Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-13 / 191. szám
Sertéstenyésztésünk lehetőségeiről Az emberek * “r£!,rS sokoldalú jövedelmezőségi lehetőségeket már nagyon régen is- me.fik. Vannak adatok arról, hogy időszámításunk előtt 6000 évvel már folyt a sertéstenyésztés.; Ez annál érthetőbb, minél jobban ismerjük ennek az állatfajnak sokoldalúan jövedelmező tulajdonságát. Gyorsan fejlődik, egy és egynegyedéves korban fiadzik, szaporasága nagy (fialásonként 6—12 malac), vemhes- ség ideje rövid (114—116 nap), így évente kétszer is fiadztat- hato. Az ivadékok helyes hizlalással 6—7 hónapos korban 100 kiló, éves korban 160—200 kiló súlyt érnek el. A takarmányo. kát a többi állatfajhoz viszonyítva a legkedvezőbben alakítja át értékes emberi táplálékká. 1 kiló élősúly gyarapodásához pl. 4 kilőj' keményítő-értéket használ fel, a szarvasmarha viszont 6— 7 kilót igényel. Amíg a sertés vágási veszteség 10—20 százalék, addig a szarvasmarhánál és a juhnál ez 40—50 százalék, a hizlalt baromfinál pedig 30—40 százalék. Az ehető szárazanyag a hizlalt vágott sertésnél 63 százalék, a hizlalt vágott ökörnél 33 százalék. A sertéshús kalóriaértéke is duplája a többi húsok kalóriaértékének. Hz eoiiítetteken k,S előnye van még, amik a gondosabb sertéstenyésztést jövedelmezővé és indokolttá teszik. Ahol tervszerűen és megfelelő értelemmel végzik a sertéste- .njsésztést, ott többoldalú jövedel- jmet biztosít és ragaszkodnak hozzá az emberek. Például a ti- ,6zavgsvári Munka Tsz tervkészítéskor 550 ezer forint beváltéit tervezett sertéstenyésztésből, (jelenleg hizlalási és értékesítései lehetőségeik év végére 700 áezer forint bevételt biztosíthatlak. Már eddig 80 ezer forint ibevételük volt sertéstenyésztésből. Nemrég adtak él 3 darab •tenyészkant 13 600 forintért. Jelenleg 346 . darab sertés hízik. Ezeket októberig fokozatosan eladják. A 4 hónapos süldőállo- mányból tenyésztésre nem alkalmas mintegy 50 darabot úgy hizlalják meg, hogy év végéig azok is leadásra kerüljenek. A 40 darab tényészsűldö, amelyek a legmagasabb törzskönyvi osztályú kocáktól származtak, szintén jelentős bevételt biztosít. A jelenlegi törzskönyvüeg ellenőrzött kocaállomány létszámát törzskönyvezett származású süldőkkel 60 darabra egészítik ki. A sertéstenyésztésben dolgozó, munkájukat ismerő és szerető gondozók a sok munka ellenére is megvannak, hiszen a megszerzett munkaegységen túl, a terven felül ráhizlalt súly egynegyed részének pénzértékét prémiumként kapják. Májusban jó volt a hizlalás eredménye: a tervezett 20 százalékkal szemben 22,2 százalék daraértékesítést értek el és 1320 forint prémiumot kaptak. A 100 kát. hold szántóra jutó hízósertés értékesítése 32 darab, a ter.yészkoca-létszám pedig 5 darab Kész év végére. a legtöbb )6ví0ría,f; sertéstenyésztés, ha a legértékesebb törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tenyészkocák utódjait tenyészállatnak neveljük. Ezekkel elsősorban saját kocaállományunkat javítjuk és növeljük. A felesleges tenyészkocák és a felnevelt tenyészkan-süldők te- nyészáron való értékesítése szép jövedelmet ígér. A tenyésztésre nem alkalmas süldők helyesen hizlalva, 9—12’ hónapos korban — 110—150 kilós átlagos súlyban értékesítve ;— adják a legtöbb hasznot. Ebben az irányban halad a vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezet fehér- hússertés-tenyészete. Ebben az évben 56 darab tenyészkoca süldőt adtak el más tsz-ek részére. Kansüldő tálkájuk a közel jövőben kerül eladásra. 58 darab hízót már eladtak, 162 darab pedig most hízik. Azok á szövetkezeti gazdaságok, amelyek a fajtatiszta tenyésztés követelményeivel nem rendelkeznek, az ésszerű keresztezés felhasználásával — a keresztezés első nemzedékéből — rövid időn belül saját nevelésű, príma hízó alapanyagot kaphatnak. A kereszteeettek gyorsabb fejlődési eréllyel. jobb takarmány-értékesítéssel és a betegségekkel szemben nagyobb ellenálló képességgel rendelkeznek. Tehát eredményesebb, hasznosabb a hizlalásuk, ha a keresztezés útján való hízó alapanyag előállításánál a nagyobb létszámú kocaállományt az igénylelenebb fa dákból választják. A legnehezebb takarmányozási problémákkal küzdő tenyészetekbe a mangalica, a jobb tenyésztőkbe a cornwaú fajta való. A kislétszámú keresztezéshez szükséges kanokat va’asszuk a célunknak megfelelő igényesebb fajtából. A keresztezett sertések fe'he'ználásán keresztül a ny'r- teieki Szabad Nép Tsz ez évi 267 darabos hízósertés-tervét eladásból már teljesítene. i Még tovább lal “ cára jutó évi fialásokat és a fialásonkénti malacok felnevelési átlagát. A törzskönyvezett kocaállományrál 1939 évben 1 kocára 1.49 fialás jutott. A ti- szavasvári Rákóczi Termelőszövetkezetben kocánként 1.71 fia- lást, fialásonként pedig 10,7 választási darabszámot értek el. Az újabb kísérleti eredmények alapián a jövedelmezőséget j emeli a 140—150 kiló súlyig való hizlalás. A 100 kilón felüli I hízók a zsírtermeléssel párhuza-1 mosan jelentős mennyiségű hústermelésre képesek. A magasabb súlyú hízók a takarmányozással szemben igénytelenebbek, a vágási veszteség és a táplálkozás szerrpcntiából használhatatlan csont aránya pedig kedvezőbb. Számos jövedelmet fokozó olyan lehetőség van még a sertéstenyésztésben, amelyek készen állnak, további befektetést nem igényelnek. A gazdaság adottságainak figyelembevételével alkalmazott ésszerű sertéstenyésztés és hizlalás még sok jövedelmezőségi lehetőséget rejt magában. Szkíta József tkv. főfelügyelő. A ktssesek igyekezete nyománt Jól halad a munka a tiszanagyfalusi Új Élet Tsz-'Jen Tegnap, augusztus i2-én délelőtt ülést tartott a nyíregyházi járási KISZ végrehajtó bizottság. Az ülés egyetlen napirendi pontja a tiszanagyfalusi Üj Élet Termelőszövetkezet ifjúsági szervezete munkájának értékelése volt. A járási végrehajtó bizottság megállapította, hogy az alig egy évvel ezelőtt alakult ifjúsági szervezet eredményesen dolgozik. Munkájuk gyümölcse egyre jobban jelentkezik a termelés eredményességében. Három ifjúsági munkacsapat működik az Üj Életben. Az egyik a növénytermesztésben, a másik a dohánynál, míg a harmadik a gyümölcstermesztésnél szorgoskodik. A brigádok munkájának köszönhető, hogy a termelőszövetkezetben — a kedvezőtlen időjárás ellenére — szépen haladnak az aktuális munkákkal. A járásban elsőnek ebben a tsz-ben fejezték be az aratást. A munka végeztével nem pihentek, hanem Kótaj községbe igyekeztek és segítségként két nap alatt 13 hold ledőlt rozs aratását végezték el. Nagy gondot fordítanak a takarmány biztosítására is. Nem egyszer történt meg, hogy a fiatalok vasárnapjukat feláldozva siettek gyűjteni. Az esős időben egyébként fáradtságot nem ismerve mentet’ék a kereszteket, míg közben a paprikatáblán beálló nagy gazosodás ellen is felvették a harcot. Közben. megkezdték a cséplést, s amennyiben az idő is úgy engedi, két napon belül minden szem termény zsákba lesz. A dohányterületen dolgozó ifjúsági brigád jó munkáját igazolja, hogy már 2000 póré dohányt törtek le. A szövetkezet mégjobb eredménye érdekében cselekedtek a közelmúltban a kiszesek: a hordás gondos munkája alatt a szülőket agitálták a paprikaszüretre. Tizenkét szülő ezid-ö alatt 52 láda paprikát szedett le, amelyet még jó áron tudtak piacra vinni. Emberbarátiá" A napokban Pócspetrin jártam. A termelőszövetkezet szérűjén nagy a sürgés-forgás. Gyarapodnak az asztagok, de mindjárt fogyni is kezdenek, mert a cséplőgép mohón nyeli a kévéket. Sok ott az ember, sok a megerőltető munka. Az emberek szomjukat enyhíteni sokszor járulnak a vizes edényhez, jókat húznak belőle. — Jó lenne a-sok rossz víz helyett egy nagy pohár szóda — mondja a tagok egyike. — Mozgóbiifé nincs? — kérdem. Többen is legyintenek. Majd Somogyi István, a tsz brigádvezetője, a földművesszövetkezet ellenőrző bizottságának tagja adja meg a kézlegyintés magyarázatát. — Aratás idején gyakrabban1 meglátogatott bennünket. Azonban a hordás és cséplés kezdete óta elmaradt. Nincs, nem lenne most sem több dolga a kocsmárosnak, mint aratáskor, megtehetné, hogy hozzon valami frissítőt. Mások arról beszélnek, hogy egyik este, nyolc óra után kérték, nyissa ki a kocsmát, hadd öblítsék le egy kicsit a napi port. Erre azt válaszolta, hogy nincs villany, lámpa mellett pedig nem mer ki semmit; és közben, csodák csodája, égett az utcai villanykörtéje... Vajon a pócspetri italboltosnak mi a véleménye az emberbaráti együttérzésről és egyáltalán a hivatali feladat teljesítéséről? Nem hisszük, hogy a fenti „dicséretet” szívesen kitenné a kirakatba... Varga Gyula (8). Holub a lépcsőféljáróig -kísérte a lányt. Eszter elköszönt, és elindult a hengerelt kerti úton. Eszter szeretett a professzorhoz járni, jól érezte magát a csendes villában. Néha hosszan sétáltak a kertben. Ilyenkor a tudós lelkesen mutogatta kis birodalmát. Holub kezelte a kertet, üdítő szórakozás volt számára. De szép is volt. A dús gyepszőnyeg még most is frisszölden pompázott, csak a lehullott és rőtbarna falevelek jelezték a nyár múlását. A kanyarodénál visszanézett, hogy szokása szerint búcsút intsen a tudósnak. Mosolyogva felemelte kezét, Holub ott állt a villa ajtajában. Törékeny alakjával, derűs arcával fiatal gyerekre hasonlított, aki a humor kedvéért fehér parókát tett a fejére. Intett Eszternek, megvárta míg a lány eltűnik, aztán visz- szasétált a villába. Eszter bezárta a kaput, és az autó- bifszállomáshoz tartott. Istvánra gondolt. — Nehogy valami baja legyen a fiúnak. Szegény, olyan egyedül van. Az ösztöndíjából él. Feltétlenül hisz a fiúnak. Valahogy -más, mint' a többi diák. Igaz. néha különc egy kicsit, de hát' ki tudja, miért. Feltűnő, hogy mennyire kerüli á nőket. A tanulás mellett talán csak a sport érdekli. De az sem versenyszerűen. Emlékszik, hogy tavasz végén az iskolabajriokot, Hevesit úgy odanyek- kentette a Szőnyegre, mintha valami krumpliszsák lett volna. A fiúk azt mesélik, hogy István cselgáncsban országos bajnok lehetne, de ő hallani sem akar a versenyzésről. Igen, furcsa fiú. De ő meg tudná nevelni. Nem szállt fel az autóbuszra, ú;; gondolta, hogy egy megállót lesétál, i cukrászda előtti sarkon váratlanul L‘ vánba ütközött. A fiú arca feldúlt vo' — István! — szólt rá a lány, ^ megfogta a fiú karját. — Mi történt? — Kizártak — mondta elfojtott hangon, és elfordította a fejét. — Lehetetlen — rebegte maga elé Eszter még mindig erősen fogva a fiú karját. — És — kérdezte rövid szünet után — most hova mész? — Holubhoz — válaszolta a fiú. — István, gyere, igyunk meg egy feketét — mondta Eszter —. Holub most úgyis vacsorázik. Majd utána felme. gyünk. — Nincs nálam pénz — szabadkozott a fiú. — Nálam van. Gyere. Beültek az eszpresszóba. A lány megrendelte a kávét. — Most mondj el mindent részletesen. De semmi idegeskedés — rendelkezett a lány. Míg a fiú beszélt, Eszter nézte őt. Érzem, hogy igazat mond — gondolta. — — Igyál, István — unszolta a lány, és lassan kevergette kávéját. (Soltész Albeit rajzr. Olyan tiszta ez a gyerek, mint a kri-- :ály. Hiszek benne. Közben kihozták a kávét. — Igyál, István — unszolta a lám és lassan kevergette kávéját. — Eszter, te régóta ismersz —. szólt a fiú. — Gazembernek tartasz? Vagy. ellenségnek? — Reménykedve nézett a, lányra, mintha Eszter ítéletétől függne a jövője. — ^em. Becsületes embernek ismerlek. Az tényleg hiba volt, hogy apádról nem írtál részletesen. — De hidd el, Eszterkém, — Rágott közbe a fiú, és kék szemét a lányra emelte —, 1946-ig nem tudtam róla semmit. — És Kallós azt állította — vette át a szót a lány —, hogy a szovjet tudomány ellen is agitáltál? — Igen. És ez súlyosbította a hely. zetet... — Hazugság. Mondd, nem tudod, hogy miért haragszik rád Kallós? — Fogalmam sincs — felelte István. — Véleményem szerint szó sem lelet arról, hogy kizárjanak. — Már kizártak. — Beszéltem Holubbal — felélte a iány. — Megígérte, hogy segít. — Mit mondtál neki? — Mondtam, hogy ma van a fegyeb >i tárgyalásod. — Ezt tudta, én is említettem neki - mondta a fiú. — Igen, de nagyon szórakozott, elrejtette. Nem érti, hogy miért gyűlölted meg apádat. Szerinte egy apát nem lehet meggyűlölni. Még vitatkoztunk is. — Ezt sokan nem értik. Te meg tu», dód érteni? — fordult a lány felé. — Meg — felelte Eszter. Aztán sokáig hallgattak. Nézték a csendes kis eszpresszó vendégeit. Oda- künn már sötétedett. A fali égőket meggyújtották. a barátságos félhomály rátelepedett az emberekre, a csavart lábú kis asztalkákra, a gyékény fonatú ülőkékre. (Folytatjuk:) >1