Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-16 / 193. szám

Dohánytörés XVII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM Ára 50 Siller I960. AUGUSZTUS 16, KEDD. Jó munka, jó eredmények jegyében Nagygyűlés Nyíregyházán a X. Vasutas Napon Ünneplőbe öltözött vasutasok gyülekeztek vasárnap délelőtt a Szabadtéri Színpadon, hogy megünnepeljék a X. Vasutas Na­pot. Kilenc óra után néhány perc­cel elfoglalta helyét a díszelnök­ség, s kezdetét vette az ünnep­ség. Az MSZMP Szabolcs-Szat- ms ' megyei bizottságának képvi­seletében Hegedűs Sándor elv­társ, a várost partbizottság kép­viseletében Pokrovenszki József eivtárs, a debreceni MÁV Ve­zérigazgatóság nevében pedig Brezina József elvtárs jelentek meg, valamint a tömegszerveze­tek képviselői. A Himnusz elhangzása után Balázs Pál elvtárs, a Szabolcs- Szatinár megyei Vasutas Szak- szervezeti Bizottság titkára kö­szöntötte az ünnepség résztve­vőit, s rövid bevezető után át­adta a szót Deák Sándor elvtárs­nak, az MSZMP Vasutas Cso­móponti Pártbizottsága titkárá­nak, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Deák Sándor elvtárs beszéde a nagygyűlésen Rövid külpolitikai ismertető rintot fordított a vasút fejlesz­után Deák elvtárs rátért a vas­utasok munkájának elemzésére. Beszámolójából kitűnt, hogy vasutasaink milyen hősies mun­kát végeztek a felszabadulás óta eltelt 15 esztendő alatt. Ez ab­ból is kitűnik, ha ismerjük a szomorú tényt, hogy a második világháború pusztítása a Magyar Államvasutak ál­lóeszközeinek 10, a kettős vág anyu vonalak 41, az egy­vágányú vonalak 33, a mel­lékvonalak 23, az állomások vagány hálózatának 38 száza­lékát semmisítette meg. Felrobbantottak 5 alagutat, az összes dunai és tiszai vasúti hi­dakat és a kisebb vasúti hidak jelentős részét. A vasúti épüle­tek 50 százaléka rommá lett, vagy használhatatlanná vált. De használhatatlanná vált a háború előtti vontatóállag 90, valamint a kocsiáliag 85 százaléka. A vas­út állagában keletkezett náborús károk összértéke mintegy két­milliárd békepengő volt. Népi államunk segítségével in­dult meg a vasúti Helyreállító munka, s ennek nyomán indult meg a közlekedés, az ország vér­keringése, s ehhez a vasutasok hősies, önfeláldozó munkája volt szükséges A hároméves tervben népi ál­lamunk hétszázhárommillió fű­tésére, a hároméves terv befe­jeztével megtörtént a vasút dön­tő részének felújítása, s ezzel az 1938 évi teljesítményeket túlha­ladó feladatokra is alkalmassá vált. így érkeztek el a vasutas dol­gozók az 1950. évhez, amikor az első Vasutas Napot ünnepelték. Ez az időpont egybeesett az első ötéves terv megindulásával. Az első ötéves terv a vasút fejlesz­tését nagy összeggel segítette elő, háromezerkétszázkilencvennégy- millió forintot fordítottak külön­böző vasúti beruházásokra. Me­gyénk is sokat kapott ebből az összegből. Ekkor épült Nyíregyházán az új felvételi épület, az új vonatkísérő laktanya, a MÄV bölcsőde, a záhonyi átrakó és még számos más olyan létesítmény, amely elő­segítette a forgalom gyors lebonyolítását, a kulturáltabb utazást, a vasutas dolgozók jobb munkakörulmé-, nyeit. Államunk tehát minden segít­séget megadott, s ehhez a segít­séghez szervesen kapcsolódik a vasutas dolgozók helytállása, be­csületes, jó munkája is. Csak így láthatja el a MÁV az utóbbi években hatalmasan megnöveke­dett feladatát. Ezt követően került sor a ki­tüntetések. jutalmak átadására. A nyíregyházi vasutasok közül a X. Vasutas Nap alkalmával kormánykitüntetést kapott Borbély János kocsimester. Brezina János szolgálatveze­tő váltóőr es Majoros And­rás kezelő pedig Kiváló Vas­utas jelvényt kapott. Érdemes Vasutas jelvényt kap­tak Galló András, Klepács Pál és Daroczi Mihály. Ezeken kí­vül 27 vasutas dolgozó kapta meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, 97 vasutas a Kiváló Dolgo­zó oklevelet, s 78 vasutas dol­gozót soronkívül előléptettek. A kitüntetett és előléptetett vas­utas dolgozók között összesen száznegyvenezer forint pénzju­talmat osztottak ki. Az International akkordjai­nak elhangzása után színvonalas kultúrműsorral ért véget a X. Vasutas Nap nyíregyházi ünnep­sége, melynek végére a vasutas dolgozók este vidám táncmulat­sággal tettek pontot a Toldi ut­cai MÁV kultúrotthonban. (Bézi) A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz dohanyföld- jén szorgoskodik a dohányos munkacsapat. Ez a három kislány KISZ-lagokhoz méltóan serénykedik. Estefelé az utolsó rakomány dohány mellé aztán fel­kapaszkodnak a munkacsapat tagjai is és vidám nótaszó­val kocsikáznak hazafelé. (Foto: Hammel.) Jövőre már naponta 1320 pár cipőt gyártanak — Még ebben az évben megkezdi a termelést a hat és fél millió forintos költséggel épülő mechanikai gyermekcipőüzem — Új munka­lehetőségek a nőknek — 1961-ben 150 főt foglalkoztat a bőrdíszmű-részleg liz éves a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat 4 nyíregyházi vasutasok dicsérete Ezek után Deák elvtárs a nyír­egyházi vasutasok munkáját is­mertette. A nyíregyházi vasutas dolgozókra különösen nagy fel­adat hárul mind a teher, mind pedig a személyforgalom lebo­nyolításában, s ez megyénk kü­lönleges helyzetéből adódik. S ez a feladat — minden túlzás nélkül állítható — évról-evre növekszik. Nyíregyháza állomás dolgozóinak nem kell szégyen­kezniük, mert a X. Vasutas Na­pot azzal a tudattal ünnepelhe­tik, hogy az elmúlt egy év alatt munkájukat becsülettel, oda­adással és legjobb tudásuk sze­rint végezték. A szolgálati főnökségek kö­zül a rakodási főnökség érte el a legjobb eredményt, s munkájuk elismeréseként méltán érdemelték ki a ve­zérigazgatói elismerést a velejáró pénzjutalommal. Beszéde végén Deák elvtárs megköszönte Nyíregyháza min­den vasutas dolgozójának azt az áldozatos munkát, melyet eddig végeztek, s kérte őket, hogy a közeljövőben, az őszi csúcsforga­lom idején is az eddigiekhez ha­sonlóan jól végezzék felelősség- teljes, nehéz, de nagyon szép fel­adatukat. Befejezésül külön kö­szöntötte a vasutas dogozók hoz­zátartozóit, a feleségeket, édes­anyákat, akiknek szintén nagy részük van abban, hogy férjeik, fiaik pontosan végezhetik mun­kájukat. Az ünnepi beszéd végeztével Brezina József elvtárs, a debre­ceni MÁV Igazgatóság Képvise­lője szólt a nyíregyházi vasuta­sokhoz, majd átadta a rakodási főnökség dolgozóinak a vezér- igazgatói elismerő oklevelet, s a veie járó pénzjutalmat. A Nyíregyházi „Váci utcán”, a Zrínyi Hona utcán járva sokan megállnak a Nyíregyházi Cipő­ipari Vállalat impozáns, szépkí- vitelű boltja előtt, s megcsodál­ják a különböző fazonú férfi és női cipőket. A néző nem is gondolná, honnan is indult tíz esztendővel ezelőtt ez a válla­lat, amikor államosítás után mun­kához láttak. Az alapítók az el­ső munkások — Ferenczik István művezető, Földi Ferenc, Palicz László, Salamon László, Szabó Géza szabász, Kovács Károly és Flinczkó András — a vállalat­tal együtt ünnepelnek. Akkor még a Budapesti Cipőipari Egye­süléshez tartozó kis üzem ezzel a hét dolgozóval látott munká­hoz. Később 13 főre emelkedett a létszám, s havonta 150 -180 pár méretes férfi és női cipót készítettek. •• Ot javtó részleg a dolgozók szolgálatában Évi'ől-évre fejlődött az üzem. A fordulópont e tekintetben 1955- ben következett be. Negyven fő­re emelkedett a dolgozók lét­száma, bővült a termelés, s ek­kor már nemcsak méret utáni cipőket készítettek, hanem a kis­kereskedelem konfekcionál is ren­deléseit is kielégítették. A la­kosság igényeinek növekedése hozta magával a további fejlő­dést. S ezért határoztak úgy, hogy a város különböző pont­jain javító részlegeket állítanak fel. Jelenleg öt működik: a Gu- szev-lakótelepen egy, a Rákóczi utcán kettő, a .Bocskay és a Di­mitrov utcákon egy-egy. Megala­kították a bőrdíszmű részleget is, mely igen népszerű, s a szaty­roktól kezdve a bőrgombokig sok mindent készít. Átvették a gumijavítót is, ahol különösen az őszi és a téli időkben sok a munka. Az 1960. évi terv: 6800 pár cipó A vállalatnál jelenleg 81 fő dolgozik. Naponta 30 férfi és női cipőt készítenek. Az első félévre meghatározott tervnél 86 pár cipővel gyártottak többet, s ez azt mutatja, hogy az I960, évre előírt, 6800 pár cipőt bizto­sítani tudják, sőt ezt még túl is szárnyalják. Tavaly a vállalat részére megállapított 1 millió 800 ezer forintos termelési ter­vet is túlteljesítették. Modern gyermek cipó üzem 450 dolgozóval Nagy fejlődés előtt áll a Nyír­egyházi Cipőipari Vállalat. Még ebben az évben megkezdi a ter­melést a repülőtéren lévő egyik átalakított épületében a mecha­nikai gyermekcipő-üzem. Egye­lőre 70 dolgozót foglalkoztat. A modern gépekre és az átalakí­tásra 6 és fél millió forintot fordítanak. Az öt éves terv vé­gére évről-évre folyamatosan bővül, s mikor teljesen üzemel­ni fog, 450 dolgozót foglalkoztat majd. Ez újabb munkalehetősé­get biztosít a nyíregyháziak szá­mára. öt esztendő múlva a je­lenlegi 4 millió forintos terme­lési értékkel szemben 40 mil­lió forint lesz a termelési érték. A termelés pedig már 1961-re a mai napi 25—30 párral szemben 1320-ra növekszik. A foglalkoz­tatott dolgozók nagy többsége betanított munkás lesz. Gondoskodnak arról is, hogy a bőrdíszmű részleget — amely most 4 fővel dolgozik — bővít­sék, s már 1961-ben 150 főt fog­lalkoztassanak. Nem volt hiába­való a fáradozás, az alapító ta­gok munkálkodása. Örömmé! ünnepük a 10 éves vállalat meg­alakulását, mely alkalomból a jubiláló tagokat emlékplakettel és pénzzel jutalmazták. így fej­lődik majd az öt éves terv fo­lyamán a vállalat, s nyílik újabb munkaalkalom a nyíregyháziak részére, mely egyúttal a várói fejlődését is szolgálja majd. (f. k.)

Next

/
Thumbnails
Contents