Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-16 / 193. szám
Dohánytörés XVII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM Ára 50 Siller I960. AUGUSZTUS 16, KEDD. Jó munka, jó eredmények jegyében Nagygyűlés Nyíregyházán a X. Vasutas Napon Ünneplőbe öltözött vasutasok gyülekeztek vasárnap délelőtt a Szabadtéri Színpadon, hogy megünnepeljék a X. Vasutas Napot. Kilenc óra után néhány perccel elfoglalta helyét a díszelnökség, s kezdetét vette az ünnepség. Az MSZMP Szabolcs-Szat- ms ' megyei bizottságának képviseletében Hegedűs Sándor elvtárs, a várost partbizottság képviseletében Pokrovenszki József eivtárs, a debreceni MÁV Vezérigazgatóság nevében pedig Brezina József elvtárs jelentek meg, valamint a tömegszervezetek képviselői. A Himnusz elhangzása után Balázs Pál elvtárs, a Szabolcs- Szatinár megyei Vasutas Szak- szervezeti Bizottság titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, s rövid bevezető után átadta a szót Deák Sándor elvtársnak, az MSZMP Vasutas Csomóponti Pártbizottsága titkárának, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Deák Sándor elvtárs beszéde a nagygyűlésen Rövid külpolitikai ismertető rintot fordított a vasút fejleszután Deák elvtárs rátért a vasutasok munkájának elemzésére. Beszámolójából kitűnt, hogy vasutasaink milyen hősies munkát végeztek a felszabadulás óta eltelt 15 esztendő alatt. Ez abból is kitűnik, ha ismerjük a szomorú tényt, hogy a második világháború pusztítása a Magyar Államvasutak állóeszközeinek 10, a kettős vág anyu vonalak 41, az egyvágányú vonalak 33, a mellékvonalak 23, az állomások vagány hálózatának 38 százalékát semmisítette meg. Felrobbantottak 5 alagutat, az összes dunai és tiszai vasúti hidakat és a kisebb vasúti hidak jelentős részét. A vasúti épületek 50 százaléka rommá lett, vagy használhatatlanná vált. De használhatatlanná vált a háború előtti vontatóállag 90, valamint a kocsiáliag 85 százaléka. A vasút állagában keletkezett náborús károk összértéke mintegy kétmilliárd békepengő volt. Népi államunk segítségével indult meg a vasúti Helyreállító munka, s ennek nyomán indult meg a közlekedés, az ország vérkeringése, s ehhez a vasutasok hősies, önfeláldozó munkája volt szükséges A hároméves tervben népi államunk hétszázhárommillió fűtésére, a hároméves terv befejeztével megtörtént a vasút döntő részének felújítása, s ezzel az 1938 évi teljesítményeket túlhaladó feladatokra is alkalmassá vált. így érkeztek el a vasutas dolgozók az 1950. évhez, amikor az első Vasutas Napot ünnepelték. Ez az időpont egybeesett az első ötéves terv megindulásával. Az első ötéves terv a vasút fejlesztését nagy összeggel segítette elő, háromezerkétszázkilencvennégy- millió forintot fordítottak különböző vasúti beruházásokra. Megyénk is sokat kapott ebből az összegből. Ekkor épült Nyíregyházán az új felvételi épület, az új vonatkísérő laktanya, a MÄV bölcsőde, a záhonyi átrakó és még számos más olyan létesítmény, amely elősegítette a forgalom gyors lebonyolítását, a kulturáltabb utazást, a vasutas dolgozók jobb munkakörulmé-, nyeit. Államunk tehát minden segítséget megadott, s ehhez a segítséghez szervesen kapcsolódik a vasutas dolgozók helytállása, becsületes, jó munkája is. Csak így láthatja el a MÁV az utóbbi években hatalmasan megnövekedett feladatát. Ezt követően került sor a kitüntetések. jutalmak átadására. A nyíregyházi vasutasok közül a X. Vasutas Nap alkalmával kormánykitüntetést kapott Borbély János kocsimester. Brezina János szolgálatvezető váltóőr es Majoros András kezelő pedig Kiváló Vasutas jelvényt kapott. Érdemes Vasutas jelvényt kaptak Galló András, Klepács Pál és Daroczi Mihály. Ezeken kívül 27 vasutas dolgozó kapta meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, 97 vasutas a Kiváló Dolgozó oklevelet, s 78 vasutas dolgozót soronkívül előléptettek. A kitüntetett és előléptetett vasutas dolgozók között összesen száznegyvenezer forint pénzjutalmat osztottak ki. Az International akkordjainak elhangzása után színvonalas kultúrműsorral ért véget a X. Vasutas Nap nyíregyházi ünnepsége, melynek végére a vasutas dolgozók este vidám táncmulatsággal tettek pontot a Toldi utcai MÁV kultúrotthonban. (Bézi) A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz dohanyföld- jén szorgoskodik a dohányos munkacsapat. Ez a három kislány KISZ-lagokhoz méltóan serénykedik. Estefelé az utolsó rakomány dohány mellé aztán felkapaszkodnak a munkacsapat tagjai is és vidám nótaszóval kocsikáznak hazafelé. (Foto: Hammel.) Jövőre már naponta 1320 pár cipőt gyártanak — Még ebben az évben megkezdi a termelést a hat és fél millió forintos költséggel épülő mechanikai gyermekcipőüzem — Új munkalehetőségek a nőknek — 1961-ben 150 főt foglalkoztat a bőrdíszmű-részleg liz éves a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat 4 nyíregyházi vasutasok dicsérete Ezek után Deák elvtárs a nyíregyházi vasutasok munkáját ismertette. A nyíregyházi vasutas dolgozókra különösen nagy feladat hárul mind a teher, mind pedig a személyforgalom lebonyolításában, s ez megyénk különleges helyzetéből adódik. S ez a feladat — minden túlzás nélkül állítható — évról-evre növekszik. Nyíregyháza állomás dolgozóinak nem kell szégyenkezniük, mert a X. Vasutas Napot azzal a tudattal ünnepelhetik, hogy az elmúlt egy év alatt munkájukat becsülettel, odaadással és legjobb tudásuk szerint végezték. A szolgálati főnökségek közül a rakodási főnökség érte el a legjobb eredményt, s munkájuk elismeréseként méltán érdemelték ki a vezérigazgatói elismerést a velejáró pénzjutalommal. Beszéde végén Deák elvtárs megköszönte Nyíregyháza minden vasutas dolgozójának azt az áldozatos munkát, melyet eddig végeztek, s kérte őket, hogy a közeljövőben, az őszi csúcsforgalom idején is az eddigiekhez hasonlóan jól végezzék felelősség- teljes, nehéz, de nagyon szép feladatukat. Befejezésül külön köszöntötte a vasutas dogozók hozzátartozóit, a feleségeket, édesanyákat, akiknek szintén nagy részük van abban, hogy férjeik, fiaik pontosan végezhetik munkájukat. Az ünnepi beszéd végeztével Brezina József elvtárs, a debreceni MÁV Igazgatóság Képviselője szólt a nyíregyházi vasutasokhoz, majd átadta a rakodási főnökség dolgozóinak a vezér- igazgatói elismerő oklevelet, s a veie járó pénzjutalmat. A Nyíregyházi „Váci utcán”, a Zrínyi Hona utcán járva sokan megállnak a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat impozáns, szépkí- vitelű boltja előtt, s megcsodálják a különböző fazonú férfi és női cipőket. A néző nem is gondolná, honnan is indult tíz esztendővel ezelőtt ez a vállalat, amikor államosítás után munkához láttak. Az alapítók az első munkások — Ferenczik István művezető, Földi Ferenc, Palicz László, Salamon László, Szabó Géza szabász, Kovács Károly és Flinczkó András — a vállalattal együtt ünnepelnek. Akkor még a Budapesti Cipőipari Egyesüléshez tartozó kis üzem ezzel a hét dolgozóval látott munkához. Később 13 főre emelkedett a létszám, s havonta 150 -180 pár méretes férfi és női cipót készítettek. •• Ot javtó részleg a dolgozók szolgálatában Évi'ől-évre fejlődött az üzem. A fordulópont e tekintetben 1955- ben következett be. Negyven főre emelkedett a dolgozók létszáma, bővült a termelés, s ekkor már nemcsak méret utáni cipőket készítettek, hanem a kiskereskedelem konfekcionál is rendeléseit is kielégítették. A lakosság igényeinek növekedése hozta magával a további fejlődést. S ezért határoztak úgy, hogy a város különböző pontjain javító részlegeket állítanak fel. Jelenleg öt működik: a Gu- szev-lakótelepen egy, a Rákóczi utcán kettő, a .Bocskay és a Dimitrov utcákon egy-egy. Megalakították a bőrdíszmű részleget is, mely igen népszerű, s a szatyroktól kezdve a bőrgombokig sok mindent készít. Átvették a gumijavítót is, ahol különösen az őszi és a téli időkben sok a munka. Az 1960. évi terv: 6800 pár cipó A vállalatnál jelenleg 81 fő dolgozik. Naponta 30 férfi és női cipőt készítenek. Az első félévre meghatározott tervnél 86 pár cipővel gyártottak többet, s ez azt mutatja, hogy az I960, évre előírt, 6800 pár cipőt biztosítani tudják, sőt ezt még túl is szárnyalják. Tavaly a vállalat részére megállapított 1 millió 800 ezer forintos termelési tervet is túlteljesítették. Modern gyermek cipó üzem 450 dolgozóval Nagy fejlődés előtt áll a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat. Még ebben az évben megkezdi a termelést a repülőtéren lévő egyik átalakított épületében a mechanikai gyermekcipő-üzem. Egyelőre 70 dolgozót foglalkoztat. A modern gépekre és az átalakításra 6 és fél millió forintot fordítanak. Az öt éves terv végére évről-évre folyamatosan bővül, s mikor teljesen üzemelni fog, 450 dolgozót foglalkoztat majd. Ez újabb munkalehetőséget biztosít a nyíregyháziak számára. öt esztendő múlva a jelenlegi 4 millió forintos termelési értékkel szemben 40 millió forint lesz a termelési érték. A termelés pedig már 1961-re a mai napi 25—30 párral szemben 1320-ra növekszik. A foglalkoztatott dolgozók nagy többsége betanított munkás lesz. Gondoskodnak arról is, hogy a bőrdíszmű részleget — amely most 4 fővel dolgozik — bővítsék, s már 1961-ben 150 főt foglalkoztassanak. Nem volt hiábavaló a fáradozás, az alapító tagok munkálkodása. Örömmé! ünnepük a 10 éves vállalat megalakulását, mely alkalomból a jubiláló tagokat emlékplakettel és pénzzel jutalmazták. így fejlődik majd az öt éves terv folyamán a vállalat, s nyílik újabb munkaalkalom a nyíregyháziak részére, mely egyúttal a várói fejlődését is szolgálja majd. (f. k.)
