Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

Az országgyűlés tanácskozása

ffdytatáa j 2. old&ról.)

gazdaságosság növelése érdekében további intézkedéseket tegyünk az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és a közlekedésben.

Javítani kell minden szinten a gazdasági irányitó munkát. Vonatkozik ez a vállalatokra, a tanácsokra, szakminisztériumokra, a Pénzügyminisztériumra és az Országos Tervhivatalra is.

Beszéde végén a tanácsok feladatáról és szerepéről beszélt a pénzügyminiszter.

— Míg 1951-ben a tanácsi szervek költségvetése mindössze 3 milliárd volt, a múlt évben már a 11 milliárd forintot is meghaladta. A múlt évi állami költség- vetés előirányzataiból a kulturális kiadásoknak 54,2 százalékát, a szociális és egészségügyi kiadásoknak — leszámítva a családvédelemre, a táppénzre, nyugdíjra és gyógyszerellátásra fordított összegeket — 62,2 százalékát a tanácsok használták fel.

— A tanácsok feladatainak és hatáskörének növekedését mutatják azok az adatok is, amelyek a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok gazdálkodására vonatkoznak. Az 1014 tanácsi vállalat több mint 335 ezer dolgozót foglalkoztat Termelési és áruforgalmi értékük az 1959. évben — szemben az 1951. évi 12 milliárd forinttal — 50 milliárd forintot tett ki.

— A tanácsi vállalatoknak mintegy 50 százaléka a megyei tanácsokhoz, 50 százaléka pedig az alsóbb tanácsokhoz tartozik. A megyei tanácsok, illetve végrehajtó bizottságok 1957. év óta sokkal intenzivebben foglalkoznak vállalati kérdésekkel, mint korábban. E téren elsők között van Pest, Bács és Baranya megye. Megítélésünk szerint viszonylag gyengébb e téren a Nógrád és Tolna megyei vb-k munkája.

— A községfejlesztési alapban összegyűlt pénzeszközökből tavaly csaknem 1,2 milliárd forint értékű községfejlesztési, — főként kommunális, szociális és kultúrális feladatot valósítottak meg.

— A tanácsok gazdasági, pénzügyi tevékenységének gyenge pontja még az ellenőrzés. Az előző évhez viszonyítva javulás tapasztalható, de ez még mindig nem kielégítő.

Az ellenőrzések nem voltak eléggé átfogóak és mélyrehatók, gyakran csak a számviteli ellenőrzésre szorítkoztak. A költségvetési szervek, vállalatok munkáját sok esetben csak a bizonylati rend és okmányfegyelem szempontjából vizsgálták és bírálták. Az ellenőrzések során megállapított mulasztások elkövetőivel szemben a tanácsi vezetők nem minden esetben jártak el kellő eréllyel. Ezen tehát javítani kell.

— A tanácsok gazdasági tevékenységének egyik fontos része az adóbevételi tervek teljesítése. Ismeretes, hogy a kormány a termelőszövetkezetekbe lépett parasztok számára jelentékeny adókedvezményt biztosított. így az idei adóbevételi tervek 26,3 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi bevételeknél. Erre a kisebb összegre viszont feltétlenül szüksége van a népgazdaságnak, ezért a tanácsok kellő határozottsággal szorgalmazzák az adókötelezettségek időbeni teljesítését. Az adófizetési készség országszerte jó, egyes községekben viszont indokolatlan elmaradás tapasztalható Kunszentmártonban például az adózók 33 százaléka, Bia községben pedig 24 százaléka mulasztotta el első és második negyedévi adójának megfizetését. A régi és az új termelőszövetkezeti tagok általában lelkiismeretesen fizetik az adót, de azért elvétve olyanok is akadnak, akik úgy vélik, hogy a kormány nemcsak a régebbi adótartozások behajtását függesztette fel, hanem a jövőbeni kötelezettségek teljesítését is. Ebben a kérdésben a helyi tanácsoknak mindenütt világos helyzetet kell terem'eniök. Fontos az is, hogy az 1960-ra esedékes búzaföld adót mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyéni gazdálkodók természetben, kenyérgabonában ^ teljesítsék.

— A tavalyi költségvetés végrehajtásából a következő tanulságokat vonhatjuk le: 1. hatékonyabb intézkedéseket tegyünk a központi beruházások koncentrálására; 2. minden ágazatban keressük meg a gazdálkodás terén] gyenge vállalatokat, vagy válla-1 lati egységet és minél gyorsabban küszöböljük ki a gazdaságosságot rontó tényezőket; 3. gondosan ellenőrizzük, hogy az anyagi érdekeltség elve a lehető legtisztábban érvényesüljön és nyereségrészesedést csak valóságos önköltségcsökkentés révén elért többletnyereség után oszthassanak; 4. mind a vállalati gazdálkodásban, mind a hivatali, tanácsi munkában fokozatosabban kell érvényesíteni az ésszerű takarékosság elvét; 5. minden szinten és minden szervezetnél tökéletesíteni kell a pénzügyi ellenőrzést és még jobban kell védeni a társadalmi tulajdont.

— A múlt évi költségvetés tanulságait úgy hasznosíthatjuk, ha ez év hátralévő részében a gazdasági minisztériumok, a tanácsok, a szövetkezetek és a vállalatok összpontosítják erejüket a terv minden oldalú teljesítésére, második ötéves tervünk jobb megalapozására. (Nagy taps)

Harustyák József elvtárs felszólalása

A pénzügyminiszter beszámolója után Harustyák József, a terv- és költségvetési bizottság tagja, az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat előadója szólalj fel. Beszédében rámutatott, hogy a zárszámadási jelentést az országgyűlés valamennyi bizottsága részletesen megtárgyalta és elfogadta. A bizottságok egyöntetűen megállapították, hogy 1959-ben a különböző gazdálkodási szervek jobban használták fel a költségvetésben biztosított összeget, mint az előző évben bármikor.

— A gyárak, üzemek jó munkájában jelentős szerepet játszott a termelési költségek alakulása és a vállalati dolgozók jövedelme közötti szoros kapcsolat — folytatta. —

Az állami iparban például átlagosan 16 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést folyósítottak. Ahol a költségszintcsökkcncs a tervezettnél nagyobb volt, ott természetesen nőtt a nyereségrészesedés Is.

A vegyiparban például 19,2 napi, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium vállalatainál és üzemeinél 18,3 napi, a kohászatban pedig 17,6 napi nyereségrészesedés volt. A mezőgazdasági vállalatok — az állami gazdaságok, gépállomások — mintegy 140 millió forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén.

Harustyák József ezután megemlékezett több más fontos intézkedésről, amellyel államunk emelte az életszínvonalat. A nyugdíjak felemelése mintegy 415 ezer régi nyugdíjast érintett, s a családi pótlék felemelése is számottevő többletkiadást jelentett államunknak, érezhető segítséget a nagycsaládosoknak.

— A második negyedévi gazdálkodásra vonatkozó mérlegbeszámolók még nem állnak rendelkezésünkre, de különböző adatokból feltételezhető, hogy a termelési költségek színvonala már a második negyedév átlagában megközelítette, esetleg el is érte a módosított éves tervben előirányzott költségszínvonalat: Az idén természetesen lényegesen nehezebb olyan mértékű csökkenést elemi, mint tavaly, amikor a termelői árrendezés következtében előállt bizonyos lazaságokat egyes vállalatok kihasználták. Vállalatainknak tehát nagyon neki kell gyűrkőz- niök, ha olyan többlateredményt akarnak elérni, hogy a múlt évihez hasonló összegű nyereség- részesedést adhassanak dolgozóiknak. Érdemes azonban felhívni a figyelmet arra: főleg az anyag- és rezsiköltségek csökkentése terén vannak - még kihasználatlan tartalékok, s sokat javíthatnak eredményeiken gyáraink, üzemeink a termelés korszerűsítésével, a műszaki fejlesztéssel.

Az előadó foglalkozott a termelőszövetkezeti mozgalom múlt évi eredményeivel is. Hangoztatta, hogy munkásosztályunk, egész népünk hatalmas támogatást nyújt termelőszövetkezeti parasztságunknak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. A többmilliárd forintos támogatásból csupán a nosszú és közép- lejáratú hitelek, a gépállomási díj- és adókedvezmények, továbbá a vissza nem térítendő állami támogatás összege kereken

5,7 milliárd forintot tett ki 1959-ben. Énnek a befektetésnek a gyümölcsei természetesen csak

a következő években érnek meg

teljesen.

A beruházásokkal kapcsolatban Harustyák József hangsúlyozta, hogy a műszaki kivitelezések alkalmával előfordulnak a múlt évben tapasztalt fogyatékosságok, ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni e hibák kijavítására. Még mindig nem elég határozott az a törekvés: az új beruházásokkal ne a jelenlegi műszaki-technikai színvonalat tegyük általánossá, hanem valóbán a műszaki-technikai haladás élvonalába tartozó létesítményeket valósítsuk meg. Tanácsaink a községfejlesztési alapból tavaly az ország különböző részein csakrem 2,3 millió négyzetméter területen létesítettek utakat, járaákat, parkokat és piactereket, több mint 420 kilométer hosszúságban fektettek le vízvezetéket, építettek belvízcsatornát, 184 hidat emeltek, számos gazdasági épületet, silótárolót, mázsaházat hoztak létre, korszerűsítették a közvilágítást. Ugyancsak a közságfejlesztési alapból épült 1122 új autóbuszváróterem, 46 fürdő és strand, 64 törpevízmű és tároló, továbbá 165 új kút. Az alapból létrehozott egészségügyi és kulturális épületek száma meghaladja az ezret.

— E szép eredmények mellett azonban fel kell figyelni arra, hegy tanácsaink évvégi pénz- maradványa évről-évre emelkedik, anyagi, műszaki fedezet hiányában számottevő összegeket nem tudtak hasznosítani.

Harustyák József beszéde végén javasolta, hogy az ország- gyűlés a múlt évi. állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést fogadja el.

A törvényjavaslat vitájában felszólalt még

Krdei I.ászióné Szabolcs-Szalmár megyei képviselő

Hozzászólásában megemlítette, hogy hazánkban a múlt év végén a társadalombiztosítási szolgáltatásra jogosultak száma elérte a hét és félmilliót, jelenleg pedig jóval meghaladja a nyolcmilliót. Mindezekben az intézkedésekben a szocialista társadalom mély humanizmusa nyilvánul meg — mondotta, majd megállapította: — a nyugdíjak felemelése és rendezése sem oldotta meg teljesen az ’öregek ellátásának gondját. Sokan ezt a feladatot teljesen az államra szeretnék hárítani, s gyakran magukra hagyják vagy a közösség gondozására bízzák idős szüleiket Az ilyen emberek felelősségérzetét az eddigieknél jobban fel kell kelteni az idős szülők anyagi támogatása és ellátása iránt.

A múlt évi költségvetés másik jelentős tétele volt az egészségügyre és a szociális ellátásra fordított összeg. Az egészségügyi és szociális szervek több mint 68 ezer kórházi ágy fenntartásáról gondoskodtak és évközben több mint ezeregyszázzal növelték az ágylétszámot.

Az állam a bölcsődei hálózat kiterjesztésével messzemenően gondoskodik és segíti a dolgozó nőket a gyermeknevelésben.

A felszabadulás előtt körülbelül ezer bölcsődei férőhely volt az egész országban, a múlt évben viszont az állandó és idénybölcsődei férőhelyek száma már megközelítette a 32 ezret. E téren az igények egyre növekszenek, jórészt azért, mert a termelőszövetkezetek egyre nagyobb számú nőt foglalkoztatnak. Ezzel kapcsolatban a felszólaló felhívta a figyelmet arra, hogy bár a kormány mindent megtesz a probléma megoldására, mégis

társadalmilag : is támogatni kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek a községfejlesztési alapokból a bölcsődei férőhelyek számának növelését szolgálják.

Az egészségügyi intézmények fejlesztésében számottevőek az eredmények — mondotta, — az építkezések üteme azonban helyenként nem kielégítő. Kérte az Építésügyi Minisztériumot, hogy fokozott figyelmet fordítson a kórházak építésére és tegyen intézkedéseket az építések meggyorsítására.

A továbbiakban a falusi egészségügy fejlődéséről, s a növekvő igényekről beszélt. Szem előtt kell tartani a falusi körzeti orvosi hálózat kiterjesztésének szükségességét, s az orvosellátás tovább javítását. Még mindig számos orvosi állás betöltetlen. A képviselő felhívta az Egészségügyi Minisztérium figyelmét, hogy az eddiginél is hathatósabban igyekezzék ezen a helyzeten változtatni. Dicsérettel szólt a minisztérium és a szakszervezet helyes kezdeményezéséről, amelynek alapján orvosegyetemekről, kórházakból és klinikákról orvosok mentek a betöltetlen falusi körzetekbe a körzeti orvoshiány enyhítésére.

Javasolta hogy az állami szervek és a szakszervezet továbbra is támogassák ez„ a mozgalmat.

A családvédelem egyes kérdéseiről szólva a nőtanácsokhoz érkező panaszok alapján kérte

nyújtsanak segítséget az olyan családoknak, amelyeknek életét feldúlja a családfő iszákossága.

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadta. Ezután szünet következett. A délutáni ülést Rónai. Sándor . nyitotta meg.

A délutáni ülésen felszólalt

még Takács József és Kaszás

Imre képviselő. A felszólalásokra Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt. Ezután az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot.

Ezután következtek

az Interpellációk

Az első interpellációban Bartha János Hajdú-Bihar megyei képviselő két kérdést intézett a földművelésügyi miniszterhez. Egyik kérdése az volt, hogyan kíván gondoskodni a minisztérium elegendő, jól felkészült öntözési szakember képzéséről, különös tekintettel arra. hogy az öntözéses terület a második ötéves terv időszakában nagymértékben növekszik. A második kérdésben arra kért magyarázatot, miért nem oldódott meg a mai napig sem a hajdűszobosz- lói egyetemi tangazdaság átcsatolása a Debreceni Mezőgazda- sági Akadémiához.

Az interpellációra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt. Az interpelláló képviselő a miniszternek a hajdúszo- bcszlói egyetemi tangazdaság átcsatolása ügyében adott válaszát tudomásulvette, az öntözési szakemberképzésre vonatkozó választ azonban nem fogadta el, s bizottság kiküldését javasolta a kérdés megvizsgálására.

Az országgyűlés ügyrendje értelmében az elnöklő Rónai Sándor ekkor szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés — három szavazat ellenére — az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul vette.

A következő interpelláló Kis» János Hajdú-Bihari megyei képviselő arra a kérdésére kért választ a földművelésügyi minisztertől: mit tesz a minisztérium a homoki területek erő- és munkagépellátásának javítására, s mikorra várható a homoki területek gépellátásának megoldása? A kérdésre Losonczi ■ Pál válaszolt, s a választ a képviselő és az ország- gyűlés elfogadtaAz utolsó interpelláló Péti János Tolna megyei képviselő ugyancsak a földművelésügyi miniszterhez intézett kérdést: mji tesznek az illetékesek a vadkárok csökkentésére, mezőgazdasági te- rületek terményeinek megvédésére.

Az interpellációra adott választ a képviselő és az országgyűlés elfogadta. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak Rónai Sándor elnök zárszavává’ ért véget.

A NYÍREGYHÁZI RADIO MAI MŰSORA:

Keletmagyarországi krónika. — Teljesítették vállalásukat a debreceni bőrgyár dolgozói. — A ti- szakóródi Béke Termelőszövetkezet rizstelepén. — Szív küldi szívnek szívesen. — Szombat esti muzsika.

Felliősebb idő

Várható időjárás szombat estig: iclhősebb idő, elsősorban nyugaton és északon több helyen esővel, helyenként zivatarral. Mérsékelt déli, délnyugati szél. A meleg a nyugati megyékben mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton nyugaton 22—25, keleten 25—23 fok között, egy-két helyen 28 fok felett.

Távolabbi kilátások: helyi záporok.

s