Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-31 / 205. szám
Hajrá írószerből! XVII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Ära SO filler I960. AUGUSZTUS 31, SZERDA. Hogy jövőre több kenyérgabonánk legyen A cséplőgépek még javéban búgnak, emberek ezrei dacolnak az időjárással, hogy minél kevesebb veszteséggel kerüljön magtárba a kenyérnek való. A mezőgazdaságban azonban e gigászi munka közepette is fél- szemmel már a jövőbe tekintenek, félkézzel már az őszi vetéseken munkálkodnak. Több helyen megkezdték a takarmánykeverék és az őszi árpa vetését, hozzáláttak a rozsföldek előkészítéséhez. A következő mésíél hónap alatt kétszázezer hold kenyérgabona magját kell a földbe tenni és több tízezer holdra rúgó takarmánykeveréket, őszi árpát kell elvetni. A kenyérgabona betakarítása nagy erőfeszítésbe került, nem lesz könnyű munka az ősziek vetése sem, mégis azt mondhatjuk, hogy ilyen kedvező tapasztalataink és lehetőségeink még egy őszön sem voltak, mint most. A mezőgazdaságban dolgozókon és az irányítókon múlik, hogy ezt a kedvező helyzetet kihasználják-e. A rozslermeiő vidékeken nagy reménnyel tekinthetnek a jövő évi termés elé. A Westhazánkban is jól termelhetek, 6—8 mázsával többet termettek holdanként, mint a hazai fajták. A külföldi fajták szalmája erősebb, alacsonyabb, így a kombájnaratásra igen alkalmas. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek e külföldi búzafajták termelésében résztvesznek, a vetőmagon túl — amit más vetőmaghoz hasonló arányú cseregabonáért kapnak — minden hold búzavetéshez három mázsa vegyes műtrágyát kapnak. A külföldi vetőmagvak mellett megyénkben csereterményért kiosztásra kerül 28 000 mázsa búza, 10 000 mázsa rozs és 3600 mázsa őszi árpa vetőmag. Ilyen nagy mennyiségű minőség: vetőmagot még soha nem kaptak a termelők. A kenyérgabona terméshozamának emelését szolga ló harmadik biztató tényező, hogy az idén először megyénk szántó- területének több mint felén nagyüzemi táblákba kerül a gabona. Ha az apró parcellák sokfélesége nem is adja még azt az egyöntetű termest, amit 'niajd a következő években elérnek a szövetkezetek, de á gépi szántás, vetés,, a szakemFöldmiívesszövetkezeti melléklet (3—4 oldal + Hírek az olimpiáról (5. oldal) Ahogy közeleg a tanévnyitó, úgy növekszik a fergaloa* is írószerboltjainkban. (Foto: Hammel.) Tegnap Nyíregyházán értekezletet tartottak az újítók Megnyílt a megyei újítási kiállítás Fél év alatt 250 újítással 5 millió forint megtakarítás Tegnap délelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhazában értekezletét tartottak a megye ipari, kereskedelmi es közlekedési vállalatainak újítási előadói és kiváló újítói. Riöóczi Pál, az SZMT újítási bizottságának vezetője arról számolt oe, hogy örvendetesen fejlődik az újítói mozgalom, Mig 1959-ben 5 bevezetett újítások 8 millió forint gazdasági eredmény eléréséhez vezettek, ebben az évben hat hónap alatt 250 újítási javaslatot vezettek be, ami 5 millió forint megtakarítást jelent. A legtöbb újítás a kisvárdai fémszerel vény árugyárban, a dohányfermentálóban, a Kőolajipari Vállalatnál és az Alkaloida Vegyészeti Gyárban volt. Nőtt az újítókkal való törődés és nagyobb lett a megbecsülésük, amit az is bizonyít, hogy a megyében már 5 aranyérmes es két kormány kitüntetéses újító van. kiállítást. A legtöbb újításnak a kicsinyített mását, továbbá kopeket, műszaki rajzokat, leírásokat, tablókat lehet látni. Többek közt figyelemre méltó az Alkaloida Vegyészeti Gyár újító brigádjának újítása a morphin gyártásának tökéletesítéséről, amivel egy év alatt 2,5 millió forint eredményt értek el, s amiért az újítók 75 ezer forint újítói díjat kaptak. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál megvalósított újítás, a forgóvillás burgonyaszadő- gép, Ács Miklós újítása, a pnesik-féle két henger közé való vetés műtrágyázással kombinálva több éves kísérletben igen jó eredményeket hozott. A legsilányabb penészleki homokom (0,8 aranykoronás) holdanként 957 forint tiszta többlet- bevételt értek el a szokásos agrotechnikával vetett rozzsal szemben. A felsőbb szervek, meggyőződve e módszer hasznosságáról, külön minden egyéb műtrágyamennyiségen felül több mint 10 ezer mázsa vegyes műtrágyát juttattak a szabolcsi rozstermelőknek. A napokban tájértekezleteken vitatják meg a termelőszövetkezeti vezetők közigazgatási és kutató intézeti szakemberek vezetésével a rozsvetés legjobb agrotechnikáját. Készülnek a gépállomások is, hogy minél jobb minőségű munkával segíthessék a rozsvetésnek ezt a módját. Ebből is látszik, hogy államunk erejéhez képest mindent elkövet a terméshozamok emelése érdekében. A rozsot azonban nemcsak azon a területen vethetik műtrágyával és két henger közé a termelők, amelyre az állam külön ad műtrágyát, hanem ennek a többszörösén is, hiszen a vetéshez szükséges szokásos műtrágyát minden termelőszövetkezet megkapja, ebből is nyugodtan használhatnak fel az új agrotechnikái ú vetéshez. A búzatermeléssel foglalkozó termelőszövetkezetek 4000 mázsa szovjet és 500 mázsa olasz búzavetőmagot kapnak. Több éves tapasztalat bizonyította be; hogy ezek a búzafajták ber-irányította agrotechnikai eljárás, az egyöntetű vetőmag, a műtrágya már így is nagy előnyt jelent. Sok minden olyan új lehetőség van tehát a kezünkben, amikkel még tavaly sem rendelkeztünk. A lehetőség azonban még nem tény, még nem többtermés. Ezeket a lehetőségeket ki is kell használni. A nagy táblák kialakításánál előrelátónak, rugalmasnak kell lenniök a szövetkezet vezetőinek. A betakarítást, ha szükséges, az erők átcsoportosításával is elsősorban azokon a táblákon végezzék, ahova őszi vetés megy. A szántással, de ha a helyzet úgy kívánja, a vetéssel se várjanak aduig, amíg egy 50—60 ho-das táblát teljes egészében letakarítanak, hanem szervezetten, 5—10 holdas darabokban mar nyugodtan hozzáláthatnak a talaj előkészítéshez. A brigádoknak már most ismerniük kell, hegy az ő területükön mennyi gabona lesz, az me'yk dűlőoe kerül, hány traktort,, vetőgépet kapnak és nekik mennyi lófcgattal kell résztvenni az őszi vetésben. A betakarítás ugyan nehéz volt, de mégis azt mondhatjuk, hogy nem az időjárás volt a gazda, különösen nem ott, ahol leleményesek voltak és a kevés jó idő minden percét kihasználták. A te! létetek jók, jobbak, mint bál mikor, így a mezőgazdasag dolgozóin, az embereken mülik, hogy jövőre több kenyérgabonánk legyen. Cs. B. Az értekezleten leginkább az újítási tapasztalatcsere helyzetével foglalkoztak. A mozgalomban ezen szükséges elsősorban javítani. Az újítónak és az országnak nem mindegy, hogy a jelentősebb újításokat hány üzemben valósítják meg. A dottány- fermentálóból 12 országos jelentőségű újítást adtak tapaszla^at- cserére, amit 8—10 vállalatnál bevezetnek. Más vállalatoknál is vannak tapasztalatcserére érdemes újítások, adják át ezeket, hogy minél több helyen legyen gyorsabb, könnyebb és olcsóbb a termelés a bevezetett újításokkal. Délben az értekezlet részvevői elmentek a KISZ városi bizottságának Zrínyi Ilona utcai helyiségébe, ahol megrendezték a megyei újítási kiállítást. Szűcs Lamozgalorr további fejlődését fogja segíteni az az elhatározás, amely az értekezleten született, hogy két hónapon belül az SZMT újítói klubot létesít, ahol műszaki könyvtár, valameny- nyi újítással foglalkozó folyóirat és az újításokról katalógus áll majd 3 dolgozok rendelkezésére. Megalakítják az újítási munkaközösséget. Az újítások elkészítéséhez jól felszerelt kísérleti- barkácsoló műhelyt rendeznek be. Számos vállalat. igazgatója és sok újító nézte meg elsőnek a umatikus gabonaszállítógép. A posta országos jelentőségű újítása a távtárcsázó berendezés, amiért Háy Ervin kormánykitüntetést kapott A 6-os Mélyépítő Vállalat több újítása közül tapasztalatcserére adja a csúszózsaluzással történő hűtőtorony- építést és több más olyan újítást amit más vállalatoknál is alkalmazni lehet A Vagép, a Tiszalö- ki Erőmű, a Demecseri Burgonya- keményítőgyár, a Sütőipari Vállalat, a Közúti Üzemi Vállalat es többek közt az egészségügy újításai kötik le az érdeklődök figyelmét A megyei újítási kiállítás szeptember 5-ig minden nap délután 2 órától este fél 8 óráig van nyitva. 1 Egy évben két burgonyatermés íz űiitásl tapasztalatcsere helyzetéről Az újítói 25 vállalat 150 újítása a megnyílt újítási Kiállításon jós elvtárs, az SZMT megyei titkára mondott megnyitó beszédet. Ismertette, hogy ezzel a kiállítással a szakszervezet az újítók népszerűsítése mellett az újítási tapasztalatcseréhez akar lendületet adni a vállalatoknak, a dolgozóknak. Az utóbbi két év legjobb, és tapasztalatcserére érdemes újításai közül 25 vállalatnak 150 újítását ismerteti a kiállítás. Érdemes ezeket tanulmányozni és a vállalatoknál bevezetni, amelyik megfelel arra, hogy segítse a termelést,, a nagyobb eredmények elérését. Növénytermelésből1 általában az új burgonya értékesítésével látnak pénzt legkorábban termelőszövetkezeteink. Már ezért is fontos lenne, ha csak a korai- ság lenne az előnye, de jó termés esetén szépen fizet is. A rakamazi Szikra Tsz-ben például 60 mázsás átlagtermést értek el az idén korai burgonyából. Ez 180—280 forintos mázsánkénti árral körülbelül 13 ezer fbrint- nak felel meg holdanként. Az újburgonya nem feltétlenül azonos mindig a korai burgonyával, lehet az ellenkezőleg nagyon is késői. Régebben rájöttek már erre Rakamazon is, tavaly már termeltek másodvetésű burgonyát a téeszben, mégpedig elég szép eredménnyel; holdanként 30 mázsát adtak el, átlagosan kétszáz forintos áron. Az idén is ültettek őszi árpa után 7 holdat. Már kétszer töltögették; diónagyságú. Az idén valószínűleg jobb lesz a tavalyinál is a termés és ha nem lesz is, akkor is többet kapnak arról a területről másodvetésből, mint az elsőből; őszi árpából 13 mázsa volt egy holdon, burgonyából 30 mázsán. felül, az áruk pedig nagyjából azonos. A „Szikrában” van azonban egy harmadik előny is; a gépe-, sítés. A vetéstől a betakarításig mindent géppel végeznek, az egész termelés alig igényel kézi munkát.
