Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

A moszkvai magyar kiállítás nagy sikere Moszkva. (MTI): Már az első nap igen nagy sikert aratott a moszkvai magyar ipari kiállítás. Bár a nagyközönség előtt csak délután háromkor nyíltak meg a kapuk, pénteken este kilencig — nem teljesen pontos számítá­sok szerint — mintegy húszezren tekintették meg a pavilonokat, valamint a szabadtéri bemuta­tót, jóllehet, az idő kedvezőtlen­re, hűvösre fordult. Szombaton a nyitás előtt már többszázan várakoztak a bejáratoknál, kü­lönösen a kora délutáni óráktól keresték fel a nagy tömegek a pavilonokat. Az első teljes nap mérlege — ugyancsak nem vég­leges adatok szerint — több mint harmincezer látogató. Igen nagy érdeklődés kiséri a kiállítás mozihelységében a ma­gyar filmek vetítését. Sokszázan keresték fel a magyar könyvtá­rat. Nagy tetszés fogadja a ma­gyar divatbemutatót, amely mindig nagy közönséget vonz. A magyar vendéglátó ipart a Mackó Büfé képviseli a kiállí­táson. A moszkvai mackó szin­te állandóan zsúfolt. Tízezrek kóstolták már meg a magyar hidegkonyha remekeit, a magyar italokat és az espresso kávét. A Mackó Büfé épületét és tel­jes berendezését egyébként meg­vásárolták a szcfvjet külkereske­delmi szervek. Tárgyalások foly­nak. arról, hogy a magyar kül­kereskedelem a közeljövőben több, hasonló büfé felszerelést szállít a Szovjetuniónak. Már a kiállítás előtt csaknem vala­mennyi bemutatott gépét és műszert megvásároltak a szovjet külkereskedelmi szervek. Hétfőtől a moszkvai magyar ipari kiállításon rendszeres be1 mutatókat tartanak a szovjet ipar különböző ágazatainak kép­viselői számára. G szovjet sajtó a moszkvai magyar kiállításról Moszkva. (MTI): Két nap óta a moszkvai magyar kiállítás megnyitójával kapcsolatos cik­kek, tudósítások, beszámolók sze­repelnek a szovjet központi la­pok első oldalán. Szombaton va­lamennyi központi lap nagy ter­jedelemben számolt be az ün­nepélyes megnyitóról. A Pravda teljes egészében ismertette A. I. Mikojannak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa első elnökhelyet­tesének. és dr. Münnich Ferenc­nek, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökének beszé­dét, valamint a magyar nagy- követség fogadásán elhangzott pohárköszöntőket. A lapok sok fényképet közölnek a kiállítás megnyitójáról, a bemutatott tár­gyakról. w Újabb részletek Katangába Párizs. (TASZSZ): „Katangát eladták az amerikaiaknak” — „Csőmbe elnyom bennünket” — „Éljen az egységes Kongó” — ilyen felkiáltások hangzottak el az elisabethviliéi repülőtéren, amikor Hammarskjöld repülőgé­pe földet ért. Külföldi hírügynökségek Ka- tangából érkező jelentései sze­rint Hammarskjöld érkezésekor Hammarskjöld érkezéséről az elisabeth viliéi repülőtér kato­nai támaszpontra emlékeztetett, bár az utolsó pillanatban eltá­volították a torlaszokat és a re­pülőtér körül kihúzott szöges drótokat. Míg Dag Hammarskjöld hiva­talos fogadása folyt, a rendőrök több tűntető afrikait letartóztat­tak, akik megpróbáltak behatol­ni a repülőtérre. 9z új ceyloni kormány bejelentene programját a parlamentben COLOMBO (Üj Kína) A cey­loni parlament ünnepélyes meg­Szakadás a japán kormánypártban Tokió. (TASZSZ): Itiro Kono, a japán liberális demokrata párt egyik vezetője hivatalosan beje­lentette, hogy új konzervatív pártot alakít és ily módon tilta­kozik a kormánypárt „diktátori irányzatai” ellen. Kono azzal kapcsolatban hozta ezt a döntést, hogy Kisi kormánya figyelmen kivül hagyva nemcsupán az el­lenzék, hanem saját pártja né­hány képviselőjének ellenzését, kierőszakolta a japán-amerikai katonai szövetség ratifikálását. Kono csoportja 35 képviselőt egyesít. nyitóülésén Oliver Goonetileke fakormányzó fölolvasta az új ceyloni kormány programnyilat­kozatát. A nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy a kormány külpoli­tikájában kitart eddigi álláspont­ja mellett: nem csatlakozik egyik politikai tömbhöz sem, és magáévá teszi a békés együtt­élés gondolatát. A kormány elő­készíti az alkotmány felülvizsgá­latát. Az új alkotmány szerint Ceylon köztársaság lesz. Belpolitikai vonatkozásban a kormány a fokozatos államosítás politikáját szándékszik folytatni, államosítják a biztosító társasá­gokat, de jelenleg nem tartják időszerűnek a földbirtokok és az ültetvények államosítását. Hruscsov távirata a Közép-afrikai Köztársaság kormányelnökéhez MOSZKVA (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke üdvözlő tá­viratot intézett David Dackohoz, a Közép-afrikai Köztársaság kormányelnökéhez az ország füg­getlenségének kikiáltása alkal­mából. A Szovjetunió — hangzik a tá­virat — a népek egyenlőségének és egyenjogúságának lenini elvei alapján — ünnepélyesen kijelen­ti: független államnak ismeri el a Közép-afrikai Köztársaságot és kész vele diplomáciai kapcsola­tokra lépni. Hruscsov sikereket kíván a Közép-afrikai Köztársaság népei­nek az új élet építésében és kifejezi azt a reményét, hogy a Közép-afrikai Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai a köl­csönös megértés és az együttmű­ködés szellemében fognak fejlőd­ni. Lemond a nyugatbarát laoszi kormány SZAIGON (MTI) Mint a Vien- tiane-i rádió jelentette, a nyu- gatbarát Somsanit kormány kénytelen volt engedni a nép kö­vetelésének és lemondani. A rá­dió közölte, hogy a forradalmi bizottság hamarosan új, végleges kormányt alakít. Az ország fővárosában szom­batra teljesen helyreállt a rend. Kong Le kapitány bejelentette, hogy megrövidítik a kijárási ti­lalmat. Meggyújtották az olimpiai fáklyát Görögországban, az ókori olim­piai játékok színhelyén pénte­ken ünnepélyes keretek között A gltanai elnök erelyes válasza Csőmbe iizenetere AKKRA (DPA) Nkrumah gha- nai elnök pénteken „utoljára” felszólította Csőmbe katangai „miniszterelnököt”, hogy „járjon el felelősége tudatában” és Af­rika érdekeinek megfelelően „ne engedje, hogy bábként használ­ják fel”. Csőmbe. üzenetének arra a ki­tételére válaszolva, hogy a kon­gói kormányzatot „kommunisták ragadják magukhoz” Nkrumah kijelenti: „ezek fiz állítások meg­mutatják, mennyire délafrikai befolyás alatt áll Csőmbe, hogy minden afrikai szabadságmoz­galmat kommunistának minősít”. meggyújtották az olimpiai fák­lyát, s futók vitték tovább At­hénbe. Ötezer görög és külföldi tu­rista tekintette meg az ünnepsé­get, amelynek során az antik olimpiai szentély „papnője” Alea- catseli, drámai színésznő az olimpiai stadion romjainál már­vány oszlopsor mögött a nap su­garaival lobbantotta fel az olimpiai lángot, amelyet azután cserépedényben a fehér már­ványoltárhoz vittek. Itt meg­gyújtották vele az olimpiai fák­lyát, és átadták a futóváltó el­ső tagjának. Az. olimpiai fáklya szombaton érkezett Athénbe, az olimpiai Stadionba, ahonnan az Amerigo Vespucci olasz iskolahajón viszik tovább Dél-Olaszországba. Kongó, Kuba, Laosz ... A világ balra tart Herter amerikai külügyminisz­ter a rmnap bizalmas beszámolót tartott a szenátus tagjainak. A tájékoztató után az egyik szená­tor így jellemezte az információt: „Semmiképpen sem volt bátorító. Számot adott a világ forró pont­jairól, beleértve Kongót, Kubát, Laoszt és Latin-Amerikát.” Ami az utóbbi időben e há­rom világrészben történik, — Afrikában, Ázsiában és Dél-Ame- rikában — valóban cseppet sem bátorító az imperialisták számá­ra. Sokhelyt forró; ég a talpuk A legforróbb pont: Kongó. Ügyesebb gyarmatosító hatalmak­nak sikerült a neokolonializmus módszereivel elérni, hogy „si­mán” függetlenséget adnak egy afrikai országnak, de ottmarad- hak bankáraik és politikai ta­nácsadóik. katonatisztjeik és meg­vásárolt fekete politikusaik a kulcspozíciókban. A helyzet így kényelmetlenebb, a kizsákmányo­lás nehezebb, de befolyásuk töb- bé-kevésbé megmarad. Kongóban ez a módszer egyelőre nem vált be. A Süddeutsche Zeitung riporte­re leírja egy beszélgetését Kongó legnagyobb kereskedelmi vállala­tának belga ügyvezetőjével. „Afrikanizáltuk a vállalatot — mondja a belga — kongói lett az igazgató és kongóiak az osztály­alatt a Föld. A politikai földren­gésjelző-készülékek a világ leg­különbözőbb tájairól jelzik: a világ balra tart! Az, hogy „balra” — persze nem mindenütt a szocializmust jelenti. Dél-Koreában például csak arról volt szó, hogy egy végsőkig kompromitált reakciós kormányt egy remélhetőleg el­fogadható kapitalista garnitúrá­val helyettesítsenek. De az el­múlt héten a világ figyelmének központjába határozottan és éle­sen antiimperialista események kerültek. vezetők.” A német tudósító a kongói igazgatóval akart beszél­ni, de a belga így válaszolt; „nincs itt, a lakásomra küldtem, hogy a két macskámat megetes­se.” Ez a neokolonializmus karika­túrája, de igaz történet és jel­lemző az új gyarmatosításra. Kongóban azonban nem eléged­tek meg a macskák etetésével. Népe harcba kezdett, az afrikai népek támogatják, és már az a „veszély” fenyegetett, hogy az ENSZ megkerülésével afrikai csa­patok verik ki a belga gyarmato­sítókat Kongóból. Ez túl sok lett volna a függetlenségből, és az imperialisták a Biztonsági Ta­nácsban megszavazták a határo­zatot, másodszor is: a belga had­seregnek ki kell vonulnia Kon-1 góból. Hammarskjöld pénteken már bevonult kisebb ENgZ — egységekkel Katangába is, amely el akar szakadni Kongótól és ed­dig az ENSZ csapatok bevonulá­sát is megakadályozta. Csúnya, képmutató imperialis­ta játék folyik Kongó körül. A belgák most nyíltan kimondják, hogy becsapták őket: azt ígérték, hogy az ENSZ segítségével biz­tosítják az imperialista befolyást a független Kongóban is, és ók is részt kapnak a zsákmányból. De Belgium itt tizedrangú szere­pet játszik. Elsősorban az volt fontos, hogy Amerika az aíriakai népek függetlenségének védelme­zőjeként szerepelhessen, hogy ne engedjék a Szovjetunióhoz, igazi támaszukhoz közeledni az afrikai országokat. Többről van szó, mint a hatalmas és gazdag Kon­góról: az imperializmus pozíciói forognak kockán egész Afriká­ban. Nagyon bonyolult probléma ez. A szomszédos Rhodéziából az angolok kacsingatnak biztatóan a kincses Katangára, nem bán­nák, ha Kongótól független, kü­lön államként kerülne az angol­száz imperialisták befolyási körébe. De ha Katanga ügyé­ben túlságosan makacsok, ez­zel a Szovjetunió felé tolhatják az egész Kongót. Es mi lesz, ha | az afrikai népek segítségével Kongó mégis megőrzi területi egységét, és nem sikerül Katan- gát elszakítani? A legjobb volna egész Kongót visszatéríteni az imperialista érdekkörbe, s ezért — nincs más hátra, mint látszó­lag segíteni neki. Végső esetben hosszú időre ENSZ-megszállás aló kell helyezni, hogy szabadsá­gával élve ne fogadhassa el az egyetlen önzetlen segítséget, amit kaphat, a szocialista országokét. Az imperialisták gyanakszanak, hogy Lumumbával nem sikerül megkötni ezt az üzletet. Ezért szüntelenül szítják a törzsek és tartományok közti ellentéteket, a pozícióharcot Lumumba és az új állam elnöke, Kaszavubu között. Az „oszd meg és uralkodj” régi A legkevesebbet a világ „forró pontja közül Laoszról tudunk. Az tény, hogy az 1954-es genfi egyezmény után, amely a hajdani Indokina francia gyarmatot fel­számolta, és helyébe négy függet­len államot (a két Vietnam, La­osz és Kambodzsa) állított, az amerikaiak már szerveztek egy államcsínyt Laoszban. Akkor a felszabadulásért küzdő Patet Lao erőit támadták meg. Illegalitásba szorították, letartóztatták és ül­dözték a legjobb hazafiakat, vé­receptje még mindig nem hatás­talan. Az ENSZ-csapatok megszállják Kongót, a belgák kivonulnának, Kongó függetlenségének tartalma, lényege körül azonban tovább fo­lyik a harc, amely befolyásolja egész Afrika további sorsát, de már a harc puszta lénye bizo­nyítja, hogy az új gyarmatosítás eszközei is gyengék az afrikai népek nemzeti függetlenségi har­cával szemben. Az afrikai sza­badságmozgalom magasabb szín­vonalra emelkedett, s a gyarmati hatalmak helyzete ma nehezebb, mint akárcsak egy esztendővel ezelőtt volt. Az imperialisták most olyan várat ostromolnak Kongóban, amely egy évvel eze­lőtt még az ő birtokukban volt!. gül megszegték magát a genfi egyezményt is, és Laoszt ameri­kai támaszponttá kezdték kiépíte­ni. Tavaly újból fellángolt a fegy­veres harc a Patet Lao guerillál és az Amerika — barát Somsa­nit kormány között. Most azonban teljesen váratlanul a má­sodik laoszi ejtőernyős osztag századosa. Kong Le államcsínyt hajtott végre, elfoglalta a fővá­rost, míg a király és az Ameri- ka-barát kormány a vietnami ha­tárhoz közelebb fekvő Luang Prabang városban időzött. A vi- entianei rádió közölte az új la­oszi vezetők programját. Ennek Harc Kongóért, harc Afrikáért Egy rejtélyes államcsíny 2

Next

/
Thumbnails
Contents