Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-31 / 205. szám

Kitüntették a legjobb szövetkezeteket

Az elmúlt héten majdnem i minden nap volt megyénkben egry-egy ünnepség, ahol a legjobb szövetkezetek dolgozói vették át a jól megérdemelt jutalmakat.

Elsősorban Tarpáról és Porosaiméról kell megemlékeznünk. Ezt a két szövetkezetei a SZÖVOSZ Igazgatósága es a KPVDSZ Elnöksége „Kiváló Földmüvesszövetkczet” címmel tüntette ki az elmúlt télév során elért kimagasló eredményeikért. Kiskereskedelmi, vendéglátói és felvásárlási tervüket túlteljesítették és költségeiket csökkentették. A szövetkezetét ért kitüntetés alkalmával kapott „Kiváló dolgozó” jelvényt a tar- pai fmsz igazgatóságának elnöke, Oláh Elek elvtárs is.

| Ugyancsak jó eredményeik elismeréséül a SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ Elnöksége dicséretben részesítette a MEZÖSZÖV Vállalatot és a pa- szabi fmsz-t. Az előbbi a termelőszövetkezetek jó anyagellátásáért, az utóbbi pedig terveinek túlteljesítéséért érdemelte ki az országos dicséretet.

Ez alkalommal került odaítélésre a megyei vándorzászló is, amit a MÉSZÖV Igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizottsága ad a jó eredménnyel gazdálkodó fmsz-cknek. Ezt az elmúlt félév eredményei alapján a nyír- madai fmsz érdemelte ki, a nyírbátori és a tuzséri szövetkezetek pedig dicséretben részesültek.

Egy if júsági szövetkezetben

Szórakozva tamilnak és — pénzt keresnek a fényeslitkei fiatalok

A MELEG MEGÜLT a házak között és ember, állat egyaránt kereste az árnyat. A felhőtlen ég kéken ízzott. Az idő kedve- zétt a nyári munkáknak — nem is találtunk a községben munkabíró embert, asszony közül is csak olyat, aki az ebédet készítette és utána ö maga is kint- feledkezett a határban.

Nekünk sem sok reményünk volt arra, hogy valakit is találunk a fényeslitkei FISZ kertjében, hiszen köztudomású, hogy az ilyen munkasürgető időben a gyereket is befogják, — ha másra nem is, hát arra, hogy gondoskodjék a friss vízről.

NAGY VOLT TEHÁT A CSODÁLKOZÁSUNK, amikor az iskola portájára érve nem is egy, hanem öt tízéves forma legénykét láttunk sürgölődni a nyulak körül. Mert azzal is foglalkoznak az iskolán belüli ifjúsági szövetkezet tagjai. Jóska, — Nagy János tsz-tag fia — éppen az ólakat takarította, a többiek pedig tisztították a „kifutót”- hordták a friss füvet az öt- j ven nyúlnak.

Közben előkerült az „igazgató bácsi” is és vezetése mellett kellően megcsodáltuk a szép állatokat, az ál'andóan folyó csapot, ami a friss vizet biztosította a nyulakrak. És a szép, takaros ól, az önműködő vízcsap

— valamennyi a gyermekek szorgalmának gyümölcse.

De láttunk mást is. amit érdemes volt megcsodálni!

LEMENTÜNK EGYÜTT A

„KERTBE” — lehet vagy 600 öl

— és nem győztünk eleget csodálkozni. A szépen rendben tartott úttól jobbra-balra újabb látnivalók • kötötték le a figyelmünket. Láttunk gyermekfej nagyságú kalarábét — az elejét már kiszedték és átadták a tsz- nek, — futóbabjuk arr.bermagas- sagú karokra kúszott fel és őszi- barack-esemetejúk külön is megérdemli, hogy szóljunk .dia.

Mozga János igazgató tanító, az ifjúsági szövetkezet elnöke, mondotta el nézelődés közben, hogy a megyének ebben a részében ők kísérleteznek először az őszibárack meghonosításával, abból kiindulva, hogy szerinte a talajviszonyok annak kitünően megfelelnek.

ÉS MOST A GYAKORLAT FÉNYESEN IGAZOLJA ezt, hiszen 110 csemetéjük nagyszerűen fejlődik és az egész közben”, — mert csak így nevezik

egymás között a FISZ területét, — és eddig még egyetlen egyszer sem íordult elő. hogy a soros gyerekek ne jelentek volna meg.

TERVEIKBŐL CSAK ANNYIT ÁRULTAK EL, hogy még ebben az évben szeretnék a kertbe vezetni a vizet és jövőre már öntözni akarnak.

Még sokáig beszélgettünk munkájukról, eredményeikről és

ségből jöttek már megcsodálni. De van itt más is, sm.t érdemes megnézni a felnőtteknek is. Olyan két métert is meghaladj csemege-kukoricájuk van, hogy annak nemcsak a községben, de környékén sincs • papja. A borsót, kalarábét már kiszedték, — most uborkát és újra borsót vetettek a helyükre, — mert minden helyet ki akarnak hasznaim.

És amikor a munkaerőtől, illetve arról érdeklődünk, hogy a gyerekek eljárnak-e a nyár. szünetben is dolgozgatni, akkor az előbbi jelenetre mutatott, mert az öt fiú még mindig olt szorgoskodott. Még az iskola’ év utolsó napjaiban beosztották, hogy ki mikor soros a „kerlaz ifjúsági szövetkezetek nagy hasznáról. A fényeslitkei Fl.SZ- nek már többezer forintos jövedelme volt, bekéri'ették az egész területet, voltak kirándulni a Sóstón és még mennek is, — hogy hová, még nem döntötték el.

Ez a beszélgetés és a látottak azonban fényesen bizonyítják, ott, ahol a pedagógusok szívügyüknek tekintik a fiatalok munkára nevelését, nagyszerű eredményeket érhetnek el. Hiszen a gyerekek szórakozva tanulnak és közben pénzt is keresnek, megtanulják becsülni a munkát és az azzal szerzett jövedelmet. Ez pedig nc3.' on fontos az életre való nevelésnél,'

Gazdálkodjék yalamennji

földmŰTesszövetkezet saját erőből

ÍRTA: CZIMBALMOS BÉLA, a MÉSZÖV Igazgatóságának tagja.

A Heves megyei MÉSZÖV Igazgatóságának az a felhívása, hogy valamennyi földművesszövetkezet már 1965-ig, a második ötéves terv befejezéséig érje, el, hogy saját erőből — állami hitelék igénybevétele nélkül — gazdálkodjék, nagy visszhangra talált a Szabolcs- Szatmár megyében működő földművesszövetkezetek körében is.

Szövetkezeteink legnagyobb része képes arra, hogy a versenyfelhíváshoz csatlakozva ezt a nagy, a földművesszövetkezeti rendszer és az egész népgazdaság számára egyaránt jelentős célkitűzést megvalósítsa. Világosan kell látni, hogy’ egy olyan feladat végrehajtásáról van szó, melynek sikeres megvalósítása a földművesszövetkezetek gazdasági lehetőségeinek maximális kihasználását, a szövetkezeti tagság erkölcsi, de különösen anyagi támogatásának megsokszorozódását igényli már ebben az évben is, és a második 5 éves terv során.

Eredményeink gazdasági és politikai téren egyaránt olyanok, amelyek reális számítások mellett lehetővé teszik szövetkezeteink nagyrészérél ennek a célkitűzésnek a sikeres megvalósítását. 1957-ben a földművesszövetkezetek kezelésében lévő eszközök 23 4 százaléka képezett szövetkezeti tulajdont. Az állóalapok 79 százaléka, a forgóalapok 11 százaléka volt tulajdonukban. 1959-ig bezárólag — tehát két év leforgása alatt — a saját alapok 60 százalékkal nőttek és a szövetkezetek kezelésében lévő eszközök 48,9 százaléka volt mar a szövetkezeti tagok tulajdonában. Különösen jelentős az emelkedés — több mint két és félszeres — a forgóalapokban.

Ezek az eredmények — amelyek egyébként valamennyi területen a végbement fejlődés bizonyítékai — az jelentették, hogy a földművesszövetkezetek, egy-két kivételtől eltekintve, szilárd, jó pénzügyi helyzettel rendelkeznek és közülük néhány, mint például' Nyírmada, Balsa, Tímár, már gyakorlatilag hitel nélkül dolgozik, mások. például Hodász, Ajak, Nyírkárász; stb. egészen rövid időn belül képesek lesznek állami hitelek nélkül is végrehajtani feladataikat.

Különösen örvendetes, hogy ezek zöme a megyénkre jellemző' alacsonyabb típusú, a viszonylag korlátozottabb fejlődési lehetőségekkel rendelkező „kis” szövetkezet.

A célkitűzések megvalósításában alapvető a? áruforgalmi, felvásárlási-értékesítési és termelési terveink megvalósítása. A tervek teljesítése’ és túlteljesítése önmagában' Is kedvező előfeltételeket teremt“ a termelékenység növelésére, a ko.t- ségek csökkentésére. A tervek maradéktalan megvalósítása es a takarékos költséggazdálkodás egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy a második 5 éves terv végére szövetkezeteink állami hitelek nélkül is él tudják látni gazdasági, politikái feladataikat. Erőteljesebbén kell biztosítani a szövetkezeti vagyon védelmét és gondoskodni a még egyik-másik szövetkezetnél jelentős és fedezetül el nem fogadott eszközök mobilizálásáról.

Azt a célkitűzést, hogy a második 5 éves terv végére a szövetkezetek hitelek nélkül oldják meg feladataikat, a szövetkezeti tagoknak az elmúlt éveknél nagyobb támogatása nélkül végrehajtani nem lehet. Csak erős, jól gazdálkodó, a szövetkezeti tagság anyagi és erkölcsi támogatását egyaránt élvező szövetkezetek tudják megfelelően a megváltozott, szövetkezetivé lett falvak igényeit kielégíteni, korszerű, a szocialista kereskedelem követelményeinek megfelelő kulturált kiszolgálást és szórakozást biztosító üzlethálózatot kiépíteni.

Ez sokéves munka, igen nagy anyagi erőfeszítéseket igényel és a szövetkezeti tagság anyagi támogatása nélkül meg ném oldható feladat. Ezt a szövetkezeti tagok nagy többsége is megérti; sokan részjeggyel, társadalmi munkával és egyéb anyagi támogatással járulnák hozzá a szövetkezeti üzletházak. éttermek, cukrászdák, raktárak stb. építéséhez, korszerűsítéséhez. Kiemelendő támogatást nyújtott ebben az évben többek között a kocsordi, gá- vai földművesszövetkezet tagsága az ott folyó szövetkezeti építkezésekhez.

Az a célkitűzés, hogy a föid- művesszövetkezetek kizárólag a saját eszközökkel gazdálkodjanak, egyik-másik szövetkezetünknél már korábban megvolt, mint például Nyírmada, Nyírbátor, Tímár, Gáva stb. es ennek megvalósításán igen eredményesen és sokoldalúan munkálkodtak. Azonban igazán társadalmi üggyé, a szót etke- zeti tagok és a szövetkezetok zömének ügyévé csak napjainkban válik.

A szövetkezeti tagok, dolgozók, szövetkezeti vezetők számára egyaránt fontos feladat a SZÖVOSZ V. kongresszusának tiszteletére tett versenyfelhívásnak szeles körben Való terjesztése, ismertetése. A földművesszövekezetek igazgatósági üléseken, termelési tanácskozásokon vitassák meg a felhívást, annak jelentőséget és csatlakozzanak ehhez a versenyfelhíváshoz.

14 százalékkal nőtt a forgalom a szövetkezeti üzletekben

i

Már hírt adtunk arról, hogy a szövetkezetek jóval túlteljesítették első félévi • áruforgalmi tervüket. A • dolgozók vásárlásainak emelkedése e neg\edév első leiében tovább - tart. S így ennek ^egyenes köveUezménj e, hegy a szövetkezetek. —• a -jelentősen ■ megemelt áruforgalmi tervet — - teljesíteni tudják. Hiszen egy

tized százalékkal előbbre vannak a terv teljesítésével s a téesz-tagok és az egyéni dolgozó parasztok pénzbevételei jelentősen emelkedne* * hátralévő időben. Különben kóiei tizennégy százalékkal forgalmaztak "többet a szövetkezeti üzletek- mint a múlt esztendő -azonos .időszakában.

4»