Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-04 / 183. szám
NAGYECSEDI VÁLTOZÁSOK ► 1. í /' rend a földeken 65-re szóló terve mutatja az irányt, amerre haladni akarnak s ez a terv valóban lelkesítő célokat tűz ki Nagyecsed dolgozó parasztsága elé, amelyek megvalósítása az ország élvonalbeli szövetkezetei közé emelheti a Rákóczi Tsz-t. A tervezetben ^;;': politikai és szakmai előrehaladás. A négy üzemegységben önálló pártszervezeteket akarnak létrehozni, hogy azok közvetlen irányítói legyenek a termelési és közösségi életnek. Jövőre be kívánják vezetni az eredményességi munkaegység-rendszert s valamennyi brigádban önálló ifjúsági munkacsapatot szerveznek.. Gazdasági téren a terméshozamok növelése mellett — az idén négy-hat százalékkal lesz magasabb a termésátlag, mint tavaly volt — az egyes ágazatok és növényféleségek arányát a helyes irányba terelik. Például az őszi árpa vetésterületét hatszorosára, a cukorrépáét más- félszeresére, a pillangós takarmányokét közel kétszeresére akarják növelni a terv szerint. Az állattenyésztésben ugyancsak gyökeres változások lesznek. A szarvasmarhaállományt az idei tervezettnek közel háromszorosára. a sertését kétszeresére, a hústermelést kétszeresére fogják növelni a terv szerint. ii nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezet 2—3 évvel ezelőtt országos hírnévre tett szert. A Vörös Csillag utódában, a húszszorosára megnövekedett Rákóczi Termelőszövetkezetben már az idén megkezdték és két- három év alatt lerakják az alapjait annak a nagy, közös gazdaságnak, amely elődje példájára nem fog szégyent hozni az egész ország előtt sem a szorgalmas nagyecsedi dolgozó parasztokra. (Folytatjuk.) Dohónymező Az ibrányi Vörös Csillag Tsz hatalmas dohánytáblája a környék legszebbje. A közösbeliek hozzáértése és lelkes szorgalma most a hatalmas dohánylevelekben mutatkozik meg igazán. (FÉNYSZÖV, Márton felv.) Bővül a dolgozók iskoláinak hálózata Több új üzemi iskolát szerveznek Az eddigi jelentkezések alapján az 1960 61-es tanévben a dolgozók általános-, és középiskoláiban 150 —160 ezer között lesz a tanulók száma. Tovább bővül a dolgozók önálló általános iskoláinak hálózata. A következő tanévben a SZOT szeretné jelentősen tovább bővíteni az üzemi iskolák hálózatát. A dolgozók iskoláinak esti, es levelező tagozatán a beiratkozások szeptember első hetében lesznek, a mezőgazdasági vidékeken pedig október elején. At idén háromszor volt előiegoszlás a jármi Alkotmány Tsz.ben Jármi is a tavaszon lett szövetkezeti község. Tervkészítéskor gondoltak a közös vagyon gyarapítására is, és jelentős összegű oeruházásokat eszközölnek ebbén az esztendőben. Ezért csak 26 forintban határozták meg egy munkaegység értékét. Nem szeretnék, ha sokat terveznének és kevés valósulna meg belőle. Szorgalomban azonban nincs hiány. Így aztán elérték, hogy az idén mar háromszor osztottak előleget, egy- egy alkalommal 10—10 forintot munkaegységenként. A kenyérgabonát is idejében betakarították és a szemveszteségnélküli munka is hozzájárult ahhoz, hogy munkaegységenként 3 kilő kenyérgabonát osztanak. Verécze Károly tanácstagi aki tavasz óta dolgozik a közösben, már 170 munkaegységet teljesített. Szépen kapott előleget és zárszámadáskor sem marad üresen a zsebe. Király Lajos másod- magával 220, Iván János harmadmagával pedig 250 munkaegységet teljesített tavasz óta. Ők is elégedettek az előleggel és a várható jövedelemmel. „Bizonyítványosztás“ előtt A pártépítési munka tapasztalatai a nyíregyházi járásban A nil(IV s<>rsváltozást — Haj} f amely a fejekben is kezd tükröződni — a termelőszövetkezet gazdasági helyzetének alakulásán át lehet lemérni. Emlékezetes még, hogy a tavasz kezdetén igen sok termelőszövetkezeti tag — bár bizakodott az új sikerében — annyira nem találta helyét az új körülmények között, hogy például lopva, nehogy mások észrevegyék, a kertek alatt igyekezett ki a mezőre dolgozni. Ahogy születtek az első eredmények a vezetésben, a termelés megindulásában, lassan szakadozott a gondolkodásban is az a gyökér, amely a régi talajhoz kötötte az ecsedi dolgozó parasztokat. És a korábban teljesen az egyéni gazdaság alapján álló emberekben feltámadt a többet és jobbat akarás: a brigádok versengve igyekeztek megoldani az eléjük tűzött feladatokat. Ezért nem véletlen az, hogy a hatalmas nagyecsedi határ — az idősebb gazdák véleménye szerint is — régen mutatott olyan biztató képet, mint éppen az idén, a közös gazdálkodás első esztendejében. A c7ámnlf ',eszédes bizo- dXtílillUn nyítékai annak, hogy az emberek vetélkedése, a tsz. vezetőinek, a pártbizottság és a termelőszövetkezeti párt- szervezet aktíváinak helyes ténykedése nem volt hiábavaló. Burgonyából, amit ezer holdon termelnek, több, mint száz mázsa átlagtermést várnak. A másfélezer holdnyi kukorica negyven mázsás átlagtermést ígér, négyszáz holdas magkenderük- böl — mint mondják, — csak az egét látni és a másik négyszáz hold nagyecsedi fehér tájfajta napraforgó is olyan szép, hogy nyolc mázsa átlagtermést könnyen betakarítanak róla. A több, mint kétezer szövetkezeti család munkás életében nyilvánvalóan akadnak mellékzörejek is. Nem minden esetben kedvező a régi és a tavaszon belépett szövetkezeti tagok viszonya sem, ami a községi pártbizottság titkárának és a tanács elnökének a megítélése szerint több esetben a régi tagok, sőt, párttagok részéről megnyilvánuló széthúzó erők eredménye. Az aratásnál például két' brigád vonakodott — vélt, vagy mondvacsinált sérelmek miatt — munkába állni. — A pártszervezetek aktivistái azonban gyorsan munkához láttak és még mielőtt az egész községben' elterjedt volna a dolog kedvezőtlen hatása, másnap már megnövekedett erővel látott hozzá a Petőfi utca lakóiból álló brigád is a munkához.- Sok a gontfuni, ;,: jellemzi Suba Ferenc, a községi pártbizottság titkára a helyzetet — de ami a legfőbb, ’ dicséretek és dorgálások közepette a szövetkezet termelési feladatait majdnem maradéktalanul megoldja s nekünk, párttagoknak kötelességünk, hogy lassan, Óvatosan rendet teremtsünk az emberek fejében is. A termelőszövetkezet kétezerkétszáz holdas kalászosát kézi erővel meglepően rövid idő, hat nap alatt learatták. S hétfőtől tíz cséplőgép mellett kétszázhetven ember végzi a csépiést. Három- .százhetven szekér és a vontatók hordják a szérűkre a gabonát. Ügy tervezik, hogy a megindulás üteme alapján — hajnaltól késő estig dolgoznak a gépeknél — augusztus 20-ig a zab cséplését is befejezik. Tavaszi árpából tizenhat mázsás átlagtermést takarítottak be, búzából kettő, rozsból öt mázsával várnak többet a tervezettnél. A szövetkezeti tagok buzgalmát mutatja, hogy a nagy aratási és cséplési munkák idején is volt és van másra is erő. Végzik az elszállításra kerülő burgonya ásását, a gazoló kapálásokat. Folyik a tarlóhántás és a másodvetés. A másodvetésröi ésta: karmánygazdálkodásról érdemes külön is szóini. A termelőszövetkezet igen kevés pillangós takarmányterületet „örökölt”. Pillangós vetésterületük alig haladja meg a hat százalékot s ezért takarmányozási gondokkal küzdenek. A szövetkezet másodvetési terve ötszáz hold, amit teljesítettek, ennek zöme siló- kukorica. Azonban, különösen a háztáji jószág ellátása érdekében, a tsz. a tagoknak korlátlan lehetőséget biztosított másodnövények takarmányozásra való termelésére. A tagság él is az alkalommal s a szövetkezetben eddig mintegy ezer holdon van földben a másodnövények magva. Az idei munkának, a versengő buzgalomnak érik a gyümölcse. Zárszámadásnál valóra válnak majd a tavaszi remények. Kállai Menyhért elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője is azt állapította meg, hogy iNagy- ecsed az augusztus 20-ig lezárandó szakasz versenyértékelésekor minden bizonnyal az elsők közé kerül a járásban. Majd azt is elmondotta, hogy igen üdvös dolognak tartja a termelőszövetkezet elkészült ötéves tervét, mert nagy vonalakban évekre jó perspektívát nyújt a tagságnak. A termelőszövetkezet 1961— Még manapság is előfordul, hogy egyesek külömbséget tesznek a kommunisták között. Ha nagyjából el is fogadható ez — hisz minden ember más-más jellem, külön egyéniség — mégsem helyes, mert a marxiszmus —leninizmus elvei és tanításai szerint cselekvő és gondolkodó embereknek tucatnyi közös tulajdonságuk van, s kell hogy legyen. Hogy mégis hallani olyasmit, ?,ez csak párttag”, az ellenben „igazi kommunista” — ennek több oka van. Nem a szubjektív és vitathatatlanul rosszindulatúak megjegyzéseit vesszük most figyelembe, hanem azokat, amelyek ráirányítják figyelmüket a fogyatékosságokra. Vannak ilyenek. Bár kétségtelen, hogy a nyíregyházi járás pártszervezeteinek többségében nem megalapozatlanul vettek fel ez évben, június harmincadikéig 116 tagjelöltet, mégis azt kell mondanunk, hogy a további nevelésüket illetően — ha nem is általában — ezt figyelembe kell venni. Az iskolában egy esztendeig oktatják a tanulókat, formálják jellemüket, magatartásukat, csiszolják az értelmüket, s csak azután írják a bizonyítványukba: „felsőbb osztályba léphet.” Nos, így van ez az életben is. S ennek alapján cselekszenek a pártszervezetek, amikor a szervezeti szabályzatnak a tagjelöltek nevelésére vonatkozó pontjait, a munkában való helytállást, a magánéletét, az egész magatartást mérlegelik, s csak azután döntenek a tagjelöltek sorsa felől. Ha ez jellemző a tagjelöltek felvételénél, nem mondható el a továbbiakban, amikor arról van szó, hogy a párt tagjai legyenek. Több tény igazolja ezt a nyíregyházi járásban, amikre legutóbb a párt megyei végrehajtó bizottsága is felhívta a figyelmet. Jelenleg több, mint másfélszáz olyan elvtársat tartanak nyilván, akiknek lejárt a tagjelöltségi idejük. Az igaz és elkerülhetetlen, hogy ne legyenek olyanok, akik hat hónapnál hosszabb ideig tagjelöltek. Hisz nem mindenki váltja be a hozzá fűzött reményeket, s válik alkalmassá a párttagságra. Azonban ilyen esetekben sem maradhat el a döntés, a visszaminősítés, a tag jelöltségi idő meghosszabbítása, vagy a kizárás. A sényői párt-alapszerve- zetben 15, az ibrányi Dózsa Tsz- ben 8 elvtárs várja, mi lesz vele. Jellemző, hogy a pártszervezetek vezetőségei általában azoknak az ügyét húzzák-ha- lasztják, akikről úgy gondolják, alkalmatlanok a párttagságra. Ez viszont több problémát vet fel, s kétoldalú dolog. Hibás egyrészt a tagjelölt, de elmarasztalás illeti a pártszervezetet is. Egyrészt azért, mert a tagjelöltek nem fejlődtek úgy, mint ahogy az szükséges lett volna. Másrészt — s ez látszik a súlyosabbnak — nem fordított kellő gondot nevelésükre, képzésükre a pártszervezet vezetősége, nem készítette elő őket a párttagságra. Sajnos, több esetben a .pártvezetőség, vagy annak egyes tagjai részéről a szubjektívizmus is érvényesült, s ez károsan éreztette hatását a pártépítés területén. A kéki téeszben történt meg, hogy több, mint egy esztendeig az asztalfiókban rejtegették a Farkas-házaspár tagfelvételével kapcsolatban elfogadott taggyűlési határozatot, s nem továbbították a .járási párt- bizottságnak. — Előfordul az is, hogy a pártvezetőség írásban, vagy szóban megjegyzéseket fűz a taggyűlés döntéséhez: ..Igaz, a taggyűlés úgy döntött, hogy X-et felveszi a tagjelöltek sorába, de mi kérjük a járási bizottságot ne hagyja jóvá, mert nem tartjuk alkalmasnak.” Ezt a véleményt azórban már nem mondják meg az illető elvtárs szemébe. Kétségtelen, hogy az ilyen, és ehhez hasonló, nem pártszerű intézkedési módok, s elvek gátolják az egészséges pártépítő munkát. S nagyon helyesen döntött, a járási pártbizottság, amikor a párt megyei végrehajtó bizottságának határozata alapján több fontos intézkedést foganatosít. Határozatilag teszi kötelezővé, hogy minden párt- alapszervezetben a legképzettebb elvtársak neveljék a tagjelölteket. Fokozzák az ajánlók felelősségét is, s ez. helyes, hí-
