Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-22 / 224. szám

VID VIDUL • • Összefogás két műszakban A krónikások kétszáz esz- tendeje ismerik. Születé­sét egy kompnak köszönheti, ■mely átkelőhelyül szolgált a kereskedőknek, akik Kisvárda és Munkács között közlekedtek. Itt pihentek meg Viden, s ennek köszönhető, hogy Tisza- vi4 létezik... Mondhatni, évszázadok kel­lettek, hogy községgé alakul­jon, de, hogy — elismerést is vívjon ki magának, ahhoz a tanácsok megalakulása volt szükséges... Mert, ahogy itt mondják, a vidi emberek nem érezték ma­gukat egyenrangú polgároknak azelőtt... Ha valamire szük­ségük volt, gyalogolni kellett Tiszaszalkára. Ott meg nem valami édesgyermekként kezel­ték őket... így aztán csak vol­tak, de nem fejlődtek jóformán semmit... Az első hivatalos ember Pétróczki Károly volt, aki tíz esztendeje kormányozza a falut a vb. elnöki székből becsülettel. — Akkor bizony még magam sem■ tudtam, hogy mit vállalok — emlékezik. — Csak azt mondták, hogy minden reggel hivatalba kell állnom. Én meg mentem. Nem restellem, elő­ször, mikor kijöttek a járástól, csak kinyitották a szekrény ajtót, s ők válogatták ki ki­nek milyen aktára, iratra voit szüksége. — Én meg hivatalsegéd vol­tam Tiszaszalkán — magya­rázza a fiatal, szőkehajú vb. titkár, Danes Jancsi. — Bakó .Barnabás, a tiszaszalkai vb, titkár mindig magyarázta: „Nézzed, mit csinálok, mert lehet még belőled titkár is." így aztán, ha volt egy kis szabad időm, lestem, mit mű­vel a titkár... A kisbírói mesterséget Danes Jancsi apjától örökölte, a tanácstitkárit pedig a néphata­lomtól. Elvégezte a közigazga­tási iskolát, s már hat eszten­deje, hogy hivatalba állt az önálló községgé alakult Tisza- viden. Mint törvénytudó embe­rek, jól megértik egymást az elnökkel. Nevük emlékezetes marad, hisz történelemalapítók akiknek a vezetésével indult el igazán a fejlődés útján ez a kis falu, s lett önálló köz- igazgatással rendelkező közös­séggé. S hogy az egyszerű em­berek megtanullak kormányoz­ni, azt az eredményeik is mu­tatják. — Mi tagadás, nem volt könnyű... No, nem azért, mint­ha nem értettünk volna szót az emberekkel, — magyaráz­za az elnök. -— Inkább azért, mert csak tapogatóztunk... De megcsináltuk a községrendezést, utcákat rendeztünk, egyik gaz­dával ki, a másikkal berakat­tuk a kerítést, ahogy kellett. Segítettünk mi magunk is... így most egyenesek az utca- frontok. Hat esztendővel ez­előtt kigyúlt a fény is a falu­ban. Fúrott kútat kaptak... Nagy szó ez olyan helyen, ahol nem tudták, milyen is az. Beszéltek az emberekkel, hogy bizony mostmár illő len­ne törvényházat is építeni. így közös akarattal, közpénzen épült fel a tanácsháza, s vele egyfedél alatt a kultúrliáz. Hat­száz méter járdát építettek... S bizony mindenki csodálko­zott, amikor olyan merész öt­let született a vezetők fejé­ben, hogy já lenne a határt csatornázni... Tetszett a dolog, de álomnak, megvalósíthatat- lannak tartották. De mert bíz­tak a vezetőkben, munkához láttak. Három csatornát építet­tek, s így mentettek meg fél­ezer hold földet a víztől, a pusztulástól... 8 Tiszaszalkai Gépállomás S3 gépe dolgozik két műszakban a termelőszövetkezetek földiéin Olyan nagy feladat előtt nem álltak még gépállomásaink a szövetkezeti járásokban, mint most ősszel. Az őszi szántási, vetési munkák sikeres elvégzésétől nagyban függ, milyen lesz a jö­vő "évi termés. A Tiszaszalkai Gépállomás 159 gépe közül 154 dolgozik, a többit is javítják, hogy minél előbb a termelés szol­gálatába álljanak. Harminckét gép a silókukorica betakarítását végzi, a legutóbbi 10 nap alatt 245 holdról takarí­tották be az értékes takarmányt. Az őszi idényben eddig összesen 6500 holdon végeztek talajmun­kát. Az ő»zi tervük 78 ezer nor­málhold, ezért szükséges, hogy minden traktoros a legkiválóbbat nyújtsa s a gépeket jól használ­ják ki. A tervből eddig 21 ezer 500 normálholdnyi munkát vé­geztek el. Harminchat termelő- szövetkezet tartozik a gépállo­máshoz, amelyeknek a földjein most két műszakban 93 gép vég­zi az őszi munkákat. A legjobb munkát végző trak­torosok — Kelemen József, Kál­mán József, Vancza János, Bir- gány István, Barna Béla, Szászi Károly, — mindent elkövetnek, hogy tervüket teljesítsék. Vannak azonban olyanok is, mint Ráti István, Vezse István, s még né- hányan, akik bizony lemaradnak a munkában. 10 mázsás átlag dohányból — Saját erőből 40 férőhelyes sertéstlaztató — 104 sertést hizlalnak a tisz&adonyi ÍSöSd Mező Tsz-heit A tiszaadonyi 3öld mező Ter­melőszövetkezet ez év tavaszán alakult- Több mint 1100 hold földön kézdte meg a gazdálko­dást. Sajnos, a sok esőzés befo­lyásolta az idei esztendőt, s bi­zony így cukorrépából csak 15 hold termését tudják betakaríta­ni, míg a 160 hold kukoricából csak hatvan hold maradt. A töb­bit kénytelenek silónak felhasz­nálni. Ellenben jó termést ígér a dohány, melyből holdanként 10 mázsa termésre számítanak. Szép eredményeket értek el az állattenyésztés és hizlalás terüle­tén. Huszonhét hízómarháért 86 ezer forintot kaptak. Most még 41 hízik, melyből 15 a bika, s összesen ezekért 117 ezer forint bevételre számítanak. Jó jöve­delmet biztosít a fiatal szövetke­zetnek a sertéshizlalás is. A decem­berben átadásra kerülő 104 ser­tésért 165 ezer forintot kapnak. Van 40 anyakocájuk, melynek a szaporulatát egyrészt süldőként értékesítik, a másik részét pe­dig hízóba fogják. Nemrég kap­tak 150 juhot is. Nagy gondot fordít az építke­zésre is a fiatal szövetkezet. Sa­ját erőből 40 férőhelyes sertés- fiaztatót és egy ötven férőhelyes süldőszállást építettek. Középle­járatú hitelből pedig növendék- marhaistállót építitek szerfás építkezéssel. Ezen kívül egy szint átalakítottak téli istállónak sa­ját erőből, s építenek egy 14 mé­teres helyiséget a gondozók ré­szére raktárnak, és takarmányos helyiségnek. Vásároltak 23 ezer forintért egy fűrész gattert is, mely jól jövedelmez a szövetke­zeti tagoknak. Tsz-tagok segítségével gyorsult meg a gépi munka a Nagykállói Gépállomás körzetében A NAGYKÄLLÖI GÉPÁL­Falut építenek, szocialis­ta szellemű embereket ne­velnek Vid egyszerű vezetői. Most tavasszal indultak el ezen az úton, amikor megala­kították az Űj Elet Termelő­szövetkezetet. Mi tagadás, fél­tek tőle, új volt, s b\zony nem rendelkeztek egyetlen nagyobb gazdasági épülettel sem, hiszen itt nem volt nagybirtok... De mégis nekivágtak az emberek... És közös akarattal most elju­tottak odáig, hogy egy ötven és egy 20 férőhelyes istállót építenek, készül a 150 férőhe­lyes juhhodály is, s eddig tíz forint előleget oszlott a fiatal szövetkezet tagjainak munka­egységenként... Hatszázöt lélek szerepel a születési anyakönyvben. Ezer- kilencszázötven óta 57 fiatal pár fogadott e tanácsházán örök hűséget egymásnak... Hat ut­cájából kettő az utóbbi tíz évben épült. A házak tetejé­ről kezdenek már kopni a szalmák, zsupfedclek, s rádió hangja szűrődik ki az őszi ve­rőfényben sütkérező utcákra... ViJ most vidul igazán, mert elindult az önálló községek útján... Többszaz betöltetlen pedagó­gusi állás van még a megyében. A hiány leküzdése érdekében a megyei tanács időnként rövidí­tett idejű tanfolyamokat tart a pedagógusi pályára hajlamot ér­zőknek. Jelenleg is folyik egy ilyen tanfolyam, amelynek el­végzése után a leendő pedagógu­sok egy évi gyakorlatra utaznak ki munkahelyükre. Azután főis­kolai, vagy egyetemi tanulmá­nyaikat folytatják levelezői úton. Most indul egy óvónőképző tan­folyam is. Ezek a tanfolyamok sem tud­ják azonban megoldani a teljes pedagógushiányt. Sokat tehetné­LÜMÄS körzetében otven trak­tor dolgozik a földeken. Az időjárás kifogástalan az őszi munkák végzéséhez. Tizenöt traktor kizárólag a csillagfürt- cséplést végzi, mások a burgo­nyaszedésnél, műtragyaszórás- nál, vetésnél, szántásnál van­nak munkában. A körzetben van elég gép ahhoz, hogy ,.bekötésig'” elvé­gezzenek minden fontosabb gépi munkát. Azonban — mint a gépállomás főmezőgazdásza mondja —, ebbe a kedvező ki­látásba nem lehet belenyugod­ni. Ugyanis a betakarítási, ve­tési munkák végzése nem tűr halasztást, mert minden elve­szített nap igen nagy károkat okozhat. A MUNKA MEGGYORSÍTÁ­SÁT a traktorok kétműszakos üzemeltetésével lehet megolda­ni. De a Nagykállói Gépállo­másnak nem volt annyi trakto­rosa, hogy egy-egy gépre két ember jusson. Azért probléma nem volt, mert már korábbat/ gondoltak arra, hogyan oldják nek a községek a területükön lé­vő ilyen problémák megoldásá­ért. Például szerződést köthetné­nek — mint ahoe - azt egyes he­lyeken teszik — főiskolás, vagy egyetemet végző pedagógusjelöl­tekkel, ösztöndíj ellenében arra kötelezni őket, hogy iskolájuk el­végzése után kötelesek vissza­térni a községbe. Sokat jelenthetnek a szakositó tanfolyamok is. Egy év óta fo­lyik egy rajz-szaktanfolyam is a pedagógiai főiskolán. A megyé­ből nyolcán vesznek rajta részt, s a Nyíregyházi Felsőfokú Ta­nítóképzőben készítik fel őket vizsgájukra. meg a kétműszakos munkát. A körzethez tartozó termeldszö vet­kezetek tagjai közül már az idei tavaszon több embert hív­tak meg a gépállomásra, hogy elvégezzék a traktoros tanfe- lyamot. Most, amikor annyira fontos, hogy idejében végezze­nek el minden munkát, meg­kérték ezeket a termelőszövet­kezeti tagokat, hogy álljanak munkába. Nyílván, szívesen tettek eleget ennek a felhívás­nak — a szövetkezet érdeké­ben is — a császárszállási, biri, nagykállói és a többi szövet­kezeti tagok. ilyenformán eddig HÚSZ darab erőgépet sikerült a Nagykállói Gépállomásnak két műszakra beállítani. Nagy- kállóben például tizenhat ilyen kétműszakos gép dolgozik. Most már nyugodtan végezhe­tik nappal a műtrágyaszórást, a vetést, a silókukorica beta­karításai. a burgonya felszedéf sét a gépek az első tíz órás műszaKban. mert este jön a váltás és reggelre újabb és újabb táblák állanak készen arra, hogy vethessék az árpái, rozsot. IGEN JÖL KAMATOZIK a gépállomásnak is, a termélő.- szövetkezeteknek is az, hogy: a tsz-tagok egy részével elsajá­títtatták a traktoros tudományt. A császárszállási Űj Alkot­mány Termelőszövetkezetből hat ember volt a tanfolyamon; Ezek közül hárman a szövet­kezet saját gépével dolgoznak, hárman pedig a gépállomás traktorain végzik a második műszakot. A biri Táncsics Tsz- ben ugyancsak ez a helyzet. A gépállomási vezetők a tsz-trak- torosek közül különösen meg vannak elégedve a kettős mű­szakban Kádár János biri, Gá- lócsi Gyötgy és Majoros And­rás császárszállási, Sípos Fe­renc nagykállói termelőszövet­kezeti taggal. (— s. K.—) Tan falj untok a pedagógusliiány leküzdése érdekében Többéi tehetnének községeink A diáklányok, a diákfanács és a titkár Megszólal a csengő a kisvárdai leány-diákotthonban. Azt várná az ember, hogy per­ceken belül nagy zsivallyal te­lik meg a foiyosó, az udvar. Hát vidámság van, kacagásban nincs is hiány, de megkapó az a felnőttes fegyelmezettség, ahogyan ez a több mint más­félszáz diáklány viselkedik. Uzsonna. A lányok között nyúlánk, gyerstekintetű, gyors mozgású lányka, Jószai Viola. Már mesz- sziről látni, hogy valami funk­ciója lehet, mert a lányok bi­zalmas barátsággal, de ezen belül megkülönböztetett tiszte­lettel veszik körül. És valóban nem kis funkciója van: ő a diáktanács titkára. SEMMI bizalmatlanság nincs benne, oly nyílt és őszinte, mintha régen ismernénk egy­mást, s ebből nagyszerűen ki­olvasható, hogy nem sok csa­lódás érhette még az iskolá­ban, vagy a diákotthonban. Ho­gyan indult a munka, erről beszélgetünk. Megtudom, hogy különösebb fennakadás nem voit. A diák­tanács vezetőségi tagjai pár nappal korábban jöttek be, mint a többiek, hogy mire megjönnek az otthon lakói, rendezett körülményeket és tel­jes szervezettséget találjanak. A vezetőséget már az elmúlt év végén megválasztották, mint őt is, Violát, hogy az új év indulása zökkenőmentes legyen. A legnagyobb problémát az okozta, hogy az idén többet vettek fel diákotthonba, mint az elmúit években. Sokkal könnyebb volt a minden évben problémát jelentő „szoktatás”, vagyis az elsőévesek közösségi életbe való indítása. Csak egyetlen kislány volt, aki „megsiratta” az otthonát. De ma már telt a klubszoba, sza­badidőben táncolnak, könyvet olvasnak, társasjátékot játsza­nak és ki-ki „szenvedélyének hódol”. A diáfctanács nemcsak „papíron él”. Magát, a titkárt is gyakran keresik fel még otthoni ügyes-bajos dolgokkal is. És a józan igazságosság sok­kal többet ér, mintha „puszi­barátságot” létesítene Jószai Viola társnőivel. Mert, ha ren­detlenséget tapasztal, szigorú. Van, aki annyira zokon is ve­szi, ha mulasztott, s tőle ezt számenkérik,' hogy elsírja ma­gát. De a bizalom ezzel is csak erősödik. S a bizalomra igen nagy szükség van a diákotthon életében. Mert, bár még nem kapták meg a kollégiumi mi­nősítést, — kérték — már a diákönkormányzat szerint mű­ködik az egész intézet. A ta­nulócsoportok az első perclől kezdve kemely munkához lát­tak, népes szakkörök működ­nek, többek között: a politikai szakkör, s alapos büntetéseket , rónak ki arra a társnőjükre, aki rosszul felel az iskolában. PAldus tisztaság és rend mindenütt. Olygnok a szobák, mint a minta kirakatok, s eb­ben a rendben, tisztaságban, jól is érzik magukat a lányok, Nem idegenkednek a fizikai munkától, még a konyhában is segítenek. Egy termelőszövet­kezetben végzett munkáiuk el­lenértékeként többek között te­levíziós gépet is vettek. Szóra­kozásban, pihenésben megtalál­ják a részüket. Rövid lenne a hely ismertet­ni, hogy milyen komolyan gon­dolkodnak ezek a lányok. HosZ- szú vitákat is folytatnak azzal, akit meg kell győzni hite, ál­lítása tarthatatlanságáról. Ehe­lyett hadd szóljunk magáról a diáktanács titkáráról, Jószai Violáról néhány szót: Apja nyugdíjas munkásember, ő jó tanuló és még jobb pedagógus, mert máris az. Bizonyítja ezt az a másfélszáznál is több diáklány, akiket a diáktanaes- csal ő vezet. Pedagógus szeret­ne lenni. Reálisan gondolkozik, s megjegyzi, hogy csak a Nyír­egyházi Felsőfokú Tanítókép­zőbe vágyik, mert az egyete­met anyagiak híján nem vé­gezheti el. A húgának is tanul­nia kell még. S amíg beszél­getünk, többek között megkér­dezem tőle azt is, hogy ha kapna öt-hatszáz forint ösztön­díjat az egyetemen, vajon len­ne-e akadálya, hogy ott tanul­jon tovább? — Ó, semmi, semmi! De ki adna nekem havonta öt-hatszáz forintot? S akkor arra gondoltam, hogy jó lenne, ha Gelénospn is elolvasnák ezt a cikket. S. B„ 4

Next

/
Thumbnails
Contents