Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

A kongói kormány határidőt szabott a belga csapatok távozásának Leopoldville, (MTI): Lumumba kongói miniszterelnök a kongói parlament ülésén ismertette a leg­újabb fejleményeket. Hírügynök­ségi jelentések a beszéd további részleteit közölték. A kongói miniszterelnök a kon­gói—belga diplomáciai kapcsola­tok megszakításával összefüggés­ben hangoztatta, „Kongó és Bel­gium között olyan helyzet alakult ki, amely hasonló a háborús álla­pothoz”. Kijelentette, hogy a Kongó területén tartózkodó belga csapatoknak 12 órán belül távozniok kell és a bel­ga diplomaták is kötelesek el­hagyni az országot. Figyelmez­tette az országba érkezd ENSZ rendfenntartó csapato­kat, amennyiben az a szándé­kuk, hogy együttműködnek a belga csapatokkal, szintén fel­kérik majd ókét a távozásra. Lumumba végül engedélyt kért a parlamenttől, hogy körülbelül egy heti tartózkodásra Stentey- villsbe utazhassák, ahol — mint mondotta — az európaiak súlyos helyzetet teremtettek. Bejelentette még, hogy az utat ghanai repülő gépen, ghanai és kongói katona ság védelme mellett kívánja meg­tenni. Ismeretes, hogy a minisz­terelnököt csütörtökön a belga katonaság ellenőrzése alatt álló leopoldvillei repülőtéren inzultus érte. A brüsszeli rádió jelentése sze­rint a belga kormány pénteken el­rendelte, hogy Leopoldvilleben „a további zavargások elke­rülése végett, folyósítani kell a kongói munkások bérét még akkor is, ha Viliében a gazdasági tevékenység kezd visszatérni a rendes kerékvá­gásba". Mint ismeretes, a szovjet kor­mány jegyzékben tiltakozott a belga kormánynál az ellen, hogy Belgium nem vette tudomásul Kongó függetlenné válását és to­vábbra is beavatkozik az ország belügyeibe. A belga kormány jegyzékben válaszolt a szovjet kormánynak, a brüsszeli szovjet nagykövetség azonban ezt a jegyzéket nem vette át, mert az hemzsegett a sértő kitételektől. Megemlékezés 1957. július 15. áldozatairól Bécs, (MTI): Pénteken az (Osztrák Kommunista Párt a bé­csi temetőben megemlékezett 1927. július 15. áldozatairól. Az elesettek sírjánál Alfred Ruzicska tartott emlékbeszédet. Többek kö- fcótt hangsúlyozta, hogy 1927. jú- 4ius 15. a főpróbája volt annak, KENNEDY LESZ AZ AMERIKAI DEMOKRATA PÁRT ELNÖKJELÖLTJE Los Angeles, (MTI): Az Ame­rikai Demokrata Párt Los Angeles­ben ülésező kongresszusa csütörtö- •ki ülésén figyelembe vette John F. (Kennedy szenátornak, a párt «zerdán megválasztott 1960. évi lelnökjelöltjének kívánságát és a hó vem béri választásokra Lyndon SB. Johnson szenátort választotta jtneg alelnökjelöltnek. hogy miként neagál Autszria mindarra, ami később bekövetke­zett, a fasizmusra, a koncentrá­ciós táborokra és a második vi­lágháborúra. A beszéd elhangzása után a párt központi bizottsága és a párt bécsi városi szervezete nevében megkoszorúzták az emlékművet. Washington: A washingtoni kül­ügyminisztérium pénteken kiadott nyilatkozata cáfolni próbálja Hruscsov üzenetének megállapítá­sait és bizonygatja, hogy az Egye­sült Államok tiszteletben tartja a Kongói Köztársaság független­ségét. fi iliianoni nép tiStakozÜ! az amerikai halódik Holta láisgalása ellen Beirut, (TAS2SZ): Július 17-én Libanonba érkezik egy amerikai tiszti küldöttség, élén a hadsereg­ügyi miniszter egyik helyettesé­vel. Az An Nida című lap a köz­leményt kommentálva megállapít­ja, hogy erre a látogatása olyan időpontban kerül sor, amikor az amerikai imperialista körök fo­kozzák békeellenes tevékenysé­New York: (MTI) A Prensa La­tina santiágói tudósítójának je­lentése szerint Chile-i politikai szervezetek cs közéleti személyi­ségek nyilatkozatokban foglalnak állást a kubai nép és forradalmi kormánya mellett. Salvador Allen- de a chilei népi akciófront elnö­ke úgy nyilatkozott, hogy Kuba pétdát mutatott a gazdaságilag gyengén fejlett latin-amerikai or­szágoknak és bebizonyította, hogy saját erejéből is ki tudja vívni szebb jövőjét. A Worker című new yorki lap „EJ a kezekkel Kubától!” címmel megjelent cikkében elítéli a Kuba ellen irányuló amerikai imperi­alista és monopolista mesterkedé­seket. Havana: A forradalmi kormány rendelésére március 4-én lőszer­szállítmányával Havanába érke­zett és ott rejtélyes körülmé­nyek között felrobbant La Coubre nevű francia teherhajó esetével kapcsolatos vizsgálatnál csütörtö­kön jelentést tettek. A jelentés szerint a hajót ismeretlen kül­földi összesküvők robbantották fel. A brazil külügyminiszter több segélyt követel az Egyesült Államoktól Latin-Amerikának Rio de Janeiro, (AFP): Mario brazil külügyminiszter pénteken rádióbeszédben hívta fel az Egyesült Államokat arra, hogy koncentrálja gazdasági segélyeit Latin-Amerikára. A külügymi- I niszter hangoztatta: *,Nem tűnik számunkra ésszerűnek, hogy a vi­lág leggazdagabb állma elveszte­geti eszközeit és erőforrásait a a föld négy sarkán .amikor ma­gán az amerikai kontinensen olyan problémák merülnek fel, amelyek napról-napra súlyosbod­nak.” Moszkva: A Pravda havanat tudósítója interjút közöl Jime- neztől, a kubai földreform-in *.é- zet nemrég Európában és a Szovjetunióban járt igazgatójától. Jimenez hangsúlyozza nyilatko­zatában, hogy a Szovjetunió hatalmas sike­rei a népek szabadságának és függetlenségének biztos zálo­gát jelentik. Hangsúlyozza, hogy a kubai nép szívből kö­szönti Hruscsovot, amikor Fidel Castro meghívására el­látogat Kubába. C Moszkvában és több más vá­rosban a szovjet emberek gyűlé­seken fejezi ki mély rokonszen- vüket a bátor és szabadságszere­tő kubai nép iránt. güket. Az amerikai imperializ­mus a libanoni nép legveszélye­sebb ellensége és ezért csak csodálkozást válthat ki az a tény, hogy a libanoni kor­mány engedélyt adott a tiszti kü'döttség, valamint a hato­dik amerikai flotta látogatá­sára. Az Al Anuar című libanoni lap ezzel kapcsolatban' kommentálja Philippe Takla libanoni külügy­miniszter egyik, a napokban tett nyilatkozatát, amely szerint Li­banon nem hajlandó külföldi ka­tonai támaszpont szerepét betöl­teni. A lap hozzáfűzi, elgondol­koztató, milyen helyzetbe kerül Libanon, ha egy szép napon az ország vizein horgonyozó hatodik flotta egyik hajójáról amerikai kémrepülőgép emelkedik á ma­gasba, hogy behatoljon a Szovjet­unió, vagy más szocialista ország légi terébe. Feltételezhető, hogy egy ilyen cselekményt megfelelő intézkedések követnének a Szov­jetunió részéröl — ír ja.- • ■ '*■ Halálra ítélték Sukarno merényletét Djajcarta, (MTI): Az indonéziai légierők rögtönítélő bírósága szombaton halálra ítélte Dgtiiej Alexander Maukar pilótát, mert egy összeesküvő csoport tagjaként március 9-én repülőgépről .. gép- puskatüzet zúdított Sukarno el­nök palotájára. , *, fiz angol-amerikai tárgyalások még nem eredményeztek megegyezést az üngtíá^an lévő amerikai támaszpontok ügyében London, (MTI): Washingtonból érkező értesülések arra mutat­nak, hogy a támaszpont-egyez­mény felülvizsgálására irányuló angol—amerikai tárgyalások még nem eredményeztek formasze­rinti megegyezést* A News Chronicle katonai szak- értöje szerint Macmillan biztosítékot köve­tel arra, hogy Angliát előre értesítik, mielőtt az Egye­sült Államok angliai támasz­ponton állomásozó repülő­gépei a szovjet határ köze­lébe repülnének. >$ Anglia túl veszedelmesnek tártja a jelenlegi gyakorlatot, árjely szerint az Egyesült Államok . légi hadereje pusztán általános repü­lési tervet közöl az angol légitfad- eróvel. Anglia azt javasolji^pgy az angol biztonsági szolgálat tiszt­jeit osszák be az Egyesült Álla­mok angliai támaszpontjaihoz, hogy előzetesen tanulmányozhas­sák minden egyes tervezett fésü­lés pontos részleteit. Mozgalmas hét a világpolitikában í Ha csupán néhány szóval akar­juk jellemezni a pillanatnyi vi­lágpolitikai helyzetet, legjobb, ha az idei rendkívül változé­kony, viharokkal teljes nyárhoz iíordulunk hasonlatért. Aszály és vízbőség egyazon tájon szinte egyidőben jelentkezett az idén, júliusban is hideg szelek ré- miszgetnek, de végeredményben mégis nyár van, búza és gyü­mölcsérlelő nyár. így van ez a világpolitikában is. Az imperia­listák a világ csaknem valameny- nyi táján kétségbeesett igyeke­zettel vihart provokálnak, de bármilyen aggasztóak is e viha­rokról szóló jelentések a békesze­rető emberiség megnyogodva lát­ja, hogy az életet öló jégeső azok fejére hullik vissza, akik a zi­vatart előidézték. Az elmúlt hét különösen gaz­dag volt az ilyen zivatarokban és éppen ezek a napok bizonyít­ják legjobban, hogy a háborús körök ismét saját csapdájukba estek, a világ közvéleménye elíté­li a háborús provokációkat és az agresszió apostolai egyre inkább magukra maradnak. Az ameri­kaiak nem akartak belenyugod­ni az U—2-es kémrepülés kudar­cába, újabb provokációhoz folya­modtak és törvényszerűen ezek a provokációk is kudarcba ful­ladtak. Az RB—47-es kémrepü­lőgép behatolása szovjet terület fölé az Egyesült Államok hábo­rús köreinek elvakultságát bizo­nyítja, a gép lelövése viszont újabb bizonyíték arra, hogy a Szovjetunió és szövetségesei ké­pesek visszavágni bármikor, bár­milyen agresszornak. És ez ma már nemcsak a világ békeszere­tő népei előtt nyilvánvaló, hanem kénytelenek tudomásul venni az imperialista körök is. A támaszpont-országok népei az újabb amerikai provokáció nyomán egyre világosabban lát­ják, milyen veszélyeket rejt ma­gában a háborús körök kalandor- politikája és éppen ezért világ­szerte erősödik a tiltakozás az A kapitalista országok impe­rialista-barát körei azonban min­dent elkövetnek, hogy eltereljék a figyelmet az enyhülés lehető­ségének jeleiről. Ez történt Olasz­országban is. Az egyre jobbra tolódó és a fasiszták támogatását élvező Tambroni-kormány meg­ijedve az olasz antifasiszta erők kialakuló egységétől, az erőszak eszközéhez nyúlt és tűzet nyi­tott a baloldali tüntető tömegek­re. Az első sortűz Reggio-Emi- lia városában dördült el és öt halálos áldozat, valamint több­emberiséget atomháborúval fe­nyegető Pentagon és a fehér ház urai ellen. Ezzel párhuzamosan növekedik a Szovjetunió békepo- ltikájának népszerűsége, hiszen a tények megszámlálhatatlan so­kasága bizonyítja, hogy a Szov­jetunió nem akar beavatkozni más országok belügyeibe, tovább­ra is a feszültség enyhítésére tö­rekszik, kitart az együttélés po­litikája mellett. Hruscsov auszt­riai útja során bebizonyosodott, hogy ez a politika eredménnyel valósítható meg, és ez a tény rá­mutat a jövő kedvező perspek­tíváira is. száz sebesült vére festette piros­ra a kövezetét. Ez a gyilkosság megrázta egész Olaszországot. A munkásság, a nyomorgó lakos­ság tiltakozó sztrájkokkal felelt a kormány terror intézkedéseire és a Tambroni-kormány egyre inkább elszigetelődik. Róma ut­cáin csendőrökkel megrakott te­herautó-karavánok táboroznak, a kormány a fasisztákra támasz­kodva a demokrácia, az olasz nép ellen támad, de a nép meg­védi magát... Belgium ugyanis szavakban füg­getlenséget adott volt „minta­gyarmatának”, de a gyakorlat­ban a belga gyarmatosítók to­vábbra is urak akartak maradni ebben a gazdag afrikai ország­ban. Ennek érdekében már jó előre világgá kiáltották, hogy Kongó népei a függetlenség megszerzése után „egymásnak esnek” és az ország zűr-zavarba süllyed”. Minden eszközzel be kellett bizonyítaniok, hogy igazat jósoltak. Éppen ezért az ország függetlenségének kikiáltása után nyomban sorozatos provokációkat kezdtek a fiatal állam ellen. Jú­lius 5-én lázongások kezdődtek a kongói hadseregben, amelynek tisztjei tudvalevőleg belgák vol­tak. A belga parancsnok ugyan­is Kongó függetlenségének ki­kiáltása után közölte a katonák­kal, hogy a függetlenség csak a polgári lakosságra vonatkozik, a hadseregben minden marad a régiben. Ez a kijelentés nyilván­valóan azt a célt szolgálta, hogy a kormány ellen hangolja a ka­Az elmúlt hét eseményeit tár­gyalva, ha dióhéjban is, de fel­tétlenül meg kell emlékeznünk a kubai nép eredményes impe­rialista-ellenes harcáról. Az Egye­sült Államok kíméletlen gazda­sági háborút kezdeményezett Ku­ba ellen, az elnyomók elleni har­cokban edzett kubaiak azonban nem hajlandók fejet hajtani az Egyesült Államok akarata előtt. tonákat. A provokátorok azonban elszámították magukat, a kato­nák nem* a kormány, hanem a belga tisztek, a belga parartcs- nokság ellen fordultak, követel­ve annak leváltását. A heiyatetet látva, a belga ismperialista körök különféle rémhírek terjesztésével pánikot idéztek elő az. ország fővárosában és ugyanakkor me­rényletet szerveztek Lumumba miniszterelnök ellen. A merény­let nem sikerült, a tetteseket le­tartóztatták. A vizsgálat során kiderült, hogy egy leopoldvillei fasiszta csoport nagyszabású ösz- szeesküvést szőtt a kongói kor­mány ellen. A köztársaság kor­mánya elbocsátotta a belga fő­parancsnokot és bejelentette, hogy a hadseregben ezentúl kizá­rólag kongói tisztek lesznek. Belgium erre csapatokat küldött Kongóba, az üggyel a Biztonsá­gi Tanács is foglalkozott és mint ismeretes .elrendelte a belga csa­patok kivonását és ENSZ-erőket küldött az országba. Kuba népe egységesen áll kor* mánya mögött, igazságos harcát a népek együttérzéssel figyelik és a Szovjetunió egész sor konk­rét intézkedéssel (cukorvásárlás, olajszállítás) ismét példát adott, hogyan lehet a kölcsönös érde­keknek megfelelően kiépíteni kis és nagy országok között a gaz­dasági kapcsolatokat. Kongó a kongóiaké Feszült és egyre drámaibb a ' ban is. A feszültség forrása a helyzet az új Kongó Köztársaság- | kétszínű imperialista külpolitika. Az olasz helyzet A kubai nép harca Kuba példát mutatott a többi latin-amerikai országoknak 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents