Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-26 / 201. szám
A legégetőbb feladatt flz elcsépelt gabona gyors megszáritása A felvásárlási operatív bizottság ülése után Termelőszövetkezeti bolt A Szabolcs megyét érintő rendkívüli, csapadékos időjárás miatt az aratás elhúzódott s a csép- lés befejezése is több héttel eltolódik az elmúlt évekhez viszonyítva. Termelőszövetkezeti és egyéni parasztjaink nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a gabonaféléket betakarítsák s maga a cséplés — kedvező napokon — teljes lendülettel folyik. Sajnos, a betakarítás a cséplés- sel az idén nem ér véget, mert az elcsépelt gabonák — kevés kivételtől eltekintve — nedvesek, sem szövetkezeti, sem állami tárolásra nem alkalmasak a bemelegedés, dohosodás veszélye nélkül. Megyénkben a gabonafélék felvásárlása — többek között a nedves termény miatt — nincs megfelelő arányban az elcsépelt mennyiséggel. A gabonaértékesítésnek ezen túlmenően egyéb akadályai is vannak — mint azt a megyei felvásárlási operatív bizottság legutóbbi ülésén megállapította. Ilyen például, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők — az olcsó népszerűséget biztosítva — sokkal több gabonát osztanak ki a tagoknak, mint amennyi ténylegesen fedezné a családok egész évi bőséges ellátottságát. Bizonyos esetekben azért is . osztanak ki többet, mert így gondolják megoldani a szárítást a tagok padlásán. Azonban az ilyen többlet-gabonák jelentős része nem kerül visza, illetve nem adják el az államnak. Kárbavész a kellően ki nem szárított gabona A szövetkezeti tagok padlásaira szárítás céljából kiadott gabona megmentése a károsodástól helyes, meg is kell ezt oldani, de ennek legegészségesebb módja az, hogy szárítás után a fölösleges készleteket közösen értékesítik, amiért a nagyüzemi felárat is megkapják. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azokban a termelőszövetkezetekben nincs különösebb probléma, ahol behordásnál külön rakták a középső száraz és az alsó és felső nedves kévéket és külön is csépelték el azokat. Itt kevesebb a szárítási gond, a nedvességtől károsodást nem szenvedett gabonából kiválaszthatják a vetőmagnakvalót, idejében eleget tehetnek szerződéses értékesítési kötelezettségüknek s a tartalékokon kívül minden felesleges gabonát értékesíthetnek. A nedves, különösen csírás gabonák szárítása most a legégetőbb feladat. Van szövetkezet, amely a háztáji padlásokon, a másik a dohányszárító pajtában, ponyvákon és más lehetőséget kihasználva végzi a gabona szárítását. Azonban a szakemberek felhívják a figyelmet, hogy bár külsőre a 18—24 százalék víztartalmú gabonák az ilyen szárítások eredményeként száraznak látszanak, azonban a mag belseje nem éri el a tárolásra alkalmas maximális 16 százalékos nedvességtartalmat, hanem egykét százalékkal nedvesebb marad. Az ilyen gabonák zsákolva, vagy magtárba ömlesztve újra teljesen átnedvesednek, felveszik a levegő páratartalmát, bemelegszenek, dohosodnak, fogyasztásra alkalmatlanná válnak. Igénybe kell venni a szárítógépek segítségét! A kenyérgabona biztonságos megmentésére legalkalmasabb a mesterséges szárítás. A Termény- forgalmi Vállalatnak nyolc szárítógépé végzi ezt a munkát. Azonban ez idő szerint ezek nincsenek kapacitásuk teljes mértékéig kihasználva: a termelőszövetkezetek sok helyen vonakodnak a szárítógépek igénybevételétől. A vállalat egy mázsa nedves gabonát — a víztartalomtól függően — 7—8,5 forintért szárít meg tárolásra kész állapotúvá. Ha például a szamosangyalosi Kossuth Termelőszövetkezet hatszáz mázsa, 22—24 százalék víztartalmú búzáját mesterségesen száríttatja, mázsánként 6—8 kilogramm víztől szabadul meg a termény s így a szárítási díj lényegében egyáltalán nem kiadás a szövetkezet részéről, hanem biztos nyereség, mivel azt a vízmennyiséget min100 százalékra teljesítette talaj munka-tervét a Nagy halászi Gépállomás Az augusztus 20-i értékeléskor - még 76 hold hiányzott a Nagyhalászi Qépállomás tavaszi-nyári idény tervében megszabott talaj- munka elvégzéséhez. Azóta már ezt is elvégezték, tehát tervüket jóval a határidő előtt teljesítették. Augusztus 20-ig 3800 tonna terményt csépeltek el. A csépelni- való 70 százalékát végezték el eddig. Körzetükben már csak két tsz-ben kell csépelni. A 22 cséplőgép kora hajnaltól késő estig jár. Eddig Tompa Lajos csépelt a legtöbbet, 264 tonnát, Tiszateleken. Ezisel 77,5 százalékra teljesítette tervét. 257 tonnával Konyha Imre áll a második helyen, ö 75,7 százalékra teljesített eddig. Ha az idő nem szól közbe, 27—28-án befejezik a körzetükben a csép- lést. Tavaszi-nyári tervfeladatukat egyébként II 259 normálholddal 75,5 százalékra teljesítették augusztus 20-ig. A hátralévő időben mindent elkövetnek, hogy a sok eső által okozott kiesést behozzák és a hónap végéig maradéktalanul teljesítsék tervüket. Ehhez nagyban hozzájárulhat a munkaverseny fokozódása egyénenként és brigádonként egyaránt. A brigádok közt folyó verseny állása a következő: első az Oláh-, második a Tóth-, harmadik a Vigvári-brigád. Az egyéni versenyben Gyarmati János, Dianics Sándor, Konyha Imre a sorrend 118,3, 113,5 és 110,8 százalékos teljesítménnyel. A nagyhalászi Petőfi Tsz-ben is megkezdték a vetüszántást A nagyhalászi Petőfi Termelő- szövetkezetben a szöszösbükköny cséplésével végetér a gabona betakarítása. Míg folynak az egyéb munkák — elsősorban a dohány törése, —, addig a szövetkezetben hozzálátnak az őszi vetések előkészítéséhez. Szórják a műtrágyát s két traktor végzik a vető- szántást az őszi kalászosok alá. denképpen el kell vonni a búzából, hogy a romlás veszélye nélkül tárolhassa, vagy átadja a felvásárló szervnek. A szokvány feletti 2-5 százalékos víztartalmú termény száríttatása is feltétlenül kifizetődik a szövetkezetnek. Igen lényeges, hogy a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai segítséget adjanak a termelőszövetkezeteknek a szárítási lehetőségek felmérésében, hassanak oda, hogy valamennyi szövetkezet szárítsa, száríttasssa ki mielőbb a vetőmagnak szánt, a tartalékolt, a kötelező és a szabad értékesítésre való gabonát. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák is tegyenek meg mindent öntevékenyen is ennek érdekében, mert az ország kenyeréről van szó! Ne vesszen kárba a legkisebb mennyiség sem abból a terményből, amelyet eddig betakarítottak! Jól jövedelmez a csengcri Lenin Termelőszövetkezet gyümölcs-zöldség boltja, amit a község központjában nyitottak meg. Szabó Ágostonné, a téesz tagja napi ezerkétszáz forintot árul almából, körtéből, paprikából, káposztából, fözőtök- ből és egyéb zöldségfélékből. (Hammel J. felv.) Sose legyen vége a bolgár-magyar barátságnak Bolgár vendégek Nyíregyházán A Szakszervezeti Világszövetség élelmiszer-, dohány-, és vendéglátóipari tagozata augusztus 27—31 között Budapesten tartja a III. nemzetközi konferenciát. Erre 5 tagú bolgár szakszervezeti küldöttség jött hazánkba, akik kedden ellátogattak Nyíregyházára. Olga Hranatova, a küldöttség vezetője már 15 éves korában a dohányiparban dolgozott és szak- szervezeti vezetőségi tag volt. 1927-ben szervezte a bolgár dohányipari munkások első, egy hónapig tartó sztrájkját, melynek eredménye béremelés és munkaidő-csökkentés lett. Az illegális mozgalomban aktiv harcos volt, amiért az ország felszabadulása előtt két évre koncentrációs táborba zárták. Most a bolgár élelmezési dolgozók szakszervezetének titkára. A küldöttség többi tagjai is 25—30 éve vesznek részt a szak- szervezeti mozgalomban. Jordán Zaharijev a bolgár -SZOT szervezési osztályának vezetője Zseko Rajcsev a szófiai városi szakszervezeti bizottság titkára. Magda Bateklieva a dohánygyári szak- szervezet plovdivi területi bizottságának elnöke. Jankó Deszev, Plevenben egy nagy konzervgyár szakszervezetének titkára. Tapasztalatcsere a dohányfermentálóban A gyár dolgozói virágokkal fo- godták a bolgár vendégeket. Kölcsönösen érdeklődtek egymás életéről, a munkakörülményekről és a termelési sikerekről. A küldöttség vezetője gratulált a gyár vezetőségének és a dolgozóknak azért, hogy az elmúlt gazdasági évben elért kitűnő eredményekkel 24 napi nyereségrészesedést biztosítottak maguknak. Tetszett a küldöttségnek, hogy a munkában élenjáró dolgozókat kitüntetik és külön megjutalmazzák a gyárban. Bulgáriában fogják . javasolni ezeknek a megvalósítását, mert ösztönzi és jobban érdekeltté teszi a dolgozókat, hogy növeljék a termelést és csökkentsék az önköltséget. — Ha a termelés nő, az önköltség csökken, ez stabilizálja a szocializmust és hozzájárul a munkakörülmények további javításához. A dolgozók több pénzt keresnek, ami által szintén javul az életszinvonal. S ez a dolgozók akarata — mondta Olga Hranatova a gyár munkásainak. A vendégeket érdekelte a gyár története, a szervezeti felépítés és különösen a gépi fermentálás,. — ami számukra új volt. Tetszett nekik, hogy a gyár termelésének nagyrésze export-minőségű s az export'érvét a haatáridő előtt teljesítik. Elmondották, hogy erre a bolgár dolgozók is nagy gondot fordítanak. Náluk a legnagyobb dohánylevél tenyérnyi nagyságú, de jobb aromájúak, mint a miénk. Megtekintették a gyárat. Beszéltek a dolgozókkal. A végén elmondották véleményüket; — A dohányiparban eddig nem láttunk ilyen korszerű, szép, nagy gyárat." Magasszinvonalú a technika és jók a munkafeltételek. Büszkék lehetnek gyárukra a munkások. Majd nekünk is lesz ilyen gyárunk! — mondta a küldöttség vezetője. — Ez a gyár is bizonyítja, a párt gondoskodik arról, hogy a munkások egyre könyeb- ben, folyton javuló kürülmé- nyek között termeljenek és egyre jobban éljenek. Elmondották azt, is ami hibát tapasztaltak. Azt például, hogy a gyár vezetősége nem fordít kellő gondot a munkahelyek szellőztetésére. Legsürgősebben azon gondolkozzanak, hogy a gőzölgő meleg dohány taposását gépesítsék. A szakszervezet titkára legyen többet a dolgozók között. A Tárosban és Sóstón A bolgár küldöttség megtekintette a város nevezetességeit Nagyon tetszett nekik a Szabadtéri Színpad. Mondták, hogy ha lehetne, szívesen elvinnék magukkal. Nagy elismeréssel nyilatkoztak színházunkról. A színház vendégkönyvébe többek közt ezt írták: „Arról a nagy gondoskodásról tanúskodik ez a színház, amellyel a magyar állam és a párt viseltetik a dolgozók szórakoztatása iránt." Mondták, hogy nagyon ráillik az „ékszerdoboz” jelző. Azt kívánták, hogy ebben az ékszerdoboz« ban drágakőként csillogjon mindig a dolgozók öröme, boldogsága. A vendégek úgy látták, hogy a város utcái szép szélesek, tiszták és dicsérték, hogy sok a fai, a park és a virág. Eső után voltak Sóstón. Csak jót mondtak róla. Javasolták, hogy építsenek oda szakszervezeti üdülőket, mert „szebb a környezete és jobb a vize mint Hajdúszoboszlónak”. — Sok szép emléket viszünk magunkkal haza, amiről beszélni fogunk a bolgár dolgozóknak. Szívünkbe zártuk Nyíregyházát, a magyar emberek barátságát és vendégszeretét — mondta Zseko Rajcsev. Ezzel a kívánsággal búcsúztak el; — Sose legyen vége a bolgár—magyar barátságnak! A MÁV záhonyi műszaki KISZ-szervezete 100 ezer forint értékű anyag megtakarítását vállalta a kongresszus tiszteletére A napokban a záhonyi vasúti műszaki KISZ-szervezet ifjúsági napot tartott a műszaknál dolgozó valamennyi fiatal részére, ahol megbeszélték a KlSZ-kongresz- szusra való készülődést. Közel félszáz fiatal vett részt a megbeszélésen, amely igen lelkes hangulatban zajlott le. A műszaki fiatalok nevében ä szocialista munkabrigád vezetője, Czomba Sándor KISZ-titkár tett vállalást a kongresszus tiszteletére. Nem kétséges, hogy ezek a fiatalok teljesítik felajánlásukat, hiszen kiváló eredményekkel ‘ köszöntötték annakidején a VII. pártkongresszust is, több mint 152 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg, s 30 tonna hulla- dékvasat gyűjtöttek. Most vállalták, hogy 100 ezer forint értékű anyagmegtakarítást érnek el a használt anyagok feldolgozásával, s 30 tonna hulladékvasat gyűjtenek. Biztosítják a szigorú munkafegyelmet, nem lesz igazolatlan mulasztás a fiatalok között, s a műhelyben mindig rend és tisztaság lesz3
