Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-04 / 183. szám

NAGYECSEDI VÁLTOZÁSOK ► 1. í /' rend a földeken 65-re szóló terve mutatja az irányt, amerre haladni akarnak s ez a terv valóban lelkesítő cé­lokat tűz ki Nagyecsed dolgozó parasztsága elé, amelyek meg­valósítása az ország élvonalbeli szövetkezetei közé emelheti a Rákóczi Tsz-t. A tervezetben ^;;': politikai és szakmai előrehala­dás. A négy üzemegységben ön­álló pártszervezeteket akarnak létrehozni, hogy azok közvetlen irányítói legyenek a termelési és közösségi életnek. Jövőre be kívánják vezetni az eredmé­nyességi munkaegység-rendszert s valamennyi brigádban önálló ifjúsági munkacsapatot szervez­nek.. Gazdasági téren a termésho­zamok növelése mellett — az idén négy-hat százalékkal lesz magasabb a termésátlag, mint tavaly volt — az egyes ágazatok és növényféleségek arányát a helyes irányba terelik. Például az őszi árpa vetésterületét hat­szorosára, a cukorrépáét más- félszeresére, a pillangós takar­mányokét közel kétszeresére akarják növelni a terv szerint. Az állattenyésztésben ugyancsak gyökeres változások lesznek. A szarvasmarhaállományt az idei tervezettnek közel háromszoro­sára. a sertését kétszeresére, a hústermelést kétszeresére fogják növelni a terv szerint. ii nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezet 2—3 évvel ez­előtt országos hírnévre tett szert. A Vörös Csillag utódában, a húszszorosára megnövekedett Rá­kóczi Termelőszövetkezetben már az idén megkezdték és két- három év alatt lerakják az alapjait annak a nagy, közös gazdaságnak, amely elődje pél­dájára nem fog szégyent hozni az egész ország előtt sem a szorgalmas nagyecsedi dolgozó parasztokra. (Folytatjuk.) Dohónymező Az ibrányi Vörös Csillag Tsz hatalmas dohánytáblája a környék legszebbje. A közösbeliek hozzáértése és lelkes szorgalma most a hatalmas dohánylevelekben mutatkozik meg igazán. (FÉNYSZÖV, Márton felv.) Bővül a dolgozók iskoláinak hálózata Több új üzemi iskolát szerveznek Az eddigi jelentkezések alapján az 1960 61-es tanévben a dolgozók általános-, és középiskoláiban 150 —160 ezer között lesz a tanulók száma. Tovább bővül a dolgozók önálló általános iskoláinak háló­zata. A következő tanévben a SZOT szeretné jelentősen tovább bőví­teni az üzemi iskolák hálózatát. A dolgozók iskoláinak esti, es levelező tagozatán a beiratkozá­sok szeptember első hetében lesz­nek, a mezőgazdasági vidékeken pedig október elején. At idén háromszor volt előiegoszlás a jármi Alkotmány Tsz.ben Jármi is a tavaszon lett szövet­kezeti község. Tervkészítéskor gondoltak a közös vagyon gyara­pítására is, és jelentős összegű oeruházásokat eszközölnek ebbén az esztendőben. Ezért csak 26 fo­rintban határozták meg egy mun­kaegység értékét. Nem szeretnék, ha sokat terveznének és kevés valósulna meg belőle. Szorgalom­ban azonban nincs hiány. Így az­tán elérték, hogy az idén mar háromszor osztottak előleget, egy- egy alkalommal 10—10 forintot munkaegységenként. A kenyérga­bonát is idejében betakarították és a szemveszteségnélküli munka is hozzájárult ahhoz, hogy mun­kaegységenként 3 kilő kenyérga­bonát osztanak. Verécze Károly tanácstagi aki tavasz óta dolgozik a közösben, már 170 munkaegységet teljesí­tett. Szépen kapott előleget és zárszámadáskor sem marad üre­sen a zsebe. Király Lajos másod- magával 220, Iván János harmad­magával pedig 250 munkaegysé­get teljesített tavasz óta. Ők is elégedettek az előleggel és a vár­ható jövedelemmel. „Bizonyítványosztás“ előtt A pártépítési munka tapasztalatai a nyíregyházi járásban A nil(IV s<>rsváltozást — Haj} f amely a fejekben is kezd tükröződni — a terme­lőszövetkezet gazdasági helyzeté­nek alakulásán át lehet lemér­ni. Emlékezetes még, hogy a tavasz kezdetén igen sok ter­melőszövetkezeti tag — bár bi­zakodott az új sikerében — annyira nem találta helyét az új körülmények között, hogy például lopva, nehogy mások észrevegyék, a kertek alatt igye­kezett ki a mezőre dolgozni. Ahogy születtek az első ered­mények a vezetésben, a terme­lés megindulásában, lassan sza­kadozott a gondolkodásban is az a gyökér, amely a régi ta­lajhoz kötötte az ecsedi dolgozó parasztokat. És a korábban tel­jesen az egyéni gazdaság alap­ján álló emberekben feltámadt a többet és jobbat akarás: a bri­gádok versengve igyekeztek megoldani az eléjük tűzött fel­adatokat. Ezért nem véletlen az, hogy a hatalmas nagyecsedi határ — az idősebb gazdák vé­leménye szerint is — régen mu­tatott olyan biztató képet, mint éppen az idén, a közös gazdál­kodás első esztendejében. A c7ámnlf ',eszédes bizo- dXtílillUn nyítékai annak, hogy az emberek vetélkedése, a tsz. vezetőinek, a pártbizottság és a termelőszövetkezeti párt- szervezet aktíváinak helyes ténykedése nem volt hiábavaló. Burgonyából, amit ezer holdon termelnek, több, mint száz má­zsa átlagtermést várnak. A más­félezer holdnyi kukorica negy­ven mázsás átlagtermést ígér, négyszáz holdas magkenderük- böl — mint mondják, — csak az egét látni és a másik négy­száz hold nagyecsedi fehér táj­fajta napraforgó is olyan szép, hogy nyolc mázsa átlagter­mést könnyen betakarítanak róla. A több, mint kétezer szövet­kezeti család munkás életében nyilvánvalóan akadnak mellék­zörejek is. Nem minden esetben kedvező a régi és a tavaszon belépett szövetkezeti tagok vi­szonya sem, ami a községi párt­bizottság titkárának és a ta­nács elnökének a megítélése szerint több esetben a régi ta­gok, sőt, párttagok részéről meg­nyilvánuló széthúzó erők ered­ménye. Az aratásnál például két' brigád vonakodott — vélt, vagy mondvacsinált sérelmek miatt — munkába állni. — A pártszervezetek aktivistái azon­ban gyorsan munkához láttak és még mielőtt az egész község­ben' elterjedt volna a dolog ked­vezőtlen hatása, másnap már megnövekedett erővel látott hoz­zá a Petőfi utca lakóiból álló brigád is a munkához.- Sok a gontfuni, ;,: jellemzi Suba Ferenc, a községi pártbizottság titkára a helyzetet — de ami a legfőbb, ’ dicséretek és dorgálások közepette a szö­vetkezet termelési feladatait majdnem maradéktalanul meg­oldja s nekünk, párttagoknak kötelességünk, hogy lassan, Óva­tosan rendet teremtsünk az em­berek fejében is. A termelőszövetkezet kétezer­kétszáz holdas kalászosát kézi erővel meglepően rövid idő, hat nap alatt learatták. S hétfőtől tíz cséplőgép mellett kétszázhetven ember végzi a csépiést. Három- .százhetven szekér és a vontatók hordják a szérűkre a gabonát. Ügy tervezik, hogy a megindu­lás üteme alapján — hajnaltól késő estig dolgoznak a gépek­nél — augusztus 20-ig a zab cséplését is befejezik. Tavaszi árpából tizenhat mázsás átlag­termést takarítottak be, búzá­ból kettő, rozsból öt mázsával várnak többet a tervezettnél. A szövetkezeti tagok buzgal­mát mutatja, hogy a nagy ara­tási és cséplési munkák idején is volt és van másra is erő. Végzik az elszállításra kerülő burgonya ásását, a gazoló kapá­lásokat. Folyik a tarlóhántás és a másodvetés. A másodvetésröi ésta: karmánygazdálkodásról érdemes külön is szóini. A termelőszö­vetkezet igen kevés pillangós takarmányterületet „örökölt”. Pillangós vetésterületük alig haladja meg a hat százalékot s ezért takarmányozási gondokkal küzdenek. A szövetkezet másod­vetési terve ötszáz hold, amit teljesítettek, ennek zöme siló- kukorica. Azonban, különösen a háztáji jószág ellátása érdeké­ben, a tsz. a tagoknak korlátlan lehetőséget biztosított másodnö­vények takarmányozásra való termelésére. A tagság él is az al­kalommal s a szövetkezetben eddig mintegy ezer holdon van földben a másodnövények magva. Az idei munkának, a versen­gő buzgalomnak érik a gyü­mölcse. Zárszámadásnál valóra válnak majd a tavaszi remé­nyek. Kállai Menyhért elvtárs, a járási pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője is azt állapította meg, hogy iNagy- ecsed az augusztus 20-ig lezá­randó szakasz versenyértékelé­sekor minden bizonnyal az el­sők közé kerül a járásban. Majd azt is elmondotta, hogy igen üdvös dolognak tartja a terme­lőszövetkezet elkészült ötéves tervét, mert nagy vonalakban évekre jó perspektívát nyújt a tagságnak. A termelőszövetkezet 1961— Még manapság is előfordul, hogy egyesek külömbséget tesz­nek a kommunisták között. Ha nagyjából el is fogadható ez — hisz minden ember más-más jel­lem, külön egyéniség — még­sem helyes, mert a marxiszmus —leninizmus elvei és tanításai szerint cselekvő és gondolkodó embereknek tucatnyi közös tu­lajdonságuk van, s kell hogy legyen. Hogy mégis hallani olyasmit, ?,ez csak párttag”, az ellenben „igazi kommunista” — ennek több oka van. Nem a szubjektív és vitathatatlanul rosszindulatúak megjegyzéseit vesszük most figyelembe, ha­nem azokat, amelyek ráirányít­ják figyelmüket a fogyatékos­ságokra. Vannak ilyenek. Bár kétség­telen, hogy a nyíregyházi járás pártszervezeteinek többségében nem megalapozatlanul vettek fel ez évben, június harminca­dikéig 116 tagjelöltet, mégis azt kell mondanunk, hogy a további nevelésüket illetően — ha nem is általában — ezt fi­gyelembe kell venni. Az isko­lában egy esztendeig oktatják a tanulókat, formálják jellemüket, magatartásukat, csiszolják az értelmüket, s csak azután írják a bizonyítványukba: „felsőbb osztályba léphet.” Nos, így van ez az életben is. S ennek alap­ján cselekszenek a pártszerve­zetek, amikor a szervezeti sza­bályzatnak a tagjelöltek neve­lésére vonatkozó pontjait, a munkában való helytállást, a magánéletét, az egész magatar­tást mérlegelik, s csak azután döntenek a tagjelöltek sorsa fe­lől. Ha ez jellemző a tagjelöl­tek felvételénél, nem mondható el a továbbiakban, amikor ar­ról van szó, hogy a párt tagjai legyenek. Több tény igazolja ezt a nyíregyházi járásban, amikre legutóbb a párt megyei végre­hajtó bizottsága is felhívta a figyelmet. Jelenleg több, mint másfélszáz olyan elvtársat tar­tanak nyilván, akiknek lejárt a tagjelöltségi idejük. Az igaz és elkerülhetetlen, hogy ne legye­nek olyanok, akik hat hónapnál hosszabb ideig tagjelöltek. Hisz nem mindenki váltja be a hoz­zá fűzött reményeket, s válik alkalmassá a párttagságra. Azonban ilyen esetekben sem maradhat el a döntés, a vissza­minősítés, a tag jelöltségi idő meghosszabbítása, vagy a kizá­rás. A sényői párt-alapszerve- zetben 15, az ibrányi Dózsa Tsz- ben 8 elvtárs várja, mi lesz vele. Jellemző, hogy a pártszerve­zetek vezetőségei általában azoknak az ügyét húzzák-ha- lasztják, akikről úgy gondolják, alkalmatlanok a párttagságra. Ez viszont több problémát vet fel, s kétoldalú dolog. Hibás egyrészt a tagjelölt, de elma­rasztalás illeti a pártszerveze­tet is. Egyrészt azért, mert a tagjelöltek nem fejlődtek úgy, mint ahogy az szükséges lett volna. Másrészt — s ez látszik a súlyosabbnak — nem fordí­tott kellő gondot nevelésükre, képzésükre a pártszervezet ve­zetősége, nem készítette elő őket a párttagságra. Sajnos, több esetben a .pártvezetőség, vagy annak egyes tagjai részé­ről a szubjektívizmus is érvé­nyesült, s ez károsan éreztette hatását a pártépítés területén. A kéki téeszben történt meg, hogy több, mint egy esztendeig az asztalfiókban rejtegették a Farkas-házaspár tagfelvételével kapcsolatban elfogadott tag­gyűlési határozatot, s nem továbbították a .járási párt- bizottságnak. — Előfordul az is, hogy a pártvezetőség írás­ban, vagy szóban megjegyzése­ket fűz a taggyűlés döntéséhez: ..Igaz, a taggyűlés úgy döntött, hogy X-et felveszi a tagjelöl­tek sorába, de mi kérjük a járási bizottságot ne hagyja jó­vá, mert nem tartjuk alkal­masnak.” Ezt a véleményt azórban már nem mondják meg az illető elvtárs szemébe. Kétségtelen, hogy az ilyen, és ehhez hasonló, nem pártszerű intézkedési módok, s elvek gá­tolják az egészséges pártépítő munkát. S nagyon helyesen döntött, a járási pártbizottság, amikor a párt megyei végre­hajtó bizottságának határozata alapján több fontos intézkedést foganatosít. Határozatilag teszi kötelezővé, hogy minden párt- alapszervezetben a legképzet­tebb elvtársak neveljék a tag­jelölteket. Fokozzák az ajánlók felelősségét is, s ez. helyes, hí-

Next

/
Thumbnails
Contents