Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-20 / 222. szám

Gondoskodnak »k alap§xei*ie%e(i Tehetőségek és a propagandisták toTálibképxésérol A pártélet eseményei <i na menyi járásban Űj szint jelent a pártmunká­ban a vásárosnaményi járási pártbizottság intézkedése az alap­szervezetek vezetőségeinek politi­kai továbbképzéséről. Korábban átfogó program nélkül, az es­ténkénti párttitkári értekezletek­ben merült ki a vezetőségi ta­gok tájékoztatása az időszerű te­endőkről, és a pártmunka ta­pasztalatainak kölcsönös megvi­tatása. Az idén október 21-tol 1961 április 7-ig szervezett tan­folyamon oldják meg az üzemi és hivatali pártszervezetek veze­tőinek továbbképzését. A tovább­képző-tanfolyam külön tematiká­val működik, az üzemi és a hi­vatali pártszervezetek sajátos helyzetére épülve. A tanfolyamon a járás összes MSZMP alapszer- vazeteir-ek vezetőségi tagjai részt vesznek, minden héten pénteken 4 órás idővel. Körzetekre osztották a járást, Tarpán, Csarodán, Gelé- nesen, Tiszaszalkán, Tiszakere- csenyben. Nagyvarsányban, Öles- ván és Vásárosnaményban tart­ják meg a környező községei tanfolyamait. tsz jövedelem-elosztása, a ter­melés pártellenőrzése. Majd el­méleti és szervezeti kérdések; a párt szervezti felépítése, az egyes szervek feladata, a pártvezeté­sé g, a taggyűlés, az MSZMP cso­portok helye és szerepe, a két- frontos harc, a kommunista és burzsoá erkölcs,- a politikáról ál­talában, a kommunista szerény­ség, , önteltség, s még számos té­ma. Hasonlóan a továbbképzés­hez, az alapszervezetek vezetősé­gének politikai műveltségét nö­velik azok a lépések is, me­lyek arról szólnak, hogy vezető­ségi üléseken megvitatnak fon­tos elméleti tételeket. Legutóbb a járás alapszervezeteiben a ve­zetőségek az egységes szocialista parasztság kialakulását . beszél­ték meg. A propagandisták in felelősek u% oktatás megszervezéséért Ide tartozik még az is, hogy gondoskodnak a propagandisták évközbeni továbbképzéséről. Ha­vonta egy teljes napot fordíta­nak a járás propagandistáinak továbbképzésére, a korábban életrehívott elméleti munkaközös­ség által kidolgozott konzultációs kérdéseket rtt beszélik meg ve­lük. Az ősszel kezdődő pártok­tatási év hasznos tapasztalatok­kal gazdagította a naményi járás pártszervezeteit. Az idén a pro­pagandistákat is felelőssé tették az oktatás megszervezéséért; a legtöbb hallgató valóban olyan oktatási formán tanul az idén, amely érdeklődésének és politi­kai felkészültségének a legmeg­felelőbb, biztosítja továbbfejlő­dését. A járásban 9 gazdaságpo­litikai, két politikai gazda­ságtan és két szakosí­tott filozófiai tanfolyam lát munkához, amilyen eddig nem volt a járásban. Sok új propa­gandista került a szemináriumok élére, friss erők, az utánpótlás, mely nagyon jó jel. Október 18-ig, a párfoktatás megkezdéséig újra beszélgetnek a propagandisták a hallgatókkal, meggyőződnek róla, rendben vannak-e a tanulandó anyagok. Eddig a hallgatók zöme, szám- szerint a 64 politikai iskola közül szeptember 15-ig 62 fizetett elő a propaganda-anyagokra, ez is jelzi az elbeszélgetések hatását. A Beregi Fényben, a járás poli­tikai és kulturális híradójában külön rovatot nyitnak a pártok­tatás segítségére. Ahol pedig sze­mináriumvezetők hiányában nem tudnak szervezett pár1 oktatást bevezetni, ott járási előadókkal kötetlen, előadásos propagandát terveznek és a tavalyihoz hason­lóan 2 hetes vándortanfolyamot, ahol két héten át minden este lényeges, politikai kérdésekről tanácskoznak a szöve+kezeti fal­vak lakóival. A szövetkezeti járás politikai igényeinek megfelelően alakuló helyes, ötletes események ezek a naményi járás pártéletében. P. G. Ismertessük meg mindenkivel us oktatási reform irányelveit fiz oktatási irányelve vet vitatta meg kibővített ülésen a mátészalkai járási népfrontbizottság A mátészalkai járási népfront­bizottság kibővített ülésen vi­tatta meg az oktatási irányelve­ket. A beszámolót számos hozzá­szólás követte. Felszólalt többek között Szilágyi Erzsébet taní'ó- nő. Elmondotta, hogy a szülők többsége helyesléssel fogadta az irányelveket. Vannak azonban olyanok is, akik azt hiszik, hogy az új oktatási rendszer megeről­tető fizikai munkát jelent a fia­talok számára. Az ellenség igyek­szik lejáratni az irányelveket. Többek között azt hírese'éli. hogy azért küldik a fiatalokat termelőszövetkezti munkára, mert nagyon gyengék a termelő­szövetkezetek. Mindezek a tények azt mutatják, hogy széleskörű felyilágosító és tájékoztató munkára van szükség az oktatási reform­mal kapcsolatban. Szilágyi Erzsébet ezután azt ja­vasol'a, hogy a hétfői napra ke­vesebb terhelő leckét adjanak fel a gyermekeknek, hogy va­sárnap jól kipihenhessék magu­kat. E javaslat megtételére a szülők kérték fel. Kolláth László, Kossuth díjas paposi tanító hangsúlyozta, hogy maga az élet követeli meg . az oktatás reformját. Nagyon jónak tartja és szüksé­MegSfaialodik a 8!2-es villamos 250 munkaóra a város téeszeiben Nagy készülődés folyik a vá­ros KlSZ-szervezeteiben a kong­resszusra. Ezt a most zajló veze- tőség-újjáválasztó taggyűlések mellett a szorgos munka is bi­zonyítja. A MÁV nyíregyházi állomásának KISZ-szervezetéhez tartozó fiatalok — lakatosok, villanyszerelők, asztalosok — vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére megfiatalítják a 812- es villamost, kicserélik a csapá­gyát, ' s egy másik villamost is felújítanak, hogy ezzel is javít­sák a városban a közlekedést. Ebben a munkában 22 fiatal vesz részt. Záhonyból Józsefvá­rosba túlterhelt vonatot indíta­nak, melynek a célja az, hogy a teljes kapacitást kihasználják; a vonatot szintén fiatalok irá­nyítják majd. Az őszi betakarítási munkából is ki akarják venni részüket a fiatalok. A város termelőszövet­kezeteinek segítenek. A Ságvári Tsz-ben már meg is kezdték a kukorica törését a Közgazdasági Technikum pénzügyi tagozatának tanulói, valamint a „Vasvári” gimnazisták. Hamarosan munká­hoz látnak a többi üzemi, hiva­tali és iskolai KISZ-szervezetek is. összesen 250 munkaórát a ártottak fel. gesnek ahhoz, hogy fiatalságunk megfelelően felkészüljön a szo­cialista haza szolgálatára. Örö­mét fejezte ki, hogy á népfront gyorsan megszervezte a vitát. Javasolta, hogy a téli falusi ok­tatási programba mindenütt ve­gyék be az oktatási irányelvek ismertetését. Erdős Jenó pedagógus arról beszélt, hogy az ok'atási irány­elvek helyességét igazolja már az az előzetes tapasztalat is, hogy a fiatalok szíveseb­ben mentek szakközépisko­lákba, mint gimnáziumba. Felismerték, hogy a szakmai gyakorlat megszerzésének igen nagy jelentősége van továbbme­netelünk céljából. Hangsúlyozta, hogy az okta'ási reform végre­hajtása társadalmi ügy, amely anyagi erőfeszítéseket kér a tár­sadalomtól. A népfrontmozgalom vállaljon jelentős szerepet a tár­sadalmi erők mozgósításában. Felszólalt még Károlyi László pedagógus is, aki lelkesen üd­vözölte a reformot és hangsú­lyozta: jelentős feladat a mun­ka megszeret'etése. Helyeselte, hogy megfelelő helyet kap a ta­nításban a modern technika és tudomány megismertetése. Bartos Zoltán kocsordi tanító azt hangsúlyozta, hogy az okta­tási reform szorosabbá teszi az értelmiségiek és a munkásosz­tály. a parasztság közötti kapcso­latot. Husztu Sándor hodászi terme- löszövetkezei brigádvezető nagy örömmel köszöntötte a reformot, amely elősegíti, hogy a fiatalok megbecsüljék a .munkát. Javasol­ta. hogy az oktatási reform meg­valósítása során jelentős helyet kapjon a fel­nőttek továbbképzésének elő­segítése is, mert erre igen na»y szükség van a termelő­szövetkezeti községekben. — Sok maradi ember van a községünkben — mondotta — olyanok is voltak, akik ellenez­ték a villany bevezetését és a kultúrház építését. Ezek ellene vannak az újnak. Sokat kell tö­rődni a nevelésükkel. (37). „Professzor úr! Nem volt más választásom. Mire ezeket a sorokat olvassa, én már átlép­tem az ország határát. Elüldöztek. El­megyek tehát oda, ahol emberségesen bánnak az emberekkel. Semmi bűnöm nincs. Talán csak az, hogy tanulni aka­rok. Remélem, nem megyek örökre. Re­mélem, még visszatérhetek hazámba. Professzor úr! Én önnek sok hálával tartozom. Nem tudom, mivel viszonoz­ni, talán csak azzal, hogy jó orvos le­szek. Szerettem volna személyesen elkö­szönni, de nem mertem. . Eszternek tessék megmondani, hogy nagyon sokat gondolok rá, és nagyon- nagyon megszerettem őt. Bocsássa meg, professzor úr, ezt a lépésemet. Más választásom nem volt. Üldöztek, menekülnöm kellett. Fiatal éveimet nem akartam ártatlanul börtön­ben tölteni. Magda asszonynak köszönöm jóságát. Budapest, 1949. október 20-án. Tanítványi tisztelettel: Krasznai István” — Pokoli — suttogta maga elé a lány. — Pokoli. Letette a levelet. Odament az ab­lakhoz. Félrevonta a függönyt. Égő arcát rányomta a hideg ablaküvegre és kibá­mult a sötét estébe. A szél süvöltött, az esőcseppeket az ablaknak verte. — ... nagyon sokat gondolok rá, és nagyon- nagyon megszerettem... — lüktettek agyában a szavak. Szeméből egy könnycsepp indult útnak. Mint csillogó gyöngyszem, vé- gigpergett a lány szép arcán. Es utána a második, a harmadik... hangtalanul. Sírt. István, te szerencsétlen ... én is nagyon szeretlek ... Éva taxival ment haza. Az volt az érzése, hogy követik, de bármennyire is figyelt, nem vett észre semmit. Az eső úgy szakadt, mintha dézsából öntötték volna. Már nagyon kimerült. Céltalan­nak. kilátástalannak látta életét. A le­bukás veszélye állandóan ott ólálkodott körülötte, és tudta, hogy egyszer vége lesz mindennek. Tudta, hogy fizetnie kell, de tehetetlen volt. Nem tudott szabadulni Frédi hálójából. Sok-zor arra gondolt kétségbeesett pillanataiban, hogy bemegy a rendőrségre, és elmond mindent, vállalja a büntetést, a bör­tönt, de eszébe jutott vőlegénye. Frédi kegyetlenül mosolygó szeme, az állandó burkolt fenyegetés, és elkergette magá­tól ezeket a gondolatokat. Nagyon egyedül érezte magát. Vő­legénye képét a tovatűnő idő egyre hal­ványította, egyre ritkábban jutott eszébe, de ugyanakkor éhezett a szere­lemre. Vőlegénye utáni vágya, szerstete nem elégítette ki, hiszen már csak egy szertefoszló emlék utáni ragaszkodás lett belőle. Azért is külön harcot kel­lett vívnia, hogy a szívében élő emlé" kék ne tompuljanak el, ne szürkülje­nek. Lassan mégiscsak rádöbbent a kö­nyörtelen valóságra, a percek és órák homokszemcséi kegyetlenül temették a múltat, és vőlegényének markáns voná­sai eltompultak, elmosódnak, megfakul­nak, mint tűző napon a ruha színe. Utálta, gyűlölte magát. Ha arra gondolt, hogy Frédi parancsára testét bárkinek oda kell dobnia, alávalónak, szennyesnek érezte magát. Eloltotta a lámpát, és óvatosan ki-' kémlelt a redőny résein. A park és a sétány üres volt, csak a hideg szél kó­borolt a fák és bokrok között, meg az eső verte fel a tócsáknak az utcai lám­páktól fényes tükrét. I meresztette a re­dőnyt, meggyújtotta a sarokban álló hangulatlámpát, és arra gondolt, hogy lefekszik. Bement a fürdőszobába, msg- gyújtotta a gázboylert és vizet melegí­tett a fürdéshez. Levetkezett. Ruháit felakasztotta, kikészítette pizsamáját, fürdököpenyét. Ott állt a tükör előtt mezítelenül. Arcán szomorú mcso’.y futott végig. Iz­mos, - karcsú teste, telt, ruganyos mel­le, hosszú szabályos combja egészséget, fiatalságot sugárzott, de ő tudta, hogy mindez csak látszat, mert belül az ide­gek már bomlásnak indultak, az évek óta használt kábítószer megkezdte rom­boló munkáját. Talán még útját tudná állni, erős akarattal, nagy elhatározás­sal ... de neki már nincs akaratereje, ő már egy nyomorult halálraítélt. Fürdés után ledörzsölte testét, ki­fésülte fényes, szőke haját, majd pizsa­mába bújt, felvette fürdőköpenyét, az állólámpa alá ült, és olvasni kezdett. Gondolatai azonban máshol kalandoztak. A meleg víz elbágyasztotta, szemhéja lecsukódott, és nyugtalan álomba me­rült. Vonásai megenyhültek, csak néha futott át arcán egy-egy alig észrevehe­tő rángás. Óráknak tűnő percekig aludt csak. Felriadt. A könyv kihullott kezéből. Szeme kerekre tárult az ijedségtől, ami- ) kor a kopog'atást meghallotta. — Istenem — suttogta. Felállt, és odament a háromajtós szekrényhez. Ki­nyitotta. A ruhákat féretolva, motozott egy ideig. Halk, finom zaj hallatszott, mint amikor a jól olajozott golyóscsa­págyak megindulnak. A szekíény hátsó fala hátrasiklott. Éva felállt. A szekrényből Frédi magas, karcsú alakja bontakozott ki. — Csukd be — rendelkezett hal­kan: A lány engedelmeskedett. Frédi ledobta kalapját, felöltőjét és leült a lámpa alatt lévő fotelbe. — Adj valamit inni — szólt a lány­hoz. — Ezt pedig tedd el. — Egy kis csomagot húzott elő zsebéből, és Éva felé dobta. A lány arca megváltozott. Szemében öröm, kutyahűség és az aláza­tos hála fénye villant. Elkapta a kis csomagot, szívéhez szőri1 otta, valami felszabadult hang tört fel melléből, ar­cán mosoly futott át. (Foiyistftét}. 2 Gazdag program « továbbképző tanfolyamokon A járási pártbizottság az aktí­vákkal kidolgozta a továbbkép­ző tanfolyam programját, mely­ben igen érdekes, elméleti és gyakorlati kérdések szerepelnek. Többek között előadást tartanak és vitát rendeznek kezdő fokon a politikai gazdaságtan alapve­tő kérdéseiről, a termelési mód fogalmáról, a termelőerőkről, a termelési viszonyokról, a szocia­lista termelési mód fejlődésének sajátosságairól, az alap és fel­építmény fogalmáról. Helyet ka­pott a tematikában olyan kér­dés is, mint a közös gazdálkodás célja és alapelvei, a gépállomások feladata a tsz-ek megszilárdítá­sában, a talajerő és takarmány- gazdálkodás, az állattenyésztés feladatai, az üzemszervezés, a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents