Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-25 / 200. szám

Csehszlovákia az építő szemével Képek a balkányi Új Erő Tsz=bő) Beszélgetés a 6. ss. Mélyépítő Vállalat igazgató/árai Zöld pázsit fut a távolba a két kerék­vágás között. Messzi­ről poroszkálva két tehenes szekér köze­leg. A szekéren ké­vék, tetejükben gyerekek. Asszonyon, íérfiak ballagnak az akácos gyalogjárón a szekerek mellett. A kévék már szinte fe­keték. — A faluban még most is hordanak, — mutat a szekerekre ifjú Lemák Miklós, a községi tanács hiva­talsegéde. Ö vezetett el ide, a nyírkátai faluvégre, ahhonnan szomorú kilátás nyí­lik a határra. Az utolsó szál kukori­cát is elpusztította a nemrégiben dúló szél­vihar és jég. A csonkok kétség- beesetten néznek az égre, mintha még mindig a vihartól rettegnének. Pedig már egy szemernyi élet sincs bennük s az idő is szép, nap­sütéses. Még mindig sokfe­Vihar után lé láthatók a vihar nyomai. A kisebb akácok törzséről a kérget úgy leköszö­rülte a csapkodó jég, mintha kecskecsorda rágcsálta volna le. A kisebb kapásnövé­nyeknek pedig hír­mondója sem maradt. A Rákóczi Tsz juhá­szának, Barta János­nak a feje fölül a tetőt is elvitte, a ház tűzfalát bedöntötte. Amikor Barta János agyonázva hazaérke­zett, s föltekintett há­zára, tönkrement em­bernek érezte magat — Okos volt ez a János — mondja Le­mák Miklós. Bebiz­tosította a házát. — Hétezerhétszáz- ötven forintot kap­tunk — szól közbe Bartáné megnyugod­va s elsimítja a kis Jancsi gyerek szőke hajtincsét, mely foly­ton a szemébe lóg. — Én későn éb­redtem — mered ma­ga elé elgondolkozva Lemák s nagyot szip­pant cigarettájából Nálam is van négy­ötezer forintnyi kár. Amikor megtörtént ez a dolog, én is el­mentem, hogy bebiz­tosítsam a házamot... No de csak a vihar után... Pedig a helybeli megbízott már azelőtt is nem­egyszer járt nálam biztosítási ügyben . .. — Jobb későn, mint soha! — vigasz­taljuk Lemák Mik­lóst aki, most — saj­nos — a maga kárán tanult. A szekerek odaér­nek, megállnak. Az emberek nézik a szét- dult házat és bólo­gatnak. — Hogy is lesz hát? Mikor kezdenek hozzá? — Még a héten! — feleli bizakodással a juhász felesége. Meg­kaptuk a pénzt és ez nagy segítség! Roko­nok, jóemberek, no meg a gyerekek ösz- szefogásával hamaro­san ismét fedél alá jutunk... B. Gy. Terven (elül is építkeznek a nyírbátori járás tsz-ei A nyírbátori járás termelőszö­vetkezeteiben szívesen építenek szériából készült férőhelyeket az állatok számára. A tervezett szerfás sertésfiaztatók, szarvas- marha és sertés növendékistállók és hizlaldák felének az építését befejezték, s ahogy a munka üte­me mutatja, szeptember közepé­re, második felére valamennyi tervezett szerfás épület elkészül. Több szövetkezetben — ahol különben a terv szerint is megy az építkezés —, terven felül is készítettek szerfás istállókat. Pél­dául elkészült terven felül öm- bölyön és Nyírcsászáriban egy- egy húsz férőhelyes fiaztató, Nyír- vasvári, Kisléta, Nyírgelse és ugyancsak Omboly tsz-eiben ösz- szesen hat háromszázas juhho- dály, Nyírlugoson egy ezres ba­romfiól, Nyírgelsén egy ötvenes szarvasmarha is' álló építési mun­káit kezdték meg. A saját erőből való. építkezés legjobban Omboly ön megy, ahol 220 ezer forint értékű munkát és anyagot fék ettek be. A nyír- iderzsi Üj Erő Tsz 150 ezer fo- j rint értékű épületet készített sa­ját erőből. Kovács Endre I tudósító. 150 hízója van a szövetkezetnek. Ebből 50 darabot szep­temberben értékesítenek. , (Hammel József felvételei.) Két éiüzem-iiiiiiepségről A Mátészalkai Vegyes­ipari Vállalatnál pénteken délután az üzem ud­varán gyűltek össze a dolgozó.-,, ; hogy megünnepeljék az élüzem­eim elnyerését. A vállalat kima- , gasló eredményeket ért el 1960 lelsö félévében: a termelési ter- I vet 126 százalékra teljesítene és 'az 1959 második félévi eredmé- 1 nyéhez viszonyítva 36,5 százalék­kal jobb termelékenységi ered­ményt ért el. Az önköltséget a tervezettel szemben 8,5 százalék­kal csökkentették. Jutalmul el- j nyerték az élüzem-kitüntetést, amit Sándor József elvtárs, a me­gyei tanács ipari osztályának ve­zetője adott át- az ünnepségen. ' A legjobb dolgozóknak pénzjutal­mat osztottak. A vállalat 'vacso­rával vendégelte , meg - dolgozóit„ az ünnepséget táncmulatság zár- ta be. 1 Az 53. számú AKŰV-nél mintegy 600 dolgozó vett részt az élüzem-ünnepségen, amit szombaton este a Nyíregyházi József Attila Művelődési Házban tartottak meg. Hekman György, .a vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet és értékelte a vállalat 1960 első félévi munká­ját, azokat az eredményeket, ame­lyek alapján elnyerték az él- üzem-címet. Galántai József a IvPM nevében átadta a kitünte­téseket; az élüzem-cím viselésére jogosító oklevelet a vállalatnak, továbbá a Közlekedés Kiváló Dolgozója jelvényt Hekman György igazgatónak és Szováti Ferenc műhelyfőnöknek. Az ün­nepségen 23-an kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, 46-an az oklevelet a vele járó pénzju- ’alommal. A dolgozók közt ösz- szesen 81 ezer forint pénzjutal­mat osztottak szét. Egy könyvet lapozunk Pápai Martom elvtárSiSal, a nyíregyhá- a 6. &z. Mélyépítő Vállalat igaz­gatójával: „Csehszlovákia épít­kezései.” — A csehszlovák ipar új, épü- j lő., remekeit foglalja magába. J A minisztériumban kaptuk,' csehszlovákiai tapasztalatcserénk idején. S ahogy forgatjuk a la­pokat, úgy magyaráz: .“ Ezt is láttuk, — s egy ha­talmas duzzasztóműre mutat. — A vízszínttol vagy hetven méter Magas, építési költsége egymil- liárd, egyszázmillió cseh korona. Több mint egymillió köbméter betöm. S ez már a harmadik azon a folyón. — De nem is itt akartam kezdeni... Egy testvérvállalat meghívására érkeztünk meg au­gusztus negyedikén nyolcnapos tapasztalatcserére Pardubic vá­rosba. Négyen mentünk. Hárman a . vállalattól, egy elvtárs a mi­nisztériumból. Fő célunk a csű- szózsalus építkezések tanulmá­nyozása volt. Hazánkban ugyan­is csak a mi vállalatunk épít) csúszózsalus módszerrel. Cseh- j szlovák barátaink már 53-54-ben megkezdték, és manapság ezzel1 a módszerrel már lakóházakat is építenek. Nálunk még csak a tervezés stádiumában van a csú-j ezózsalus lakóházépítés. — Hány embert foglalkoztat; a pardubici építőipari vállalat? j Ez a hatalmas tartományi ■ vállalat, mely Csehszlovákiában, elsőként kezdte meg a csúszó­zsalus módszert, mintegy ötezer fizikai munkást foglalkoztat, és ki tudja, hány szakembert, mér­nököt. A munkások átlagkerese­te egyébként valamivel maga­sabb, mint nálunk. A szakember szemével — A tájról is kell néhány szót szólni, amelybe a csehszlovák ipar óriáslétesítményei beillesz­kednek. És a. csehszlovák ven­dégszeretetről. Valósággal dé­delgettek bennünket, és a válla­lat saját autójával jártuk be az ország jórészét. Pompás erdőkön vitt keresztül az utunk, évszáza­dos fenyők között, amikor Tep- lice-be utaztunk. Láttuk Karlovy Vary-t és Marienbadot. Ä festői Elba völgyében három hatalmas viadukt épül, a víztől hetven méter magasban. Hatalmas gépek végzik mindenütt a nehéz mun­kát. A duzzasztóműnél és más, ilyen nagyméretű építkezéseknél íeltünöen kevés ember dolgozik, azoknak nagyrésze is szakmun-1 kás. Mindent a gép végez. Gép! mér, gép adagol, gép emeli az al­katrészeket, gép önt. Az embe- j rek csak irányítanak. — Rendkívül sok a televíziós torony, Ott-tartózkodásunk során 1 hetet is láttunk. Érdekességük, hogy náluk ezeket is. csúszózsa­lus építéssel, vasbetonból készí­tik. Viszontlátásra Magyarországon! — így búcsúzott el csehszlovák kollégáitól a négy építőipari szakember. Hasznos tapasztala­tokkal megrakodva tértek haza. — Igen, a födémszerkezetek elhelyezésénél adódtak eddig komplikációk. Ezeken tudtunk segíteni a tapasztalatcsere alapi­ján. Csehszlovák barátaink pedig — előreláthatólag még az idén — főképp a csonkakúpos építkezés és a csúszózsalunál a gépmeg­hajtás terén szerezhetnek ha­zánkban számukra igen fontos tapasztalatokat. — Csallány — Ot traktor végzi a Tetőszántást a Kemecsei Állami Gazdaságban A Kemecsei Állami Gazdaság­ban a nyolcszáz holdas aratni- valóból csupán hatvan holdat vágták le kézzel, a többit kom­bájnnal és aratogéppel takasítot- ták be. A gazdaságban őszi bú­zából tizenöt, rozsból tizenhat, ta­vaszi árpából tizennyolc és • őszi árpából tizenhat mázsás átlag­Szűes M, József 200 mázsát csépel naponta Kisvarsunyban > A Tiszaszalkai Gépállomás körzetében a sok esőzés különös erőfeszítést kíván, hogy a kenyérgabonát minél kevesebb veszte­séggel takaríthassuk be, valamint idejében előkészítsük az őszi ve­tések alá a talajt. A gépeket két műszakra szerveztük. Nappal hor­danak, csépelnek az erőgépek, éjjel pedig szántanak. Ha az idő olyan, vasárnap is dolgozunk. A cséplogepvezetók is mindent elkövetnek, hogy növeljék a teljesítményüket. Szűcs M. József Kisvarsányban 10?U-es cséplőjé­vel napi 200 mázsa terményt csépel el, de még ezzel sincs meg­elégedve, még többet szeretne. A szerelők is állandóan járják a gépeket, hogy a helyszínen kijavítsák a hibákat. Tóth Dezső üzemegységvezető. termést takarítottak be. Különö­sen kiugró eredményt értek el rozsból es tavaszi árpából. Tavaly rozsból 9,8 tavaszi árpából 12,1 mázsa volt az átlagtermésük. Az aratás gépesítése azt ered­ményezte, hogy ebben a fontos aratási-cséplési időszakban a traktorokkal végezhették a többi munkát. A tiszateleki Vörös Ok­tóber Tsz-nek két Zetort adtak aratás idején s most két pótko­csival segítik őket a behordás- ban. Gergelyiugomyán az álta­luk patronált téeszben egy vonta­tójuk és egy traktoruk segíti a cséplést. A dohánybetakarítás munkái is jól haladnak a gazdaságban. A szabolcsi dohány betakarított alj- leveleinek hatvan százalékát már j becsomózták. A tarlóhántás és a | másodvetések után megkezdték az Őszi vetések alá a keverószántás;. I A gazdaságban ez idő szerint ót j traktor végzi ezt a munkát. Közel 160 liba van a balkányi Űj Erő Tsz-ben. Ennyire vi­gyáz Kovács I.ajosné, azaz mégsem ő, hanem 13 éves Tériké lánya, aki már sokat segít édesanyjának. A „Szegfű” a 30 literes napi hozamú tehén egyik kedvence gondozójának, Szentmiklósi Istvánnénak. Szenlmiklósiék már több, mint 500 munkaegységet szereztek eddig. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents