Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-03 / 208. szám

Sóstói hapci... Bizonyára többen hapciztak már, akik Sóstógyógyfürdő új melegvízű strandján egy kis für­dőzésre, vagy napozásra szánták el magukat. Mert közismert do­log, hogy az új strandon nem­csak kellemes barna szint, ha­nem kellcmetleil náthát is lehet szerezni. A nátha oka pedig nem valami új nátha-virus, ha­nem maga a női és a férfi öl­töző. Az öltöző padlózata ugyan­is betonból van, jókora tócsák­kal kiegészítve, s elég mezitláb a vizes betonon topogni öltözés, vagy vetkőzés közben. A sóstói nátha ellen nem Ger- micidet ajánlunk, hanem azt, hogy szinte fillérekért vásárol­janak az illetékesek megfelelő farácsokat a hideg és nedves be­tonra. így a jövőben kok hapcit eí lehetne kerülni.., —gy— A második ötéves tervben tizenhárom előregyártó üzem segíti a lakásépítkezést Az MSZMP Központi Bizott­ságának az építőipar feladatai­ról szóló határozata a műszaki fejlesztés központi kérdéseként jelölte meg az építés ipari mód­szerének, az előregyártott szer­kezetek felhasználásának foko­zott elterjesztését. Az Építés­ügyi Minisztérium vállalatai az idén mintegy kétezer lakást ké­szítenek korszerű kohóhabsalak- bston közép- és nagyblokkból. A minisztérium most jelentősen fokozza a kohóhabsalak-beton- szerkezetek előregyártását. Ja­vaslata szerint a második öt­éves tervben már mintegy har- minchétezer lakás építését ter­vezik kohóhabsalak-beton fal ele­mekből, amelyekkel négy-ötszö­rösére növelhető a falazás ter­melékenysége. A nagyipari ép tkezés megva­lósítására már most felkészül­nek új előregyártó telepek léte­sítésével. Rövidesen üzembe he­lyezik az ország legnagyobb elő­regyártó telepet Budapesten, amely majd évente kilencszáz la­káshoz készít nagyblokkos fal­szerkezeteket. Az év ' égéig már elkészítik a gyöngyösi, a debre­ceni, a szolnoki, a kecskeméti, a veszprémi és az ózdi" új előre­gyártó telepek terveit és a ja­vaslat szerint már a jövő evben megkezdik ezek telepítését is. A második ötéves tervidőszak ele­jén már tizenhárom ilyen üzem segíti majd a lakásépítkezést. Ezek egy műszakban évente mintegy 5300 lakáshoz elegendő kohóhabsalak-beton falelemet tudnak majd gyártani és a má­sodik műszak megszervezésével minden különösebb nehézség nélkül csaknem a kétszeresére növelhetik terme'ésüket. (MTI) Az új tanév Behordj orgalom a Tatarozzák a városi tanács épületét. (Hammel J, felvétele.) első óráiban: ...... . , , A hajdúi mezogazdasagi megye legnagyobb szakköt vezetők Somogy megyei szövetkezeti elnökök jártak megyénkben Csak véletlenül találkoztunk velük a Hodászi Állami Gazda­ságban. Mindketten törzsökös so­mogyiak. Bakó József az endrédi Zöld Mező Termelőszövetkezetet irányítja, Devecz Gábor pedig az ándándi Petőfi elnöke. S mi má­sért tette volna meg a nagy utat a két elnök, ha nem azért, hogy tapasztalatokat cserélhessenek szabolcsi gazdatársaikkal? Miután a kétnapos látogatás utolsó állo­mása a Hodászi Állami Gazdaság volt, így már akadt bőven beszéd­téma a látottakról, hallottakról: — Az állattenyésztésben mi előbbre jutottunk már — mon­dotta Devecz elvtárs —, de a le­hetőség itt is megvan, hogy utol­érjenek. Hasznos dolog lenne pél­dául a homoki lucerna szélesebb körben való alkalmazása. Ha azt a szorgalmat, amelyet például a gyümölcsösök telepítésénél, ápolá­sánál láttunk, az állattenyésztés­ben is alkalmaznák, akkor hama­rosan túltennének rajtunk. Bakó elvtársnak különösen tet­szett a Kisvárdai Kísérleti Gazda­ságban folyó tudományos kutató­munka: — Nálunk, Somogybán — bár van olyan terület, ahol megte­remne a burgonya — még idegen kednek a termelésétől. Ez a láto­gatás azonban meggyőzött arról, hogy Somogybán is érdemes na­gyobb területeken burgonyát ter­melni. Írószerből íjában Üjra az érdeklődés középpont­jába kerültek az írószerboltok. Az új tanév kezdetekor hihetet­lenül nagyot szökik a tanszerek után „kutatók” száma. Azért az idézőjel, mert az idén már nem kell kutatni: egy helyen teljes „kollekció” kapható. Bálint Mihály, a 10-es papír­bolt vezetője azt újságolja, hogy szeptember elsején pár óra alatt 30 ezer forintot forgalmazott a bolt. Hozzáteszi: képzeljük el, hány ötven filléres füzetet, vagy forintos ceruzát kellett ez idő alatt leblokkolni. Egyébként örömmel közli, hogy az árukész­let kielégítő. íme egy bizonyíték: nem kevesebb, mint 200 OOO darab füzet volt a raktárban, a pult mögött a „nyitánykor”. Más árufélesé­gekből is kielégítő mennyiség van, s ha fogy, segít a központ, a PIÉRT. Nagy keletjük van az előre csomagolt tételeknek: mint tavaly, most is pillanatok alatt megkaphatja a diák az összes szükséges füzetet, — előre cso­magolt tételben. Ezenkívül kü­lönösen a kisebb iskolások ra­jonganak az olcsó és szépkivi­telű tolltartókért, melyekből több mint 6 ezer darab vár megvételre. A pálma a golyóslollé A krinolin Ma még ugyan sokan csodálkoz­va fordulnak meg utána, pedig semmi kivetni valót nem találni benne. Ugye helyes? (Hammel J. felvétele.) Végül mindketten elismerően nyilatkoztak a szabolcsiak ven­dégszeretetéről és igen hasznos­nak tartották a tapasztalatcserét. Annak a reményüknek adtak ki­fejezést, hogy hamarosan viszo­nozhatják a vendéglátást és java­solták, hogy a többi termelőszö­vetkezet elnöke is látogasson el Szabolcsba és Szabolcsból So­mogyba, mert ez csak hasznukra válhat. A Somogy megyei küldöttség tegnap délelőtt utazott el Nyír­egyházáról. Lassan kortyolgatjuk a hideg sört a Jereván-kert húst nyújtó ernyős asztala mellett és be­szélgetünk. Egyszer csak jel­tűnik a bejáratnál egy nyurga szökefejü fiúcska... Körülnéz, s mint aki megtalálta azokat, akiket keres, egyenesen fe­lénk tart... Kezében furcsa kis masinát szorongatva megáll asztalunknál. — Egy filmtekercset tíz fil­lérért lepergetek — lep meg a furcsa ajánlattal, s már nyújt­ja felém a masinát, kipróbálás­ra... Mozgatja a kis kallan- tyút, s úgy vonulnak el előttem a csodás kéktükrü tengerek, csinos fürdőzők égbenyúló, kar­csú felhőkarcolók, mammutváro- sok... S míg pereg az egyik film, már készíti elő a mási­kat... Ajánl. — Van olyan is, amelyen a rakéta kilövése látható — agi­tál, s már illeszti is a masiná­ba. — Húsz fillér. — Honnan szerezted? Ké'kedön néz rám. — Édesapám küldte — vála­szolja kissé félénken. VIEU—MASTEP. Alatta: Ma­de in VSA... és peregnek a filmkockák. De figyeljük csak, mert most következik a legiz­Az utóbbi időben nagyon megszerették a diákok a golyós- toli.-kat. Ezt bizonyítja, hogy órák alatt tizszámra vásárolják a kedvező áron kapható, ízléses tollakat. Az idei szeptember új­donsága a 2 forint 50 fillérért kapható, ceruzára szerelhető körző is, valamint az import rajztábla. Szépkivitelű rajztöm­böket is vásárolhatnak az isko­lások, amelyek egyúttal a készí­tett munkák megőrzésére is al­kalmasak. Vieu-Mastep Béla mutatványa galmasabb jelenet... Előkészül­nek, kilövő pályára helyezik a Thort. Szinte hallani az utasí­tásokat, parancsokat. Elhangzik a vezényszó, s most, most, no most mi lesz? Üjabb filmkoc­ka... — Hát ez felrobbant... — S akaratlanul is megjelenik sze­meim előtt az egyik folyóira­tunkban közölt kép a sikerte­len amerikai kísérletről... Hatalmas lángoszlop csap a magasba, s ekkor kattant a fényképész gépe... Megsemmi­sülés, kudarc és... és újabb tíz fillér. Vége az „előadásnak”, kezdődhet egy másik... Leme­zeket kotor elő Béla a doboz­ból, s a VIEU—MASTEP gép működésbe lép. Gépészünk szor­goskodik... a pénz szaporodik. S talán a tengerentúli édesapa is „boldog”, mert „örömet” szerzett itthagyott fiának. — Mikor ment el édesapád? — Nem ment, szökött... Ezer- kilencszázötvenben. Három és fél éves voltam. — Milyen ember volt? Is­merted? Nagy a forgalom és mégsincs torlódás. A korábbi évekhez ké­pest most nem kell sok ideig tolongani a pult előtt, mivel egy J okos ötlet megvalósítása nyo­mán a bolt szomszédságában egy szezonárusító helyet nyitot­tak, ahol a legszükségesebb író­szereket vehetik meg a vásár­lók. Jellemző a nagy keresletre, hogy óránként mintegy 100 elő­recsomagolt tétel talal gazdára 1 csak ebben a boltban! — Magas, szép ember...Ezt mondják. — Nem ismerted, ugye? A távolba tekint, aztán ma­gabiztosan válaszolja: — Van nekem apám, jó em­ber. Csend telepszik közénk, köz­ben a film pereg. — Mire gyűjtőd a pénzt? — Könyvekre, meg jó egy kis zsebpénznek. — Hányadikos vagy? — Most megyek nyolcadikba. — Szokott küldeni csomagot? — Tavaly kaptam tőle ruhát, nadrágot... Ezt is ő küldte — mutat csónakmintás halvány­zöld ingére, s kopottas rövid nadrágjára, közben lassan cso­magol. Dobozba kerül a VIEV —MASTEP is... — S hol lakik édesapád? Fejből, és egyből vágja: — Ont. Kanada, Toronto. Heddington 56 —Av. Villiam G. Simpson. — Mi leszel, ha megnősz, Bé­la? Értelemtől sugárzó szemeit rám veti, gondolkodik, monda­ná is, nem is, de végül mégis kicsúszik a száján: — Mechanikus... ő is az volt... Apuja elment, de fia hű ma­radt a szülőhazához. Farkas Kálmán. | Tóth Árpád. tapaszt a I at csereje Ma érkeznek megyénkbe M Hajdú megyei mezőgazdasági szakkörvezetők, akik két napos tapasztalatcserére lát vendégül a Hazafias Népiront. A hajdúiak a tapasztalatcsere-látogatás so­rán felkeresik az Ilona-tanyaj szőlészetet és a Kisvárdai Bur­gonyanemesítő Kísérleti Gazda­ságot. Interjú az első lizfiercben Nagy a zsongás a nyíregy­házi „négyes” udvarán. A langyos, szeptemberi napfény­ben akárha hullámzó, ka­vargó virágmező volna az Al­ma mater környéke. Szép, egészséges arcok, sok-sok ka­cagás, az ember akaratlanul is irigyli ezt a számára már csak emlékidéző gyermeki örömet. De nincs idő bonto­gatni a tegnapok batyuját: jön Belágyi Marika, aki élete első iskolaórája után „nyilat­kozatot tesz” az újságírónak: — Nem is olyan mumus... — Már tanultatok is? — Igen. A madárkáról és a nyulacskáról. És megmutat­tak, hogy kell ülni a pádban; így ni, hátratett kézzel... Lakatos Lacika már a „tapasztalt” iskolás biztossá­gával „feleli el” tapasztala - tait. Nem is csoda, hiszen „már” harmadikos... — Szép tiszta a tanterem, nem szabad szemetelni... Vigyázni kell a padra is, az­tán be kell fedni minden fü­zetet. Ha csengettek, csendben kell várni a tanítónénit és ' felállással fogadni öt... Hajaj, egy hétéves ember- nek már tudnia kell mi a rend..! Molnár Sanyi, az interjút adók rangidős tagja — most negyedikes — azzal kezdi, hogy tetszik nekik a 45 per­ces óra. Ez most a „téma” az osztályban, — no meg az, hogy a tanítás korábbi befe­jezésével több idő marad a játékra. Egyébként hiába is akarja rábeszélni az újságíró, ő bizony nem „fázott” az iskolától, örült a tanévnyitó­nak. — Ilyenkor mindig dolgo- ' zatot szoktunk írni a nyárról, ! az emlékekről. Tessék fel je-. gyezni, hogy én a pesti Vi- - dám-parkról fogok egy na­gyon szépet írni. Még most sem tudom elfeledni a nya- j ralást...t — gyal — i % Állványsor

Next

/
Thumbnails
Contents