Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

rit4f"pr,fet4rYii'^*f#i+T}leV*

MSZMP' SZAßOiCS}S;ZAt^Aii MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T A H'A C S L.APJA

XVII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM

Hra 50 fillér I960. AUGUSZTUS 6, SZOMBAT

Az országgyűlés pénteki ülését Dinnyés Lajos, az országgyűlés aielnóke nyitotta meg. Az ülésen ott volt dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Bisaku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, valamint a kormány több tagja.

Dinnyés Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács beszámolója feletti vitában több felszólaló nem jelentkezett. Az elhangzott felszólalásokra dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke válaszolt.

— Tisztelt országgyűlés! Röviden válaszolni kívánok a kormány beszámolója fölötti vitában elhangzott felszólalásokra.

— Ami a vita egészét illeti, megállapíthatjuk, hogy az helyes, építő és egészséges volt. Kormányunk arra törekedett, hogy beszámolójában ismertesse a dolgozó nép jó munkájával elért értékes eredményeket, ugyanakkor hangsúlyozottan felhívja a figyelmet a legsürgősebb teendőkre. A vitában résztvett képviselőtársaim, hasonló felelősség- érzettel mutattak rá azokra az átmeneti hibákra és fogyatékosságokra, amelyek akadályozzál; gyorsabb előrehaladásunkat. Elmondták észrevételeiket, bíráltai;, olyan javaslatokat' is tettek, amelyeknek megvalósítása második

ötéves tervünk feladatai közé tartozik. Köszönetét mondok ezért kormányunk nevében. A bírálatokat megszívleljük, a javaslatokkal foglalkozunk, megtesszük a szükséges intézkedéseket a helyes javaslatok megvalósítására.

— Örömmel látjuk, hogy országgyűlésünk képviselői nagy figyelemmel kísérik, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban kormányzatunk különböző intézkedései. Kérem, folytassák tovább ezt az értékes tevékenységüket, működjenek közre kormányzatunk intézkedéseinek végrehajtásában, s ha valahol meg- nemértést, bürokratikus huzavonát, késlekedést és mulasztást tapasztalnak, ezek feltárásával folyamatosan és rendszeresen segítsék kormányunk munkáját.

A lervek túlteljesítése szolgálja a népgazdaság egésze előtt áll« legfőbb célok elérését

— Tisztelt képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a vitában szobakelült néhány kérdéssel külön foglalkozzam— Kiss Dezső képviselőtársunk beszélt a tervezés gyengeségeiről és rámutatott, hogy a tervek mennyiségi túlteljesítéséből — a többi között például az anyagfelhasználás területén — megoldatlan kérdések adódnak. Észrevételeit figyelembe kell venni második ötéves tervünk és ezen belül az egyes évek terveinek kidolgozásában. Arra kell törekednünk, hogy terveink reálisan mérjék fel a lehetőségeket, megfeleljenek azoknak.

A lervek túlteljesítésénél el kell kerülni a spontaneitást, a rögtönzést, s ehelyett azt kell biztosítani, hogy a túlteljesítés a népgazdaságunk egésze előtt álló legfőbb célok elérését szolgálja.

Most is szükségesnek tartom hangsúlyozni: vannak területek, ahol a tervek mennyiségi túlteljesítése szükséges és hasznos, de ezt az összes körülmények fi- gyelem be vételével az illetékes minisztériumok vezetőinek kell megállapítaniok. A terv mennyiségi túlteljesítése csak akktjr hasznos, — tehát csak akkor engedhető meg, — ha a több terméket gazdaságosan tudjuk exportálni, illetve olyan keresett cikkek, amelyeket a belső fogyasztás rendelkezésére tudunk bocsátani.

Amikor egyes területeken anyagellátási problémák vannak, kifejezetten káros az, ha terven felül olyan termékek készülnek, amelyek azután raktárban hevernek, mert sem a bel-, sem a külkereskedelem nem tart rájuk igényt.

— Felszólaló képviselőtársaim megerősítették a beszámolónak

azt a megállapítását, hogy igen sok belső tartalékot mozgósíthatunk. Többen kiemelték a jó munkaszervezés fontosságát. Teljesen egyetértünk azzal, hogy a gazdaság felső vezetésétől kezdve az üzemig a jelenleginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a termelés helyes megszervezésére. Amikor ezt hangsúlyozom, nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági üzemeinkre is gon- dolok.

Feladataink sikeres megoldásában — mint felszólaló képviselő- társaim kidomborították —

alapvető fontosságú, hogy tovább emeljük a vezetés színvonalát, tovább fáradozzanak mindenütt a vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésén.

A vezetők igényeljék a dolgozók

segítségét, bátorítsák őket, hogy mondják el javaslataikat, bírálatukat. s ezt is azzal mozdítsák elő, hogy a jó javaslatokat meg is valósítják. A vezetés mindenütt támaszkodjék a munkások,! a dolgozó tömegek alkotó készségére, a szocialista munkáver- senyben rejlő hatalmas erőforrásokra. Kormányzatunk nevében köszönetét mondok a dolgozóknak a szocialista munkaversenyben elért eredményeikért. Arra kérjük őket, hogy a versenyben elsősorban a termelékenység eme- • lésére a takarékosság, a minőség javítására, az önköltség csökkentésére törekedjenek.

— Igen fontos, hogy műszaki j dolgozóink vegyenek részt aj munkaversenyban, nagy tudásuk- j kai és felkészültségükkel segítsék i a munkásokat — általában a dől-1 gozókat — az említett célok elérésében. Nagyon sokat tehernek a munka jobb megszervezéséért, é? a műszaki színvonal emeléséért.

— Beszéltem exportunk fontosságáról; a magyar áru a világnak szinte minden piacára el-! jut, de a világpiacon nagy a ver-1 seny és csak azt az árut értékesíthetjük megfelelően, amely megüti, sőt meghaladja a nemzetközi színvonalat. Ezért a műszaki dolgozók is a munkások is mindig ügyeljenek arra, hogy öregbíthessük a magyar márka, a magyar áru, a magyar dolgozók munkájának jó hírnevét, védjük becsületét.

— Eddigi eredményeink bemutatására hivatott az augusztus

12-én Moszkvában megnyíló magyar ipari kiállítás. amelynek megnyitásán kormányunk küldöt- séggel vesz részt. Ezen' a kiállításon bemutatjuk azt a fejlődést, amelyet a magyar ipar a felszabadulás óta elért munkásosztályunk és értelmiségünk jó munkája eredményeképpen, a Szovjetunió és a többi bará+i ország segítségével. Egyben dokumentálni kívánjuk azt is, hogyan vesz részt hazánk a KGST keretében kialakult nemzetközi munkamegosztásban. A kiállításhoz azt a reményt fűzzük, hogy exporttermékeink bemutatásával tovább bővíthetjük gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval.

— Cseterki Lajos képviselőtársunk kulturális forradalmunk eredményeiről beszélt. Ez kiegészítene a kormány beszámolóját, amely ezzel a témákörrel nem kívánt ezúttal részletesen foglalkozni. Felszólalásából éppen ezért most csak egy kérdést emelek ki. Helyesen hangsúlyozta a műszaki propaganda fontosságát és bírálta azt a tényt, hogy műszaki könyvkiadásunk nem kapcsolódik eléggé a népgazdasági tervhez, az üzemek műszaki fejlesztési terveinek felada*aihoz. Kormányzatunk megvizsgálja, mit kell tennünk e hiányosság megszüntetéséért.

Társadalmunk nagy segitőkészséggel fordul a mezőgazdaság felé

— Egyetértünk Brutyó János képviselőtársunknak az építőiparral és az építőanyagiparral kapcsolatos megállapításaival. Mi is úgy véljük, hogy

az építkezési idő rövidítésében eddig elért eredmények még csak a kezdet kezdetének tekinthetők.

E terület dolgozói, mozgalmi szervei összpontosítsák erőfeszítéseiket arra, hogy gyorsabban, olcsóbban és gazdaságosabban építkezhessünk! Felhívom az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium figyelmét: mindent meg kell tenniök, hogy meggyorsuljon az építőanyagot gyártó üzemek építése és üzembehelyezése. Ezzel kell biztosítanunk az állami építkezések és a lakosság saját erőből történő építkezéseinek zavartalan anyagellátását.

— Hallottuk a vita során, hogy Budapest dolgozói számára különösen nagy öröm a mezőgazdaság nagyarányú szocialista fejlődése. Elmondhatjuk, hogy többi varosunk dolgozóinak nagy többsége is így érez. Egyre kevesebb az olyan városi ember, aki úgy vélekedne, hogy ez csupán a mezőgazdaság dolgozóinat; ügye és a dolga. Egyre kevesebben vannak olyanok, akiket csak a strandolás szempontjából érdekel, hogy süt-e a nap, hűvös-e

az időjárás, esik-e az eső, s mind többet hallani városokban is azt, hogy kecivez-e az időjárás a mezőgazdaságnak. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődése egyre inkább valóban egész népünk ügyévé válik. Nemcsak azért, mert a magyar ember szeret jó sülteket enni, nem veti meg a bort, s emiatt is érdekli a mezőgazdaság, amely mindezt szállítja és amely- ;ől még többet igénylünk.

Felelősségtudattól áthatva, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy politikai és gazdasági jelentőségét megértve, társadalmunk nagy se- gitőkészséggel fordul a mezőgazdaság felé.

Államunktól és társadalmunktól a mezőgazdaság megkap minden lehetséges támogatást s éppen ezért hangsúlyozhatjuk és kívánhatjuk, hogy a mezőgazdaság dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai tegyenek maximális erőfeszítést termelésük minden irányú fejlesztésére. Szó esett itt arról, hogy több termelőszövetkezetünkben kevés a munkaerő. Erre az is vonatkozik, amit éppsn most mondtam: úgy gondoljuk, hogy odahaza, minden egyes termelő- szövetkezetben kell alaposan utánanézni annak, hogy valamennyi családtag — beleértve a fiatalságot is — kivegye részét az időszerű munkákból.

— Ezen a területen igen sók

helyen örvendetes változások is észlelhetők. Magam is — > elér megye ben járva — az égjük termelőszövetkezetben olyan fiatal-» ságot láttam, amilyet kívánok minden szövetkezetnek az egész országban A fiatalok, fiúk, lányuk, egyhangúlag jelentették ki, hogy jövőjüket, egész eleiüket nem képzelik el máshol, mint a termelőszövetkezeti munkában* Elmondták, hogy a termelőszövetkezetben kulturális igényeiket is kielégíthetik. Tanulhatnak, fejlődhetnek, és ötömet okoz nekik a közös munka. Azt hiszem, ma már az ország számos termelőszövetkezetében találkozhatunk hasonló jelenséggel.

— Nagyon fontosnak tartom, amire Németh Károly képviselő- társunk hívta fel figyelmünket. A mezőgazdaságban is sok a belső tartalék, központi támogatás és beruházás nélkül is sokat lehet tenni a termelés fejlesztéséért. Egyetértünk azzal, hogy a gépek jobb kihasználássá, a jobb szakmai propaganda, a haladó új termelési módszerek gyorsabb és szélessbbkarű elterjesztése, a vezetés javítása eredményesen segíti elő a termelőszövetkezetek megszilárdítását, s az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben egyaránt elősegíti a termelékenyebb munkát, a hozamok emelését, az önköltség csökkentését. Tanácsaink és mezőgazdasági irányító szerveink feladata és kötelessége, hogy mozdítsák e'ő a tartalékok mielőbbi hasznosítását.

— Épülő új társadalmunk — mint mondani szokták — most már a másik lábával is biztosan rááll a szocialista alapra, mert nemcsak iparunk szocialista, hanem mezőgazdaságunk is azzá válik. Ennek eredményeként a mezőgazdaságban is fokozatosan kell érvényesülniök a tervszerű szocialista gazdálkodás elemeinek mind a termelésben, mind a termelt javak elosztásában. Ebbe a kérdéscsoportba tartozik, amit Hodek képviselő elvtársunk, egyik sokszoros milliomos termelőszövetkezetünk elnöke javasolt, hogy

az erősebb és már tartalékokkal rendelkező termelő- szövetkezetekben kísérletet lehetne tenni a végzett munka elszámolásának és java» dalmazásának új módszerére.

Azt hiszem, nincs akadálya a* ilyen kísérletezésnek, de mi természetesen csak olyan jól átgondolt kísérletnek vagyunk hívei, amely tovább javítja a munkafegyelmet, s a szorgalmas termelőszövetkezeti tagok nagyobb jövedelmének elérését úgy segíti elő, hogy közben elő'Folytatás a 2. oldalon)

Ma:

a Lottó jutalomsorsolás gyorslistája

(5. oldal)

Befejezte munkáját az országgyűlés

Münnich Ferenc és Nyers Rezső elvtársak beszédei a tanácskozás második napján