Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-22 / 224. szám
VID VIDUL • • Összefogás két műszakban A krónikások kétszáz esz- tendeje ismerik. Születését egy kompnak köszönheti, ■mely átkelőhelyül szolgált a kereskedőknek, akik Kisvárda és Munkács között közlekedtek. Itt pihentek meg Viden, s ennek köszönhető, hogy Tisza- vi4 létezik... Mondhatni, évszázadok kellettek, hogy községgé alakuljon, de, hogy — elismerést is vívjon ki magának, ahhoz a tanácsok megalakulása volt szükséges... Mert, ahogy itt mondják, a vidi emberek nem érezték magukat egyenrangú polgároknak azelőtt... Ha valamire szükségük volt, gyalogolni kellett Tiszaszalkára. Ott meg nem valami édesgyermekként kezelték őket... így aztán csak voltak, de nem fejlődtek jóformán semmit... Az első hivatalos ember Pétróczki Károly volt, aki tíz esztendeje kormányozza a falut a vb. elnöki székből becsülettel. — Akkor bizony még magam sem■ tudtam, hogy mit vállalok — emlékezik. — Csak azt mondták, hogy minden reggel hivatalba kell állnom. Én meg mentem. Nem restellem, először, mikor kijöttek a járástól, csak kinyitották a szekrény ajtót, s ők válogatták ki kinek milyen aktára, iratra voit szüksége. — Én meg hivatalsegéd voltam Tiszaszalkán — magyarázza a fiatal, szőkehajú vb. titkár, Danes Jancsi. — Bakó .Barnabás, a tiszaszalkai vb, titkár mindig magyarázta: „Nézzed, mit csinálok, mert lehet még belőled titkár is." így aztán, ha volt egy kis szabad időm, lestem, mit művel a titkár... A kisbírói mesterséget Danes Jancsi apjától örökölte, a tanácstitkárit pedig a néphatalomtól. Elvégezte a közigazgatási iskolát, s már hat esztendeje, hogy hivatalba állt az önálló községgé alakult Tisza- viden. Mint törvénytudó emberek, jól megértik egymást az elnökkel. Nevük emlékezetes marad, hisz történelemalapítók akiknek a vezetésével indult el igazán a fejlődés útján ez a kis falu, s lett önálló köz- igazgatással rendelkező közösséggé. S hogy az egyszerű emberek megtanullak kormányozni, azt az eredményeik is mutatják. — Mi tagadás, nem volt könnyű... No, nem azért, mintha nem értettünk volna szót az emberekkel, — magyarázza az elnök. -— Inkább azért, mert csak tapogatóztunk... De megcsináltuk a községrendezést, utcákat rendeztünk, egyik gazdával ki, a másikkal berakattuk a kerítést, ahogy kellett. Segítettünk mi magunk is... így most egyenesek az utca- frontok. Hat esztendővel ezelőtt kigyúlt a fény is a faluban. Fúrott kútat kaptak... Nagy szó ez olyan helyen, ahol nem tudták, milyen is az. Beszéltek az emberekkel, hogy bizony mostmár illő lenne törvényházat is építeni. így közös akarattal, közpénzen épült fel a tanácsháza, s vele egyfedél alatt a kultúrliáz. Hatszáz méter járdát építettek... S bizony mindenki csodálkozott, amikor olyan merész ötlet született a vezetők fejében, hogy já lenne a határt csatornázni... Tetszett a dolog, de álomnak, megvalósíthatat- lannak tartották. De mert bíztak a vezetőkben, munkához láttak. Három csatornát építettek, s így mentettek meg félezer hold földet a víztől, a pusztulástól... 8 Tiszaszalkai Gépállomás S3 gépe dolgozik két műszakban a termelőszövetkezetek földiéin Olyan nagy feladat előtt nem álltak még gépállomásaink a szövetkezeti járásokban, mint most ősszel. Az őszi szántási, vetési munkák sikeres elvégzésétől nagyban függ, milyen lesz a jövő "évi termés. A Tiszaszalkai Gépállomás 159 gépe közül 154 dolgozik, a többit is javítják, hogy minél előbb a termelés szolgálatába álljanak. Harminckét gép a silókukorica betakarítását végzi, a legutóbbi 10 nap alatt 245 holdról takarították be az értékes takarmányt. Az őszi idényben eddig összesen 6500 holdon végeztek talajmunkát. Az ő»zi tervük 78 ezer normálhold, ezért szükséges, hogy minden traktoros a legkiválóbbat nyújtsa s a gépeket jól használják ki. A tervből eddig 21 ezer 500 normálholdnyi munkát végeztek el. Harminchat termelő- szövetkezet tartozik a gépállomáshoz, amelyeknek a földjein most két műszakban 93 gép végzi az őszi munkákat. A legjobb munkát végző traktorosok — Kelemen József, Kálmán József, Vancza János, Bir- gány István, Barna Béla, Szászi Károly, — mindent elkövetnek, hogy tervüket teljesítsék. Vannak azonban olyanok is, mint Ráti István, Vezse István, s még né- hányan, akik bizony lemaradnak a munkában. 10 mázsás átlag dohányból — Saját erőből 40 férőhelyes sertéstlaztató — 104 sertést hizlalnak a tisz&adonyi ÍSöSd Mező Tsz-heit A tiszaadonyi 3öld mező Termelőszövetkezet ez év tavaszán alakult- Több mint 1100 hold földön kézdte meg a gazdálkodást. Sajnos, a sok esőzés befolyásolta az idei esztendőt, s bizony így cukorrépából csak 15 hold termését tudják betakarítani, míg a 160 hold kukoricából csak hatvan hold maradt. A többit kénytelenek silónak felhasználni. Ellenben jó termést ígér a dohány, melyből holdanként 10 mázsa termésre számítanak. Szép eredményeket értek el az állattenyésztés és hizlalás területén. Huszonhét hízómarháért 86 ezer forintot kaptak. Most még 41 hízik, melyből 15 a bika, s összesen ezekért 117 ezer forint bevételre számítanak. Jó jövedelmet biztosít a fiatal szövetkezetnek a sertéshizlalás is. A decemberben átadásra kerülő 104 sertésért 165 ezer forintot kapnak. Van 40 anyakocájuk, melynek a szaporulatát egyrészt süldőként értékesítik, a másik részét pedig hízóba fogják. Nemrég kaptak 150 juhot is. Nagy gondot fordít az építkezésre is a fiatal szövetkezet. Saját erőből 40 férőhelyes sertés- fiaztatót és egy ötven férőhelyes süldőszállást építettek. Középlejáratú hitelből pedig növendék- marhaistállót építitek szerfás építkezéssel. Ezen kívül egy szint átalakítottak téli istállónak saját erőből, s építenek egy 14 méteres helyiséget a gondozók részére raktárnak, és takarmányos helyiségnek. Vásároltak 23 ezer forintért egy fűrész gattert is, mely jól jövedelmez a szövetkezeti tagoknak. Tsz-tagok segítségével gyorsult meg a gépi munka a Nagykállói Gépállomás körzetében A NAGYKÄLLÖI GÉPÁLFalut építenek, szocialista szellemű embereket nevelnek Vid egyszerű vezetői. Most tavasszal indultak el ezen az úton, amikor megalakították az Űj Elet Termelőszövetkezetet. Mi tagadás, féltek tőle, új volt, s b\zony nem rendelkeztek egyetlen nagyobb gazdasági épülettel sem, hiszen itt nem volt nagybirtok... De mégis nekivágtak az emberek... És közös akarattal most eljutottak odáig, hogy egy ötven és egy 20 férőhelyes istállót építenek, készül a 150 férőhelyes juhhodály is, s eddig tíz forint előleget oszlott a fiatal szövetkezet tagjainak munkaegységenként... Hatszázöt lélek szerepel a születési anyakönyvben. Ezer- kilencszázötven óta 57 fiatal pár fogadott e tanácsházán örök hűséget egymásnak... Hat utcájából kettő az utóbbi tíz évben épült. A házak tetejéről kezdenek már kopni a szalmák, zsupfedclek, s rádió hangja szűrődik ki az őszi verőfényben sütkérező utcákra... ViJ most vidul igazán, mert elindult az önálló községek útján... Többszaz betöltetlen pedagógusi állás van még a megyében. A hiány leküzdése érdekében a megyei tanács időnként rövidített idejű tanfolyamokat tart a pedagógusi pályára hajlamot érzőknek. Jelenleg is folyik egy ilyen tanfolyam, amelynek elvégzése után a leendő pedagógusok egy évi gyakorlatra utaznak ki munkahelyükre. Azután főiskolai, vagy egyetemi tanulmányaikat folytatják levelezői úton. Most indul egy óvónőképző tanfolyam is. Ezek a tanfolyamok sem tudják azonban megoldani a teljes pedagógushiányt. Sokat tehetnéLÜMÄS körzetében otven traktor dolgozik a földeken. Az időjárás kifogástalan az őszi munkák végzéséhez. Tizenöt traktor kizárólag a csillagfürt- cséplést végzi, mások a burgonyaszedésnél, műtragyaszórás- nál, vetésnél, szántásnál vannak munkában. A körzetben van elég gép ahhoz, hogy ,.bekötésig'” elvégezzenek minden fontosabb gépi munkát. Azonban — mint a gépállomás főmezőgazdásza mondja —, ebbe a kedvező kilátásba nem lehet belenyugodni. Ugyanis a betakarítási, vetési munkák végzése nem tűr halasztást, mert minden elveszített nap igen nagy károkat okozhat. A MUNKA MEGGYORSÍTÁSÁT a traktorok kétműszakos üzemeltetésével lehet megoldani. De a Nagykállói Gépállomásnak nem volt annyi traktorosa, hogy egy-egy gépre két ember jusson. Azért probléma nem volt, mert már korábbat/ gondoltak arra, hogyan oldják nek a községek a területükön lévő ilyen problémák megoldásáért. Például szerződést köthetnének — mint ahoe - azt egyes helyeken teszik — főiskolás, vagy egyetemet végző pedagógusjelöltekkel, ösztöndíj ellenében arra kötelezni őket, hogy iskolájuk elvégzése után kötelesek visszatérni a községbe. Sokat jelenthetnek a szakositó tanfolyamok is. Egy év óta folyik egy rajz-szaktanfolyam is a pedagógiai főiskolán. A megyéből nyolcán vesznek rajta részt, s a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképzőben készítik fel őket vizsgájukra. meg a kétműszakos munkát. A körzethez tartozó termeldszö vetkezetek tagjai közül már az idei tavaszon több embert hívtak meg a gépállomásra, hogy elvégezzék a traktoros tanfe- lyamot. Most, amikor annyira fontos, hogy idejében végezzenek el minden munkát, megkérték ezeket a termelőszövetkezeti tagokat, hogy álljanak munkába. Nyílván, szívesen tettek eleget ennek a felhívásnak — a szövetkezet érdekében is — a császárszállási, biri, nagykállói és a többi szövetkezeti tagok. ilyenformán eddig HÚSZ darab erőgépet sikerült a Nagykállói Gépállomásnak két műszakra beállítani. Nagy- kállóben például tizenhat ilyen kétműszakos gép dolgozik. Most már nyugodtan végezhetik nappal a műtrágyaszórást, a vetést, a silókukorica betakarításai. a burgonya felszedéf sét a gépek az első tíz órás műszaKban. mert este jön a váltás és reggelre újabb és újabb táblák állanak készen arra, hogy vethessék az árpái, rozsot. IGEN JÖL KAMATOZIK a gépállomásnak is, a termélő.- szövetkezeteknek is az, hogy: a tsz-tagok egy részével elsajátíttatták a traktoros tudományt. A császárszállási Űj Alkotmány Termelőszövetkezetből hat ember volt a tanfolyamon; Ezek közül hárman a szövetkezet saját gépével dolgoznak, hárman pedig a gépállomás traktorain végzik a második műszakot. A biri Táncsics Tsz- ben ugyancsak ez a helyzet. A gépállomási vezetők a tsz-trak- torosek közül különösen meg vannak elégedve a kettős műszakban Kádár János biri, Gá- lócsi Gyötgy és Majoros András császárszállási, Sípos Ferenc nagykállói termelőszövetkezeti taggal. (— s. K.—) Tan falj untok a pedagógusliiány leküzdése érdekében Többéi tehetnének községeink A diáklányok, a diákfanács és a titkár Megszólal a csengő a kisvárdai leány-diákotthonban. Azt várná az ember, hogy perceken belül nagy zsivallyal telik meg a foiyosó, az udvar. Hát vidámság van, kacagásban nincs is hiány, de megkapó az a felnőttes fegyelmezettség, ahogyan ez a több mint másfélszáz diáklány viselkedik. Uzsonna. A lányok között nyúlánk, gyerstekintetű, gyors mozgású lányka, Jószai Viola. Már mesz- sziről látni, hogy valami funkciója lehet, mert a lányok bizalmas barátsággal, de ezen belül megkülönböztetett tisztelettel veszik körül. És valóban nem kis funkciója van: ő a diáktanács titkára. SEMMI bizalmatlanság nincs benne, oly nyílt és őszinte, mintha régen ismernénk egymást, s ebből nagyszerűen kiolvasható, hogy nem sok csalódás érhette még az iskolában, vagy a diákotthonban. Hogyan indult a munka, erről beszélgetünk. Megtudom, hogy különösebb fennakadás nem voit. A diáktanács vezetőségi tagjai pár nappal korábban jöttek be, mint a többiek, hogy mire megjönnek az otthon lakói, rendezett körülményeket és teljes szervezettséget találjanak. A vezetőséget már az elmúlt év végén megválasztották, mint őt is, Violát, hogy az új év indulása zökkenőmentes legyen. A legnagyobb problémát az okozta, hogy az idén többet vettek fel diákotthonba, mint az elmúit években. Sokkal könnyebb volt a minden évben problémát jelentő „szoktatás”, vagyis az elsőévesek közösségi életbe való indítása. Csak egyetlen kislány volt, aki „megsiratta” az otthonát. De ma már telt a klubszoba, szabadidőben táncolnak, könyvet olvasnak, társasjátékot játszanak és ki-ki „szenvedélyének hódol”. A diáfctanács nemcsak „papíron él”. Magát, a titkárt is gyakran keresik fel még otthoni ügyes-bajos dolgokkal is. És a józan igazságosság sokkal többet ér, mintha „puszibarátságot” létesítene Jószai Viola társnőivel. Mert, ha rendetlenséget tapasztal, szigorú. Van, aki annyira zokon is veszi, ha mulasztott, s tőle ezt számenkérik,' hogy elsírja magát. De a bizalom ezzel is csak erősödik. S a bizalomra igen nagy szükség van a diákotthon életében. Mert, bár még nem kapták meg a kollégiumi minősítést, — kérték — már a diákönkormányzat szerint működik az egész intézet. A tanulócsoportok az első perclől kezdve kemely munkához láttak, népes szakkörök működnek, többek között: a politikai szakkör, s alapos büntetéseket , rónak ki arra a társnőjükre, aki rosszul felel az iskolában. PAldus tisztaság és rend mindenütt. Olygnok a szobák, mint a minta kirakatok, s ebben a rendben, tisztaságban, jól is érzik magukat a lányok, Nem idegenkednek a fizikai munkától, még a konyhában is segítenek. Egy termelőszövetkezetben végzett munkáiuk ellenértékeként többek között televíziós gépet is vettek. Szórakozásban, pihenésben megtalálják a részüket. Rövid lenne a hely ismertetni, hogy milyen komolyan gondolkodnak ezek a lányok. HosZ- szú vitákat is folytatnak azzal, akit meg kell győzni hite, állítása tarthatatlanságáról. Ehelyett hadd szóljunk magáról a diáktanács titkáráról, Jószai Violáról néhány szót: Apja nyugdíjas munkásember, ő jó tanuló és még jobb pedagógus, mert máris az. Bizonyítja ezt az a másfélszáznál is több diáklány, akiket a diáktanaes- csal ő vezet. Pedagógus szeretne lenni. Reálisan gondolkozik, s megjegyzi, hogy csak a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképzőbe vágyik, mert az egyetemet anyagiak híján nem végezheti el. A húgának is tanulnia kell még. S amíg beszélgetünk, többek között megkérdezem tőle azt is, hogy ha kapna öt-hatszáz forint ösztöndíjat az egyetemen, vajon lenne-e akadálya, hogy ott tanuljon tovább? — Ó, semmi, semmi! De ki adna nekem havonta öt-hatszáz forintot? S akkor arra gondoltam, hogy jó lenne, ha Gelénospn is elolvasnák ezt a cikket. S. B„ 4