Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-17 / 194. szám

Újból összehívják a Biztonsági Tanácsot Kongó ügyében (8, oldM) XVII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM Ara 50 fillér I960. AUG. 17, SZERDA FB- 86 (Folytatásos regény). (2. oldal) ★ Féidmüvesszövetkezet (4—5 oldal.) Seregben alig hallgatott el az aratógép, csak éppen hogy szögre kerültek a kaszák, s a nyírbátori járásból már azt je­lentették, hogy az encsencsi Vi­rágzó Termelőszövetkezetben 17 hold őszi takarmánykeveréket vetettek el. A kedvezőtlen idő­járás egy időre hozta a gabona- |je takarítást és az őszi munkák kezdetét. Ma még megyeszerte első és legfontosabb munka a meg­termett gabona magtárba jutta­tása. A termés jónak mondha­tó, egyes helyeken eléri a ta­valyi igen jó termést is. Lénye­ges veszteség, károsodás még a legesösebb beregi, szatmári ré­szeken sincs. Veszteség, na­gyobb romlás csak ott lehet, ahol a tettek helyett búslakod­nak. esetleg nemtörődömség ver tanyát. Egy biztos: a rendkí­vüli időjárás erőfeszítést köve­tel. Gulócson például mezítláb, vízben arattak és úgy hordták ki a kévéket magasabb helyre, a termésüknek mintegy hatvan százalékát kellett dombosabb helyre hordani. Nyírmeggyesen húszezer keresztet raktak szét ée újra össze. Több helyen úgy hordanak, hogy a felső kévéket leszedik a keresztről, a közepét szekérre rakják és az alsó kévéket szintén a tar­lón hagyják száradni. Máshol kúpokba állogatják az átázott kereszteket. A kevésbé nyirkos kereszteket egyszerű átrakással légj árhatóvá lehet tenni, az így átrakott kereszt egy-két nap alatt hordható lesz. A keresztek, kévék szárításá­nak sokféle módja van, ugyan­így a hordásnak cséplésnek is. Egy szabály azonban van: asz- tagba csak száraz kereszteket lehet berakni, mert különben bemelegedés, esetleg öngyulla­dás is előfordulhat, de a leg­enyhébb estben is dohos, pe­nészes lehet a termés. Minden szem gabonát meg kell mente­ni, de ha lehet, a vetőmagnak valót még különösebb gonddal kell kezelni, mint a többit, mert a csíraképességét egysze­rű bemelegedésnél is elveszít­heti a gabona, a vetőmagnál pedig elsőrendű dolog a csíra­képesség. A legjobb, legszára­zabb gabonából kell kiválasz­tani a vetőmagnak valót és cseplés után is vékonyan szét­térítve kéll kezelni a teljes száradásig. Ezek a módszerek ismertek, csak az embereken múlik a végrehajtásuk. Ha valamikor, akkor most szükség van arra, hegy minden munkabíró em­ber a gabonatakarításon dolgoz­zék. A párt, a termelőszövet­kezeti és tanácsvezetők legfon­tosabb feladata most erre szer­vezni, mozgósítani a dolgozó­kat. Vannak községek, ahol a múlt években is kevés ló volt, az igaerőt a tehenek adták. Helyes, ha megfelelő díjazás ellenében a háztáji teheneket is összefogják a hordás meggyor­sítására. Az aratás az ecész község ügye volt a termelőszö- vetkezti falvakban, öregek, fia­talok egyaránt resztvettek a könnyűnek nem mondható munkában. A keresztek átra­kása, a kévék forgatása és új­ra keresztbe rakása olyan mun­ka, ahol serdülő gyerekek, idő­sebb emberek és az asszonyok is igen sokat segíthetnek. Egy évi munka eredménye veszhet kárba, de még ennél is jelentőssebb, hogy a jövő évi kenyerünkről van szó. Volt olyan hét, amikor három-négy napig rá sem lehetett menni a földre, annyi volt a kényszer­ünnep, hogy tele is unhattunk. A kenyér biztosítása — ahol el­maradtak — megköveteli, hogy minden perc jó időt kihasznál­janak, ha kedvező az idő hord­janak. csépeljenek vasárnap is. Számos termelőszövetkezetben jó munkát végeztek az ifjúsági brigádok a kapálás, aratás ide­jén. Most újra olyan feladatok tornyosultak fel, hogy a szoká­sosnál nagyobb erőfeszítésre ven szükség. Helyes lenne, ha a keresztek szárításában, a hordásban, cséplésben és a ga­bona magtári kezelésében kü­lön, a rájuk eső részen felül is vállalnának a fiatalok, hogy mielőbb végezhessünk a beta­karítással. Sürget a betakarítás, mert a földeken már veszély van, csí­rázás, romlás érheti a kenyér- nekvalót, de sürgős azért is, mert itt van a nyakunkon az őszi munka is. Amíg szárazon, kazalban, vagy a magtárban nincs a gabona, ez az első, de utánna azonnal az őszi árpa és a rozs talaját kell előkészí­teni. Ahogy keresztüljött a cséplőgépen a vetőmag, szelek- torozni kell. A termelőszövet­kezetek egyik legpénzesebb nö­vényének, a dohánynak is most van a fő betakarítási szezonja. Sürgős a hordás, mert a siló- kukorica betakarításához is ugyanazok a vontatók, fogatok kellenek, amelyek a gabonahor­dást végzik. Sajnos a tavaszi ráérő időben a nagytömegű si­lónak nem mindenütt készítet­ték el a gödröket. Egyes helye­ken még ezt is ásni kell. Szep­tember első hetében a szerencsi cukorgyár megkezdi munkáját. Egy héttel előtte ásni kell a cukorrépát is. Sorolhatnánk még teendőket, amelyek az idő előrehaladásá­val egyre tornyosulnak, de ugyanígy sorolhatnánk azt is, hogy a gépállomásoknak több gépjük van, mint tavaly, a nagyobb termelőszövetkeze', ék­ben is majdcsak mindenütt van legalább egy vontató, vagy te­hergépkocsi. Közösben az em­beri és fogatos erővel is job­ban lehet gazdálkodni. Jó szer­vezéssel, egy akarattal minden nehézség leküzdhető és sok eső nemcsak nehézséget, hanem örömet is hoz, mert a kapás­termények rekordtermést ígér­nek. Cs. B. 125 ezer hold jövője — Hogyan lehet megelőzni az elöntéseket — Elgondolások a károk megelőzésére, az eredmények tokozására A szál mór-beregi rész vízrendezési problémáiról A Szabolcs-őzatmár megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a kö­zelmúltban megtartott ülésén foglalkozott a megye szatmári-, beregi részének belvízrendezési problémájával. E kérdés tárgya­lása közben a fehérgyarmati, a csengeti és a vásárosnaményi já­rás vízügyi problémáiról esett szó. A fehérgyarmati és csengeri já­rás vízügyi helyzetét felmérő elő­terjesztés megállapította, hogy a vízrendezésre váró terület a Tisza—Szamosköz öblözet- be esik, melynek területe 125 ezer katasztrális hold. A Tur-menti és erdőháti közsé- gekben sok a kilúgozott, sava-1 nyú, vagy savanyúságra hajlamos i erdőségi talaj. Esetenként sziksse- | dő folt is található. A talaj rossz vízgazdálkodása miatt tavasszal később, egyes helyeken csak má­jus végén kezdhetik el a talaj- előkészítési és vetési munkálato­kat. Csapadékos tavasz esetén a már jól fejlett növénykultúra kipusztul, vagy erősen károsodik. Kedvezőtlen időjárású években a termésátlagok sokszor felérj, vagy egyharmadára csökkennek. Gyakoriak a belvíz-elöntések is. Az említett terület legnagyobb problémái a következők: a rend­kívüli kötött talajszerkezet a te­rep kicsi esése, a határontúlról esetenként bejövő vizek. Emellett j az öblözetnek csak egy kivezetése! van Olcsvaapátinál, a főcsator­nák hosszúak és kicsi az esésük, végül: a harmad és negyedrendű csatornák elhanyagolt állapotban vannak. Tüzetes vizsgálatok eredménye­ként állapították meg, hogy a Románia felől érkező vi­zeket övcsatornával össze le­het fogni és a Szamosba le­het vezetni. Ugyancsak meg lehet osztani az időnként je­lentkező nagy vízmennyisé­get a nagyari Túr-ág kinyi­tásával. A csatornahosszak csökkentésé­vel csökkenteni lehet az egy fő­gyűjtő csatornára jutó területet is. A harmad és negyedrendű csatornák állapotának javítása érdekében ez év májusában meg­alakult a Tisza—Szamosiiözi Víz­rendező Társulat, amely célul túz'e ki, hogy az említett csator­nákon szükséges felújításokat négy év alatt végzi el. A vásárosnaményi járás terüle­tén 1960-ban még jelentősebb volt a víz átal okozott kár, mint a Tisza—Szamosközi öblözetben. Jelen-ősnek mondható a termés- kiesés. Legnagyobb feladat ezen a területen a harmad és ne­gyedrendű csatornák javítása. A vízlevezetési problémákat ezen a területen is a lehe'ő legrövi­debb időn belül kell megszün­tetni. A problémák felvetésével egy- időben alapos, a körülményeket mérlegelő javaslatokat is tettek azok megszüntetésére. Elhangzot­tak a javaslatok a hiányosságok kijavítására. Ezek szerint az első lépés a romániai vizek felfogá­sa volna, egy új árapasztó csa­torna készítése nyomán. Ezután a nagyari Tur-ág kinyitását ter­vezik' a Tisza leié. A fejlesztés harmadik lépése a Csomata-csa- torna átvágásokkal való rendezé­se. Az átvágásokkal a csatorna vízhozama a Tapolnok, illetve a Gőgő-Szenyke csatornák felé megosz1 hatóvá válna. A végre­hajtó bizottsági ülésen elhangzott az is, hogy az említett munkák elvégzésére ál'alános tervet kell készíteni. Az általános terv készítésé­hez 6—8 hónap szükséges, amelynek alapján hozzá­kezdhetnek az említett öblö- zet tizenkétmillió forintos rendezési tervének munkái­hoz. A belvízrendezés végrehajtásá­val az eddig minden évben je­lentkező többmillió forintos ter­méskárokat döntően meg lehet majd szüntetni. Akadálytalanul kialakíthatók lesznek a nagyüze­mi gazdálkodáshoz szükséges táblák, és a tavaszi talajelőkészitési és vetési munkálatokat koráb­ban, kellő időben elkezdhe­tik majd, melynek jó hatása lesz a terméseredményekre. Például a belvízrendezési terv- javaslat megvalósulása után az említett területen holdanként kö­zéj másfél mázsával nagyobb át­lagtermés várható búzából. A végrehajtó bizottság határo­zatai, javaslatai lerögzítették, hogy a több évre szóló tervja­vaslat megvalósítása érdekében a lehető legtöbbet tegyék meg a fe^ lelösök. A vb kérésére az ország- gyűlési képviselők megyei cso­portja külön napirendi pontként tűzi megtárgyalásra a megye szatmár-beregi részének belvíz- rendezését, hogy az állami segít­ség mellett a lakosság minél na­gyobb társadalmi munkája is előbrelendítse a feladatok elvég­zését. * 20 21 Ünnepi tanácsülés, kultúr házat at ás, termelő­szövetkezeti ünnepségek íiz augusztus 2Ö-I ünnepségek programja Nyíregyházén Nagy készülődés folyik Nyír­egyházán az Alkotmány szüle­tésének évfordulójára. Az ünne­pet megelőző napokban a kerü­leti pártszervezetek és a Haza­fias Népfront bizottságai „Al­kotmány-napokon”, kisgyűléseken emlékeznek meg az évforduló­ról. 19- én, pénteken a város üze­meinek, hivatalainak párt- és tömegszervezetei munkaidő után ruvid ünnepséget tar­tanak, ahol megemlékeznek a tanácsok és az Alkotmány születésének évfordulójáról. 20- án, szombaton reggel a vasutas zenekar zenés ébresztő­je ébreszti a nyíregyháziakat. Reggel 8 órakor, a városi ta­nács nagytermében kezdődik a városi tanács ünnepi ülé­se. Az ünnepi ülésen megemléke­ző beszédet mond Bíró László elvtárs, a városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, majd dr. Merényi Oszkár, a megyei tanács v. b, tagja kiosztja a megyei tanács okleveleit azok­nak a tanácsi dolgozóknak, akik már 10 éve a tanácsapparátus­ban dolgoznak. 20-án délelőtt 10 órakor kez­dődik Manda bokorban a közel 800 000 forin1os költ­séggel felépített kultúrhaz Ünnepélyes átadása. Ugyanitt ünnepük a Ságvári Endre Termelőszövetkezet fenn­állásának 10. évfordulóját is. A kultűrházat a tanács nevében Prékopa István elvtárs, a váro­si tanács elnökhelyettese adja át a Manda-bokoriaknak. A Sásvá­ri Tsz 10 éves fejlődéséről, ered­ményeiről Horváth János elv­társ, a szövetkezet elnöke szá­mol be. Az ünnepség után a termelő­szövetkezet tagjai és a környék­beli egyénileg dolgozó parasztok közös ebéden vesznek részt. Dél­után 3 órai kezdettel az új kultúrházban a József Attila Mű­velődési Ház kultúrcsoportja ad ünnepi kultúrműsort, majd a fiatalok itt táncmulatságon szó­rakozhatnak. Ugyancsak 20-án az Úttörő Termelőszövetkezet is ünnepsé­get rendez Alkotmányunk szü­letésének évfordulója tiszteleté­re. Az ünnepségre meghívják a szövetkezetét patronáló üzem, a Városgazdálkodási Vállalat több dolgozóját is. 20- án, Sóstón rendezik meg az MHS összetett versenyének egésznapos döntőjét. Ugyanezen a napon, este az 53-as autóköz­lekedési Vállalat rendezi élüzem- avató ünnepségé*. 21- én, vasárnap a sóstóhegyi tanácskörzetben, a vajdabo­kori tanácskörzetben és Örö­kösföldön a helyi pártszer­veretek és Népfront bizott­ságok rendezésében ünnepi gyűléseket tartanak. Az ünnepi gyűlések előadói Sóstóhegyen Tamai Imre elv­társ. a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, Vajdabo­korban Pokrovenszki József elv­társ, az MSZMP városi bizott­ságának h. titkára, Örökösíöl- dön pedig Herceg András elv­társ, a városi tanács vb. titk ra. öiz dőtt

Next

/
Thumbnails
Contents