviselője egyebek között megjegyezte: ez az az iráni kormány az iráni-szovjet kapcsolatok elmélyítésére törekszik. Az iráni küldött után Sarper török külügyminiszter szólalt fel. Kijelentette, hogy a május 27-i események a török népnek a szabadság-eszmék és az igazi demokrácia megvalósítására irányuló törekvéseiből fakadtak. A török küldött állástfogialt az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom mellett, majd rámutatott, hogy a leszerelés létfontosságú kérdése elválaszthatatlanul összefügg a nemzetközi biztonság és a kölcsönös bizalom problémájával. Kiemelte, hogy a leszerelés lehetővé tenné a török népnek, hogy minden nemzeti bevételi forrását gazdaságának fejlesztésére, az életszínvonal emelésére fordíthassa. Az ülés végén a válaszolás jogával élve felszólalt Wandsworth az Egyesült Államok képviselője. Beszédében csökkenteni próbálta Hruscsov szovjet kormányfő mostani beszédének a világ közvéleményére gyakorolt nagy hatását és rágalmazó kirohanásokat intézett a Szovjetunió ellen. A közgyűlés legközelebbi ülését szeptember 26-ra, hétfőre tűzték ki. Mint az UPI közli, a- hétfő délelőtti ülésen előreláthatóan Csehszlovákia, Argentina és Kanada képviselője, a délutáni ülésen, pedig Albánia, Kuba és Thaiföld küldötte mond beszédet. egyetlen kérdés, amelyet az Egyesült Államok az ENSZ napirendjére javasolt. Felszólalt a vitában Péter János, a magyar külügyminiszter első helyettese is. Kifejtette, hogy az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzése beavat-, kozás hazánk belügyeibe. „A jelenlegi helyzetben ennek a hidegháborús kérdésnek a felújítására irányuló minden kísérlet káros lépés, amely a mostani ülésszak-I y • ;; , ■ ... kilátásait általánosan is érinti” — mondotta. Beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a kormányfők jelenléte és az új független országok részvétele az Egyesült Nemzetek akcióiban, újabb lehetőséget nyújt a valódi problémák megoldására, a békés együttműködés megteremtésére. Minden olyan kísérlet, tehát, amely az ülésszak idejének elfecsérlésére, vagy arra irányul, hogy a delegációk figyelmét az igazi kérdésekről a mesterséges hidegháborús manipulációk felé fordítsa, aláásná a jelen ülésszak nagy lehetőségeit, A szavazás során ismét,, működésbe lépett az amerikai szavazógépezet, s 12 szavazattal, 4 ellenében és 4 tartózkodással az. általános ügyrendi bizottság napirendre tűzés mellett, foglalt állást. Mellette szavazott Kanada, Japán, Panama, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország, Venezuela, Háiti, Olaszország, Costa Rica, Pakisztán és a Csangkajsek klikk képviselője. A javaslat ellen szavazott a Szovjetunió, Bulgária, Románia, és Jugoszlávia küldette, míg a ceyloni, az iraki, a szu- dáni és a líbiai delegátus tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés hétfőn folytatja munkáját. Ugyancsak hétfőn kerül sor az általános ügyrendi bizottság újabb tárgyalásaira. 2
