Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-20 / 197. szám
A tanuláshoz való jogot Alkotmányunk 48. §-a biztosítja. Megvan rá a mód és a lehetőség, hogy éljenek is e joggal gyermekeink. Képünk a nyíregyházi tanítóképző felvételi vizsgáján készült. „Fait mit védenünk . . . “ „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége. *’ (61. «.) A mikor Máchel Sándor bácsi, ■a Nyíregyházi Partizánszö- 'etség veteránja hozzákezdett egyzetnélküli, őszinte és figyel- net lekötő beszédéhez, — a pos- ás kultúrotthon nagytermébe yűlt ’ sorköteles fiúk arcára kiült l kíváncsiság. Hagyomány már, hogy szépüli hazánk, egyre boldogabb nádink kincseinek, nyugodt napjai- lak védelmére minden nyár vé- [én vasalják a tiszta inget a fel- lőtté érett fiúknak, hogy aztán i szülők szerető ölelése és láttató boldogsága közben eresszék ltjára a család katona-jelöltjét. Nyíregyházán a napokban újra átűzték a vörös és nemzeti szí- íű lobogót a sorozóhelyek ma- íaslatára, jelezve, hogy újabb rorosztály vállal részt a haza vélelméből. Augusztus 17-én reggel a szo- cott módon történt meg a „nyi- ány”: Pászti, és Fehér tiszt elvtársak felügyelete mellett rendeződtek katonás sorokba a holnap honvédéi, hogy azután oda álljanak a röntgengép mögé, a testi alkalmasságot vizsgáló orvosok elé. Talán „frázisnak tűnik”, de új életünk nagyszerűségét igazolják az első napi orvosi leletek: majdcsak minden lapra a „megfelel” szót írták. ^ mikor a csoport visszaérkezett a postás kultúrotthon- ba, a sorozás helyére, — jó volt hallani Kovács százados határozott, mégis gyengéd szavait, ahogy a nagy esemény résztvevőit tájékoztatta á sorozási nap forgatókönyvéről .... Az előlegezett fegyelem bizonyítéka, hogy szinte „futószalagszerűen” történhetett az egyébként sok munkát kívánó sorozás. Egyetlen legény sem jutott a büntetésből sepregető sor- j sára ...(!) És jött Máchel Sándor bácsi, I előadást tartani. Kötetlen volt ez I a „szónókolás”, őszinte, szívből ■ jövő. Az egyszerű ember módján j beszélt a háborúról, annak örök- ' ké foltos indító okáról, a következményekről és arról, hogy a Horthy korszak katonáskodása .vajmi kevéssel különbözött a sok szomorúságot hozó háborúktól. És Máchel Sándor bácsi szájából fokozott értékkel hangzott a kijelentés: „Ma valóban van hazánk és van mit védenünk...” Megkapó volt az a figyelmesség. amelyet a sorozást végző tisztek tanúsítottak a bevonulás előtt, állók felé. Minden apró-cseprő problémára precíz, kielégítő választ adott Pászti százados. Ezt. követően csak fokozta a nap emlékének mara- dandóságát Porzsolt István ta- [ nár, a KISZ nyíregyházi végre- jhaj+ó bizottsága tagjának színvonalas előadása az ifjúsági moz- ! galomról, annak tényleges jelentőségéről. Megvolt a „nyitány”, jó hangulatban, sikeresen ért véget az első sorozási nap. S a zászlók tovább lengenek a postás otthon J?e':L(FerC ,“jjaÍn ”rö^s I bejárata felett, hiszen a jól meg- smlekeket hagyott a szaboollo. I, ., „„ . , Ma is szabász, de villanygéppel j -ermett> egészséges 20 evesek te- lolgóaik. Tíz éve tagja a nagy- j kintetében nincs szégyellni va- kállői szövetkezetnek. lónk a nagyvilág előtt.!. „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka . . (9. §.) Sziszegő heggesztőpiszíolyok. j csattogó kalapácsok birodalmában, a munka szüntelen za- j jában dolgozik egy fekete, barnabőrű férfi: Tanyi Tivadar lakatos és brigádvezető, az építőipar lakatos-segédüzemének dolgozója. — A brigádja szereti, mert kifogástalanul dolgozik, preciz szakember, segít mindenkinek — így jellemzik az irodában. Amikor a műhelyben keressük, keze alatt éppen egy habarcsszállító kon+iner formálódik. Nem haragszik a zavarásért, jut néhány perce egy kis beszélgetésre. — Mióta dolgozik itt? — 1950 óta. Azelőtt a Nyír- bogdányi Kőolajiparnál dolgoztam. , — Keresete? — Megvan a kétezer, sokszor több is. Aztán, amikor a munkáról beszél, jobban pereg a szó. Fontos munkát végeznek, az épülő lakásokat látják el a szükséges felszereléssel. Erős az iram, időre várják az ablak- ajtó-nyilászáró szerkezeteket, meg az egyéb szükséges vasárut. Tizenketten dolgoznak a Tanyi-brigádban, átlagos teljesítményük 110—120 százalék. Gondok is akadnak. Tanyi Erzsi most iratkozott be a pénzügyi tagozatra, s az ifjabb Tivadar most megy hetedikbe. Mindig új ruhára van szükség. Nemrég vásároltak új konyhabútort és az egyik szoba berendezését is mostanában alakították át. — Mivel tölti szabadidejét? — A gyerekekkel, meg a „pe- ca”-bottal. Szenvedélyes hor„A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és az üdüléshez való jogát." (46. 8-) — Külföldön voltam — újságolja Pető Zoltán, az 53-as Autóközlekedési Vállalat fiatal lakatosa. — Nemrég tértem vissza kéthetes csehszlovákiai jutalomüdülésről... Mi volt, hogy volt, milyen volt? A fiatalember órákat tudna mesélni az élményekről, szívében még ott ég a gazdag prágai búcsúzás emléke, a Laterna Magica, a Hradsin, a regényes Tatranszka Lomnica... — Útközben, Kassán már jóféle uzsonnával vártak... S amikor megérkeztünk a gyönyörű tátralomnici „Volga”-üdülőbe, csak ámultam, csodálkoztam. Volt ott minden, ami a kényelmet, a szórakozást biztosította. Izgalmas mérkőzések a televízión, kirándulások a vadregényes hegyek között, Bra- tislavából, meg máshonnan kul- túrcsoportok, táncegyüttesek érkeztek, s annyit ettem, mint még soha. Képzeljétek, naponta ötször adtak enni, s mindenki azt választott, amit akart. Igaz, a hegyi levegő jó étvágyat is csinált... Hogy merre járt, alig győzi sorolni: — Negyvenen voltunk a csoportban magyarok. De voltak ott dánok, németek, lengyelek, meg mindenféle náció. Minden nap más volt a program. Busz- szal kirándultunk egészen a messzi lengyel határig. Meglátogattuk a rozsbereki textilüzemei, jártunk a demjénfalvil csepkőbarlangban. Lanovkávali utaztam a Lomnici csúcsra., Csodálatos, volt onnan a kila-1 tás: lehetett látni a Sztarij Smokooecet, Üjtátrafiiredet. Óri ősi vízesést láttam, a moraja messzi kilométerekre is elhalgász vagyok, Tiszalökre járok horgászni... De ■ megint visszatér a munkára, az üzemre. Amikor terveiről beszél, új módszerek, új eljárások kerülnek terítékre. Piriikkel gyorsítani lehet a termel :'stt a gondot pedig az elAz ifjúság helytállásáról sokezer kiváló ifjúmunkásunk tesz bizonyságot. Ez a mátészalkai fiatal traktoros több. mint négyezer forintot keres havonta lelkiismeretes munkájával. avult gépek, a szűk hely jelentik.. Mert a munkásember gondjai 'összefonódnak az üzem gondjával. Tanyi Tivadar, a lakatos segédüzem brigádvezetője egy a sokezerből. Munkásember, akinek keze nyomán születik az élet, az ország jövője. Nagy a felelőssége ... látszott. Csónakáztam a Csorba tóban, ismerkedési estéken vettem részt sok külföldivel a legszebb szállodákban... — Világlátott ember lettél — irigykednék társai, — De mi is megyünk majd ... Balaton, , német . tengerpart, Albánia, Szovjetunió ... Megnyíltak az üdülők kapui a magyar dolgozók előtt. Népes csoportok indultak az Ibusszal, vagy a szakszervezettel mindenfelé. A két felejthetetlen hét élményei után lebarnulva, meghívva, kipihenten térnek vissza a munkapadokhoz, a szántóföldekre, vagy az íróasztalok mellé. S van miről mesélni a kollegáknak Jelenünk és jsvlnk Évfordulót ünnepiünk, kettőt is. A népi alkotmány megszületésének tizenegyedik és a népi hatalom megtestesülje, a tanácsolt megalakulásának tizedik évfordulóját. A valóságban nem az évfordulókat. hanem azokat ünnepeljük és azokat köszöntjük, akik hozzásegítettek bennünket, hogy legyenek ilyen évfordulók, akik forradalmi módon döntötték le . a sokféle korlátot, mely népünk boldogulásának útjában állott. Alkotmányunk megszületése szentesítette Magyarországon a népi hatalmat, a proletárdiktatúrát. Mint államunk j alaptörvénye, alkotmányunk j kifejezi országépítő munkánk eredményeit, s megjelöli további fejlődésünk útját is. „Évtizedes harcokban meg- edződöít munkásosztályunk vezetésével, az 1919 évi szó- j cialista forradalom , tapaazta-1 tataival gazdagodva, a, Szovjetunióra támaszkodva, né-. pünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s j országunk a népi demokrácia; útján halad a szocializmus felé. E küzdelem és ország- épilő munka mar megvalósult eredményeit. országiunk} gazdasági és társadalmi szer-1 kezetében végbement ala^ve- i tő változásokat fejezi ki és a! további fejlődés útját jelöli meg: a Magyar Népköztársa- i ság Alkotmánya”. — mondja ki az Alkotmány bevezetője. Tizenegy esztendeje szab > törvényes keretet Alkotmányunk harcos, munkáséletünknek. S a régi rendszer { volt urai az 1956-os ellenforradalomban hiába próbálták J megfosztani a magyar dolgozókat (örvényes jogaiktól: | többé senki nem foszthat meg minket az Alkotmány- biztosítottá jogoktól, a hata- I lom birtoklásától. Tanácsainkban a dolgozók maguk j gyakorolják az állambatai-1 mat, s intézkedéseik a haza ! javára, nemzedékünk és az! elkövetkező nemzedékek bői- r dogulására szolgálnak. Kettős ünnepünkön boldogulásunk, jövőnk ünnepét is üljük. \ Minden faluba eljut a könyv', az újság, a kultúra. Megnőtt falusi dolgozóink lanulnivágyása is. A Lomnici csúcson 4 Eqry a sokezerbői
